#agyilag top

[egy-gondor-leany]

Lassan kezdődik a ZH időszak. Bereccsenhetek majd újra agyilag és lelkileg is.

[eltiron2]

Álmomban valahol a város túlsó felén voltam (Csepelen talán) és anyukám felhívott mobiltelefonon, hogy nagyon rosszul van, menjek el érte és vigyem orvoshoz.

Ébredés után átmentem hozzá és megkérdeztem, hogy van.

“Szarul” - válaszolta, utána megkért, hogy vigyem le az orvoshoz. 

Agyilag még mindig oké, de lassan kezdem azt érezni, hogy elengedi az élet-dolgot, nincs már benne semmi motiváció, hogy folytassa. 

82 évesen van még csillió dolog, amit csinálhatna, de valahogy szarik az egészre; nem hanyagolja el se magát, se a lakását, mindig tip-top rendet tart, időben fizeti a számláit (számomra az volt a figyelmeztető jelzés, amikor megkért hogy adjam fel az egyik csekkjét, mindig ő szokta csinálni, kínosan pedánsan). Csak nem leli örömét semmiben. 

Nem akarok tanácsot kérni senkitől, simán ki akarom írni magamból. 

Anyukám szépen, lassan meg fog halni. Mint a nagymamám (az ő anyja), aki simán, egészségesen élt 83 éves koráig, aztán megcsúszott az utcán, elesett, eltörte a lábát, bevitték a kórházba - rutin dolog - de onnan már lábbal előre jött ki.