#adventi koszorú
Explore tagged Tumblr posts
Photo
First Sunday of Advent 🌲🌲 🕯️ 🌲🌲 The first candle is lit… La première bougie est allumée… Зажжена первая свеча… Die erste Kerze brennt…
This year I made my own advent wreath. Usually I only have a decorative plate with four candles on but this year I got a straw ring and some fir branches and bound a traditionally one. It got surprisingly even for my first try and I really like how it turned out.
#Advent wreath#First Advent#wieniec adwentowy#Pierwszy Adwent#Adventkranz#erster Advent#Адвентский венок#Первый Адвент#couronne de l'Avent#premier Avent#adventní věnec#první advent#adventi koszorú#első advent#candle#Sunday#Kerze#Sonntag#свеча#воскресенье#bougie#dimanche
47 notes
·
View notes
Text
Karácsonyi mese
Álmában otthon volt. Először a frissen sült bejgli illatán lepődött meg. Több mint húsz esztendeje volt utoljára, hogy a nagymamától örök��lt fehér damasztabrosszal leterített nagy ebédlőasztalnál ült. Szalvétával díszített tányérja mellett ott sorakoztak az evőeszközök, kisebb és nagyobb poharak, az asztal közepén az adventi koszorú, amit csak az első koccintás után szoktak elvenni, hogy odaférjen a nagy levesestál a gőzölgő halászlével.
Szenteste mindig csak szűkösen fértek el a 12 személyes asztal mellett. Nem ide tervezték, no, régi családi darab volt ez is, mint annyi más, használhatatlan, de szép mütyűr a szobában. Semmit nem akartak kidobni, ami az egykori jómódra emlékeztetett. Minden tárgy történetét ismerte dédapja bambusz sétapálcájától kezdve az ezüst – vagy talán csak futtatott? – teáskannafedélig, ezerszer elmesélte neki rég elhunyt édesanyja a családi legendákat az elkártyázott főtéri háztól a leányszöktetésig, így bármennyire is tisztában volt a tárgyak értelmetlenségével, nem volt szíve kidobni egyet sem.
Azon gondolkodott, hogy kiabáljon-e át a szomszéd szobába, ahol az unokák a rengeteg széttépett díszpapír között ücsörögve az ajándékaikat nézegetik, vagy hagyja inkább, hogy kihűljön a leves, hiszen a karácsonyfa alól átszűrődő örömteli gyermekhangokat szebbnek találta minden karácsonyi dalnál. Legszívesebben a végtelenségig elhúzta volna ezeket a perceket: ennél boldogabb és elégedettebb talán soha nem volt. Talán most kellene kimondania a mondatot: Állj meg idő!
A konyhából kiszűrődő hangok egyre sürgetőbbnek tűntek. Valaki leejtett odakint egy tányért. Mintha a kint zúgó szél kinyitotta volna a nagy ablakot. Hideg levegő áradt be a szobába.
Egyre jobban fázott a padon.
Összébb húzta magán a kabátját.
31 notes
·
View notes
Text
A tegnapi trip után estére annyira hulla voltam, hogy bevettem egy fél xanaxot, hogy akkor most én márpedig aludni fogok. Csak 3x ébredtem fel, végül 10-kor másztam ki az ágyból. Annyira elterveztem, hogy ma pihenni fogok, hogy ( egy délutáni 1 órás adventi koszorú vásárlástól eltekintve) 10 perce fejeztem be a takarítás/ mosás/ főzés/ mosogatás stb. kombót. El vagyok fáradva, mint a picsa, most beülök egy kád vízbe és csak idióta reels videókat fogok nézni, és arra kérek mindenkit, aki egy kicsit is szeret, hogy amikor legközelebb megint kitakarítanám a kitakarított lakást, akkor lőjön főbe plíz!
Köszönöm!
23 notes
·
View notes
Text
Biztonság ajándékba: útmutató a felelősségteljes ünnepléshez
Az ünnepi időszak közeledtével a karácsonyi fények varázsa és az újévi ünneplés izgalma teljesen elfeledteti a lehetséges veszélyeket. Annak érdekében, hogy mindenki örömtelien és biztonságban tölthesse az ünnepet, az UNIQA rávilágít az év ezen időszakában aktuális kockázatokra. Decemberben 75%-kal több a tűzkár, mint a többi hónapban* Adventi koszorú, csillagszórók, petárda és még sorolhatnánk –…
View On WordPress
2 notes
·
View notes
Text
A tegnapi napon az első hóesés, és az adventi koszorú készítés miatt adásszünetet tartottam, ma azonban újult erőkkel estem neki a kartonoknak. Mivel vannak hülye alakú, méretű "maradék" darabok (a doboz teteje, oldala stb.) ezért először próbálom ezeket felhasználni, hogy a nagyobb kartonok darabolásakor már tényleg csak a nagyobb épületrészekkel kelljen számolnom. Ma a könyvtár szárny egy oldalsó szegmensét csináltam meg, innen lehet kimenni a Central Hall-ból az üvegházakhoz. Igazából ez egy kereszthajó főfala, de előrevettem külön épületrésznek, és fölötte lesz majd a csillagvizsgáló torony, ami amúgy a Central Hall feletti nagy torony miatt takarásban lenne. Közben találtam egy karácsony a roxfortban típusú háttérzaj, kis zene és mászkálunk a kastélyban videót, és hát zseniális! (és sajnos van benne egy plüss furkász, és most már én is szeretnék :(
Szóval. A vágásaim sokkal precízebbek, már jobban érzem a kartont, úgyhogy nem lett gyűrődés az előlapon. Okos lány megtanulta, hogy aszimmetrikus dolgokat fordítva szerkesztünk, úgyhogy most már jó irányban áll az épület. Bár nem hittem el magamnak elsőre, de rengeteget segít a szerkesztésnél, hogy megvan a négyzethálós rajz. Nice job! Az aljából még lejön elvileg másfél centi de az majd az összeállításnál kiderül, hogy marad vagy sem. És bár először csak viccnek rajzoltam be, de röhejesen büszke vagyok magamra a gótikus ablak belső ívei miatt!
Üres falak, és túl sok kartondoboz
van a lakásban, úgyhogy gondoltam miért ne csinálnék kartonból dekorációkat, ha már úgysincs pénzem jobb ötletem így advent elején. Az apró dobozkákból már a múlt héten felkerültek a kedves házikók, amik úgy tűnik, hogy a gyakorló bemelegítés voltak csak, mert közben eszembe jutott egy ÚJ Ötlet.
Férjjel mostanában Harry Pottert nézünk, egyrészt mert ilyenkor van itt az ideje, másrészt mindketten nagyon szeretjük (ő elsősorban a filmeket, én a könyveket tudom kívülről, de már egy kis Hogwarts Legacy is befigyel)
Úgyhogy miért ne, gondoltam naívan. MIÉRT NE csináljak egy Hogwarts kastélyt a falra kartonból? A kiindulási alap ez a rendelhető falra szerelhető világítós csoda volt, ami eléggé leegyszerűsítve de jól láthatóan hozza a karaktert.
De hát akkor már kerestem hozzá még rajzokat, meg jeleneteket a filmből, meg képeket az eredeti makettről. Mert ugye MIÉRT NE? És egy KICSIKÉT módosítva rajta elkezdtem felskiccelni a dolgot. Most ott tart a folyamat, hogy a teljes kastélyt nagyjából arányosan, leginkább az eredeti film modellje alapján elkészítve megrajzoltam.
(Oké a jobb oldali épületnél van némi eltérés, mert ha oda rajzolom a középső tornyot ahol tényleg van, akkor takarja a magas fura tornyot, úgyhogy azt az épületet némileg szétcsúsztattam. A dupla tornyokról pedig, amik egymást takarják nem akarok beszélni. De hát minek akar az ember egy elképzelt kastélyt tűpontosan megcsinálni, ugyan kit zavarna. Ugyan. Kit.)
A berajzolt ablakokat hogy mind kivágom vagy sem, nem tudom, mindenesetre férj csak annyit kérdezett amikor meglátta, hogy "Te most magadat szopatod?"
Igen. Magamat. Jó lesz ez az advent. :D Folyt. köv.
53 notes
·
View notes
Photo
Doing the bare minimum like
3 notes
·
View notes
Text
Low-cost adventi koszorú csóró egyetemistáknak:
2 notes
·
View notes
Text
én sem gondoltam volna, hogy 4 képet kell feltölteni egy adventi koszorurol, de ez a Nordic Essence koszorú kézzel készült, iszonyú jó illata van, és óriási 🎄🔥🥺
10 notes
·
View notes
Text
Napi félreolvasás: mentőorvos gyógyította meg a nagyváradi adventi koszorú első gyertyáját.
@felreolvastam
1 note
·
View note
Text
adventi koszorú
https://sasplant.hu/termek/adventi-koszoru-ilex-bogyos-diszitessel/
elkezdtem nézegetni, hogy alapanyagot vegyek-e, vagy inkább egy komplett koszorút
ezek alapján az árak alapján, inkább barkácsolok össze valamit a kis kezeimmel, de semmi nekem tetszőt nem találtam, szóval
halp
ne tartsd magadban, ha tudsz valami frankó helyet ahonnan lehet venni/rendelni a koszorúhoz szükséges dolgokat
hálám jeléül
1 note
·
View note
Text
Advent a Várkert Bazárban - 2023
Advent a Várkert Bazárban - 2023
Idén kilencedik alkalommal rendezzük meg a Várkert Bazár adventi programsorozatát. Az ünnepi kulturális kínálatban nagyszabású koncertekkel, hangulatos iparművészeti vásárral és családi programokkal várjuk a közönséget. Az esti programok előtt a fellépőkkel közösen gyújtjuk meg az adventi koszorú egy-egy gyertyáját és néhány ünnepi gondolat megfogalmazásával tesszük meghitté az adventi…
View On WordPress
0 notes
Photo
azzal kezdődött, hogy secret santa. persze írjunk az ajándékhoz verset is, meg csomagoljuk olyan dobozba, ami valahogy jellemző a megajándékozott gyerekre. így lett egy creeper meg egy diszkó, nettó 12 óra munkaórával. ekkor még csak dec. 2-t írtunk, ami pont elég volt ahhoz, hogy ezek után sovány malac vágtában meg kelljen csinálni az adventi koszorút is. mondtam már, hogy valahogy nekünk sosincs pénzünk? idén sincs. ezért papírból lett az adventi koszorú. kicsit nyominger, de ingyen volt!
ugyanebben a pillanatban meg kellett csinálni az adventi kalendáriumot is, már így is el voltunk késve. azt mondjuk nem tudtuk, hogy mit tegyünk bele, végül semmit nem tettünk - ez elég jellenmző az idei évünkre.
sürgősen kellett aztán főzni egy kis lekvárt is, amit a tanerők kapnak meg a barátok. megintcsak ekonomi megoldás született, mert ehhez a gyümölcsön és a cukron kívül nem kellett semmi.
szerencsére volt, amit szebben csomagoltam be, mert ez elégg Kozsós lett. amiről nincs fotóm, az a 400 darab vajkaramella, amit a nyelvtanulós csoportnak készítettem, de közben, hogy ne unatkozzam, a kisebbik feszt ilyen rajzolós dolgokat talált ki, hogy gyereanyamásoljukleeztaképetegyüttapinterestről.
igen jó, mert szép (nem) és nem tart sokáig (de).
igen nagyon vártam, hogy eljöjjön az iskola utolsó napja, amikor útjára bocsájthatom az utolsó ajándékot is a tanító néninek, zero waste csomagolásban, ebbe persze kellett még a lekvár mellé sütni egy kis zabpelyhes kekszet is.
azért ilyen szarok a képek egyénként, mert bár reggel fél 9 van, tök sötét. éljen az észak!
sajnos a bejglim azalatt sem kelt meg, amíg megírtam ezt a posztot, úgyhogy részemről a kurva anyját, megy a sütőbe, úgy ahogy van, inkább nyitok még egy sört.
15 notes
·
View notes
Text
Karácsonyi mese
Álmában otthon volt. Először a frissen sült bejgli illatán lepődött meg. Több mint húsz esztendeje volt utoljára, hogy a nagymamától örökölt fehér damasztabrosszal leterített nagy ebédlőasztalnál ült. A szalvétával díszített tányérja mellett ott sorakoztak az evőeszközök, kisebb és nagyobb poharak, az asztal közepén az adventi koszorú, amit csak az első koccintás után szoktak elvenni, hogy odaférjen a nagy levesestál a gőzölgő halászlével. Szenteste mindig csak szűkösen fértek el a 12 személyes asztal mellett. Nem ide tervezték, no, régi családi darab volt ez is, mint annyi más, használhatatlan, de szép mütyűr a szobában. Semmit nem akartak kidobni, ami az egykori jómódra emlékeztetett. Minden tárgy történetét ismerte dédapja bambusz sétapálcájától kezdve az ezüst – vagy talán csak futtatott? – teáskannafedélig, ezerszer elmesélte neki rég elhunyt édesanyja a családi legendákat az elkártyázott főtéri háztól a leányszöktetésig, így bármennyire is tisztában volt a tárgyak értelmetlenségével, nem volt szíve kidobni egyet sem. Azon gondolkodott, hogy kiabáljon-e át a szomszéd szobába, ahol az unokák a rengeteg széttépett díszpapír között ücsörögve az ajándékaikat nézegetik, vagy hagyja inkább, hogy kihűljön a leves, hiszen a karácsonyfa alól átszűrődő örömteli gyermekhangokat szebbnek találta minden karácsonyi dalnál. Legszívesebben a végtelenségig elhúzta volna ezeket a perceket: ennél boldogabb és elégedettebb talán soha nem volt. Talán most kellene kimondania a mondatot: Állj meg idő! A konyhából kiszűrődő hangok egyre sürgetőbbnek tűntek. Valaki leejtett odakint egy tányért. Mintha a kint zúgó szél kinyitotta volna a nagy ablakot. Hideg levegő áradt be a szobába. Egyre jobban fázott a padon. Összébb húzta magán a kabátját.
14 notes
·
View notes