#Toldy Ferenc utca

[videkma]

Özönvíz miatt került Tiszaföldvár egy része víz alá

A hirtelen lezúdult, nagy mennyiségű csapadék okozott gondot Tiszaföldváron szerda délután, ahol összesen tíz helyen kellett beavatkozni. A település több utcájában is pincéket, illetve kerteket árasztott el az esővíz: elsősorban a Döbrei János utca volt érintett, de a Kertész útról, az Ókincsem Fő útról, a Toldy Ferenc útról és az Árpád útról is érkezett bejelentés. A kunszentmártoni és a…

[sopronfotok]

[tenyalladek]

A balatonlellei, árnyas park közepén álló és sajàt szabadstrandos parttal bíró Park Hotel egykor a Belügyminisztérium üdülőjeként működött. Az MNV 2012-ben hirdetett pályázatot az épület bérletére, a mai napig is lehet ide jönni nyaranta és a hetvenes-nyolcvanas években berendezett szobákban megszállni (ezt a honlapon láttam), de bungallók is vannak, lehet hogy azok újabbak. Bevallom minket az utcáról az egyik épület sarkát díszítő, galambokat ábrázoló kompozíció csalogatott be az udvarig, ez Kiss István műve (forrás: Köztérkép). A többszintes főépület��előtti kertet a malomkövet hajító Toldi Miklóst ábrázoló szobra díszíti, N. Kovács Mária alkotása 1937-ből.  A művésznő többek közt ezzel nyerte el 1941-ben a Ferenc József szobrászati díjat. A bronzszobor akkor még a Toldi Miklós Honvéd Sporttanár és Vívómesterképző Intézet tulajdona volt. Nem tudni mikor került pontosan Lellére, de korábban az üdülőhöz tartozó kikötőben állt (lásd a Fortepan kép a Magyar Rendőrtől), míg most a Park Hotel udvarát díszíti, előtte jobb napokat látott üres medence. Balatonlelle, Honvéd utca 40.  #balatonlelle #parkhotel #lakebalaton #balaton #nkovacsmaria #toldimiklos #nekemadelipart https://www.instagram.com/p/CCRTqVAhcsC/?igshid=1m51lwhisckcx

[korkep-blog]

Városnéző sétán Losoncon – zsidó emlékek nyomában

Az idei utolsó losonci városnéző sétán a losonci zsidó emlékekkel, a zsidóság benne a holokauszt történetével ismerkedtek meg a szép számban érkezett érdeklődők.

Az idei utolsó losonci városnéző sétán a losonci zsidó emlékekkel, a zsidóság, benne a holokauszt történetével ismerkedtek meg a szép számban érkezett érdeklődők.

    A séta résztvevői a zsinagóga előtt gyülekeztek, majd az új zsidó temetőt járták be, amely a Tugári-tér délnyugati sarkában, a Vajansky utca mellett található. A kelet-nyugati tájolású temetőt 1871-ben alakították ki.

    A temető első része lényegében egy fákkal beültetett nagy kert. A mai napig megmaradt díszített kovácsoltvasból készült bejárata. Mellette látható egy kis épület, amelyben eredetileg a halottas kocsit és egyéb eszközöket tároltak.

    Közepén található a meglehetősen rossz állapotban lévő halottas imaház, a Codók-haddin, melyet 1909. június 21-én szenteltek fel. Az épületet Jakab Pál és Baksch Miksa tervezték, Fekete István építette, költségei adományokból gyűltek össze.

  Az épületet Dr. Vajda Béla rabbi avatta fel.

  „…büszkeségemet képezi, hogy itt e helyen én, Wohl Izrael unokája, Szilassy József méltó unokája előtt tolmácsolhatom a losonci zsidóság soha ki nem oltható kegyeletét nemes őse, hitközségünk és Hevra-Kadisánk nagy jótevője iránt, és határtalan tiszteletét az egész Szilassy-család iránt, melynek tagjai nemes ősükhöz hasonló érzelmekkel vannak eltelve…”

  – hangzott el többek között akkoriban.

      A Chevra Kadischa jótékonysági egylet megalapításánál (1822) legnagyobb érdemeket szerzett Szilassy József és Wohl Izrael emlékét az épület bejárata mellett elhelyezett táblákon örökítették meg.

  Bal oldalon: Wohl Izraelnek. A losonci izr. hitközség és Chevra Kadisa alapítójának az elévülhetetlen hála jeléül 1786=1848 1909.

  Jobb oldalon: A losonci Chevra Kadisa első nagy jótevője szilasi és pilisi idb. Szilassy József a magyar szent korona őre  szeptemvir, Torna vármegye  főispánja, a dunántúli ev. ref. egyházkerület főgondnokának 1755 = 1836 emléke iránti tisztelete és kegyelete jeléül.

    A Losonci Újság 1909. június 24-i száma így jellemezte az épületet:

  „A kívülről impozáns imaház belseje megragadó látványt nyújtott. A felülről világító ablak halvány kék fényt szór széjjel az imaház tágas belsejében. Az egyik oldalon hatalmas fekete kárpit díszítés áll, előtte művészi faragványú szószék, máig ez előtt egy fekete ravatalasztal áll. A falakon héber és magyar imák ízlésesen bekeretezve vannak elhelyezve. A bejárat két oldalán pedig állnak a perselyek, felettük ezen felirattal: Adakozzunk a szegényeknek.”

  Az imaház bejárata és a temető felőli előterét lépcsős oszlopcsarnok képezi.

  Az épület bal oldali részben a temetőőr részére készült lakás található kis udvarral, ahol jelenleg is a temetőőr lakik.

    A temetői részbe a imaház jobb oldala mellett lévő kis kapun lehet bemenni. Előtte, a kerítésnél egy kerekes kút van, amely a vallási előírásoknak eleget tevő kötelező kézmosást is szolgálta. A temető sorai rendezettek, számozottak. A közepén vezető sétány bal és jobb oldali részre osztja őket. Összesen 54 azonosítható sor van benne, amelyekbe a bal oldalon a hetediktől, a jobb oldalon a tizediktől temetkeztek. Közel 1200 sírhely található  benne.

  Annak ellenére, hogy a temető zárt, őrizték a vandalizmus nem kerülte el. Bár az elvitt sírkövek száma alacsony, sokat ledöntöttek, megrongáltak, a mozdítható részeiket szétdobálták.

    A város fejlődésében meghatározó szerepet betöltő jelentős személyiségek sora nyugszik itt. A teljesség igénye nélkül Herzog Ignácz, Sternlicht Sámuel gyárosok, Vajda Béla, rabbi, Wohl Rumi Adolf, Pavel Jónáš, Strenlicht Gertrúda a zsidó hitközség elnökei, Bergtraun Dezső, fényképész, Oppenheimer Rezső orvos, műgyűjtő (neki köszönhető, hogy a gácsi gyószertár padlásáról megmenekült Csontváry Kosztka Tivadar több festménye), Fischer György, a francia Becsületrend lovagja, Mühlstein Bernát, a losonci LAFC elnöke és sokan mások.

    A temető hátsó részének jobb oldalán az első világháborúban elesett zsidó katonák sírjai találhatóak. A katonák kilétét megőrző zománctáblák jó része azonban már eltűnt. A losonci helyőrség parancsnoka a zsidó temetőben nyugvó 27 hősi halottal szemben érzett kegyeletének azzal adott kifejezést, hogy sírjaikat rendbe szedette, betonkerettel és fejtáblával látta el. Felavatásukra 1935. május 15-én került sor, amikor Reschowszky Atrhúr rabbi a mártírok imáját mondta el.

  Az imaház bal oldalán található az egyszerű holokauszt emlékmű, mely  1951-ben. készült el, Winkler Oszkár losonci építész alkotása.

  A háború áldozatai között volt Berkó Sándor, losonci költő, aki munkatáborban lelte halálát. Neve egy ma már ledöntött sírkőre került.

  A losonci zsidóság tragédiája 1944. március 19-én a német megszállással kezdődött. Minderről már a zsinagógában esett szó. A zsidó lakosokat gyakorlatilag minden joguktól megfosztották, kötelezővé tették számukra a sárga csillag viselését. 1944 májusban kijelölték számukra a gettó területét, ahová be kellett költözniük. A zsidó lakosoknak katolikus családokkal kellett lakást és házat cserélniük.

  A getto határait két körzetre, a területére eső evangélikus templom miatt két részre osztották. I. körzet: Varga u. (ma Husova), Kis u., Zsák u., Temető u, 2, 4, 6. szám, Torna u, Malom utcának a Rét u. (ma Poľná) sarkáig terjedő része, Telep u. (Malom kolónia), Kisvarga utcának (ma Barakova) a Rét utcáig terjedő része, Rét utca bal oldala. II. körzet: Toldi M. u., kivéve a Baptista imaházat, Busbak u. (ma Adyho) a Kossuth utcától a Raktár u., illetve a Petrogalli utcáig terjedő része. Zenész u., Lovagló u., Raktár utcának a bal oldala, Kossuth Lajos utcának (ma Vajanského) Toldi M. utcától a Búsbak utca sarkáig terjedő része.

    A gettóba a városból és környékéről gyűjtötték össze a zsidó lakosokat,  akiket 1944 júniusában a mai Zólyomi úti téglagyár épületébe összpontosították, ahol több napot kellett összezsúfolva eltölteniük. A jeruzsálemi Jád vá-Sém Intézet által kiadott könyv szerint  1944. június 12-én két vonattranszporttal szállították el őket Auschwitzba. Innen alig 10 százalékuk tért vissza.

  A Losonc-Tugáron letelepedett zsidó családok már az 1820-as években felépítették az első imaházukat, mely a várossal együtt  Losonc 1849 augusztusi elpusztításakor leégett.

    Az első losonci zsinagóga felépítését 1863-ban kezdték el Schmiedl Albert, a hitközség akkori vezetőjének irányításával. A mai neológ zsinagóga helyén épült fel. Mauri stílusban, sarkain négy magas karcsú toronnyal.

    A mai zsinagóga építését dr. Vajda Béla főrabbi működésének 25 éves jubileuma alkalmából megrendezett nagygyűlésén, 1924-ben dr. Oppenheimer Ferenc, a hitközség elnökének javaslatára határozták. A tervek elkészítésével Baumhorn Lipót (1860-1932) neves, elsősorban zsinagógákkal foglalkozó budapesti építészt bízták meg. Teljes költségét – 1,5 millió Kč – a hitközség és tagjai biztosították.

  Az 1100 személy befogadására alkalmas épület építése 1925. szeptember 8-án fejeződött be. Az épület kőmíves-, ács-, vasbeton- és tetőmunkákat Schmidl Sándor építőmester, az asztalosmunkát Hodlik Pál, a lakatosmunkát Braun Gyula és Grünwald József, a diszlakatos munkát Einetter József, a villanymunkát Klein Fülöp, a bádogosmunkát Mandl Adolf és Fleischmann Zsigmond, a mázolómunkát Gross Ármin és társai a fehér üvegmunkát Bzened Ottó losonci lakosok, a díszüvegezést Krejčirik József moravska-ostravai cég, a márványdíszmunkát a besztercebányai Horn Lajos utóda cég készítették el.

  A munkálatokat Hudovác Arnold budapesti pallér vezette, Nagy Jakab és Weiner Sándor losonci mérnökök ellenőrizték. Ünnepélyes keretek között 1925. szeptember 8-án adták át rendeltetésének.

    A losonci zsidóság 1944-es, csaknem teljes elpusztítása után az épület gazdátlanná vált, 1948-ban a hitközség eladta az államnak. Több évtizedes hányattatás után Európai Uniós támogatással 2015-ben újították fel.

  Jelenleg kulturális rendezvényeknek, konferenciáknak, koncerteknek ad otthont. December 28-án este a Csemadok losonci alapszervezetének szervezésében újra itt lesz hallható és látható Varnus Xaver orgonaművész karácsonyi jazzy Bach  c. koncertjével.

    Puntigán József