#Sárkányölő Szent György

[myfuckingbudapestmovie]

Az ősi magyar muskátlis szekér és a Kolozsvári testvérek prágában levő szobrának x. másolata Üröm, néhai sváb falu központjában.

"A Kárpát-medencében a Szent György-szobornak több másolata is ismert. A leginkább helyhez illő másolata Kolozsváron, a Farkas utcai református templom előtt áll. Ezt a másolatot Róna József öntödéjében készítették Budapesten. Egyik későbbi, köztéren felállított példánya a Halászbástyalépcsőjénél, egy harmadik pedig az Epreskertbenlátható. Negyedik másolata Szegeden, a Béke téren áll.

Megtalálható kiállított példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is."

[dogmilkforsale]

Galéria

Galériába menni nekem mindig olyan élmény, mint ismét találkozni a tízéves önmagammal.

Tízévesen jöhettem rá ugyanis két fontos dologra. Először is arra, hogy az apám nem mindenttudó és mindenható lény, mint ahogy azt a gyerekek a szüleikről általában gondolják, hanem ugyanolyan kétbalkezes, mint én.

A képeket böngészve sokszor ugyanez az érzés kerít hatalmába. Lehet valaki Nagy Mester, de gyakran megfigyelhető, hogy ezek a klasszikus idolok is ugyanolyan útkeresők, bizonytalanok voltak, mint mi, ugyanúgy hibáztak és lám, mégis itt lógnak a falon.

Másrészt körülbelül ekkor jöhettem rá arra, hogy mennyire élvezem a szarkazmust. Ennek hála, megfelelő szemüvegen keresztül nézve a világot minden rendkívül szórakoztató tud lenni. Most komolyan, ha az egész képet látja az ember, lehet-e másra gondolni, mint arra, hogy: "Dezső! Mán megint nincs víz, sose tellik meg ez a nyomorult kád!"

Vagy itt van például Tintoretto szuperkigyúrt hercege, akit (a hercegkisasszonnyal együtt) sárkányölő Szent György ment meg végül az élve felfalatástól. Nézzétek, ezeket az izmokat!

El tudom képzelni, hogy Tintoretto eredetileg lovagi páncélt tervezett az alélt herceg felsőtestére, annak az ornametikáját vázolta fel. Vagy csupán nem volt lehetősége modelleken anatómiát tanulmányozni és egyszerűen tévedett. (Ha valaki tudja a választ, ne tartsa vissza!) Ki tudja, nem is igazán érdekes, a kép élőben fantasztikus.

Sajnos fotón nem jön át a nőalak kidolgozásának, a háttér elliptikus sávjainak élőben pop-artot idéző színeinek és formáinak kontrasztja.

És itt kell megemlíteni, hogy akárhány művészeti albumot, akárhány képet lapzgat is át az ember, a valóság mindig jobb, mindig érthetőbb és mindig emberközelibb. Mint először csókolózni, miután millió dolgot olvasott róla az ember.

Szóval, menjetek ti is galériába/múzeumba! Érezzétek jól magatokat! Ha egy kép tetszik, álljatok meg előtte és szánjatok rá egy percet. Ha pedig első blikkre nem tetszik, keressetek egy másikat. Vagy nézzétek meg a kép sarkát, hátha van ott valami rendkívüli.

[irokaland-blog]

Könyv napja

1995-ben az Unesco hivatalosan a Könyv és Szerzői jogok napjává nyilvánította április 23-át, a katalánok kezdeményezésére.

A katalánoknál április huszonharmadika védőszentjük, Sárkányölő Szent György napja, amikor is megeml��keznek a könyvekről és a rózsákról. 

Emellett más jelentőséggel is bír ez a dátum. Ugyanezen a napon 1616-ban halt meg Miguel de Cervantes Saavedra, William Shakespeare, és a nálunk kevésbé ismert, mégis megemlítésre méltó Inca Garcilaso de la Vega.

Ünnepeljük a Könyv napját olvasással. ;*

[kerdezzfelelek]

Sárkányölő Szent György mintájára valamelyik digitális művész legyen szíves elkészíteni Vírusölő Szent Viktort! Köszönöm!

Ez az ember tuti beteg. Már azt is el tudom képzelni, hogy egyszerűen nincs képben a vírus természetét illetően. A járvány nem illik bele a terveibe, sőt, kifejezetten hátráltatja a terveit, ezért nem vesz róla tudomást.

[bakancslistaclub-blog]

A csodálatos Prága

Az I. világháborúban Csehország még az Osztrák-Magyar Monarchia részeként lépett be a harcba, és csak 1918 októberében alakult meg a Cseh Köztársaság, melynek fővárosa Prága lett. A II. világháborúban 1938-ban a németek megszállták Prágát és a zsidók folyamatos kitelepítések áldozatai lettek. A Vörös Hadsereg felszabadító műveletei utolsóként jutottak Prágába, de szerencsére a város szinte sértetlen állapotban maradt, komolyabb bombázás nem érte. A város történelmi emlékei, régi negyedei a kormány intenzív rekonstrukciós folyamatai során megújultak, így ma Prága a turisták egyik legnépszerűbb célpontként tekintenek rá. Történelméből fakadóan Prága építészeti, kulturális, vallási emlékek, látnivalók sokaságát vonultatja fel. A város különböző negyedei hangulatban és történelmi háttérben is jelentősen eltérnek, ezért érdemes mindegyiket külön-külön felkeresni. Prága történelmi belvárosát 1992-ben az UNESCO világörökség részévé nyilvánította. Az Óváros kereskedelmi központként már a X. században létezett. A kereskedők sorra itt telepedtek le és a királyi udvar is itt található már ekkor, és városfallal vették körül, majd a király városi rangra is emelte. A mai napig kiemelkedő a jelentősége a város többi részével szemben. A Josefov negyed mai nevén a zsidóváros - amely az Óvároshoz kapcsolódik – II. József császárról kapta nevét, hogy ezzel is tisztelegjenek a liberális szellemisége és toleranciája előtt. Sok emléket őriznek az itt sorakozó falak: a Maisel-zsinagóga mellett a Régi-új-, , a Magas-, a Pinkász-, a Spanyol-, és a Klausz-zsinagóga is itt található, és a zsidó Tanácsháza épülete is érdekes. Ebben a negyedben találhatjuk még az Iparművészeti Múzeumot és a Szent-Ágnes kolostort is. A Hradzsin-negyedbe a barokk kapun átsétálva juthatunk. Itt található a Kolozsvári testvérek egyetlen fennmaradt szobra, a Sárkányölő Szent György szobor. A várnegyedet sok palota és templom népesíti be, itt található a  Szent Rókus-templom, Strahovi Kolostor, Loretói Szűz Mária-templom, Černín-palota, Hradzsin tér, Érseki palota, Schwarzenberg-palota, a Sarm-palota, a Toscanai Palota, amelyben a Külügyminisztérium működik, Martinic-palota, Sternberg-palota a Nemzeti Galériával, a Hradzsi, vagyis maga a vár, amely mellett a Szent-Vitus székesegyházat és a Királyi Palotát is megtalálhatjuk. A Szent György bazilika és kolostor szintén a várnegyedben található az Arany utcácskával és a Daliborka toronnyal egyetemben. Szóval igazi kis városnéző túrát tehetünk ezek között a történelmi nevezetességek között. Az Újváros negyedet 1348-ban alapította IV. Károly. Központja a Vencel tér, amely több kiemelkedő történelmi esemény színteréül szolgált, és déli oldalán a palotaszerű épületegyüttes a Nemzeti Múzeum.  Itt találhatjuk még a Nemzeti Színházat, az újvárosi városházát és a Reprezentációs házat. Furcsa épülettömb a Moldva partján található üvegpalota, melyet Frank Gehry tervezte. Vaclav Havel egykori lakhelye is ebben a negyedben található. Az Óvárossal szemben de a Moldva túlpartján található a Kisoldal nevet viselő negyed, ahová a Károly hídon át vezet az út. A negyed zegzugos utcái a középkori útvonalak szerint helyezkednek el és a XVIII. századi barokk épületek változatlanul megőrzött remekművekként ácsorognak a turistaforgatagban. Ebben a városrészben találhatjuk meg az egyik Szent Miklós-templomot, a Szent Tamás-templomot, a Wallenstein-palotát és a Lichtenstein-palotát. A Lőrinc-hegyre siklóval felmehetünk, itt megtekinthetjük a Csillagvizsgálót, az Éhség-falat és még egy kilátóból is megcsodálhatjuk a várost. Click to Post

[dogmilkforsale]

A Kossuth Rádió végképp halott

Tizenhárom éves lehettem, amikor rákaptam a Kossuth Rádióra.

Az úgy történt, hogy Március 15.-e körül, mint egyébként rendesen, csupa pátosztól csöpögő adás ment tévében és rádióban. Mivel én már akkor idegenszívű lehettem, rettenetesen utáltam, és bevallom, a mai napig rettenetesen utálom ezt az ünnepet. Öltözz fel ünneplőbe, szavald el ugyanazt a két Petőfi verset, emlékezz áhitattal a Nagy Hősökre... Viselj kokárdát, mer' ha nem, hát irgumburgum, kuruc fattyú vagy.

Szóval, Március 15.-e, délelőtt. Az anyám kotyval valamit a konyhában, én meg ott zsizsegek mellette és szól a rádió. Egyszer csak egy történész műsora következett: hitek, tévhitek és a valóság Március 15.-ével kapcsolatban. Elbűvölve hallgattam. Hányszor szavalt Petőfi? Viseltek-e kokárdát a márciusi ifiak? Hogyan írták akkor a Pilvax káv��ház nevét? A pletyka szerint miért is végezték ki Batthyány Lajost? Csupa érdekes, vicces történelmi apróság, ami megmutatta: a Nagy Hősök és Nagy Idők mégis tele voltak átlagos emberekkel és történetekkel. Ettől a naptól fogva, ha nem is megszállottan, de hallgattam a Kossuth Rádiót.

Félreértés ne essék, a Kossuth Rádió soha nem volt igazán jó. Tinédzserként agyfaszt kaptam a színész interjúktól. Hányingerkeltő volt, ahogy körbeszopkodták egymás faszát:

"Ó, nagyszerűet alakítottál a pusztaröcsögei színpadon. Ahogy azt a fát játsztad (sic) a háttérben..."

"Hát igen, nagyszerű szerepeket játsztam. Remek riporter vagy, hogy még erre is emlékeztél és megkérdezted. De a puszaröcsögei darab semmiség, amikor a mámorkelepcei szinpadon játsztam Rómeót, az maga volt az extázis."

"Fantasztikus volt, láttam, ahogy tündökölsz a világot jelentő deszkákon..."

Természetesen mindig volt propaganda a rádióban, de azért egy-egy érdekes, értékes, informativ adás belefért a műsorfolyamba.

Voltak jó hangjátékok, színházi közvetítések, tudományos előadások, interjúk.

Közel tíz éve külföldön élek, így talán érthető, hogy felértékelődött számomra a rádió szerepe, hiszen a Kossuth Rádión keresztül reméltem némi kapcsolatot tartani a hazai tudománnyal és kultúrával. Hát, nem ez történt.

Tíz éve kikoptak a független személyes interjúk a rádióból. Sebaj, majd nem hallgatok interjúkat. A hireket analizáló háttérműsorok elviselhetetlenek. Sebaj, majd nem hallgatom. A zene nemzeti popp lett, noname együttesek borzalmas zenéi, ahol szöveg propagandájának értlemetlenségét még véletlenül sem zavarják a rímek vagy a ritmus. Sebaj, nem hallgatok zenét. A rádiókabaré, ami amióta az eszemet tudom a kínos és a mérsékelten humoros skála között ingadozott most már csak kínos. Minősíthetetlen, bugyuta, önésmétlő, legalja módon szexista és rasszista jelenetek követik egymást kiégett és sótlan előadók szájából. Maga a rettenet. Ne is beszéljünk arról, hogy a rádió minden tőle telhetőt megtesz, hogy megnehezítse a hallgatók életét. Szerintem a webes felületet úgy tervezték, hogy ne lehessen használni. A hangtár limitált, a mobil app pedig egy vicc.

Szó mi szó, eljutottunk odáig, hogy csak a Rádiószínház adásait hallgattam meg, Szombaton takarítás közben zanzásítva az előző hét adásait. Igaz, hogy nagyon kevés az új műsor, de legalább az irodalmi szerkesztőség egészen jó ismétléseket válogatott össze a propaganda "magyarosan magyar" követelményrendszerén belül.

Erre most mi történik?

Bíró Szabolcs, A kelet oroszlánja... Történelmi regény... Hát jó. Nem ismerem, biztos valami Passuth féle kevésbé ismert szerző, aki eddig elkerülte a figyelmemet. Van ilyen, nem is egy, és bár sejtettem, hogy beleillik a fidesz kulturális ágendájába, de hát istenem, adjunk neki egy esélyt.

Az első rész után már ott motoszkált bennem a gondolat, hogy: miafasz... A második epizód után pedig a "Lyézus Erelye" jutott az eszembe.

A regény körülbelül egy fantasy rajongó, történelmi lexikon néhány idevágó lapját átpörgető gimnazista szinvonalán elképzelt romantikus képregény átirata. Ennyire sematikus, trónok harca toposzokból épitkező, "ahogy én elképzelem a lovagi középkort" fost én még nem olvastam.

Utánakerestem hát, hogy ki is ez a nagyszerű író, aki tíz epizódot kapott a Kossuth Rádióban? Ki is ez a Bíró Szabolcs? Hát ez a szimpatikus fiatalember:

Könyvet ne itélj meg a borítója alapján. Én elhiszem, hogy Bíró Szabolcs egy nagyszerű, kedves ember. Elhiszem, hogy a nyakában lévő Sárkányölő Szent György Lovagrend (ha jól látom) holmi nemes szimbólum és semmi köze sincs a hungarista eszmékhez, a hasonlóság csak a véletlen műve. Biztosan így van, én semmit sem tudok a heraldikáról, és a lovagrendek történelméről.

De valahogy már nem tudom elhinni, csupán a véletlen műve, hogy egy ennyire rossz fércmű adásba kerülhetett. Nem hiszem el, hogy a katolicizmus védelmezőjeként megjelenő önmaga jogán "lovag" fiatalember, dicső hős magyar lovag sorsát bemutató regénye nem csupán azért került adásba, mert Fidesz kulturális programjába illeszkedik.

Persze lehetséges, hogy az új szerkesztők tizenhat éves gimnazisták, és valójában ez tetszik nekik, de ez a lényegen nem változtat:

Ezért vagy azért, de a Magyar Rádió irodalmi szerkesztősége is megbukott. Vége. Ennyi volt. A rádióban nem maradt se jóízlés, se gerinc. Viszlát, Kossuth Rádió, de nem viszont hallásra. Nyugodj békében.

Nos, azért még ott van a Bartók Rádió. A Zenebeszédben, vagy az Ars Nova-ban még nem csalódtam.