#Reményi József Tamás
Explore tagged Tumblr posts
Text
erős év.
a nagyon (nagyon) kevesek egyike volt az irodalmi életben, akit mindenki szeret, és aki mindig, mindenkire őszintén tud figyelni. és ő volt az egyik legnagyobb tudású is.
0 notes
Photo
Zelk Zoltán: A nép szívében
Veres Péter: Igaz történet egy faluról
Nagy Sándor: A nép reménysége
Örkény István: Az a titokzatos erő
Szüdi György: Ünnepeltünk
Illés Béla: Történelmi lecke
Asztalos Sándor: Szabad életünk törvénye
Rideg Sándor: Csendország csendjében
Háy Gyula: Kovács elvtárs
Reményi Béla: Mit adjak én
Illyés Gyula: Ezerkilencszázhuszonhat július
Déry Tibor: Rákosi példája
Devecseri Gábor: Reménysége volt ő a magnak
Gyárfás Miklós: Árvaság
Darázs Endre: Rólad beszélünk
Képes Géza: A Szabadság dala
Darvas József: 1945 február 13
Aczél Tamás: Az első szóról
Morvay Gyula: Vendégvárás
Urbán Ernő: „Azé legyen a föld, aki megműveli!”
Sőtér István: Októberi szivárvány
Nagy László: Rákosi
Gergely Sándor: Ünnepnap
Kónya Lajos: Egy poh��r bor, Kínában
Mesterházi Lajos: Személyes segítség
Rákos Sándor: Ének Rákosi Mátyásról
Hegedüs Zoltán: Úgy köszöntsd őt
Cseres Tibor: Fazekasék
Somlyó György: Albániai emlék
Szabó Pál: Rákosi Mátyás hatvanéves
Örvös Lajos: Kan-Gün-HI éjszakája
Máté György: A szívünket adjuk
Benjámin László: Mindennap győzelem, Ha Rákosi szól
Szerkesztette: Réz Pál és Vas István
18 notes
·
View notes
Text
56 is így kezdődött - A szabadságért, méltóságért lázadnak az írók
New Post has been published on https://zarojel.hu/56-igy-kezdodott-szabadsagert-meltosagert-lazadnak-az-irok/
56 is így kezdődött - A szabadságért, méltóságért lázadnak az írók
[vc_row][vc_column][vc_column_text]Ahogy Szőcsék kolozsvári dühöngése idején mi hallgattunk – Most, hogy megszabadultak tőlük, az ottaniak hallgatnak… – Grecsó Krisztián író fontos hozzászólást tett közzé a Reményi József Tamás féle nyílt levél által kirobbantott vitában. [/vc_column_text][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QlMjBlbHMlQzUlOTElMjB0dGlib3IlMjAtLSUzRSUwQSUzQ2lucyUyMGNsYXNzJTNEJTIyYWRzYnlnb29nbGUlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBzdHlsZSUzRCUyMmRpc3BsYXklM0FibG9jayUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtY2xpZW50JTNEJTIyY2EtcHViLTI2Mjk3NDgyODM2NzI1MTAlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLXNsb3QlM0QlMjIxOTE4OTY3OTg1JTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1mb3JtYXQlM0QlMjJhdXRvJTIyJTNFJTNDJTJGaW5zJTNFJTBBJTNDc2NyaXB0JTNFJTBBJTI4YWRzYnlnb29nbGUlMjAlM0QlMjB3aW5kb3cuYWRzYnlnb29nbGUlMjAlN0MlN0MlMjAlNUIlNUQlMjkucHVzaCUyOCU3QiU3RCUyOSUzQiUwQSUzQyUyRnNjcmlwdCUzRSUzQyUyRmNlbnRlciUzRQ==[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]
Nálunk Bandó sütötte el a startpisztolyt
Néhány nappal ezelőtt Nagy Bandó András mutatta be részletesen portálunkon az idei nyár egyik legfontosabb hazai közéleti eseményét: Reményi József Tamás nyilvános tiltakozását és az ennek nyomán egyre dagadó mozgalmat.
Torz pénzelosztás ellen tiltakozik, valamint kulturális értékek és műhelyek semmibevételétől félti a magyar irodalmat Reményi József Tamás író (a nyílt levél a honlapon is elérhető egy SMS küldésével. Az Élet és Irodalomban arra kéri írótársait, ne fogadjanak el a Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadóval összefüggésbe hozható új szervezettől könyöradományt. A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) botrányáról van szó. A szervezet egy éve alakult, és első perctől állami pénzekből működik. Több pénzből, mint amit a támogatott irodalom egésze kaphat! A KMTG tavaly 700 millió forintot kapott, míg a legfőbb kultúrafinanszírozó, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) szépirodalmi kollégiumának 2017-re tervezett éves keretösszege 370,7 millió forint (erre pályázhatott az összes magyar írószervezet, folyóirat, könyvkiadó és író). A KMTG élén a kormánypropaganda szócsöve, a közpénzekből működtetett Magyar Idők napilap rovatvezetője, Orbán János Dénes áll.
A tiltakozás kezdeményezője, Reményi József Tamás.
Nagy port vert fel korábban, amikor lemondott az NKA szépirodalmi kollégiumi tagságáról, ahová egyébként a négy nagy írószervezet közös (!) jelöltjeként került. Szőcs Géza, aki az ÉS-ben válasz nélkül hagyta az őt ért vádakat, a Népszavának elküldte válaszát, amelyben mindent visszautasított. (A Népszava cikke a nyílt levélről és az ennek nyomán kitört viharról “Sérelmi politikából sárült kultúra születik” címmel olvasható Ez év elején már szerveztek egy írótüntetést a botrányosan finanszírozott “Előretolt Helyőrség Íróakadémia” ellen. A fő szervező, Pion István költő akor hosszú nyilatkozatban fejtette ki a független írók álláspontját. (“Túl a tűréshatáron”, Vasárnapi Hírek, január 14.
A nyári hetekben újra fellángolt tiltakozáshoz
Írók, költők egész sora csatlakozott – az ÉS folyamatosan közli az állásfoglalásokat. A legutóbbi hétvégén Németh Gábor író is interjút adott a Vasárnapi Híreknek, amelyben egyértelművé tette: ő maga ugyan ritkán szólal meg közéleti kérdésekben, de az első nyílt levelet közzétevő Reményi József Tamásnak “tökéletesen igaza van”. “A szemlélődés jutalma”, VH augusztus 19.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QlMjBtJUMzJUExc29kaWslMjB0dGlib3IlMjAtLSUzRSUwQSUzQ2lucyUyMGNsYXNzJTNEJTIyYWRzYnlnb29nbGUlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBzdHlsZSUzRCUyMmRpc3BsYXklM0FibG9jayUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtY2xpZW50JTNEJTIyY2EtcHViLTI2Mjk3NDgyODM2NzI1MTAlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLXNsb3QlM0QlMjIzMzk1NzAxMTgxJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1mb3JtYXQlM0QlMjJhdXRvJTIyJTNFJTNDJTJGaW5zJTNFJTBBJTNDc2NyaXB0JTNFJTBBJTI4YWRzYnlnb29nbGUlMjAlM0QlMjB3aW5kb3cuYWRzYnlnb29nbGUlMjAlN0MlN0MlMjAlNUIlNUQlMjkucHVzaCUyOCU3QiU3RCUyOSUzQiUwQSUzQyUyRnNjcmlwdCUzRSUzQyUyRmNlbnRlciUzRQ==[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]
Lehetetlen középen állni
Az ÉS-ben korábban Krusovszky Dénes író is hozzászólt az eredeti nyílt levélhez (“A közép széle és vége”, ÉS, 2017/32., aug. 11.), és kifejtette, hogy Reményi levele azt bizonyítja, hogy lehetetlenné vált a kulturális közéletben az úgynevezett „középen állás”. Emellett a súlyos helyzetet is részletesen jellemezte: teljes bizonytalanságban élünk, kétségbeesve, alig maradt független fórum, méltósággal pályázható alapítványi pénz, ösztöndíj, alkotóházi hely, színházi munka. Elfogyott a levegő, és ebben a fojtogató helyzetben rémült centizgetés folyik, mi mennyire kínos, mi mennyire becstelen…
A legutóbbi, augusztus 18-i Élet és Irodalomban pedig a magyar irodalmi élet másik jelentős szereplője, Grecsó Krisztián is megszólalt “Menekülő helyőrség”.
Grecsó Krisztián a határon túli kulturális élet szemszögéből is megvilágítja, honnan indultunk, és hogyan jutottunk el a mai állapotokig, Szőcs Géza és Orbán János Dénes elterpeszkedéséig:
“Amikor hat éve egy publicisztikámban „a magyar kultúra árulójának” neveztem Szőcs Gézát (Árulók, Vasárnapi Hírek, 2011. október 16.), sajnos nem voltam sem elég higgadt, sem elég pontos, és az indulat nagy részben hiteltelenné tette írásomat. Józanságra, érvekre, tényekre lett volna szükség, mert akkoriban bizonyos szempontból még tartott az „egykori költő” hitele Magyarországon. Vagyis részemről illendő és hasznos lett volna a pontos bírálat. Kolozsvárott és Erdélyben akkorra már régen kitelt a becsülete, ahogy a legfőbb tanítványnak, Orbán János Dénesnek is. Vagyis, egy ottani nézőpontból narrálva a történetet, talán hitelesen lehetett volna keményebb, radikálisabb hangot megütni. A kilencvenes évek második felében az Előretolt helyőrség rövid, alig néhány éves fénykorát követően, nagyon hamar megjelentek a mai maffiaelemek. És ezt a fiúk nem is rejtették véka alá. Hogy büszkék voltak a verőlegényeikre, a drága autókkal száguldozó sameszokra, az az ő dolguk. De az már számomra is szégyenletes emlék, hogy legtöbben pletykaéhes döbbenettel és némi különös csodálattal figyeltük az ottani új generáció módszereit. Az így-úgy szerzett kocsmák, éttermek, fogadók hirtelen szaporodását. És vagy csak én nem hallottam, vagy nem jól emlékszem, de hitem szerint senki nem mondta, hogy „állj”. És még ennél is fontosabb, hogy az „ősbűn” mellett is félrenéztünk, az elsíbolt „anyaországi” milliók, az erdélyi magyar kisebbség ellopott vagyona sem nagyon érte el a magyar értelmiség, de még az írók többségének ingerküszöbét sem. Még nem fordult meg a század, de az ifjú tanítvány már megfogalmazta, és sokszor, nagy társaságban is elismételte ars poeticáját. Akkorra már nem Szőcs költészete működött előtte példaként, hanem a mester gesztusai, tempói lettek metaforává, a pesti útjai, mondjuk, a konzolon tartott nagy címletű pénzekkel, a lekenyerezett járőrökkel. (…) Az új század elején – a vásárolt írói díjak (egy József Attila, egy Kossuth), zsugorfóliázott és harmincmilliós, platós terepjárókkal „terjesztett” díszkiadások, a milliókért tákolt monográfiák idején – már tisztán látszott, hogy itt nem lesz elég sóhajtozni és a „szekértáborok” emlegetése mögé bújni. Ahogy mi hallgattunk Szőcsék kolozsvári dühöngése idején, úgy hallgatnak az ottaniak most, hogy megszabadultak tőlük. Sajnos nincs mit egymás szemére vetni. ” (Részletek Grecsó Krisztián “Menekülő helyőrség” című írásából, Élet és Irodalom, augusztus 18.)[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QlMjBoYXJtYWRpayUyMHR0aWJvciUyMC0tJTNFJTBBJTNDaW5zJTIwY2xhc3MlM0QlMjJhZHNieWdvb2dsZSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMHN0eWxlJTNEJTIyZGlzcGxheSUzQWJsb2NrJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1jbGllbnQlM0QlMjJjYS1wdWItMjYyOTc0ODI4MzY3MjUxMCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtc2xvdCUzRCUyMjQ4NzI0MzQzODMlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWZvcm1hdCUzRCUyMmF1dG8lMjIlM0UlM0MlMkZpbnMlM0UlMEElM0NzY3JpcHQlM0UlMEElMjhhZHNieWdvb2dsZSUyMCUzRCUyMHdpbmRvdy5hZHNieWdvb2dsZSUyMCU3QyU3QyUyMCU1QiU1RCUyOS5wdXNoJTI4JTdCJTdEJTI5JTNCJTBBJTNDJTJGc2NyaXB0JTNFJTNDJTJGY2VudGVyJTNF[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row]
0 notes
Text
Szőcs Géza verse Orbánhoz és a többi kishatalmashoz - hallgassa és ámuljon
New Post has been published on https://zarojel.hu/szocs-geza-verse-orbanhoz-es-tobbi-kishatalmashoz/
Szőcs Géza verse Orbánhoz és a többi kishatalmashoz - hallgassa és ámuljon
[vc_row][vc_column][vc_column_text]Szőcs verse a magyar költészet egyik – általunk –nem ismert műfajához tartozhat. Ugyanakkor el kell ismernünk, sorai enyhén vitriolos kórképet festenek napjaink hatalmasságairól. Talán a kedves olvasók is okulhatnak a rezsim koszorús költőjének soraiból.[/vc_column_text][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QlMjBlbHMlQzUlOTElMjBCTCUyMC0tJTNFJTBBJTNDaW5zJTIwY2xhc3MlM0QlMjJhZHNieWdvb2dsZSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMHN0eWxlJTNEJTIyZGlzcGxheSUzQWJsb2NrJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1jbGllbnQlM0QlMjJjYS1wdWItMjYyOTc0ODI4MzY3MjUxMCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtc2xvdCUzRCUyMjM1MzUzMDE5ODMlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWZvcm1hdCUzRCUyMmF1dG8lMjIlM0UlM0MlMkZpbnMlM0UlMEElM0NzY3JpcHQlM0UlMEElMjhhZHNieWdvb2dsZSUyMCUzRCUyMHdpbmRvdy5hZHNieWdvb2dsZSUyMCU3QyU3QyUyMCU1QiU1RCUyOS5wdXNoJTI4JTdCJTdEJTI5JTNCJTBBJTNDJTJGc2NyaXB0JTNFJTNDJTJGY2VudGVyJTNF[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]
Szőcs, a rímfaragó
Gyöngyszemre bukkantunk az Index segítségével: Orbán egyik tanácsadója, Szőcs Géza,
“Miniszterek érkeznek a kormányülésre”
című
“verse”
szerdán került fel az Irodalmi Jelen honlapjára. Szőcsről annyit érdemes tudni, hogy Kossuth – díjas költő, a második Orbán – kormányban kulturális államtitkár volt egy ideig. 2014. május 10-tól a kulturális ügyekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott.
A milánói világkiállítás kormánybiztosa volt, a Sámándob alakú pavilonról biztos sokaknak beugrik a neve. A mutyi gyanús szerződések a múlt jótékony homályába merültek, a kutya sem foglakozik már velük azaz ez mégsem igaz, hiszen a Zárójel is megírta:
Reményi József Tamás író (a nyílt levél a honlapon is elérhető egy SMS küldésével. Az Élet és Irodalomban arra kéri írótársait, ne fogadjanak el a Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadóval összefüggésbe hozható új szervezettől könyöradományt. A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) botrányáról van szó. A szervezet egy éve alakult, és első perctől állami pénzekből működik. Több pénzből, mint amit a támogatott irodalom egésze kaphat!
(B.Lukács Sára: 56 is így kezdődött – A szabadságért, méltóságért lázadnak az írók)
A Sámándob Karcagra kerül, csak a lebontása és a városba szállítása 336 millióba kerül. A kormány jóváhagyott még 328 milliót, a pavilon felállítására és beüzemelésére. Hogy mire használják, egyelőre titkosítva van.
Kapcsolódó cikkek
Nagy Bandó András: A ma írónemzetéke
Szőcs Géza esete a sámándobbal
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QlMjBtJUMzJUExc29kaWslMjBCTCUyMC0tJTNFJTBBJTNDaW5zJTIwY2xhc3MlM0QlMjJhZHNieWdvb2dsZSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMHN0eWxlJTNEJTIyZGlzcGxheSUzQWJsb2NrJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1jbGllbnQlM0QlMjJjYS1wdWItMjYyOTc0ODI4MzY3MjUxMCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtc2xvdCUzRCUyMjUwMTIwMzUxODUlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWZvcm1hdCUzRCUyMmF1dG8lMjIlM0UlM0MlMkZpbnMlM0UlMEElM0NzY3JpcHQlM0UlMEElMjhhZHNieWdvb2dsZSUyMCUzRCUyMHdpbmRvdy5hZHNieWdvb2dsZSUyMCU3QyU3QyUyMCU1QiU1RCUyOS5wdXNoJTI4JTdCJTdEJTI5JTNCJTBBJTNDJTJGc2NyaXB0JTNFJTNDJTJGY2VudGVyJTNF[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]Hallgassák Gálvölgyi János előadásában, hogyan is látja Szőcs, az Orbán kormány tagjait, midőn megérkeznek a kormányülésre:
https://youtu.be/IjBjsO-6lS4
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QlMjBoYXJtYWRpayUyMEJMJTIwLS0lM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWNsaWVudCUzRCUyMmNhLXB1Yi0yNjI5NzQ4MjgzNjcyNTEwJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1zbG90JTNEJTIyNjQ4ODc2ODM4MiUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtZm9ybWF0JTNEJTIyYXV0byUyMiUzRSUzQyUyRmlucyUzRSUwQSUzQ3NjcmlwdCUzRSUwQSUyOGFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTNEJTIwd2luZG93LmFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTdDJTdDJTIwJTVCJTVEJTI5LnB1c2glMjglN0IlN0QlMjklM0IlMEElM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlM0MlMkZjZW50ZXIlM0U=[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row]
0 notes
Text
Nagy Bandó András: A ma írónemzetéke
New Post has been published on https://zarojel.hu/nagy-bando-andras-ma-ironemzeteke/
Nagy Bandó András: A ma írónemzetéke
[vc_row][vc_column][vc_column_text]
Az Élet és Irodalomban jelent meg Reményi József Tamás (RJT) nyílt levele (Nyílt levél az írótársakhoz, 2017. 07. 21.), természetesen elolvastam, és még természetesebb, hogy azóta is foglalkoztat. Miről is van szó?
[/vc_column_text][vc_single_image image=”141021″ img_size=”800×600″ add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”link_image”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slM0IlMjB0ZXh0LWFsaWduJTNBY2VudGVyJTNCJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1mb3JtYXQlM0QlMjJmbHVpZCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtbGF5b3V0JTNEJTIyaW4tYXJ0aWNsZSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtY2xpZW50JTNEJTIyY2EtcHViLTI2Mjk3NDgyODM2NzI1MTAlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLXNsb3QlM0QlMjI4NjgxMjg4NDIxJTIyJTNFJTNDJTJGaW5zJTNFJTBBJTNDc2NyaXB0JTNFJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwJTI4YWRzYnlnb29nbGUlMjAlM0QlMjB3aW5kb3cuYWRzYnlnb29nbGUlMjAlN0MlN0MlMjAlNUIlNUQlMjkucHVzaCUyOCU3QiU3RCUyOSUzQiUwQSUzQyUyRnNjcmlwdCUzRQ==[/vc_raw_html][vc_column_text]Kedves kollegája hívta a szerzőt előadóként folyóiratának rendezvényére, melyért
„…igazán korrekt tiszteletdíjat fizetne a meghívó, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. Előretolt Helyőrség Íróakadémiája.”
Rövidebben: Orbán János Dénes (OJD) akadémiájára. Okkal-joggal feltételezi RJT, pár hónap múltán már csak „íróakadémia” néven fogják emlegetni, ami az én olvasatomban azt jelenti (aligha tévedek), hogy ez lesz a „Magyar Nemzeti Íróakadémia”, és
„…a tekintélyes, semleges homlokzatú kifejezés mögül eltűnik az elfogadhatatlannak hitt disznóság. Elfogadott lesz.”
RJT (nem ok nélkül) aggódik, ír féltő, félelemmel teli indulattal, láttuk, mi lett Fekete György iszonyatos mennyiségű közpénzzel teletömött Művészeti Akadémiájából. OJD akadémiája sem lesz több mint pénznyelő automata. És kerüljön bele akármennyi pénz is, a tehetségtelenség és középszerűség pénzzel sem tehető, alakítható, formálható igazi tehetséggé.
A tehetség nem egy előállítható adottság. Ugyanakkor, és fogadjuk el már igazolódott jó példaként: Móricz, Mikszáth, Gárdonyi, Jókai, Örkény, Darvasi és Háy, Esterházy és Nádas, Kertész és Krúdy, Parti Nagy és Závada sem effajta, ötletelésből született íróakadémián lett tehetséges, nagy íróvá, főként nem százmilliós nyomás hatására.
Popper Péter mondta ki egy hosszabb írásában:
„Mit gondoltok, hogy a tehetség egy másik hajón érkezik?”
Salieribe hiába fektettek volna százmilliókat, akkor sem kerülhetett volna a született zseni, isteni képességű Mozart közelébe.
Így folytatja RJT:
„Kedves Barátaim az irodalomban! Látom, nem is olyan lassan a pénzzel együtt egyre többen elfogadjátok majd, hogy a Tőletek elvett és egy bábukézben megnövelt összegeket, mindazt, amit a Ti kivéreztetett írószervezeteiktől, pályázó társaitoktól, kiadóitoktól, lapjaiktól, Tőletek magatoktól zároltak, megcsapoltak, megvontak, immár megjuhászkodva itt visszakaphatjátok.”
„Most mi jövünk!”,
mondta a nagy magyar nemzeti rendező, mely az egykor elég jól csengő Kerényi névre hallgat, és lám, kimondhatjuk, hogy ez a nyálkás meztelen csiga tudott valamit. Az adott tehetség pénz nélkül marad, mert a lakájléthez nincs sem tehetsége, sem kedve, és hát, ha eddig nem, akkor mért pont most menne szembe az elveivel?[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slM0IlMjB0ZXh0LWFsaWduJTNBY2VudGVyJTNCJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1mb3JtYXQlM0QlMjJmbHVpZCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtbGF5b3V0JTNEJTIyaW4tYXJ0aWNsZSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtY2xpZW50JTNEJTIyY2EtcHViLTI2Mjk3NDgyODM2NzI1MTAlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLXNsb3QlM0QlMjI3OTE1MDAxNjYzJTIyJTNFJTNDJTJGaW5zJTNFJTBBJTNDc2NyaXB0JTNFJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwJTI4YWRzYnlnb29nbGUlMjAlM0QlMjB3aW5kb3cuYWRzYnlnb29nbGUlMjAlN0MlN0MlMjAlNUIlNUQlMjkucHVzaCUyOCU3QiU3RCUyOSUzQiUwQSUzQyUyRnNjcmlwdCUzRQ==[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]
Kérdés marad:
hova fog jutni a világ, ez a kis haza, ha a nagybani kereskedőként működő másik Orbán (OV), és a nagybani piac vezetői, a nemrég lelépett Fekete György, OJD és a többiek, például az OJD társává lett Szőcs Géza mindent és mindenkit fölvásárolnak. Még az „élni és élni hagyni” alapszabályra is köpnek, övék a hatalom, a pénz, és minden, ami e kettőből eredeztethető.
Nagyúr a kényszer, mondják majd néhányan (remélem, ők lesznek kevesebben), és beállnak a sorba, éppúgy, ahogy Andy Vajna tévéje is megtalálta, és találgatja ma is a tehetségtelenség jeleit mutató, megvásárolható műsorvezetőket, szerkesztőket és rendezőket. Meg, mert fizet, mint egy katonatiszt, az is, végeredményben, egy örökös harcra született tábornok (OV) főtisztje (ugyancsak megvásárolt piperecikk), igaz, nem a saját zsebéből, hanem a közösségéből, az adózók pénzéből, a miénkből. Ő is jellemzően az az eset, aki más pénzével veri a csalánt.
„…rá vagytok szorulva…”,
mondja RJT, és persze, sok ilyen istenadta tehetségről tudjuk, hogy „rászorulva” kínlódott, visszamehetünk József Attiláig, aki végül mégis az egész népet tanította és tanítja máig, nem képiskolás fokon, még a saját nehézívű sorsával is.
Hogy mit hozhatnak az OJD és Szőcs által létrehozott akadémiába fektetett százmilliók?
RJT választ ad rá:
„…hajrá, lesz új művelt nép, és lesz új könyvkiadó, és lesz a hírek szerint új dömping lap is, amelyet minden hétvégén a (már korábban központi kötélre vett) megyei napilapokhoz csatolnak sok százezer példányban…”
Az ember fogja a fejét, és alig hiszi: négy évtized egypárti szisztémái élednek újjá, és ha mindez bejön, akkor nemcsak a szisztéma lesz „a régi”, hanem, ahogy azt az átkosban mondogatták: „a társadalom” is.
„És ha ez megvan, lehet újra kegyesen osztogatni máshova is, a leosztást már nem zavarja.”
A nyílt levél szomorú és kesergő záró sorain kötelező elgondolkodni az írástudóknak, sőt minden értelmiséginek, nemcsak íróknak, olvasóknak is:
„Nemigen érem meg, hogy majdan, egy konszolidált új-Kádár-korszakban OJD már jóságos atyaként parolázhat a kollegákkal. Ti, maiak viszont legalább próbáljátok meg egy kicsit méltóságteljesen veszíteni. Amit kaphattok, korántse korrekt tiszteletdíj.”
Ehhez már csak annyit teszek hozzá: az az előadóként esetlegesen létrejövő közreműködés sem több mint a gyalázat alázatos legalizálása. Veletek, az írói függetlenség képviselőivel fogják (akarják) tanítani és okítani azt az OV-hez lojális és hű nemzedéket, a Szőcs-OJD istálló csikóit, melyek már érteni sem fogják, hogy mit jelent az, hogy inkább szegényen, mint elveink föladásával kiárusítva.
Orbán János Dénes 1995-ben kapta meg a Sziveri János-díjat, melyhez, mint Reményi József Tamás fogalmaz, méltatlanná vált. Sziveri „szegény és forradalmian makulátlan” költőként élte és fejezte be életét. Zárásul pár sort idézek a Szájbarágás és a Hazatér és idő című verésből:
„nyirkos a tájék hiszed nem / peremtől peremig meg azon túl / kábé ennyihiány millió immár / fejenként a lelkek ára”
„elfolyik az idő, akár a homok / maradnak legvégül az emlékromok / összeomlunk mint a vár ha kártya / a befedi szemünket a hályoghártya””
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slM0IlMjB0ZXh0LWFsaWduJTNBY2VudGVyJTNCJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1mb3JtYXQlM0QlMjJmbHVpZCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtbGF5b3V0JTNEJTIyaW4tYXJ0aWNsZSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtY2xpZW50JTNEJTIyY2EtcHViLTI2Mjk3NDgyODM2NzI1MTAlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLXNsb3QlM0QlMjI4MjkzMjYzODUwJTIyJTNFJTNDJTJGaW5zJTNFJTBBJTNDc2NyaXB0JTNFJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwJTI4YWRzYnlnb29nbGUlMjAlM0QlMjB3aW5kb3cuYWRzYnlnb29nbGUlMjAlN0MlN0MlMjAlNUIlNUQlMjkucHVzaCUyOCU3QiU3RCUyOSUzQiUwQSUzQyUyRnNjcmlwdCUzRQ==[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row]
0 notes