Tumgik
#Qarnot
datacentercafe · 2 years
Text
Qarnot、サーバーの廃熱でクリスマス料理を調理
鉄板ではなくSous vide(真空調理)で フランスのデジタルボイラーメーカーQarnot(カルノ)は、自社システムの廃熱を利用したクリスマス料理を調理しました。 同社は、熱を必要とする場所にシステムを設置し、住宅や地域暖房システム、プールを暖めるデジタルボイラーを設置すると同時に、ITワークロードを稼動させています。 Qarnotは、自社のサービスをアピールするために、同社のQBxコンピューティング・クラスターの1つを、循環するお湯と、鴨肉、牛肉、鮭などの肉類が真空パックされたトレイに接続しました。 システムは3Dレンダリングを実行しながら、55℃のお湯を安定的に排出しました。 これは、揚げたり焼いたりするよりも時間がかかるが、より低温で調理できるスービー(Sous…
Tumblr media
View On WordPress
0 notes
arun-pratap-singh · 2 years
Text
Qarnot creates green data centers by putting servers in central heating boilers • TechCrunch
Qarnot creates green data centers by putting servers in central heating boilers • TechCrunch
Running a data center means that you have to find innovative ways to manage heat from the servers. And French startup Qarnot is standardizing its process to reuse fatal heat and turn it into an asset. While the startup has been around for a while, Qarnot now wants to reach the next level. It has raised a €12.5 million funding round ($13.3 million at today’s exchange rate). It has also negotiated…
Tumblr media
View On WordPress
0 notes
inventivaindia · 4 years
Text
Qarnot raises $6.5 million for its computer servers that heat buildings
French startup Qarnot has raised a $6.5 million (€6 million) funding round. The company manufactures heaters and boilers with a special trick — they pack computers as computers tend to generate a lot of heat. Qarnot then lets companies leverage that computing power by running tasks on those unusual servers.
Banque des Territoires, Caisse des Dépôts, Engie Rassembleur d’Énergies, A/O PropTech and…
View On WordPress
0 notes
ownerzero · 3 years
Text
Qarnot's "Computing Heater" Uses Cloud Computing to Heat Individual Spaces
Some companies need lots of computer processing power, which of course generates a lot of heat that then needs to be mitigated. Some people need heat for their spaces, which they of course have to pay for. A French company called Qarnot has figured out a clever way to have these problems solve each other. […]
The post Qarnot's "Computing Heater" Uses Cloud Computing to Heat Individual Spaces appeared first on AWorkstation.com.
source https://aworkstation.com/qarnots-computing-heater-uses-cloud-computing-to-heat-individual-spaces/
1 note · View note
kointicaret · 6 years
Photo
Tumblr media
Sitemize "Kripto Para Üretirken Evi de Isıtan Madenci: Qarnot QC-1" konusu eklenmiştir. Detaylar için ziyaret ediniz. https://www.kointicaret.com/kripto-para-uretirken-evi-de-isitan-madenci-qarnot-qc-1
0 notes
cryptocritics · 7 years
Photo
Tumblr media
Designed as a "plug-and-mine device," the QC-1 can be set up in as little as 10 minutes. Learn more> qarnot.com/crypto-heater_qc1/ #cryptocurrencynews #qarnot #cryptoheater
0 notes
Text
Cryptocurrency News Today: Coinbio, Binance, Qarnot, Money Tap, Bitcoin, Ripple, Ethereum, and More
Cryptocurrency News Today: Coinbio, Binance, Qarnot, Money Tap, Bitcoin, Ripple, Ethereum, and More
Twitter Says It will Stop Cryptocurrency Scams by Removing Manipulative Accounts (TheVerge.com)Twitter is taking steps to reduce the amount of cryptocurrency scams on its platform. In recent weeks, a number of scammers on Twitter have impersonated Ethereum co-founder Vitalik Buterin, Elon Musk, or John McAfee. They’ll use deceptive tactics like a slight misspelling of a username or use the same…
View On WordPress
0 notes
daefixockd-blog · 7 years
Text
Una compañía francesa usará Ryzen Pro en servidores en nube para calentar domicilios o oficinas
Una compañía francesa usará Ryzen Pro en servidores en nube para calentar domicilios o oficinas
  La refrigeración es muy importante en nuestros equipos para disipar todo el calor generado por componentes como el procesador o la tarjeta gráfica los cuales intercambian el rendimiento por consumo eléctrico a costa de generar calor. Una compañía francesa llamada Qarnot se ha preguntado si se podría aprovechar ese calor generado para algo más que tener que disiparlo a la fuerza en granjas…
View On WordPress
0 notes
replyka-blog · 2 years
Text
Számtalan kritika éri a Bitcoint, hogy hatalmas ökológiai lábnyomot hagy miközben még értéket sem teremt. A Greenpeace USA is pár napja jött ki egy petícióval a Bitcoin zöldítésének okán. Állításuk szerint bizonyos régiókban a fosszilistüzelőanyag-fogyasztás növekedéséért a Bitcoin bányászat felel. Elon Musk is a Bitcoin vélt vagy valós környezeti terhelése miatt kezdett érdekes táncba a kriptovalutával. A tech guru például meglehetősen hektikus magatartást tanúsítva táncol oda-vissza attól, hogy a Tesla most elfogadja-e fizetőeszköz gyanánt a bitcoint vagy sem. Bár Musk végül úgy tűnt kész revideálni álláspontját, azóta sem lehet Model 3-at vásárolni bitcoinért. De a Microsoft egykori alapítója is a Bitcoin által generált szennyezés miatt aggódik. A banki adatelemzők által megerősített Bill Gates féle álláspont szerint az egyre népszerűbb Bitcoin egyre inkább környezetkárosító lesz. Főleg, ha a Visa tranzakciókhoz hasonlítjuk a kripto ügyletek ökológiai lábnyomát. De a téma ennél sokkal holisztikusabb megközelítést kíván. Mielőtt jóslatokba bocsátkozunk, mint Gates, érdemes kitekinteni a nagy egészre.
A Visa kártyák lehúzásával összehasonlított Bitcoin tranzakciók hangzatos számokat képesek produkálni, azonban ezeknek a folyamatoknak még számos aspektusa van. Attól, hogy a bankszámlapénznek nincs fizikai megjelenése még nem autonóm, a hagyományos pénzrendszertől független értékkel felruházott csereeszköz, hanem annak integráns részét képezi. A számlapénz csak a materiális formától való elszakadást segíti elő. Így nem igazán lehet a rendkívül szennyező készpénz rendszerről leválasztva szembeállítani a Bitcoinnal vagy bármiféle kriptovalutával. Természetesen vannak törekvések az elszakadásra, hogy a jövőben csak a készpénzkezelésnél kevésbé szennyező számlapénz maradjon, de ez elég súlyos problémákat vetne fel. Igaz, hogy kiesne sok környezetromboló tényező, úgy mint a csak idehaza többezer tonnát kitevő érmeállomány vagy a forgalmas helyeken naponta ürített ATM rendszerrel járó logisztika, de ezzel együtt megszűnne a készpénz anonimitása és az ezt nyújtó biztonság, szélesedik a nyomonkövethetőség köre. Erősebb lenne a függés a bankok irányába. Michel Aglietta közgazdász ezen érvek mentén a számlapénzzel szemben a készpénzt a bizalom utolsó pillérének nevezi. A legtöbb kriptovaluta, köztük a Bitcoin célja pedig a készpénz anonimitásának, likviditásának és a számlapénz praktikumának, könnyű kezelhetőségének egyesítése. Ez megkívánja, hogy együtt vizsgáljuk a készpénz adta visszásságokat a számlapénzek részben zöldebb mivoltával. Ekképpen a Bitcoinnal és egyéb altcoinokkal való fair összehasonlítás dimenziója módfelett kitágul. Arról a szakértők véleménye is megoszlik, hogy a Bitcoin a jelenlegi magas volatilitás mellett tényleg a mindennapok fizetőeszköze lesz-e, vagy sokkal inkább afféle digitális aranyként tekintsünk rá. De vizsgáljuk bármelyik eshetőséget, a trendek a Bitcoin javára billentik a mérleget a hagyományos megoldásokkal szemben. Attól függetlenül, hogy az első megalapított bankkártya társaságtól vagy a World Wide Web-re költözéstől számítjuk, a bankkártyák és az elektronikusan kezelt pénz már több évtizede velünk vannak. A készpénz történelmi múltjárók nem is beszélve. A Bitcoin, mint első kriptovaluta viszont csak 2009-es kibocsátású. Ennek ellenére már a bölcsőjében meglehetősen innovatívnak bizonyul zöld perspektívából vizsgálva is. Sokkalta inkább annak, mint a leváltani kívánt ellenfelei. Számtalan hobbista, vállalat és bányászfarm kísérletezik Bitcoinhoz és egyéb altcoinokhoz köthető zöld projektekkel. Például kiváltképp népszerű dolog hasznosítani a brutális számítási igénnyel rendelkező bányászat során fellépő hőtermelést. A Qarnot nevű francia startup egy videókártyákat rejtő fali hősugárzóval állt elő pár éve. Hasonló gondolat mentén, de jóval nagyobb léptékben gondolkozva indultak el Irkutszkban, Szibériában is. A helyi bányászok a bányászfarmokhoz föld alatt csatlakoztatott fűtési rendszerrel látják el a környékbeli lakóházakat meleggel, a gépek által termelt hőt segítségül hívva. Jóformán bányász távfűtési rendszerről beszélünk. Szibériában egyébként is módfelett népszerű a miner tevékenység. A rendkívül alacsony hőmérséklet miatt spórolni lehet a gépek hűtésére fordítandó energiával. Szovjet időkből visszamaradt, kihasználatlan ipartelepek adnak otthont több új bányászfarmnak is. Gyakorlatilag az enyészettől mentette meg ezeket a komplexumokat a kripto iparág. A telep egyébként az ahhoz tartozó vízerőmű jóvoltálból jut olcsó energiához. De a jellemzők, melyekből a szibériai előnyök származtathatóak más helyen is jelen vannak. Izlandon is az alacsony évi középhőmérséklet az egyik oka annak, hogy az ottani szerverparkok 90 százaléka a térségben dinamikusan fejlődő kripto iparághoz köthető. A másik ok is természeti jellegű, mégpedig a geotermikus zöld energia megléte.
2020 végén pedig körvonalazódni kezdett egy új irány. A Gazprom olajkitermelése során visszamaradt hulladékgázzal kezdtek el bányászfarmot üzemeltetni. Ez a gáz elégetésre kerülne bármiféle hasznosítás nélkül. Így azonban a Vekus nevű cég által telepített 150 bányászhardver a fáklyagázzal 1,8 bitcoint állít elő havonta. A módszer sikerét jelzi, hogy azóta már az amerikai Great American Mining cég is szerződést kötött több kitermővel az olaj- és gázmezők adta lehetőségeket miatt. Ráadásul 2021 januárjától a piac óriása, maga az Exxon Mobil is alkalmazza a módszert az észak-dakotai olajmezőkön. Sajnos ezek a foszilis energiahordozók még jó ideig velünk lesznek, de legalább a Bitcoin így segíthet abban, hogy jóval kevesebb dolog menjen veszendőbe a kitermelésük alatt. Ráadásul a földgázból felszabaduló metán rendkívül erős üvegházhatású gáz. A Bitcoin farmok miatt ez nem jut ki a légkörbe. Az innovatív palettát a Pow.re vállalat is tovább színesíti, akik Kanadában vízerőművel előállított olcsó és zöld áramot használnak, majd a folyamat végén fűtési és változatos mezőgazdasági igényeket elégítenek ki a bányászat során keletkezett hőenergiával. Ez utóbbi melléktermék néha egészen kreatív módon kerül felhasználásra. Mivel például Floridában a fűtésre nincs túlzottan nagy szükség, más megoldást eszelt ki egy ottani vállalkozás. A közeli desztilláló üzem hordóiban álló rum érlelésének felgyorsítására használják a hőt. De volt már, hogy a Samsungot is körforgásos megoldásokra és innovációra sarkallta a kripto iparág. Egy demó keretei közt 40 darab, régi Galaxy S5-öt kapcsoltak egymáshoz és vezérelték azt egy saját rendszerrel. Már 8 darab S5 hatékonyabbnak bizonyult bányászatban, mint egy átlag PC. Természetesen a Bitcoin bányászata speciális célhardvert igényel, szóval ez a megoldás ott nem használható, de érdekes kripto inspirálta kísérlet ez az elektronikai eszközök élettartamának kitolására. Ezáltal az e-hulladék mennyiségének mérséklésére.
Azt is érdemes megvizsgálni, hogy a bányászat karbonlábnyoma mennyire ágazatspecifikus probléma és mennyire globális. Jó példa erre Costa Rica. Az ott üzemelő altcoin bányászfarm saját napelem rendszerrel rendelkezik, ami csak részben képes ellátni a telepet. Így mikor nem tud elegendő áramot termelni, az ország elektromos hálózatát veszik igénybe. Azonban a csavar az, hogy Costa Rica 99 százalékban megújulókból fedezi az energiaigényét. Szóval ebben az esetben is zöld energiával történik a termelés. Ezen a példán keresztül könnyű levonni a konzekvenciát, hogy részben a keretrendszer a kulcs. A cél, hogy globálisan is a megújulók irányába konvergáljon az energiamix. Ami fontos lenne a központi bankok és egyéb állami hatóságok által deklarált pénzek szempontjából is. Ugyanis a hagyományos pénzrendszer által okozott környezeti terhelés is meglehetősen magas. Sajnos azonban csak a számlapénz háttérrendszereinek működése profitálhata ebből. A hagyományos pénzrendszer sokrétű mivolta változatos csapdákat kínál a zöldebb jövő útján.
Ha a bitcoinra a jövő valutájaként, mindennapi fizetőeszközeként tekintünk, akkor fairnek tűnhet az összehasonlítás, hogy 300 kilogramm CO2-ből 750 ezer Visa mágnescsík-lehúzás jön ki, még Bitcoin tranzakcióból csupán csak egy. De ahhoz a pénzrendszerhez melynek integráns része a Visa tranzakció, tartozik egy fentebb említett, csak idehaza többezer tonnát kitevő érme- és készpénz állomány is. Csak bankjegyekből évente 70 tonnányit semmisítenek meg Magyarországon. Ráadásul a speciális festékanyagok újrahasznosítása nem megoldott és nincsenek is kilátásban tervek a változtatásra. Általában égetéssel történik a megsemmisítés, ami a kibocsátás mellett ráadásul még költséges eljárás is. Az így elégetett pénz mennyisége világszinten, évente több tízezer tonnára rúg. A gazdasági nagyhatalom USA csak egymaga több milliárd bankjegyet semmisít meg évente. Nem véletlenül írta le David Birch pénzügyi szakember, hogy a készpénz átlagosan 6 százalékát emészti fel önmagának. Országunk 6000-7000 milliárdos forgalomban lévő készpénz állománya például 400-450 milliárdba kerül évente. De a bankjegyek ATM-es logisztikája és az érme állománnyal kapcsolatos kibocsájtás, feldolgozás és kereskedelem is kiváltképp nagy környezetiterheléssel jár. Ilyesféle feladatokhoz nagyfogyasztású, dízeles gépjárművek használatosak. Amik a városi PM2.5 és nitrogén-oxid szennyezésekért leginkább felelősek.
A Bitcoinnal szemben megfogalmazott zöld kritikában sokszor előkerül a nemesfém bányászat problémája, ami a számítástechnikai hardverek gyártásához szükséges. Ezen bányászat kapcsán bár sajnos tényleg környezetidegen munkagépek és felszerelések sokaságáról, a talajstabilitás gyengüléséről, a területi növény és állatvilág megszűnéséről és talajvíz problémákról beszélhetünk. Azonban ezek ugyanúgy jelen vannak a pénzérmékhez szükséges réz, nikkel és cink bányászat során is! A nemesfém bányászat nem csak a számítástechnikai hátterű pénzek, hanem a hagyományos fizetőeszközök gondja is. Ráadásul sokkal régebb óta. Amennyiben digitális aranyként tekintünk a Bitcoinra, azt nem kell a fentebb taglalt környezetromboló bányászat, majd olvasztás és formábaöntés után újfent a föld alá küldenünk jól őrzött létesítményekbe. Ez a gyakorlat szinte groteszk inverze a Bitcoin innovatív upcycling alapú zöld megoldásainak. Nem véletlen, hogy az aranyszektor évente 240,61 terrawattórában van a földnek energiafelhasználást tekintve, még a Bitcoin csak 110 TWh-ban.
A fentebb taglaltakból kitűnik, hogy revolúcióra van szüksége a készpénzre támaszkodó pénzügyi rendszereinknek. A Bitcoin proof-of-work alapú működése funkció és előny a többi megoldással szemben, így ennek a Greenpeace USA által javasolt lecserélése nem járható út. De tagadhatatlan, hogy megfelelő biztonságot garantáló nyers erő és nagy számítási kapacitás egy fosszilis energiahordozók által uralt energiamixben súlyos károkat képes okozni. Azonban, ha a bölcsőjében ennyire innovatív megoldásokkal ügyelnek az újrahasznosításra és a fenntarthatóságra, mi lesz később? A tendenciák roppantul pozitívak. Egyes elemzők már most is 56 százalék körülire becsülik a megújulók arányát a bányaszat energiamixét tekintve. Mindeközben a pszeudonimitás, a főkönyv átláthatósága és a működés decentralizáltsága garanciája a készpénznél megszokott biztonságnak. Mindezt nem tudják garantálni a kétségkívül kényelmes és praktikus, némileg talán zöldebb működést magukénak tudó különféle banki háttérrendszerek és a számlapénz, melynek likviditását olykor manipulált gazdasági és szeszélyes politikai erők befolyásolják. Gyanítom senkinek sem esne túl jól, ha az évek alatt megtakarított pénzéhez többé már nem lenne hozzáférése. Mint az történt többek között a ciprusi gazdasági válság során is.
A pénzügyi rendszerünk környezeti terhelésére bár megoldást csak a digitalizáció hozhat, ennek nem lehet azaz ára, hogy a „bizalom utolsó pillérén” essen csorba. Erre a titulusra pedig technikailag pont megfelelőek a kriptovaluták. Mindezek után tegyük fel a kérdést, biztos hogy a semmiért számolnak azok a bányászgépek?
0 notes
veesko · 7 years
Photo
Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media
This Device Mines Cryptocurrency While Keeping Your House Warm
At $3,600, the QC-1 crypto heater mines everything from Ether to Bitcoin while warming your home in the process.
Manufactured by French startup Qarnot, the sleek walnut-topped radiator comes equipped with two AMD graphics processing units, being capable of mining at up to 60 MH/s.
The noiseless device takes 10 minutes to set up and connects online via an Ethernet cable. A companion app lets you control the heat and monitor the mining process.
62 notes · View notes
dailytechnologynews · 7 years
Photo
Tumblr media
Qarnot reveals their first AMD/Ethereum powered heater http://ift.tt/2DkHJoM
2 notes · View notes
coinhuntru · 7 years
Text
Qarnot выпустил криптовалютный майнер для обогрева дома
Французский стартап Qarnot стремится к тому, чтобы пользователи его оборудования не переплачивали за коммунальные услуги и предлагает им приобрести криптовалютный майнер, специально разработанный для обогрева дома. Новое устройство QC1 имеет две AMD видеокарты (Sapphire Nitro+ Radeon RX580 с 8 Гб видеопамяти VRAM), для майнинга эфириума на скорости 60 MH/s и одновременного обогрева жилища в качестве побочного продукта, […]
Сообщение Qarnot выпустил криптовалютный майнер для обогрева дома появились сначала на Охота за монетами.
from WordPress http://ift.tt/2p1cFW4 via IFTTT
1 note · View note
naonews · 4 years
Photo
Tumblr media
虚構新聞にあらず。「ちょっと変わった機能を持ったヒーターとボイラーを製造している。それらはコンピューターを搭載しているのだ。そしてコンピューターを熱源として使う」。◆ 暖房としても使えるコンピューターサーバーで7億円超を調達したQarnot | TechCrunch https://pyn.jp/2X0mQMX
0 notes
thedailyfandomtv · 4 years
Photo
Tumblr media
Qarnot raises $6.5 million for its computer servers that heat buildings https://ift.tt/2xB94pw
0 notes
nuitdesmusees · 4 years
Photo
Tumblr media
Qarnot raises $6.5 million for its computer servers that heat buildings https://ift.tt/2xB94pw
0 notes
startupmag · 4 years
Photo
Tumblr media
Qarnot raises $6.5 million for its computer servers that heat buildings https://ift.tt/2xB94pw
0 notes