#MKP - OĽaNO koalíció

[korkep-blog]

AKO-felmérés: Míg Kotlebáék jócskán veszítettek az erejükből, addig a Smer sikeresen tartja magát

Az ellenzék kényelmesen tudna többséget alkotni a Most-Híddal.

Amennyiben a parlamenti választásokra augusztus végén és szeptember elején került volna sor, azt a Smer-SD nyerte volna meg a szavazatok 21,2 %-val.

  A Smer az augusztusi eredményekhez képest szinte semmit sem rontott, holott a vietnami vállalkozó ügye még le sem csengett.

  A Robert Fico vezette Smert az ellenzéki SaS követi a szavazatok 16%-val. A harmadik helyen a nemzetiek (SNS) végeztek, akikre a szavazók 10,9%-a adná a voksát.

  A parlamentbe összesen nyolc párt kerülne be (Smer-SD, SaS, SNS, Sme rodina, OĽaNO-NOVA, ĽSNS, KDH, Most-Híd). A parlamenti küszöb alatt maradna a Progresívne Slovensko (4,6%), az MKP  (3%) és a a Spolu (2,3%).

    Az extrémista ĽSNS úgy tűnik, hogy veszít az erejéből. A legújabb AKO-felmérés szerint ugyanis a választóknak csupán a 8,6%-a adná rá a szavazatukat, ami az előző hónaphoz képest 2,3 százalékpontos visszaesést jelent.

  A parlamentbe a Most-Hidat megelőzve, 7,6%-kal a jelenleg parlamenten kívüli KDH is bekerülne.

  A jelenlegi koalíció már nem alkotna többséget a parlamentben. Amennyiben az SaS, Sme rodina, OĽaNO-NOVA és a KDH megegyezne a Most-Híddal, akkor a parlamentben 82 képviselővel kényelmesen többséget tudnának alkotni.

  Sme.sk/HNonline.sk

Nyitókép: Sme/Jozef Jakubčo

[hirzilla]

Küszöb alatt teljesítenek a szlovákiai magyar pártok egy friss felmérés szerint http://hirzilla.hu/hirek/online-hirek/infostart-hu/2019/04/04/kuszob-alatt-teljesitenek-a-szlovakiai-magyar-partok-egy-friss-felmeres-szerint/?feed_id=14584&_unique_id=5ca5a25243f4d Csáky Pál - aki jelenleg Brüsszelben képviseli a szlovákiai magyarok érdekeit az MKP színeiben -, úgy látja, hogy pártja egyedül is nekivághat a 2020-as parlamenti választásoknak, de mint mondja, annak megvan a kockázata. Összefoghat egy Bugár Béla nélküli Híddal, illetve blokkba tömörülhet egy ellenzéki szlovák párttal, az OĽaNO-val, esetleg több más párttal az 1998-as modellt követve. A Focus közvéleménykutató-ügynökség kedden ismertetett felmérése lesújtó képet mutat. a szlovákia magyar pártok támogatottságáról: az MKP-nak 3, a jelenleg kormányzó Hídnak 4,5 százalékot mértek, ami azt jelenti, hogy jelen állás szerint parlamenti képviselet nélkül maradnának a felvidéki magyarok. Az MKP sajtóközleményben elismerte, hogy ajánlatot kapott az ellenzék második legnagyobb pártjától, az OĽaNO-tól, de rögtön hozzátették azt is, hogy egyelőre nem tárgyaltak a jövőbeni parlamenti választásokhoz kötődően koalíció létrehozásáról. Csáky Pál, aki korábban az elnöki pozíciót is betöltötte az MKP-ban, úgy véli, hogy a párt szempontjából is kockázatos egy olyan koalíció részének lenni, amelyet egy szlovák és egy magyar párt alkot. Közlése szerint az MKP-nak 100-110 ezer szavazója van Szlovákiában. Bár ennyi voks a parlamentbe jutáshoz nem elegendő, de nem elhanyagolható a szavazóbázis. A másik lehetőségről a következőket mondta Csáky Pál: „Elvi lehetőség koalícióra lépni a Most-Híddal, de őszintén meg kell mondanom, ennek a legnagyobb akadálya Bugár Béla személye és a körülötte lévő emberek.” Csáky ezen kívül egy harmadik utat is megemlített, amely az 1998-as modellt követné. Javaslata szerint nagykoalíciót kellene alakítani, amelynek része lenne az MKP is. "Legalább két, de inkább több szlovák párt, plusz az MKP alkotta koalíció lenne ideális, mert az garanciát jelentene arra, hogy nem vesznek el a kisebb pártokra leadott voksok sem. Ennek az lenne az érdeke, hogy létrejöjjön egy reformblokk, egy olyan tömörülés, amely változást akar" - mondta az MKP-s politikus, hozzátéve, hogy pártja hajlandó tárgyalni a lehetőségekről. Nyitókép: MTI/Nyikos Péter

[nemzetinet]

Megyei választások Szlovákiában: előretört az ellenzék, Kotlebát agyonverték

A megyei választásoknak Szlovákiában jelentős tétje van, hiszen ezen a szinten döntenek a kórházak, a középiskolák és a szociális intézmények finanszírozásának döntő részéről és a közúthálózat bizonyos részének fejlesztéséről is. 

 A jobbközép pártok az összefogásnak köszönhetően, lehengerelték a kormányzó szociáldemokrata Smert, melynek mindössze két megyében lesz vezetője. A szélsőjobboldali Marián Kotleba, az ĽSNS elnöke 50 ezer szavazattal kapott kevesebbet, mint Ján Lunter, aki független indulóként lesz az új megyefőnök Besztercebányán. Kotleba pártjának 335 jelöltje közül, mindössze ketten szereztek mandátumot.

Nagyszombatban, Pozsonyban, Zsolnán, Kassán és Eperjesen is az OĽaNO-SaS-KDH jobboldali koalíció jelöltje győzött.

A Magyar Közösség Pártja, és a Híd sem volt képes megyeelnöki mandátumot nyerni. Az MKP sikerként tekint a 33 megszerzett képviselői helyre, a Híd mindössze 10 emberét küldheti a megyei közgyűlésekbe. 

A Híd egyetlen régióban előzte meg az MKP-t. 

Az eredmények ismeretében Őry Péter, az MKP kampányfőnöke a következőket mondta:

“Dél-Szlovákiában a Magyar Közösség Pártja (MKP) nyerte a választásokat. Az MKP meghatározó erő volt, és a továbbiakban is meghatározó erő marad.”

A párt elnöke, Menyhárt József úgy értékelt:

“Igaz, hogy négy évvel ezelőtt 33-nál több képviselőnk volt, de úgy gondolom, hogy az erős képviselet most is megvan, hiszen ahol tömbben vagyunk, még inkább megerősödtünk. Ott, ahol szórványban voltunk, ott látható, hogy a továbbiakban építkeznie kell nemcsak az MKP-nak, hanem a felvidéki érdekérvényesítésnek is.” 

  Megyei választások Szlovákiában: előretört az ellenzék, Kotlebát agyonverték a Nemzeti.net-en jelent meg,

[korkep-blog]

Focus-felmérés: Kiska pártja a parlamenti küszöb alá küldheti Bugárékat

A FOCUS közvélemény-kutató ügynökség legutóbbi felmérésében azt vizsgálta meg, hogy mekkora választási potenciálja van Andrej Kiska köztársasági elnök készülő pártjának, illetve hogy mely pártokra jelent veszélyt

A FOCUS közvélemény-kutató ügynökség legutóbbi felmérésében azt vizsgálta meg, hogy mekkora választási potenciálja van Andrej Kiska köztársasági elnök készülő pártjának, illetve hogy mely pártokra jelent veszélyt. Elsősorban a Most-Hidat és a jobboldali ellenzéki pártokat emelte ki.

  Andrej Kiska készülő pártja akár 25,1 százalékos eredményt is elérhetne a választásokon. A FOCUS szerint ekkora választási potenciállal rendelkezik. A megkérdezettek 4,1 százaléka biztosan szavazna rá, 21 százalék inkább igennel válaszolt. Ugyanakkor 65,5 százalék nem tudja elképzelni, hogy Kiska új mozgalmára voksoljon (29,7 százalék inkább nem, 35,8 százalék inkább igen).

  Még magasabb értékek jönnek ki, ha a mintából leszámoljuk azokat, akik a válaszadás során jelezték, nem vennének részt a parlamenti választásokon: a választási potenciál egycsapásra 28 százalékra nőne.

  Forrás: Postoj.sk

  Párhuzam Procházkáékkal? 

  Összehasonlításként a hasonló beállítottságú Progresívne Slovensko választási potenciálja 9,6 százalékos volt. Az egykor az ellenzk üdvöskéjének tekintett, mára a süllyesztőben eltűnt Sieť#-é 30 százalékos volt,és megalakulása után azonnal kétszámjegyű eredményeket ért el a közvélemény-kutatáson.

  A hasonlóságok ellenére óvatosan vonjunk le következtetéseket, Procházka pártja négy hónapos működés után mérette meg a választási potenciálját, Kiska pártja pedig még meg sem alakult. Kiska előnye, hogy köztársasági elnökként közismert személyiség, jelentős médiafigyelem övezi, így jól kiépített politikai krédóval rendelkezik.

  „A felnőtt lakosság negyede nem kevés, tekintve a többi párt preferenciáit. A jövőben azonban az lesz a lényeges, hogy milyen mértékben sikerült megtölteni tartalommal a pártot és mit kezd majd a jobboldali ellenzéki spektrummal, merthogy alapvetően abba a környezetbe ágyazódik bele”

  mondta Martin Slosiarik a FOCUS elemzője a Postoj konzervatív napilapnak. A Postoj rendelte meg az ügynökségtől Kisa pártjának potiencál-felmérését. Az elemző arra is felhívta a figyelmet, szinte lehetetlen megjósolni, milyen népszerű lesz a párt, ha csak jövőre (az elnökválasztás évében) alakul meg.

  http://www.korkep.sk/cikkek/belfold/2018/08/28/smer-nem-tart-kiska-keszulo-partjatol-hid-hajlando-lenne-az-egyuttmukodesre

  A legnagyobb vesztesek

  Andrej Kiska készülő pártja az OĽaNO, az SaS, a Sme rodina és a Most-Híd szavazótáborából csábítana magához választókat. A legtöbbet Igor Matovičéktól. Az ő szavazóik fele hajlandó lenne Kiska pártjára adni szavazatát. Az SaS választóinak 42 százaléka pártolhat át, vagy legalábbi mérlegelné ennek lehetőségét. A Sme Rodina is ráfizethet a köztársasági elnök készülő mozgalmára: választóinak 36 százaléka váltana színt. A legnagyobb veszély mégis épp a Most-Hidat fenyegeti.

  A Most-Híd a 2016-os választásokkor a korrupció-ellenes kampányával, a programjával és koalíciós potenciáljával szólította meg legsikeresebben (zömében szlovák) választóit. A választói nagy része kénytelen volt csalódni, mert Bugárék koalícióra léptek a Smerrel, így a korrupció-ellenes vonalon erősen meggyengült vegyespárt mára a parlamenti küszöb közelébe süllyedt.

  A felmérés eredménye között a legérdekesebb, hogy az MKP választóinak 37 százaléka venné fontolóra, hogy Kiska pártjára szavaz, ami magasabb, mint a Most-Híd esetében. A FOCUS azonban kiemeli, hogy a magyar párt választóinak mintája felmérésben elég kicsi volt, így nagy a hibahatár.

  A FOCUS szerint, ha Andrej Kiska valóban pártot alapít, a vegyespárt választói 30 százalékát veszítheti el, amivel már jócskán a parlamenti küszöb alá csúszna.

  forrás: Postoj.sk

    A liberálisok bukják a legtöbbet

  A  parlamenten kívüli pártokat is tartalmazó listán a legveszélyeztetettebbek a balliberális Progresívne Slovensko és a Beblavý-féle Spolu.

  Ugyanakkor egyáltalán nincs félnivaló Kotlebáéknak, az ő szavazóik egyértelműen elutasítják Kiska pártját. A Smer és az SNS választói közül pedig csak 15 százalék venné fontolóra, hogy átpártoljon.

  Szintén kicsit paradox helyzetet mutat a politikai irányultság és értékoldalak szerint felosztás. Kiska pártjára leginkább a jobboldali érzelmű választók szavazhatnak, kisebb részben a centristák és a baloldaliak. Az értékeket illeti, az új párt választóinak zöme centrista vagy liberális, a konzervatívok kissé kevesebben vannak. Még a legkonzervatívabbak között is van egy 27 százalékot kitevő réteg, amely hajlandó lenne szavazni Kiska pártjára.

  A reginális eloszlás szerint a legtöbb szavazatra az új párt Eperjes, Nagyszombat, Trencsén és Pozsony megyében számíthat. A legkevesebbre Kassa és Nyitra megyében.

  A felmérés a Postoj konzervatív napilap felkérésére, 1001 személy megkérdezésével készült.

      http://www.korkep.sk/cikkek/politika/2018/08/30/kiska-partot-alapit-es-hatalomra-tor-mit-jelent-mindez-felvideki-magyarsag-szamara-korkep-sk-elemzes

  Körkép.sk

Nyitókép: Aktuality.sk

[korkep-blog]

Berényit megválasztották Nagyszombat megye első alelnökévé

Matovičék egyelőre állják a szavukat.

Nagyszombat megye közgyűlésének mai ülésén az előzetes várakozásokkal összhangban Berényi Józsefet, az MKP megyefőnök-jelöltjét választották meg Nagyszombat megye első alelnökének. Berényi mellett három másik helyettese is lesz Jozrf Viskupič megyefőnöknek.

  Berényi főállásban láthatja el a feladatát és komoly portfóliót kapott, mely nemcsak a két magyarlakta járást (Dunaszerdahely és Galánta) fedi le, hanem az egész megyét.

  Az alelnökök azonban már nem a megyén belüli régiókért fognak felelni, hanem mindegyikük külön portfóliót kapott. Az MKP korábbi elnöke a magyarlakta területek szempontjából is fontos közlekedésért, oktatásért és iskolaügyért fog felelni.

http://www.korkep.sk/cikkek/politika/2017/12/12/nagyok-az-elvarasok-nagyszombat-megyeben-berenyiekkel-szemben

Pavol Kalman hatáskörébe tartozik majd az egészségügyi ellátás, a regionális- és vidékfejlesztés és környezetvédelem. Roman Sova a megye pénzügyeivel és gazdálkodásával fog foglalkozni,  Marek Neštický a sportért, ifjúságért, kultúráért és átlátható megyéért felel majd.

  Mint arról a Körképen elsőként beszámoltunk, Igor Matovič néhány hete helyezte kilátásba a következő parlamenti választások előtt az MKP-val való közös indulást. Az OLaNO-MKP koalíció a mai nappal Nagyszombat megyében már meg is valósult. A Körkép kérdésére Berényi elmondta, hogy megyei együttműködéssel a két párt nem távolodik egymástól.

  https://www.youtube.com/watch?v=CXWSSVGJ7fk

  Körkép.sk borító: Berényi József Facebook oldala

[korkep-blog]

Nagyon az elvárások Nagyszombatban Berényiékkel szemben

Egy első alelnöki poszt látható politizálást követel. Sokkal láthatóbbat, mint amilyenre Jozef Mikuš idejében lehetőség volt. Saját csapatot, szakembergárdát, szisztematikus munkát, mediális felületet

Összejött hát az MKP – OľaNO koalíció. Igaz, egyelőre megyei szinten, a nagyszombati kerületben. Berényi József (MKP) ráadásul első alelnöke lesz az OĽaNO-s Jozef Viskupičnak. Komoly portfólióval, mellyel nagyot lehet domborítani, de ugyanakkor bukni is.

  A Berényi Józseffel szembeni elvárások úgy magyar, mint szlovák részről nagyok. A megyei alelnökök ráadásul nem csak az adott régiót kapják meg mint eddig, hanem helyes módon az egész szakterületért fognak felelni a megye egész területén.

  Fontos területekért fog felelni

  Igy tényleg az egész megyéért vállalnak felelősséget. Felelniük kell a döntésekért úgy a magyar, mint a szlovák nemzetiségű lakosság előtt. Az MKP-s politikus esetében ez a magyarság szempontjából olyan kiemelten fontos területeket jelent, mint a közlekedés, infrastruktúrafejlesztés, oktatás és iskolaügy.

  Berényi fog felelni például azért, ha rossz a közlekedés és nem lesznek megfelelő buszjáratok Dunaszerdahely és Galánta között, ha történetesen nehéz helyzetbe kerülnek a megyei fenntartású iskolák, vagy éppen gyengélkedne az oktatásügy.

  Láthatóbb politizálásra van szükség

  Berényit nem kell félteni, felkészült politikus, aki parlamenti, országos és megyei szinten is jó teljesítményre képes. Ugyanakkor egy első alelnöki poszt  látható politizálást követel. Sokkal láthatóbbat, mint amilyenre Jozef Mikuš idejében lehetőség volt. Saját csapatot, szakembergárdát, szisztematikus munkát, mediális felületet, ahol nem csak a kampányban, hanem egész öt éven belül beszámol a teljesítményéről. És vele együtt az egész MKP-s megyei frakció.

  Jó lecke és felkészülés lesz ez a pártnak a parlamenti választások előtt. A megyei alelnök, illetve a galántai és dunaszerdahelyi járásból érkező magyar frakció bizonyíthatja azt is, hogy nincs miért félni a magyaroktól, akik nemcsak regionális, de országos szinten is megbízható partnerek lehetnek.

  Közelebb a közös parlamenti OĽaNO – MKP induláshoz

  Igor Matovič javaslata, a parlamenti választásokon való esetleges OĽaNO – MKP közös indulás így közelebb került. Az MKP nagyszombat megyei politikusai (köztük Menyhárt József, az MKP elnöke) bizonyíthatják, mennyire állnak a helyzet magaslatán, vagy éppen mennyire bizonyul majd egyikre-másikra esetlegesen nagynak az a bizonyos kabát.

  Berényiék vezetésével Nagyszombatból vághat neki az MKP a parlamentbe való visszajutásnak. Ehhez már „csak“ jó teljesítményre és következetes politizálásra van szükség.

  Király Zsolt

Nyitókép: webnoviny.sk

[korkep-blog]

Matovič az MKP-val való koalícióról – Postoj interjú

Nem viszonyulhatunk mostohaként egy nemzeti közösséghez csak azért, mert nem a mi nyelvünkön beszél. Ha képesek leszünk rá, hiszem, hogy a szlovákiai magyarok ezt meghálálják nekünk.

(…)

Az utóbbi időben előjött az MKP-val való együttműködés témájával. Sőt, azt is kijelentette, hogy el tudja képzelni a velük való koalíciót. Ez elég furcsa. Mi a célja?

  Ugyanaz a célom, mint amikor beléptem a politikába. Akkor  Fico, Mečiar és Slota kormányzott. Az utóbbi kettő már körön kívül van. Maradt még az utolsó mohikán, akivel ugyanezt kell tenni.

  Amikor az MKP-val való koalícióról beszél, a harmadik mohikán alatt nem Bugár Bélát érti, akit  a leginkább provokál ezzel?

  Ficora gondoltam, de igen, Bugár Béla a segédje.

  Tervei szerint két lehetőségről van szó: vagy teljesen komolyan gondolja mindezt, vagy Bugár Bélát akarja  az őrületbe kergetni ezzel.

  Bugár saját magát kergeti az őrületbe. 2016. márciusában, egy héttel a választások előtt felszólítottuk a szlovákiai magyarokat, hogy menjenek választani, és válasszák azokat a pártokat, akik egyértelműen elutasították a Smert.

  Bugár ezt nem akarta, meg volt sértődve, pedig a választások előtt ő is egyértelműen elutasíthatta volna a Smert. De nem tette. Hagyta, hogy Simon, Šebej, Žitňanská tegyék meg ezt. Ő pedig alibista módon nyitva hagyta a hátsó ajtót, mert már előre tervezte az árulást.

  Tegyük fel, hogy így gondolja: érzi, hogy egy Smer nélküli kormányhoz szükséges lesz a magyar pártra, és szeretné, ha az nem a Most, hanem az MKP lenne.

  A mai ellenzékben gyakran hallani, hogy számolnak a Mosttal és az SNS-szel a következő kormányba, de nekem ez kicsinyesnek tűnik.

  Árulókkal és tolvajokkal kalkulálni, hogy velük majd többséget alkothatunk a Smerrel szemben? Felesleges legimitizálása ez annak a két pártnak, melyek karaktere már nyilvánvalóvá vált.

    Csakhogy ön ezzel legitimizálja az MKP-t, melynek szintén megvannak a saját gondjai. Szoros viszonyt ápolnak a Fidesszel, anyagi jellegű kapcsolatról is beszélnek Budapest és az MKP között, egyes oligarchákhoz való viszonyulásról.

  Mutassa meg nekem ezeket a kapcsolatokat az oligarchákkal, vagy hogy hogyan pénzeli Orbán az MKP-t. Ha papíron lesz, nem pedig csak szóbeszéd szintjén, akkor lehet róla beszélni.

  (…)

  Az MKP és a Fidesz közti szoros viszony ténykérdés.

  Rendben, önök viszont azt mondták, hogy a Fidesz pénzeli őket, amit bizonyítani kell és papírra vetni.

  Kölcsönös mentális viszonyuk nyilvánvaló, ezt ön sem vonja kétségbe.

  Mi zavarjon bennünket? Az, hogy kezet nyújtunk annak a pártnak, mely hosszú ideje és kitartóan 100-120 ezer választópolgár érdekeit képviseli, de az már nem jelent gondot, hogy az áruló Bugárt fogjuk tekinteni a jövőbeli partnernek, aki eladta a választóit? Vagy Dankot, aki csak azt nem lopja el, ami oda van szögezve?

  A kérdés az, hogy a Dankoval és Bugárral szembeni harc jegyében nem idealizálja-e az MKP-t.

  Nem. Bizonyos hibáik bizonyára vannak, a múlt is terheli őket, de ha szeretnénk formázni ezt a pártot, hogy fogadja el a korrupcióellenes programunkat, akkor nem hagyhatjuk őket a sarokban, ahová Bugár zavarta őket.

  Bugár legszívesebben örökre otthagyná őket. De ha a választások előtt Bugár saját maga alakít koalíciót az MKP-val, senki nem lepődne meg ezen, és az újságírók fele még meg is tapsolná.

  Akkor még egyszer: Komolyan gondolja a választások előtti OĽaNO – MKP koalíciót?

  A saját elképzelésemről van szó, melyet a DenníkN beszélgetésén, ahol szóba került, ki is mondtam.

    Az Aktuality.sk-nak és a Markízának ugyanezt lehetőségként Berényi József is említette. Azaz, hogy akár közösen is indulhatnak. Már megbeszélték ezt?

  Többször voltam Berényivel és Menyhárttal, az MKP korábbi és jelenlegi elnökével. Főleg azért, mert együttműködést akarunk kötni velük Nagyszombat megyében. Az MKP nélkül ugyanis Jozef Viskupičnak nem lenne többsége a megyei közgyűlésben.

  Általánosságban azt gondolom, hogy megérett az idő arra, hogy meglépjük ezt a gesztust. Elvégre 1998-ban Mečiart sem tudtuk volna a magyarok nélkül leváltani. A magyarok nélkül Ficot sem fogjuk tudni 2020-ban leváltani.

  Egy ilyen koalícióval nem kockáztatja, hogy északon szlovák választókat veszíthet?

  Lehet nem hisz nekem, de számomra mindig előbbre volt a közérdek, mint a saját eredményeim. Találjon még olyan valakit a szlovák jobboldalon, aki képes lenne egy másik pártnak kampányolni csak azért, mert attól tart, hogy nem jutnak be a parlamentbe.

  A választások előtt minden egyes vitában azt hangoztattam, hogy az emberek jöjjenek el választani, és ha nem ránk, akkor szavazzanak az SaS-ra, hogy ne vesszenek el a szavazatok. Ugyanúgy arra is kértem az embereket délen, hogy az MKP-ra szavazzanak, mivel Bugár nem akarta elutasítani a Smerrel való kormányzást. Tovább látok az orromnál, mint egypár pártelnök, aki csak magára játszik.

  De mégis, amit csinál, nem csak puszta önzetlenség, hanem jó marketing is.

  Higgye el, azért hangoztatom mindezt, mert többünknek össze kell fognunk, és ugyanezt gondolom az MKP-ról is. Ha ugyanannyi szavazatot szereznénk az MKP-val közösen indulva, mint egyedül szereztünk, már megérte, mert azok a választók, akiket ez elriaszt, majd a KDH-t, az SaS-t vagy más demokratikus ellenzéki pártra szavaznak. Elégedett leszek, mert a magyar szavazatok sem fognak elveszni.

    Úgy képzeljük tehát el, hogy elosztanák a közös választási listát, melyen az aktuális támogatottsági mutatók alapján az MKP mondjuk minden harmadik, negyedik helyet megkapná?

  Erről még egyáltalán nem beszéltünk, ez csak az én elképzelésem. A frakciónkban ez több embernek nem tetszik, és beszélni akarnak róla. Én mint elképzelést vázolom fel számukra, hogy ne féljünk összefogni, mint ahogy nem féltünk felvenni a Nova-t és Ján Budaj Zmena zdola-ját is, és minden rendben volt.

  A következő választásokon tehát Igor Matovicsként fog indulni?

  Jó vicc. (Mosolyog.) Tudja, a politikában nincs nagyobb hazafiság annál, ha segítő kezet nyújtunk egy ilyen pártnak. A választók, akik hosszú évek óta az MKP-ra szavaznak, másodrendű állampolgárnak érzik itt magukat. Rossz utak vannak a régióikban, a legmagasabb munkanélküliség, katasztrofális kórházak, csak koloncnak érzik magukat.

  Nem lehetünk egy nemzetiséghez mostohák csak azért, mert nem a mi nyelvünkön beszél. Ha képesek leszünk rá, hiszem, hogy a szlovákiai magyarok ezt meghálálják nekünk. Nem lehetünk meglepve, ha a kerítéshez szorított ember a kerítés mögé kukucskál. Mutassuk meg nekik, hogy nem csak a munkájukra van szükségünk, hanem azt is szeretnénk, hogy Dél-Szlovákiában ne meneküljenek el a fiatalok külföldre a megélhetésük miatt.

  Felfigyelt Menyhárt József nyilatkozatára, aki azt mondta, hogy a katalóniai történések inspirációt jelenthetnek Dél-Szlovákia számára is?

  Természetesen rákérdeztem erre nála. Azt mondta, hogy a Nový Čas az összefüggéseiből kiragadott mondatot idézett, de kérdezzék meg őt magát erről.

  Azért is idealizálja az MKP-t a Mosttal szemben, mert az MKP ellenzékben egyáltalán nem viselkedik annyira Smer-ellenesen, mint önök, vagy az SaS. Kassán Rašit támogatták, nem pedig az önök jelöltjét, Nagyszombatban Berényi kvázi a Smer emberének, Tibor Mikušnak volt a helyettese.

  Csodálkoznak? Szavazatokat szereztek, képviselőket juttattak be. Koalícióba akartak kerülni, hogy változtathassanak valamit a saját járásaik helyzetén.

  De bizonyára emlékszik még 2006-ra, amikor Bugár Béla volt az MKP elnöke. Akkoriban általános vélekedés volt a pártban, hogy ha nincs más lehetőség, az MKP-nak a Smerre és a HZDS-szel is kormányra kell lépnie.

  Akkoriban a KDH is kereste a Smer kegyeit…

  …csakhogy, ott erről párton belül fájdalmas konfliktus alakult ki, az MKP-ban semmi ilyesmi nem volt.

  Lehetséges, de ne csodálkozzunk, ha az emberek bárki után megfordulnak, ha a demokratikus ellenzéknél nem találnak partnerre.

    Csakhogy nem fog-e csodálkozni majd akkor is, ha bejutnak a parlamentbe, az MKP képviselői pedig a megfelelő pillanatban dobbantanak, és nekik köszönhetően megalakul Robert Fico negyedik kormánya?

  Ettől nem félek. Festik az ördögöt a falra. Ezeket az embereket a saját oldalunkra állíthatjuk, ha fogják látni az irántuk való érdeklődésünket. Menyhárt Józsefet meghívtam a térre november 17-én. Szlovákul beszélt, velünk együtt énekelte a szlovák himnuszt. Ezek erős szimbólumok.

    Helyesnek tartom, és mindent megteszek annak érdekében, hogy meggyőzzem erről a többieket is. Mert mi hasznunk lesz abból, ha hagyjuk az MKP-t a sarokban, a választások előtt röviddel pedig Bugár szépen megjelenik, és átviszi őket Robert Ficohoz?

  Nem becsüli alá a terveinél az MKP esetében a Budapest faktort? Orbán Viktor hangja vélhetően erősebben rezonál majd, mint Igor Matovičé.

  Hát jó, ez esetben akkor majd megmérkőzöm Orbán Viktorral. De leginkább azt gondolom, hogy az MKP önálló szlovákiai párt a magyarok érdekképviseletére és saját maga dönt önmagáról.

  Postoj.sk interjú Igor Matovičcsal. Az OĽaNO elnökével Martin Hanus és Jozef Majchrák beszélgetett.

Fordította: Körkép.sk

[korkep-blog]

Lenni vagy nem lenni? Bugárék már a politikai túlélésükre játszanak. Íme, az alternatívák

A hét szűk esztendőből épp kilábaló, kemény tanulópénzt megfizető MKP már a jövőt építi a korrupcióellenes, jobboldali ellenzék részeként. A végső döntés azonban még nagyon messze van.

Egyik utolsó nagy politikai játszmájába kezdett a Most-Híd. Elemzők, kommentátorok napok óta vizsgálják, mi vezette az örök megalkuvó Bugár Bélát arra, hogy a képviselői bérek befagyasztásánál szembe menjen Robert Ficoval. Pedig a válasz egyszerű.

  Erre készül Bugár Béla

  Politikai szempontból első látásra érthetetlen dolog, amit Bugár művelt. A miniszterelnökkel is szembement azért, hogy a képviselők fizetése emelkedjen, ami nem túl népszerű a választók körében. Igaz, ő maga is parlamenti képviselő immár 27 éve, és bár az R7-es telekbizniszen sajátjait átvágva (és más stiklikkel) jól meggazdagodott, a pénzt továbbra is szereti.

  Mint ahogy a hatalmat is. Parlamenti veteránként valahol érthető is, hogy betelt nála a pohár, amikor Fico Afrikából üzente meg, hogyan szavazzon a törvényhozás. Elvégre hol máshol állt volna Bugár a sarkára? Magyar ügyekben? Ugyan már.

  Amiről az elemzők nem írtak

  Csakhogy a bérbefagyasztás és a Jankovská körüli keménykedés egy sokkal szofisztikáltabb politikai játszma része. Melynek tétje a Most-Híd és Bugár politikai túlélése. Még egyszer, utoljára.

  A kiváltó ok Matovič zseniális húzása volt az esetleges OĽaNO – MKP választási koalícióval, mely rögtön kiugrasztotta a nyulat a bokorból. A Most-Hídban gyorsan rá is jöttek, hogy hirtelen az MKP helyén találhatják magukat, miközben az MKP királycsinálóvá és parlamenti párttá válhat.

  Azok után, hogy november 17-én Menyhárt Józsefet az ellenzék közös megemlékezésre is meghívták, ahol nem vallott kudarcot, sőt, beszéde után az egyik legnagyobb tapsot kapta. Majd jött az újabb előkészített kelepce Nyitra megyében, melyet szintén sikerrel védett ki a magyar párt, Nagyszombat megyében pedig minden jel szerint „koalícióra“ is lépnek Matovičékkal.

  Az MKP és a Most-Híd helyet cserélhet

  A Most-Híd népszerűsége eközben folyamatosan zuhan (igaz, az MKP sem erősödik, de az OĽaNO – MKP szempontjából ez lényegtelen). Minél később lesznek a parlamenti választások, Bugárék annál nagyobb árat fognak fizetni a Smerrel és SNS-szel való kormányzásért.

  Bugárék keménykedését ilyen kontextusban is érdemes vizsgálni. Egyre több bizniszelő véli úgy ugyanis a vegyespártban, hogy biztosra kellene  menni és a parlamenti választásokon egyfajta nagy magyar-magyar összefogás listát állítani.

  Ez lehet az egyik magyarázata Bugár viselkedésének, mellyel Fico értésére adta, hogy nem kíván Mečiar és Slota sorsára jutni. Mint tudjuk, mindketten elbuktak a parlamenti küszöbön a Smerrel való kormányzás után.

  Csakhogy a hét szűk esztendőből épp kilábaló, kemény tanulópénzt megfizető MKP már a jövőt építi a korrupcióellenes, jobboldali ellenzék részeként. A végső döntés azonban még nagyon messze van. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, (V)alaki (O)tt még majd ismét megpróbálhatja előírni a magyar politikának, mi is lenne jó a számára.

  Király Zsolt

Nyitókép: DenníkN

[korkep-blog]

Berényi József a Körképnek: Ott leszünk Nagyszombat megye irányításában (Interjú)

A megyei választások legélesebb küzdelme talán Nagyszombat megyében zajlott az MKP és a Most-Híd között, ahol végül egyértelmű eredmény született. Az MKP korábbi elnökét, Nagyszombat megye eddigi alelnökét kérdeztük a megyei választások tapasztalatairól, az éppen zajló koalíciós tárgyalásokról, ...

A megyei választások legélesebb küzdelme talán Nagyszombat megyében zajlott az MKP és a Most-Híd között, ahol végül egyértelmű eredmény született. Az MKP korábbi elnökét, Nagyszombat megye eddigi alelnökét kérdeztük a megyei választások tapasztalatairól, az éppen zajló koalíciós tárgyalásokról, valamint Matovič ajánlatáról is.

  Berényi József október 22-én válaszolt a Körkép.sk kérdéseire.

  Hogyan értékeli ennyi idő után a megyei választási eredményeket?

  Egyetértek mindenkivel, aki úgy fogalmazott kormányváltó hangulat van Szlovákiában. Ezen tulajdonképpen nem is lehet csodálkozni. Ne felejtsük, az elmúlt 2 évben, néha több hónapon keresztül, fiatalok által szervezett tüntetések voltak országszerte az ún. Bašternák ügy miatt.

  A SMER – SNS – MOST-HÍD koalíció azonban ellenállt, egyetlen érintett minisztert sem váltottak le. Ennek most a megyei választásokon meg is lett a következménye. A jobboldali ellenzék 5+1 (Luntner) megyeelnöki pozícióval jelentősen megerősödött. Emellett magyar szempontból beigazolódott, ha akár az MKP, akár a MOST-HÍD magyar megyeelnök jelöltet indít ott, ahol nagyobb számú magyar él, jelentősen hozzásegíti képviselőjelöltjeit a sikerhez.

  Mi döntött Nagyszombat megyében?

  Ha az  MKP – MOST-HÍD versenyre gondolunk, akkor a pozitív kampányunk a negatívval szemben, a jó csapatmunka az önző individualizmussal szemben, eredményeink a vádaskodással szemben, a tapasztalat és türelem az arroganciával és  forrófejűséggel szemben. Ha szlovák jelöltek szereplését nézzük, akkor nálunk is érvényesült a kormányváltó hangulat.

  Hogyan zajlanak és hol tartanak a tárgyalások Viskupičékkal? Mik az MKP igényei, elképzelései és mi várható az eddigi egyeztetések alapján?

  13 megyei képviselőnk a 40-ből nagyon erős pozíciót jelent. Az eddigi megbeszélések alapján annyit mondhatok, ismét részesei leszünk a megyei irányításnak, de nyitott még ennek személyi összetétele és hatásköri leosztása is.

  Berényi József. Kép: mkp.sk

  Matovič koalíciót ajánlott fel az MKP-nak a parlamenti választások előtt. Nagyszombat megyében ez a koalíció Viskupičékkal  már néhány napon, héten belül megköttethetik. Mi az Ön véleménye a két párt esetleges együttműködéséről?

  Ezt a kérdést kicsit szélesebb összefüggéseiben érdemes vizsgálni.

  A parlamenti választásokig még 2 év van hátra. Jövőre helyhatósági, 2019-ben köztársasági elnöki és európai parlamenti választások lesznek. Nagyon elméleti szinten, az MKP-nak 3 lehetősége van 2 év múlva bejutni a parlamentbe.

  Az első a MOST-HÍD – dal összefogva. Csakhogy olvasom Bugár Béla választások utáni nyilatkozatait, összefogásról nem mond semmit, emellett viszont ismét Komáromozik és katalánozik. Nyilván ő is tudja, hogy a két párt együttműködéséről nem Komáromban döntenek az MKP-ban, hanem az Országos Tanácson belül. Magyarán álproblémát gyárt, kibúvót keres megint az együttműködés alól. Továbbá Katalóniával riogat az MKP kapcsán, ismételten lejáratva bennünket a szlovák közvélemény előtt. Ezek a tények azt bizonyítják illúzió azt gondolni, hogy vele meg lehet egyezni.

  A második lehetőség az önálló bejutás. Csakhogy, ha kitart Szlovákiában a kormányváltó hangulat és magas lesz a részvétel a parlamenti választásokon, gond lehet ismét az 5% elérése.

  A harmadik alternatíva az ún. Matovič féle, akár reális esélyt jelenthet arra, hogy az MKP újra parlamenti párt is legyen. Nyilván ehhez elengedhetetlen, hogy képesek legyünk a közös választási lista mellett közös választási programot is nyújtani mindkét tábor választóinak. Ez nem egyszerű feladat.

  Azt se becsüljük le, hogy Bugár kihasználva mediális fölényét mindent meg fog tenni azért, hogy lejárassa az esetleges jobboldali szlovák –MKP együttműködést, hiszen ezzel véglegesen értelmét vesztené a MOST-HÍD. Ezért is jó dolog, hogy erről az alternatíváról már most nyílt vita zajlik, mert még van idő arra, hogy kiderüljön, tudunk-e az OĽaNO-val, esetleg szélesebb jobboldali koalícióval a magyar választó számára is vonzó programot kínálni.

  Király Zsolt

Nyitókép: mkp.sk

[korkep-blog]

Csáky Pál: Matovič, Bugár - és Danko táskája

Matovič javaslata a azért fontos, mert kibillentette a Most-Hidat az eddigi, viszonylag kényelmes pozíciójukból. Nézzünk csak vissza az elmúlt 8 évre:

Történt, hogy Igor Matovič, önmagát nagyon szerető individualista politikus, Egyszerű Ember 2017 novemberében ajánlatot tett az MKP-nak, s ezzel igencsak felkorbácsolta a szlovákiai politikai állóvizeket. A legérdekesebb hozadéka ennek a lépésnek az lett, hogy egyik napról a másikra tele lett a Most-Híd vezetőinek nadrágja.

  A fentiekből bizonyára kiderül, hogy vannak kifogásaim Igor Matovičcsal és politikai szerveződésével szemben. Ugyanakkor el kell ismernem két dolgot. Az első, hogy tényleg nagyon utálja a jelenlegi kormánykoalíciót, s annak leváltását komolyan gondolja. A második: hogy van politikai érzéke. S ha egyéb, sanda indíttatásokból is tette, javaslata az elmúlt hét év legügyesebb politikai kereszthúzása.

  Tegyük most félre az előítéleteinket, s nézzük meg, mit okozott ez a javaslat. Ismétlem: hideg fejjel elemezzük végig a hozadékát, hangsúlyozva, hogy az MKP-nak most nem kell az indítvánnyal kapcsolatban állást foglalnia. S nem feledve, hogy a gyakran változó szlovák politikai térfélen fél év múlva megváltozhatnak a konstellációk.

  Az első elem, amit hangsúlyoznunk kell: ez jó hír az MKP számára. (…) Azért, mert 2006 óta ez az első politikailag értékelhető pozitív lépés a klasszikus felvidéki magyar politikai közösség irányában. Egy szlovák politikai szubjektum azt üzeni az MKP-nak (és főleg az MKP választóinak), hogy számon tartunk titeket és készek vagyunk veletek valamilyen formában együttműködni. Ilyet 1998-ban csak amerikai és EU nyomásra tett meg az akkori szlovák elit egy része.

(…) az MKP kikerült a karanténból, és partnerré vált a szlovák ellen-nemzetiszocialista (ellen Smer-SNS) tengely számára. Megjegyzem, a Pozsony megyei koalíció ezt már előre sugallta: néhány MKPs javaslat ellenére sem fogadták be maguk közé a jobboldalt eláruló, megbízhatatlan Most-Hidat, de partnerüknek fogadták a megyében egyébként nem jelentős erőt képviselő MKP-t. 

  Ennek a ténynek fontos folyománya, hogy egy szimbolikus kisugárzású napon, november 17-én az MKP elnöke felszólalhatott az SZNF téren, míg a Most-Híd elnökéből a műsorvezető hülyét csinált („harakter rozhoduje, ze?”) Bizony, a szlovákok néha tisztábban látják a viszonyainkat, mint sok elfogult, elvakult szlovákiai magyar. (…)

  Mint ahogy az is üzenetértékű lehetne, hogy eme ünnep vonzáskörében csápolt Bugár Béla Dankónak Moszkvában. Például ennek a mondatnak: „A barátainknak tekintjük az oroszokat, és kaptunk egy isteni ajándékot, együtt terjeszthetjük ki a mi szláv világunkat” – üzente a szlovák parlamenti delegáció, Danko, Bugár és Glvác az újorosz KGBs vezetésnek.

  Kép: Andrej Danko fb-oldala

A szlovák média azon röhög már egy hete, mennyire méltatlan helyzetbe került főleg Bugár eme látogatás alkalmával, Danko táskahordozójának és előtapsolójának titulálják őt. A helyzet ettől komolyabb: ez a momentum nemcsak azt mutatja, mennyire meghasonlott, értékvesztett emberré vált Bugár, hanem azt is, hogy egyre nő az ideológiai távolság az MKP és a Most-Híd között. Ez a momentum azt mutatja fel nagyon erősen, hogy nem csak a megyei választási kampány mutatta meg a Most-Híd igazi arcát, hanem ezek az alfélnyalási excesszusok is: pénzért, hatalomért mindent. Ne feledjük: Bugár maga dicsekedett pár hónappal ezelőtt azzal, hogy ebben a koalícióban érzi magát a legjobban.

  Persze, ez a mondat nem azt jelenti, hogy most már felejtsünk el mindent, ami a megyei választások előtt történt. Ellenkezőleg: tanulnunk kell belőle. S azt kell látnunk, hogy a Most-Híd játéka a megyei választások előtt és alatt egy célra koncentrált: minden áron: meggyengíteni az MKP-t.

  Ezért kérték azt az „együttműködés” feltételeként, hogy az MKP ne indítsa a saját erős embereit a megyei választáson. S amikor az MKP nem tett mást, mint a saját j��zan esze szerint cselekedett, a Most-Híd megmutatta, hogy képes a legszennyesebb módszereket is bevetni az MKP magyar jelöltjei ellen csak azért, hogy a várható különbség a két párt között a lehető legkisebb legyen. Igen, ha ők nem tudtak emelkedni, akkor az MKP-t (a magyar választók nagy részének akaratát) kell ledarálni – mindegy, hogy milyen áron. 

  Az eredmény: ma a két párt messzebb van egymástól, mint egy fél évvel ezelőtt volt, s csak távolodik egymástól. Én erre a belső veszélyre 2009 óta igyekszem felhívni a figyelmet. Sokan azt gondolták, személyes okai vannak az egymásnak feszülésnek. Bugárék részéről bizonyára van ilyen, részemről nincs. (…)

  Matovic itt talált elevenjébe a Most-Hídnak. Az MKP ugyanis az elmúlt években ott ücsörgött az országos politika kispadján, a vonalon túl, s ami számomra is kellemetlen látvány volt, hogy már-már mintha kezdte volna megszokni ezt a helyzetet. Magam próbáltam felrázni a csapatot, százszor is elmondtam, leírtam, hogy az MKP-nak nincs hitelességi problémája a saját közössége irányában, s ez a legnagyobb előnye.

  Az MKP-t a parlamenti küszöb nyomja le, ha az 3 százalék lenne Szlovákiában, mint volt 1990 és 1994 között, akkor vígan parlamenti párt lehetne. A lényeg ugyanis, amit nem képesek felfogni a szlovák és a vegyespárti elemzők: az MKP mögött ideológia van, a Most-Híd mögött pedig érdek van. Az MKP ezért tudta túlélni az elmúlt éveket nagyobb károsodás nélkül.

  Azért, mert a szlovákiai magyar közösség alaptézisének nyomvonalán politizál, s ez így hangzik: megmaradni. Ez pedig alapvetően különbözik a Most Híd filozófiájától, amely a „pénztárcáinkat mielőbb megtömni, minden áron” világlátáson alapul. (S talán elfelejtettük? Mindegy, milyen a tanító, orvos … nemzetisége…) Megjegyzem: kíváncsi lennék, hány hónapot bírna ki a Most-Híd parlamenten kívüli pártként? 

  Nos, olvasom, hogy sokan már az Egyszerű Emberek – MKP koalícióról vizionálnak. Ez erősen idő előtti, a jövő majd megmutatja, reális lehet-e egy ilyen TECHNIKAI JELLEGŰ együttműködés. Matovič javaslata azonban azért fontos, mert kibillentette a Most-Hidat az eddigi, viszonylag kényelmes pozíciójukból. Nézzünk csak vissza az elmúlt 8 évre: úgy viselkedtek, mint akik megingathatatlan erőpozícióban vannak, akik minden helyzetben majd a kártyákat osztogatják. Akik majd méltóztatnak eldönteni, csinálnak-e koalíciót az MKP-val vagy sem.

  Most megfordult a helyzet: az MKP mérlegelheti, kivel és milyen feltételek mellett lép majd koalícióra. S ha nem a Most-Híd mellett dönt, akkor a vegyespárt akár gyorsjegyet is kaphat a történelemtől oda, ahová való: a süllyesztőbe.

  Harmadszor is mondom: nem időszerű egy Egyszerű Emberek – MKP koalíció létrehozatalát mérlegelni. De megkockáztatok egy tisztán elméleti konstrukciót: ha holnap kellene választani, szerintem az MKP támogatói közül kevesebben maradnának otthon egy Egyszerű Emberek – MKP koalíció létrejöttekor, mint egy MKP – MostHíd koalíció esetén. Mert az Egyszerű Emberekkel való koalíció bizonyos fokig problémás lehet Matovič néhány múltbeli kijelentése és tette miatt, de sokkal problémásabb lenne egy MKP – Most koalíció, amely éppen elkenné a Most-Híd bűneit (részvétel az EU harmadik legkorruptabb kormányában, EGYÜTT a SMERREL ÉS AZ SNS-szel!!!), amely koalíció az értékelvűségnek a minimumát sem mutatná már.

  Mert amikor Bugár kiabál Matovičra bizonyos (valóban szerencsétlen), magyarokkal kapcsolatos megnyilvánulásai miatt, akkor hogyhogy nem szól például Žitňanská sokkal súlyosabb, ilyen jellegű vétkeiről, nyíltan magyarellenes szavazásairól? Nem beszélve arról, hogy az egyik esetben csak egy tárgyalópartnerről, míg Žitňanská esetében a saját párttársáról, helyetteséről van szó. Azt is figyelembe véve persze, nem biztos, hogy az Egyszerű Emberekkel hosszabb távú, komolyabb együttműködés is lehetséges – de arról nem megfeledkezve: biztos, hogy a Most-Híddal való együttműködés felbomlana a választások után néhány nappal. Mert az érdek… 

  Ne feledkezzünk el még egy fontos momentumról, amely a közelmúltban került napvilágra. A szlovákiai magyarok túlnyomó többsége a Fico-Danko-Bugár kormány leváltását akarja. S ha tiszteljük ezt az akaratot, ez is az ideológiailag tiszta megoldások, nem pedig a hazudozások pártja felé nyomja az MKP-t.

  Mindig jó, ha az állóvizet felkavarja valaki. Egy ilyen helyzet gondolkodásra serkenthet. Serkentsen.

  Csáky Pál: Facebook

[korkep-blog]

Menyhárt: Az a célunk, hogy egyedül is átlépjük az 5 %-os küszöböt

Matovič segítő kezet nyújtana az MKP-nak

Az MKP és az OĽaNO közti esetleges együttműködés egyelőre nyitott kérdés, minden az elkövetkező tárgyalások és egyezségek tárgya – nyilatkozta Menyhárt József, az MKP elnöke a TASR szlovák távirati irodának.

  Menyhárt ezzel Igor Matovič azon kijelentésére reagált, hogy elképzelhetőnek tartja az MKP-val való közös listát a parlamenti választásokon.

  Matovič a TASR-nek nyilatkozva elmondta, hogy nem szabad elfeledni, hogy ha ’98-ban a magyarok nem a jó oldalra álltak volna, “Vladimír Mečiartól sem szabadultunk volna meg”.

  Tudom, hogy az MKP szavazói értékelték azt a gesztusomat is, hogy amikor a Smer-SD szerette volna megakadályozni Bárdos Gyula indulását az államfőválasztáson, önzetlen segítséget nyújtottam az MKP-nak. Továbbra is meggyőződésem, hogy a szlovákiai magyaroknak nem Orbán útlevele a segítség, hanem a jó iskola, a munkahely vagy a kórház ott, ahol születtek s ahol élnek”

  Meg van az esélyünk a parlamenti küszöb átlépésére

  Az MKP elnöke kiemelte, hogy eddig még csak pártelnöki szinten történt tárgyalás a két párt között, akkor is a megyei választások kapcsán. Menyhárt szerint egyelőre korai választási koalícióról beszélni, mivel

  „A mi célunk, hogy az MKP egyedül is átlépje az 5 %-os küszöböt. A megyei választások eredményei azt mutatják, hogy erre meg van az esélyünk.”

  Ezen felül Menyhárt emlékeztetett arra, hogy mind a két pártnak vannak közös témái, mint például a korrupció elleni harc.

  Menyhárt azt is hangsúlyozta, hogy a szlovákiai magyarság hűségének megkérdőjelezése értelmetlen.

  „A politikusnak a jövőre is gondolnia kell, az elmúlt két évtizednek pedig két fontos tanulsága is volt – a magyarok hűsége vitathatatlan, valamint egy demokratikus, reformpárti, jobboldali kormányt nem lehet a magyar politikusok nélkül felállítani. Egy hajóban evezünk.”

  tette hozzá.

  Körkép.sk, teraz.sk

Nyitókép: polgarportal.hu

  Kapcsolódó tartalmak:

  http://www.korkep.sk/cikkek/politika/2017/11/15/visszautasithatatan-ajanlat-biztossa-valhat-az-mkp-jelenlete-parlamentben

  http://www.korkep.sk/cikkek/politika/2017/11/16/menyhart-jozsef-matovic-kecsegteto-ajanlatarol-megfontoljuk

[korkep-blog]

Menyhárt József Matovič kecsegtető ajánlatáról: Megfontoljuk

Az OĽaNO elnöke kedden választási koalíciót ajánlott fel a parlamenti választások előtt az MKP számára annak érdekében, hogy ne vesszenek el a demokratikus, Fico-ellenes magyar szavazatok.   Matovič úgy látja, az MKP-ra is nagy szükség van ahhoz, hogy az ellenzék leválthassa a...

Az OĽaNO elnöke kedden választási koalíciót ajánlott fel a parlamenti választások előtt az MKP számára annak érdekében, hogy ne vesszenek el a demokratikus, Fico-ellenes magyar szavazatok.

  Matovič úgy látja, az MKP-ra is nagy szükség van ahhoz, hogy az ellenzék leválthassa a Fico-kormányt. Az OĽaNO ennek érdekében kész választási koalíciót kötni a Magyar Közösség Pártjával még akkor is, ha az SaS és a KDH ezt ellenezni fogja. A javaslat a Smert elutasító Most-Hidas választókat is elgondolkodtathatja.

  A Körkép.sk Menyhárt Józsefet kérdezte az aj��nlatról. Az MKP elnöke megkeresésünkre elmondta, hogy a megyei választások óta jelenleg is zajlanak az egyeztetések az MKP és az ellenzéki pártok között, köztük az OĽaNO-val is, mely megyefőnöki posztot szerzett Nagyszombat megyében. A magyar párt pedig nem zárkózik el Matovič ajánlatától.

    Menyhárt: A Fico – SNS – Most-Híd kormány leváltható

  „Látjuk, hogy a sikerrel zárult megyei választások után az ellenzéki pártok már a következő, önkormányzati választások előtti együttműködést tervezik. Az MKP számára is teljesen egyértelmű, hogy tárgyalásainkon ebbe az irányba mozdulunk el” – nyilatkozta a Körképnek  Menyhárt.

  Az MKP elnöke úgy látja, az ellenzéknek minden esélye megvan arra, hogy leváltsa a jelenlegi kormányt. Így az MKP november 25-én sorra kerülő Országos Tanácsi ülésén is terítékre kerül a parlamenti választások előtti lehetséges koalíció kérdése az MKP és az OĽaNO között.

  Közös ellenzéki megemlékezés november 17-én

  A Körkép.sk úgy tudja, Matovič meghívására Menyhárt József részt vesz és fel is szólal az ellenzék által szervezett közös, november 17-i rendezvényen Pozsonyban.

  A Bársonyos Forradalom évfordulóján 17.00 órakor kezdődő rendezvényről helyszíni tudósítással jelentkezünk.

  Körkép.sk/KZS

Nyitókép: archív

STovábbi ajánlott írások:

  http://www.korkep.sk/cikkek/politika/2017/11/15/visszautasithatatan-ajanlat-biztossa-valhat-az-mkp-jelenlete-parlamentben

[korkep-blog]

Focus-felmérés: Megérezte az SNS Danko plágiumbotrányát, az MKP továbbra is a parlamenti küszöb alatt

Bugárék december óta némileg erősödtek

Ha január második felében lettek volna a parlamenti választások, akkor azt ismét a Smer nyerte volna meg a szavazatok 22,5 %-ával. Legalábbis ez derül ki a Focus ügynökség legfrissebb felméréséből.

  Ráadásul a decemberi felméréshez képest Ficoék 0,8 százalékos erősödést könyvelhetnek el. Őket követi az ellenzéki SaS 12,3 százalékkal, majd a Sme rodina 10,4 százalékkal.

  A negyedik helyen az OĽaNO futna be 10 százalékkal, majd a Kotleba-féle ĽS-NS 8,4 százalékkal.

  Andrej Danko plágiumbotránya, amelyet a mai napig igyekszik kimagyarázni a házelnök, jócskán lerontotta az SNS támogatottságát. Jelenleg csak 8 százalékot kapna a Focus szerint.

  A parlamenten kívülről politizáló KDH 7 százalékkal jutna be a törvényhozásba, míg a Most-Híd december óta némileg megerősödve 5,8 százalékkal vehetne részt az esetleges koalíciós tárgyalásokon.

  Épp csak a küszöb alá mérte a Focus az alig egy éve alakult Progresívne Slovenskot (4,9 százalék), az MKP-t pedig még így is megelőzné a szintén tavaly alakult Spolu. Az államfőválasztásra kampányoló Menyhárték 3,4 százalékkal továbbra is a parlamenten kívül rekednének.

    reprofoto/focus-research

  A felmérésben 1013 főt kérdeztek meg. A megkérdezettek 12 százaléka nem ment volna el szavazni, 14,8 százalékuk pedig nem tudta, hogy kire szavazna.

  Körkép.sk

[korkep-blog]

Öt trend, amire rávilágítanak az államfőválasztási felmérések

Néhány hónap múlva államfőt választ Szlovákia lakossága, azonban az elvártakkal ellentétben még mindig nem teljes az indulók listája, hisz több párt – köztük két kormányzó – is van, akik még nem mutatták be saját jelöltjüket.

Nyitókép: dennikn.sk

  Néhány hónap múlva államfőt választ Szlovákia lakossága, azonban az elvártakkal ellentétben még mindig nem teljes az indulók listája, hisz több párt – köztük két kormányzó – is van, akik még nem mutatták be saját jelöltjüket.

  Ettől függetlenül néhány hetente napvilágot látnak a friss felmérések, melyekben a legtöbbször azokat a potenciális jelölteket is mérik, akik nem hivatalos indulók.

  Nem meglepő, hogy a jelöltek mindig azt a felmérést tartják relevánsnak, ahol jó eredményt érnek el, talán csak Robert Mistrík lóg ki a sorból, akit a hivatalosan nem induló jelöltek között is rendre magasan mérnek.

  Jelenleg tehát annyi biztos, hogy nem teljes még az indulólista, így a felmérések sem mutathatnak teljes képet az erőviszonyokról, épp ezért érdemesebb inkább a trendeket figyelni, ami a megjelenő felméréseken nyomon követhető.

  Ismerjük el, hogy Harabinnak esélye van a második körre

  Gyakorlatilag mindegyik őszi felmérés megmutatta, hogy Harabinnak reális támogatottsága van a szavazók körében. A Focus szeptemberben és novemberben 10 százalék körül mérte, az Ako szeptemberben 9, decemberben 10 százalékot adott neki – azzal együtt, hogy Dankot és Richard Rašit is betették az indulók közé. Ha pedig csak a tényleges indulókat vesszük alapul, akkor 13 százalékra ugrik támogatottsága.

  A jelek szerint Harabin nem csak a szélsőséges és a rendszerellenes szavazókat tudja maga mögé állítani, ha pedig a Smer és az SNS nem tud elég erős neveket felvonultatni, akkor esélye van a növekedésre. A felmérések szerint Kotleba szavazóinak közel fele lenne kész Harabinra szavazni, ha bejutna a második körbe, és még Mistrík bázisából is el tudna csenni 6 százaléknyi szavazót. Ráadásul a Smer választói között is halászhatna, körülbelül harmaduk támogatná őt a második körben.

  2. A Smer leéghet Lajčák nélkül

  Az, hogy Harabin viszonylag sok választó számára elfogadható, részben összefügg azzal a trenddel, amit az a lehetőség vet fel, hogy nem Miroslav Lajčák lesz a Smer jelöltje. A felmérések rendre rámutattak, hogy a Smer megnyerheti a választást, de csak akkor, ha a külügyminiszter indul a posztért. Egy másik jelölt, például Richard Raši esetében még Bugár Béla vagy Andrej Danko is lekörözhetné őket.

  Richard Rašit bár a Smer hivatalosan nem erősíti meg, a legtöbb felmérésben beteszik a Smer jelöltjeként. Látszik azonban, hogy őt még saját pártjának választói sem támogatnák egyhangúlag. Ha például Robert Mistríkkel kerülne be a második körbe, a szocdemek szavazóinak fele nem szavazna rá.

  3. Krajniak előnye a koalíció széthúzása és az OĽaNO

  Az AKO utolsó két decemberi felmérése rámutatott egy érdekességre Milan Krajniakkal kapcsolatban. A Sme rodina alelnöke sokáig lemaradt a versengésbe, a Focus 2,4-3 százalékon mérte, azonban az AKO-nál 4,4-ről 6-ra ugrott támogatottsága.

  Bár még mindig elmarad a Sme rodina számaitól, helyzete változni látszik, és ha nem számoljuk a Smer, az SNS és az OĽaNO potenciális jelöltjeit, akkor már Harabin szintjén mozog támogatottsága.

  Amennyiben tehát a koalíciós pártok és Matovičék nem tudnak elég erős neveket felsorakoztatni, úgy Krajniak esélyei is megnőnek.

  4. Bugár elfogadható a koalíció választói számára

  Az AKO decemberi felmérésével már Bugár is eldicsekedett facebook-oldalán. Nem csoda, hisz csak minimális lemaradást mutatott Mistrík mögött azon a listán, ahol csak a tényleges indulók szerepeltek.

  Bugár valószínűleg azért vágott bele az államfőválasztásba, hogy segítsen pártján a parlamenti választások előtt, és megerősítse azt az ország déli részén, tehát a magyarok között.

  Az MKP támogatásával induló Menyhárt Józsefnél nyolcszor mérte őt erősebbnek az AKO, amin csak azzal tudna a magyar párt változtatni, ha sikerülne bevonzani a szavazóhelyiségbe a magyarokat.

  A felmérések trendje azt mutatja, hogy Bugár esélyei jócskán megnőnek, ha az SNS és a Smer potenciális jelöltjeit nem mérik. Bár az ellenzéki OĽaNO sem mutatott be még senkit, így ők is megkavarhatják az állóvizet, a számok így is arra engednek következni, hogy a Most-Híd elnökére hajlandóak lennének szavazni a másik két koalíciós párt szavazói is.

  5. Az OĽaNO még belekavarhat

  Az ellenzéki jelöltek eredményeit jócskán befolyásolja majd az OĽaNO döntése. Matovičék korábban mérlegelték Veronika Remišová indítását, ő azonban látszólag ellenzi az ötletet. Ekkor bepróbálkoztak Mistrík támogatásával, azonban a párton belül nem aratott osztatlan sikert az ötlet.

  A KDH ugyan próbálkozik megegyezésre jutni Matovičékkal, ettől függetlenül könnyen előfordulhat, hogy végül nem indítanak saját jelöltet. Ezzel valószínűleg Zuzana Čaputová, esetleg Milan Krajniak vagy František Mikloško malmára hajtanák a vizet.

  Épp ezért valószínűleg Robert Mistrík fut majd még egy kört az OĽaNO-nál, mivel az ő támogatásukkal jócskán sikerülne növelni győzelmi esélyein.

  dennikn.sk 

[korkep-blog]

A Focus szerint is süllyed az MKP. Menyhárttal bizonytalan az állami támogatás is

Bugáréknak sincs okuk az örömre

Nyitókép: pxhere.com

  Ha december elején lettek volna a parlamenti választások, a Focus felmérése szerint azt a Smer nyerte volna meg a szavazatok 21,7 százalékával.

  A Smer a Focus novemberi felmérésén még csak 20,9 százalékot kapott, így erősödés tapasztalható a vezető kormánypártnál, melyet az SaS követ 13,3 százalékkal. A harmadik legerősebb párt a Focus szerint jelenleg az OĽaNO, Matovičék a szavazatok 10,5 százalékát kapnák meg.

  Továbbra is jól tartják magukat az extrémisták – Kotlebáékat a szavazók 9,2 százaléka karikázná. Az Andrej Danko vezette SNS szintén 9,2 százalékot kapna, ami esetükben 1,2 százalékos erősödést jelent a Focus novemberi felméréséhez képest.

  Szintén a parlamentbe jutna a Boris Kollár féle Sme rodina a szavazatok 9 százalékával, míg a jelenleg parlamenten kívülről politizáló KDH 6,5 százalékponttal újra bekerülne a törvényhozásba. Az ő esetükben egyébként csökkenés tapasztalható az előző Focus-felméréshez viszonyítva – most 1,2 százalékot esett népszerűségük.

    Szintén gyengült a Focus szerint a Most-Híd. Bugárék novemberben 5,9, míg decemberben már csak 5,2 százalékos támogatottságot könyvelhettek el, ezzel pedig egészen közel kerültek a parlamenten kívüli politizáláshoz.

  Átlépné a parlamenti küszöböt az év elején alakult Progresívne Slovensko is, mégpedig 5,1 százalékkal, ami esetükben 0,2 százalékpontos csökkenést jelent novemberhez képest.

  Nem jutna be a parlamentbe a Miroslav Beblavý nevével fémjelzett Spolu, amely erőteljes gyengülést mutat – míg novemberben 5 százalék szavazott volna rájuk, decemberben már csak 4,1.

  Ugyancsak csökkenő tendenciát mutat a Menyhárt József vezette MKP, amelynek novemberben még 3,6 százalékot mért a Focus, decemberben azonban már csak 3,3 százalékot.

    Nem lenne meg a koalíciós többség

  A Smer-SNS-Most-Híd koalíciónak a fentiek alapján csupán 60 képviselői hely jutna a parlamentben, ugyanakkor a jelenlegi ellenzéknek – kiegészülve a KDH-val és a Progresívne Slovenskoval, valamint nem számítva Kotlebáékat – szintén nem lenne többsége, mivel pontosan 75 mandátumuk lenne.

  Körkép.sk

[korkep-blog]

Három felmérés, három világ - mit jelentenek az eltérések?

Egy nap alatt három felmérés jelent meg november 16-án, viszonylag nagy különbségeket mutatva a pártok népszerűségében. Nem csak a számokban tértek el egymástól, de máshogy értékelték a feltörekvő pártok népszerűségét, a szélsőségesek helyzetét, az ellenzék erejét, és a magyar illetve vegyes párt preferenciáit.

Nyitókép: kollázs/Körkép.sk

  Cikkünk a Körkép.sk ‘Látókör’ című online magazinjának novemberi számában jelent meg.

    Egy nap alatt három felmérés jelent meg november 16-án, viszonylag nagy különbségeket mutatva a pártok népszerűségében. Nem csak a számokban tértek el egymástól, de máshogy értékelték a feltörekvő pártok népszerűségét, a szélsőségesek helyzetét, az ellenzék erejét, és a magyar illetve vegyes párt preferenciáit.

  A Median az összes ügynökség közül először küldte parlamenti küszöb alá a Most-Hidat 4,5 százalékkal, miközben 4,8 százalékra mérte az MKP-t, és az utolsó parlamentbe bejutó pártként jelölte meg az ĽSNS-t, az AKO pedig a legmagasabbra mérte a Smer népszerűségét.

  A Focus teljesen más képet mutat. Október végén készült felmérése szerint 10 pártból állna össze az új parlament. Az új baloldali pártok is átlépték a parlamenti küszöböt. A Focus mérte leggyengébbnek a Smert, miközben továbbra is dobogós harmadikok a szlovák szélsőségesek (ĽSNS). A Focus felmérése szerint nagyon megosztódnak a szavazatok az ellenzéki pártok között. A magyar és vegyespárt nem nagyon javított pozícióján. Bár Bugár Béla most-hidas pártelnök szerint sikerült növekedniük, de az ilyen kisléptékű változás nem jelent sem áttörést sem trendfordulást. Az MKP a Focusnál továbbra is messze van a parlamentbe jutást jelentő küszöbtől.

  Az AKO felmérése kilencpárti parlamentet jósol, amelyben Kotlebáék a hatodik helyre szorultak vissza. További hasonlóság, hogy a baloldali ellenzéki pártok előretörését jelzi: a Progresívne Slovensko 5, a SPOLU 4,2 százalékot kapott, megelőzve az MKP-t. Az AKO mutatta ki a legkisebb különbséget a két nagy rivális, a Smer és az SaS között.

  Ha a felmérések egymásnak ellentmondó eredményeket hoztak is, három dologra egyértelműen rámutattak: rendkívül képlékenyek a választók preferenciái, az ellenzék szavazótábora egyre megosztottabb és felfelé törnek az új baloldali pártok. Az MKP erősödését egyelőre nem kell borítékolni, érdemes majd megvárni, milyen eredményeket hoznak a következő felmérések. Tény azonban, hogy a megbomlott politikai paletta lehetőséget teremtett a magyar párt számára a kitörésre. Kérdés, hogy mennyire képes ezzel a lehetőséggel élni.

  A szavazatok ellenzéki felaprózódása pedig valószínűleg kelt majd némi feszültséget az újoncok és a régebbi pártok között, és az sem zárható ki, hogy az OĽaNO még intenzívebben keres majd szövetségeseket azok között a pártok között, akik a parlamenti küszöbön táncolnak – hogy koalíciós segítséget nyújtson nekik.

    Körkép.sk

Nyitókép: kollázs/körkép.sk

  http://www.korkep.sk/cikkek/media/2018/11/20/bovitjuk-latokort-megjelent-korkep-sk-uj-magazinja