#Kollár Lajos

[munchausenparokaja]

A magyar ember inkább egyen szalonnát, mint az ilyen Meki-akármiket.

Dr. Kollár Lajos az EMMI miniszteri tanácsadója Bayer Zsolt műsorában.

[szabadpecsofficial]

Semmelweis-díjat kapott Kollár Lajos

Semmelweis-díjat kapott Kollár Lajos

Kollár Lajos professzor emeritusz, a Pécsi Tudományegyetem  Klinikai Központ (KK) korábbi főigazgatója kapta idén a Semmelweis Ignác-díjat, a magyar orvostudomány területén dolgozók egyik legmagasabb presztízsű kitüntetését.

Rangos állami elismerést vehettek át Semmelweis-nap alkalmából Budapesten a Pécsi Tudományegyetem orvosi területen dolgozó oktatói. Az egészségügyi szektorban 2011 óta…

[megalofasz]

A ZSIDÓ BANKÁR TITKOS MEGBÍZATÁSA

Jegyzet a "rendszerváltás" Fidesz-dokumentumaiból

Ötszáz millió forint előleg a demokratáknak

*

„Nem vagyok terézanyus, ő nem volt ekkora ribanc”; „Csicseri, a te agyad mindig a fenekek körül mozog? Eléggé túlfűtött bikuci lehetsz”; „Drága bigogbaby barátnőm, nunanyalás helyett csókoltat anyád és megrontód”. - E bejegyzéseket 2004-ben egy olyan személy írta a Pride című homoszexuális honlapon a rajongóinak, aki akkoriban az alsógödi katolikus plébánia kántoraként kereste a kenyerét, éjszakánként viszont Carol Hore Mohn fantázianéven transzvesztita előadóként lépett fel.

A Csereklye Viktorként született vallásszédelgő egykor evangélikus lelkésznek is tanult, hogy aztán idény nyáron megpályázza a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ügyvezető igazgatói posztját. A magát időközben Schwezoff Dávidra „átkeresztelő” jelölt előbbi tisztséget szoros versenyben elnyerte Kunos Péterrel szemben, utóbbin viszont az Agrobank egykori, b��rtönviselt vezérigazgatója győzött. (Sokat elmond a küldöttekről, hogy miközben a BZSH közgyűlésének többsége zavaros múltjának ismerete nélkül szavazott Schwezoffra, emberünk a botrány kirobbanása után tartott Mazsihisz-voksoláson is kis híján legyőzte Kunost.)

*

A MEGBIZATÁS

A kanyargós életutat megélt dr. Kunos Péter Budapesten született, 1947. január 6-án, azonos januári napon, mint a boldogtalan emlékű Szálasi Ferenc.

1970-ben a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem Ipar Szakán közgazdász oklevelet szerzett. A Pénzügyminisztérium Ár- és Forgalmi Adó Főosztály gyakornoka, előadója, főelőadója volt 1978-ig, csoportvezetője 1978–1979-ben. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, majd miniszterelnök-helyettes titkára. 1980-tól az Országos Tervhivatal osztályvezetője. 1985-től az Állami Tervbizottság Titkárságának vezetője, majd, 1988-1989-ben a Terv- és Gazdasági Bizottság titkára lett. 1989. februártól miniszterhelyettesi rangban a Minisztertanács Hivatala elnökhelyettese, a Gazdasági Kollégium titkára 1989. januártól júniusig, pénzügyminisztériumi államtitkár 1989. júliustól 1990 májusáig volt.

*

RENDSZERVÁLTÁS 500 MILLIÓÉRT

1976-tól volt tagja a Magyar Szocialista Munkáspártnak, az MSZMP-nek. 1989 kora tavaszán igen fontos megbízatást teljesített: A miniszterelnök megbízásából 500 millió forintot osztott szét az MSZMP-vel tárgyaló Ellenzéki Kerekasztal pártjai között..., az akkor hatalmas vagyonnak számító pénzből a Fidesznek is jutott. Így nem csodálkozhattunk azon, hogy Antall József miniszterelnöksége idején immár demokrataként az Agrobank elnöke lehetett 1990–1992 között.

*

A bank elnök-vezérigazgatója lett 1992-1995-ben. Leváltása után eljárás indult ellene, másfél évig börtönben volt. Kiszabadulása után, 2000-től a Geoholding cégcsoport tanácsadójaként tevékenykedett, 2010-ben, az „urnaforradalom” évében, került a MAZSIHISZ-hez, ahol a Fidesz-KDNP koalícióval folytatott építő jellegű megbeszéléseit követően szilárdította meg helyzetét a zsidó hitközségek szövetsége élén. (Deutsch Tamás, a Fidesz egykori pénztárnoka és életművésze, minden tárgyaláson ott volt.)

*

Kollár Erzsébet,

Bibliotheca Nationalis Hungariae / Szemenyei-iratok

Fénykép: Deutsch Tamás, a Fidesz pénztárnoka

[nemzetinet]

Pálinkás József csalódott a magyar értelmiségben!

A reális zöldek egyetértenek Pálinkás József véleményével.

Lakitelken, összeült 190 urbánus és liberális értelmiséginek halvány lila fogalma nem volt a kádár rendszerben folytatott magyar, a nemzet érdekében folytatott gazdaságpolitikáról. Arról, hogy a magyar gazdaság politikusok lényegében a nemzet javára „meglopták” a Szovjetuniót. A magyar gazdaságpolitikusok ügyeskedésének tudható be a legvidámabb barakk, a gulyás szocializmus kialakulása, meg az hogy egyeseknek lehetőségük adódott ellenzékiséget eljátszani.

A kerek asztal körül üllők 1989-ben egyetlen gazdaságra vonatkozó kérdésről, hogyan tovább a gazdaságban kérdéskörben nem cseréltek eszmét! Egyetlen gazdasági kérdésben értettek egyet, hogy ne épüljön fel a vízlépcső. Hát bizony ez nem sok! Az értelmiség degenerálódott. Akik biztosak a dolgukban, nem félni szoktak a vitáktól, hanem keresve keresik rájuk az alkalmat.

A nyolcvanas évek elején az anyaországi magyar humánértelmiség körében degenerálódási folyamat indult be. A folyamat hasonlatos volt a fajkutyák körében megfigyelhető folyamathoz, vérfrissülés elmaradása esetén a fajta kutya jobban hozzá „hüjűl” a gazdájához, mint a korcs falusi kutya. A humán értelmiség egyre jobban a pártvezetés kiszolgálójává vált. A rendszerváltás után a folyamat felerősödött és ma az egeket súrolja.

A folyamatot felismerte a káderpolitika felett őrködő pártvezetés. A helyzet orvoslása céljából Aczél György, az utódlás megoldására, vérfrissítésként határon túli értelmiségieket hozott az anyaországba. A határon túlról érkezettek közül, azonban kevesen voltak képesek a vezetés különböző szintjeibe beépülni, mert a háttérben a transznacionális erőközpontok által felügyelt reformműhelyekben kiképzettek élveztek elsőbbséget, a káder utánpótlás területén. A Duna bal partján végzett közgazdászoknak elég volt 50 filléres vonaljegyet venni, hogy a Dimitrov térről a Jászai Mari térre utazzanak a Fehér Házba a 2-es villamoson. A rendszerváltás után ők a véleményformáló vezérek a médiában. 1985-ben közreműködésükkel a magyar adósságállomány 30 százalékkal megnőtt, Két év alatt az duplájára nőtt a tőkés adósságunk, több mint 2 milliárd dollár volt az évi törlesztési kötelezettség, plusz év egy milliárd dollár kamatteher hozzá. Marjai József miniszterelnök helyettes Aczél György segítségét kérte.

A magyar értelmiség salakja. Ők azok, akik felléptek a radarnak Zengőn történő elhelyezésével szemben. Magyarországot valójában nem a politikusok jutatták gödörbe, hanem sokkal inkább az értelmiség, pontosabban annak salakja.

Névsorba szedve a salak tábor tagjai a következők: A. Gergely András politológus, kultúrantropológus; Almássy Lászlóné; Andrassew Iván író; Andrásfalvy Bertalan professzor emeritus, Pécsi Tudományegyetem; Artai Balázs önkormányzati képviselő, Vál; Artai Mónika pszichológus; Artainé Deák Anikó pszichológus, Vál; Artner Annamária közgazdász, az ATTAC Magyarország tb. elnöke; Ágoston Zoltán kritikus, a Jelenkor főszerkesztője; Ángyán József egyetemi tanár, a SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Int. igazgatója; Ámon Ada közgazdász, Energia Klub; B. Gosztonyi Veronika szociálpolitikus, munkapálya-tanácsadó; Bagi Iván humorista; Bajomi Iván szociológus; Baksay Levente jogi szakfordító; Baldauf Aladár kisebbségi politikus, munkaügyi szakértő, Tata; Baltay Levente ügyvéd, TASZ; Bartha Katalin nyelvész, ny. egyetemi tanár; Bassa László térképész; Bassa Zoltán közgazdász; Bán András műkritikus; Bán János Jászai Mari-díjas színművész; Bánffy György Kossuth-díjas színművész; Bánffy Györgyné; Bede Nóra pszichológus; Benyik Mátyás szakközgazdász, az ATTAC Magyarország elnöke; Berecz András énekes, mesemondó; Bereményi Géza Kossuth-díjas filmrendező, író; Bikácsy Gergely író, kritikus; Boda Zsolt közgazdász, Védegylet; Bodor Ádám Kossuth-díjas író; Bodor Béla író, irodalomtörténész; Borbély Mihály népzenész, jazzmuzsikus; Borbély Szilárd költő; Botfalvy Both Miklós a MagUra zenekar vezetője; Brády Márton koncertszervező; Budai Balázs egyetemi tanársegéd, tudományos kutató; Buella Mónika okl. táj- és kertépítész, környzetvédelmi szakmérnök, Ars Topia Alapítvány; Czére Zsolt; Csapody Tamás jogász-szociológus; Csapodyné Salamon Erzsébet klinikai szakpszichológus; Csáki Roland Greenpeace; Cseh Igor egyetemi hallgató, SzanaÍá; Cseh Tamás zenész; Cselószki Tamás környezetvédő, E-MISSZIÓ Egyesület; Csernus Eszter jogász, TASZ; Csigó Péter tud. munkatárs, MTA Politikatudományi Int.; Csiki Kinga; Csikós Attila író; Csillag Gábor kultúrantropológus, Zöld Fiatalok; Csollány Szilveszter olimpiai bajnok tornász; Csonka András művelődésszervező, a Védegylet főtitkára; Csordás Gábor író, a Jelenkor Kiadó igazgatója; Darvas Béla biológus; Dénes István Generalmusikdirektor der StadtTheater Trier;Döbrentey Ildikó író; Dörner György érdemes művész; Ef Zámbó István képzőművész; Elek István főszerkesztő, Heti Válasz; Endreffy Zoltán filozófus; Eörsi István író; Farkas Pál a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára; Farkas Péter közgazdász, ATTAC Magyarország; Fazekas Tamás jogász, Kendermag Egyesület; Fábry Sándor humorista; Federits Zsófia jelmeztervező; Ferenczi István környezetvédő, Zöld Fiatalok; Ferjentsik Viola környezetvédő, Rügyecskék Alapítvány; Ficsku Pál író, Mályi; Fidrich Róbert környezetvédő, MTvSz; Fleischer Tamás közgazdász; Foltányi Zsuzsa az Ökotárs Alapítvány igazgatója; Forintos György szociológus; Földes Ádám jogász, TASZ; Fridli Judit jogvédő, TASZ; Für Anikó Jászai Mari-díjas színművésznő; G. Fodor Gábor tud. munkatárs, MTA Politikatudományi Int.; Gál József tengeri vitorlázó; Gáspár Sándor Jászai Mari-díjas színművész; Gerle János Ybl-díjas építész, az Országépítő fel. szerkesztője; Gosztonyi Ágnes újságíró; Gothár Péter Kossuth-díjas filmrendező; Göbl Gabriella szociológus-hallgató; Gödrös Frigyes filmrendező; Grandpierre Attila csillagász; Grecsó Krisztián író, a Bárka szerkesztője; Gryllus Dániel muzsikus, Kaláka Együttes; Gubek Nóra jogász; György Lajos tudományos tanácsadó; Harangozó István újságíró; Haraszti Gyula újságíró, Magyar Nemzet; Heidl György tszv. egyetemi docens, Összefogás Pécsért Egyesület; Heiszler Vilmos történész, Szociális Zöldek; Herbert Tamás patológus, Civilek a Zengőért; Herpai Sándor a Barbaro zenekar vezetője; Hetényi Tamás Tata város polgármestere; Hont András történész; Horgas Béla író, a Liget szerkesztője; Horváth Balázs ügyvivő, Zöld Fiatalok; Illés Lajos Kossuth-díjas zenész; Illés Zoltán egyetemi tanár, országgyűlési képviselő; Illyés Zsuzsa okl. táj- és kertépítész, Ars Topia Alapítvány; Ízing Antal újságíró, a Hetek és a 168 Óra munkatársa; Jávor Benedek egyetemi adjunktus, a Védegylet szóvivője; Jeles András filmrendező; Juhász Géza jogvédő, Habeas Corpus Munkacsoport; Juhász Péter szóvivő, Kendermag Egyesület; Kajner Péter közgazdász, a Jövő Nemzedékek Képviseletének titkára; Kalas György jogtanácsos, REFLEX Környv. Egyesület; Kamarás István vallásszociológus, a Veszprémi Egyetem tanszékvezetője; Karátson Gábor, festőművész, író, a Védegylet és a Duna Charta elnöke; Kálmán Tünde tipográfus; Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó; Kendeffy Gábor klasszikafilológus-filozófiatörténész; Kerényi Imre Kossuth-díjas színházi rendező; Keresztesi József kritikus; Kevey Balázs hab. egyetemi docens, az MTA köztestületi tagja; Kilián Zoltán a Korai Öröm zenekar tagja; Kindler József közgazdász, a BKÁE emeritus professzora; Kiss Erzsébet énekművész, zeneszerző; Kistamás László rendező; Kollár István egyetemi tanár; Konkolyné Gyuró Éva egyetemi docens; Kornis Mihály író; Kóczé Angéla szociológus; Kósa Eszter szociálpolitikus, EU-szakértő; Kőrösi Zoltán író; Kőhalmi István a Városi Biciklizés Barátai Egyesülete elnöke; Kukorelly Endre író; Kumin Ferenc politológus-közgazdász, eDemokrácia Műhely; Kussinszky Péter ügyvéd; Kuszing Gábor pszichológus-hallgató; Lajkó Félix hegedűművész; Lajtai László pszichiáter; Lányi András író, Védegylet; Látrányi Erik ügyvéd, TASZ; Lehoczki Károly grafikus, karikatúrista; Leiker Gyöngyi biológus; Levendel Júlia a Liget szerkesztője; Levente Péter önképző társaslény; Losonczi Péter filozófiatörténész; Lovas Gabriella karvezető; Mach Péter geofizikus; Madár Csaba szociális munkás; Makovecz Imre Kossuth-díjas építész; Margit Patrícia szerkesztő, Budapest Times; Marno János író; Maróy Ákos informatikus, Tilos Rádió; Maurer Dóra Kossuth-díjas képzőművész; Mayer József ökológus, tszv. egyetemi tanár; Márta István Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet; Mátis Lívia a Kortárs Kiadó igazgatója; Moldován László könyvkiadó; Móré Irén fuvolaművész; Mórocz Krisztina programszervező; Mundruczó Kornél filmrendező; Müllner Dóra televíziós szerkesztő; Nagy Boglárka a Jelenkor szerkesztője; Nagy Boldizsár nemzetközi jogász; Nagy-Kálozy Eszter színművész; Nagy Bandó András humorista, közíró; Nádasdy Ferenc a Nádasdy Alapítvány elnöke; Náray-Szabó Gábor akadémikus, a Professzorok Batthyány Körének elnöke; Németh Adrienn Katalin evangélikus hittantanár, tanító; Németh Vladimir kulturális szervező, Tilos az Á; Noszkai Gábor jogász; Nyíri Kristóf akadémikus, MTA Filozófiai Kutatóintézete igazgatója; Nyizsnyánszki Anna szociálpolitikus, TASZ; Olajos Péter az MDF európai parlamenti képviselőjelöltje; Olajos Zoltán; Pallavicini Zita újságíró; Palotai Zsolt Dj; Pap Ágnes újságíró, szociológus; Papadimitriu Athina színművésznő; Pataki Ági filmproducer; Pataki György közgazdász; Pál Tamás szociológus; Pánovits Attila jogász, Pécsi Zöld Kör; Pelle Andrea ügyvéd, TASZ; Póka Egon zenész; Prágai Tamás; Prieger Zsolt az Anima Sound System tagja; Prokopp Dóra a Filmmúzeum vezérigazgatója; Quickert Lili aktivista, Lehet Más a Világ!; Radnóti Sándor egyetemi tanár; Rosa-Fluores Eduardo közíró; Sándor Judit jogász, egyetemi docens; Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező; Scheiring Gábor közgazdász, Védegylet; Schiffer András ügyvéd; Schmuck Erzsébet az Európai Környezetvédelmi Iroda elnöke, az MTVSz társelnöke; Sebeők János író, természetvédő; Simon Gergely környezetkémikus; Simonyi Gyula a BOCS Alapítvány elnöke; Síklaky István közgazdász; Soma előadóművész; Sólyom László akadémikus, az Alkotmánybíróság volt elnöke; Stewart, Michael Dep. of Anthropology Univ., College London; Sükösd Miklós politológus, egyetemi docens; Szabados György Liszt Ferenc-díjas zeneszerző; Szabó Irene újságíró, Népszava; Szabó László főiskolai adjunktus; Szabó Rebeka ökológus, PhD-hallgató; Szalai Erzsébet szociológus; Szathmári Botond vallásfilozófus, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára; Szász Gábor egyetemi tanár, a Ferencvárosi Munkás-Szabadidő Egylet elnöke; Szebik Imre bioetikus; Szendrő Szabolcs természetfotós, hegymászó; Székely Mózes gazdaságpszichológus; Szigeti Balázs sajtóreferens, Humanista Mozgalom; Szikinger István alkotmányjogász; Szilágyi Ákos író; Szilágyi Orsolya újságíró, Magyar Narancs; Szlávik János közgazdász, tanszékvezető egyetemi tanár; Takács László a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára; Takács-Sánta András ökológus, Védegylet; Tamás Gáspár Miklós filozófus; Tamás Mariann a Tertia Kiadó gazdasági vezetője; Tamás Zsuzsa a Tertia Kiadó igazgatója; Térey János író; Tooth Gábor Andor grafikus; Tófalvi Zselyke irodavezető, TASZ; Tóth Istók reklámszervező; Tóth Zsuzsa a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára; Tömöri Balázs földrajz-tanár, Hulladék Munkaszövetség; Török Ferenc filmrendező; Török Rita szerkesztő; Ungváry Rudolf okl. gépészmérnök, író; Usztics Mátyás színművész; Újlaky Dénes Jászai Mari-díjas színművész; Vajna Zoltán akadémikus, professzor emeritus; Varga Zoltán Sándor ökológus, tszv. egyetemi tanár, Magyar Madártani és Természetv. Egyesület; Vasali Zoltán politológus; Vay Márton irodavezető, Védegylet; Vágvölgyi B. András médiamunkás; Váncsa István újságíró; Vásárhelyi Judit tanár, Független Ökológiai Központ; Vásárhelyi Mária szociológus; Végh Attila költő, esszéista; Végső Zoltán zenekritikus, Tilos Rádió; Vida Gábor akadémikus, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóint. igazgatója; Vida István tanár, főtanácsos; Vida Viktor műsorvezető, Tilos Rádió; Vincze Attila okl. táj és kertépítész; Vincze Lilla énekesnő; Waszlavik Gazember László zenész; Wheatley, Tracey project-koordinátor, Energia Klub; Zádori László karmester; Zágoni Miklós fizikus; Zelnik József etnográfus, a Magyar Kulturális Szövetség elnöke; ifj. Zlinszky János egyetemi docens; Zsila Sándor fotóművész, a Fényecset Fotóklub Egyesület elnöke; Zsoldos Tamás basszusgitáros.

21 éve történt Rogán Antal propaganda miniszter, Rogán Antal FIDELITAS tag a tömeggel a Kossuth Lajos téren együtt skandálta: ”Vesszen Horn!”

Horn Gyula miniszterelnök bűne a tüntetők szerint az volt, hogy Bős-nagymarosi Vízlépcső ügyében meg akart egyezni Pozsonnyal.

Rogán az 1998-as országgyűlési választásokon képviselői mandátumot szerzett.

A tüntetést követően mondta Horn Gyula miniszterelnök: „Ezeket egy lavor víz mellé nem szabad engedni, nem hogy a Duna mellé.”

Czakó Gábor író a jobboldali értelmiség salak tömbje?

http://realzoldek.hu/velemenyek/2009/12/29/randevura-varjak-a-realis-zoldek-czako-gabor-irot/

Pálinkás József csalódott a magyar értelmiségben! a Nemzeti.net-en jelent meg,

[napimagazinn-blog]

https://www.napimagazin.hu/egy-het-mulva-lesz-a-balaton-unnepe/

New Post has been published on https://www.napimagazin.hu/egy-het-mulva-lesz-a-balaton-unnepe/

Egy hét múlva lesz a Balaton ünnepe

Egy hét múlva, július 26-án kezdődik a Balaton és a magyar vitorlázás ünnepe, a jubileumi 50. Kékszalag Erste Nagydíj, amelyre rekordszámú – több mint 600 – indulót vár a szervező Magyar Vitorlás Szövetség. A verseny esélyesei közé tartoznak a legkorszerűbb technológiával épült katamaránok. Nagy kérdés, hogy megdől-e a jelenlegi alig több mint 7 órás időrekord.

Következik a Balaton és a magyar vitorlázás ünnepe: egy hét múlva, július 26-án kezdődik a jubileumi 50. Kékszalag Erste Nagydíj, amely Európa legrégebbi és leghosszabb tókerülő versenye.

Városok, kilométerek, időpontok

A rendező Magyar Vitorlás Szövetség arra számít, hogy rekordszámú induló lesz a versenyen, ami több mint 600 hajót jelentene. A versenytáv légvonalban több mint 150 kilométer, az útvonal pedig – ahogy az 1934-ben megrendezett első verseny óta minden alkalommal – Balatonfüred – Balatonkenese – Siófok – Keszthely – Balatonfüred lesz.

A versenyen az előzetes várakozások szerint a legkorszerűbb technológiával épített 10-15 többtestű – köztük magyar fejlesztésű – hajónak, jellemzően katamaránoknak van a legnagyobb esélye arra, hogy az abszolút értékelésben megszerezzék az első helyet. Illetve megfelelő időjárás esetében esetlegesen megdöntsék a Kékszalag több mint 7 órás rekordját.

A leggyorsabb többtestű hajók mellett számtalan más vitorlás is indul majd a Kékszalagon, köztük a balatoni vitorlázást évtizedek óta meghatározó cirkálók. A verseny július 28-án szombat reggel 9 óráig tart, addig kell befutnia minden versenyzőnek. A címvédő tizenháromszoros Kékszalag-győztes Litkey Farkas, aki tavaly a Festipay nevű hajóval alig több mint 10 óra alatt teljesítette a távot. A 2017-ben rendezett Kékszalagon egyébként 547 hajó nevezett és 410-en futottak be. A Magyar Vitorlás Szövetség arra számít, hogy az idén mindkét szám jóval magasabb lesz.

Mindenkihez szól a verseny

Kollár Lajos, a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke azt mondta: „Az idei verseny nem csak a ma már 40 ezer embert megmozgató magyar vitorlázás ünnepe, hanem a Balatoné, a turizmusé. Leegyszerűsítve mindenkié, aki szereti a természetet. Már az első, 1934-ben rendezett verseny sem csak a vitorlázásról szólt, hanem hozzájárult a Balaton népszerűsítéséhez is”.

A jubileumi 50. Kékszalag Erste Nagydíj is jó alkalom, hogy minden érdeklődő közelebb kerüljön a vízhez és a vitorlázáshoz. Számos program vár mindenkit Balatonfüreden, például a Kékszalag piknik, modellvitorlás-verseny. Az Erste Bank jóvoltából látható lesz a Kékszalag történetét bemutató retrospektív fotókiállítás, a Kékszalag története képekben. Lesznek továbbá beszélgetések a Vitorlás szigeten, koncertek és utcabál is. Tagore sétányon pedig ki lesz állítva az első, 1934-es Kékszalag-győztes Rabonbán 30-as cirkáló. A jubileumi versenyre pedig elkészült a Kékszalag söre is.

Kékszalag után is van élet, sőt…

A Kékszalag után sem áll meg az élet. A Magyar Vitorlás Szövetség olimpiai hajóosztályokban vitorlázó élversenyzői, Érdi Mári, Berecz Zsombor, Vadnai Jonatán és Vadnai Benjamin, valamint a 470-es páros hajóval versenyző Gyapjas Balázs és Gyapjas Zsombor a dániai Aarhusban sorra kerülő világbajnokságra mennek, ahol a tokiói olimpiai szereplést jelentő kvótáért küzdenek majd.

A Magyar Vitorlás Szövetség célja a jövőben, hogy mind az élversenyzésbe, mind a túravitorlázásba egyre többen kapcsolódjanak be. A Balaton pedig meghatározó vitorlásturisztikai desztinációvá váljon.

[konyvtaros]

József Attila-díjasok 2017

Kiemelkedő irodalmi – költői, írói, műfordítói, irodalomtörténészi – tevékenysége elismeréseként József Attila-díjban részesült:

DR. CS. VARGA ISTVÁN, irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar nyugalmazott egyetemi tanára,

CSENDER LEVENTE író,

DR. FILIP TAMÁS, a Kortárs című folyóirat volt szerkesztője, költő, irodalomtörténész,

JÁMBORNÉ BALOG TÜNDE prózaíró,

KOLLÁR ÁRPÁD, a Fiatal Írók Szövetségének elnöke, költő, műfordító, irodalomszervező,

LOVAS ILDIKÓ író, műfordító, kritikus, szerkesztő,

MOLNÁR VILMOS író, szerkesztő,

DR. SIPOS LAJOS irodalomtörténész, szerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja.

[51kekszalag]

EGY HÉT MÚLVA LESZ A BALATON ÜNNEPE

Július 26-án, azaz egy hét múlva kezdődik a Balaton és a magyar vitorlázás ünnepe, a jubileumi 50. Kékszalag Erste Nagydíj, amelyre rekordszámú - több mint 600 - indulót vár a szervező Magyar Vitorlás Szövetség. A verseny esélyesei közé tartoznak a legkorszerűbb technológiával épült katamaránok. Nagy kérdés, hogy megdől-e a jelenlegi alig több mint 7 órás időrekord.

Következik a Balaton és a magyar vitorlázás ünnepe: egy hét múlva, július 26-án kezdődik a jubileumi 50. Kékszalag Erste Nagydíj, amely Európa legrégebbi és leghosszabb tókerülő versenye.

Városok, kilométerek, időpontok

A rendező Magyar Vitorlás Szövetség arra számít, hogy rekordszámú induló lesz a versenyen, ami több mint 600 hajót jelentene. A versenytáv légvonalban több mint 150 kilométer, az útvonal pedig - ahogy az 1934-ben megrendezett első verseny óta minden alkalommal - Balatonfüred - Balatonkenese - Siófok - Keszthely – Balatonfüred lesz.

A versenyen az előzetes várakozások szerint a legkorszerűbb technológiával épített 10-15 többtestű - köztük magyar fejlesztésű - hajónak, jellemzően katamaránoknak van a legnagyobb esélye arra, hogy az abszolút értékelésben megszerezzék az első helyet. Illetve megfelelő id��járás esetében esetlegesen megdöntsék a Kékszalag több mint 7 órás rekordját. A leggyorsabb többtestű hajók mellett számtalan más vitorlás is indul majd a Kékszalagon, köztük a balatoni vitorlázást évtizedek óta meghatározó cirkálók. A verseny július 28-án szombat reggel 9 óráig tart, addig kell befutnia minden versenyzőnek. A címvédő tizenháromszoros Kékszalag-győztes Litkey Farkas, aki tavaly a Festipay nevű hajóval alig több mint 10 óra alatt teljesítette a távot. A 2017-ben rendezett Kékszalagon egyébként 547 hajó nevezett és 410-en futottak be. A Magyar Vitorlás Szövetség arra számít, hogy az idén mindkét szám jóval magasabb lesz.

Mindenkihez szól a verseny

Kollár Lajos, a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke azt mondta: „Az idei verseny nem csak a ma már 40 ezer embert megmozgató magyar vitorlázás ünnepe, hanem a Balatoné, a turizmusé. Leegyszerűsítve mindenkié, aki szereti a természetet. Már az első, 1934-ben rendezett verseny sem csak a vitorlázásról szólt, hanem hozzájárult a Balaton népszerűsítéséhez is”.

A jubileumi 50. Kékszalag Erste Nagydíj is jó alkalom, hogy minden érdeklődő közelebb kerüljön a vízhez és a vitorlázáshoz. Számos program vár mindenkit Balatonfüreden, például a Kékszalag piknik, modellvitorlás-verseny. Az Erste Bank jóvoltából látható lesz a Kékszalag történetét bemutató retrospektív fotókiállítás, a Kékszalag története képekben. Lesznek továbbá beszélgetések a Vitorlás szigeten, koncertek és utcabál is. Tagore sétányon pedig ki lesz állítva az első, 1934-es Kékszalag-győztes Rabonbán 30-as cirkáló. A jubileumi versenyre pedig elkészült a Kékszalag söre is.

Kékszalag után is van élet, sőt...

A Kékszalag után sem áll meg az élet. A Magyar Vitorlás Szövetség olimpiai hajóosztályokban vitorlázó élversenyzői, Érdi Mári, Berecz Zsombor, Vadnai Jonatán és Vadnai Benjamin, valamint a 470-es páros hajóval versenyző Gyapjas Balázs és Gyapjas Zsombor a dániai Aarhusban sorra kerülő világbajnokságra mennek, ahol a tokiói olimpiai szereplést jelentő kvótáért küzdenek majd.

A Magyar Vitorlás Szövetség célja a jövőben, hogy mind az élversenyzésbe, mind a túravitorlázásba egyre többen kapcsolódjanak be. A Balaton pedig meghatározó vitorlásturisztikai desztinációvá váljon.

[korkep-blog]

A három testőr Szlovákiában

Tételezzük fel, hogy van olyan elvetemült író Szlovákiában, aki A három testőr francia romantikus regény szlovák változatát akarja megírni, aktualizálva a helyi valóságra. De pontosan hányan is voltak, vannak azok a testőrök? Athos, Pothos és Aramis esetleg, mint Bugár, Pellegrini és Danko alter...

Tételezzük fel, hogy van olyan elvetemült író Szlovákiában, aki A három testőr francia romantikus regény szlovák változatát akarja megírni, aktualizálva a helyi valóságra. De pontosan hányan is voltak, vannak azok a testőrök? Athos, Pothos és Aramis esetleg, mint Bugár, Pellegrini és Danko alteregója, de az igazi nagy testőr, a főnök mégis csak d’Artagnan volt az eredetiben, akinek megfelelője a szlovák változatban Fico lehetne.

  Gyerekkoromban, amikor először olvastam Dumas regényét, nem igazán értettem, hogy miért három a testőr, amikor négyen vannak, és köztük d’Artagnan a legnagyobb harcos, ő vitte legtöbbre, én meg bosszankodtam, hogy ennek ellenére méltatlanul be sem került a legjobb háromba.

  A szlovákiai valóságot tükröző regényben az lehetne az cselekménysor fő irányvonala, hogy a főhős látszólag visszavonult, de a háttérből ugyanúgy irányítja a történéseket az országban, mint tette azt hosszú ideig a tűzvonalban. Így neki most sokkal kényelmesebb, nem akkora a felelőssége, nem kell törődnie a közvéleménnyel, viszont a befolyása akár még nagyobb is lehet!

  A testőrök, mint a becsület bajnokai kontra gárdisták, mint a csúnya ellenség megtestesítői, akiknek Dumas regényében megbízóin kívül senki se szurkol! Miközben úgy igazából senkinek se érdemes drukkolni az eredeti regényben, mert az egész cselekmény elejétől végéig kicsinyes intrikákkal, hatalomvággyal, cselszövésekkel, szerelmi bonyodalmakkal, szerelmi bosszúkkal stb. van átszőve, és teljesen hiányzik belőle az eszmeiség, amiért érdemes lenne akár életüket is feláldozniuk a testőröknek. Hiszen egy gyengekezű XIII. Lajos királyért közel sem érdemes, de a szeretőt tartó királyné mellett kiállni szintúgy nevetségesnek tűnik a gonosz királyi tanácsadó, Richelieu bíborossal szemben.

  Egy mindenkié, mindenki eggyé

  Amennyiben a francia regény szereplőit aktualizáljuk a mai Szlovákia legmenőbb testőreire (Bugár, Pellegrini, Danko) és gárdistáira (Sulík, Matovič, Kollár), olvasás közben szintén nehezen lehetne eldönteni, hogy kiért érdemes fohászkodni, kik a kevésbé ellenszenvesek, esetleg jók. Még a rejtélyes nő szerepe se ad erre lehetőséget: a francia regényben ugyanis a kétes hírű Milady, az új szlovák változatban pedig a nem kevésbé kétes Mária Troškova keveri a szerelmet a pénzzel és bosszúvággyal, mottója pedig „Egy mindenkié, mindenki eggyé” (ágyjelenetekkel illusztrálva) lehetne!

      Egy mindenkiért, mindenki egyért

  Dumas regényében a három vagy négy testőr mottóját, az „Egy mindenkiért, mindenki egyért!”-et  ilyen formában egyáltalán nem lehetne felhasználni a szlovákiai regényváltozatban! Amíg a korabeli, eredeti mottó a hazaszeretet és a nemzeti összefogást igyekezett kifejezni, addig a mai szlovák változatban elsősorban a mottó másik felén lenne a hangsúly: a mindenki egyért – a hatalomból származó előnyökért, amiben a négy szlovák testőr teljes mértékben egyetért! Miközben persze a mottó első felét szajkózzák – a közjóért való áldozatkészséget. Átverések, pénzsóvárság, hatalomágy, intrikák stb.

    A három testőrben d’Artagnan az egyetlen a négy barátból, aki katona maradt. A többiek: Athos (Bugár) visszavonul a birtokára, Porthos (Pellegrini) feleségül vesz egy gazdag özvegyet és letelepedik valahol idegenben, Aramis (Danko) pedig pap lesz. De közös életük azonban még egy újabb Dumas történetben is összefonódik – Húsz év múlva címmel.

  Ne adj, Isten, hogy Szlovákiában is ez így legyen, ha egyszer ez a mostani történet véget ér!

  Száraz Dénes

[fotelkommentelo]

[napimagazinn-blog]

https://www.napimagazin.hu/koncertek-setak-kepzomuveszeti-es-sport-programok-a-matrai-muveszeti-napokon/

New Post has been published on https://www.napimagazin.hu/koncertek-setak-kepzomuveszeti-es-sport-programok-a-matrai-muveszeti-napokon/

Koncertek, séták, képzőművészeti és sport programok a Mátrai Művészeti Napokon

Klasszikus és népzenei koncertekkel, vezetett erdei sétákkal, ismeretterjesztő előadásokkal, képzőművészeti kiállításokkal, sport és gyerek programokkal várja a közönséget kilenc napon át, június 30. és július 8. között kilenc helyszínen a Mátrai Művészeti Napok rendezvénysorozat.

A programot a 15. Muzsikál az erdő sorozat keretében rendezik meg, amelynek célja, hogy a térség lakóinak, valamint az érdeklődőknek olyan aktív szabadidő eltöltési formát kínáljon, amelyben egyformán hangsúlyos szerepet kap a természetvédelem, a fenntartható életmód és a kultúra – fejtette ki a Szabó Lajos erdőmérnök, a sorozat főszervezője a rendezvényről tartott hétfői sajtótájékoztatón, Budapesten.

Kiemelte, hogy a programokon több mint 500 zenész, művész, erdész, természetvédő működik közre és a közismert előadók mellett bemutatkozási lehetőséget biztosítanak a térség művészeinek, ifjú tehetségeinek. A kilenc nap alatt olyan előadók várják a látogatókat, mint például Pál István Szalonna és bandája, Csík János és a Mezzo, a Vox Mirabilis Kórus, a Misztrál együttes, Kollár-Klemencz László, Szalóki Ági, Palya Bea, az In Medias Brass rézfúvós quintett, a Muzsikás Együttes vagy a Talamba Ütőegyüttes.

Füleken többek közt szakvezetéses erdei sétával készülnek, de lesz motolla kézműves műhely gyerekeknek, Taron és Fenyvespusztán teljesítménytúra, kézműves foglalkozások, gyermekkoncert, erdei néptáncbemutató és táncház, borkóstoló várja a közönséget, Mátraverebély-Szentkút pedig többek közt népi kézműves foglalkozást, interaktív folklórszínházi előadást és templomkoncertet szervez. Mátraalmáson az erdőgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata lesz az erdei séta témája, Szurdokpüspökiben Gubis Ferenc makettkiállítása lesz látható a település nevezetességeiről, a vezetett sétán pedig az erdei életközösségekről lesz szó.

Az abasári erdei koncerten Szokolay Dongó Balázs saját népdalfeldolgozásai mellett Bartók- és Kodály-átiratokat játszik, a Kékestetőn Lénárt László szobrászművész Az erdő üzen című kiállítása nyílik meg, Gyöngyöspatán Molnár László festőművész tárlata lesz látható, Gyöngyöstarján pedig többek közt tájfutó versenyt, ringató foglalkozást, környezettudatos divatbemutatót és erdei kerékpártúrát is rendez.

Mindezeken túl az összes helyszínen lesz többféle tematikájú erdei séta, számos gyerekfoglalkozás, klasszikus és népzenei koncertek, táncbemutatók az erőkben, és bemutatkoznak a helyi termékek, a térségre jellemző gasztronómiai ínyencségek egyaránt.

Szabó Lajos elmondta azt is, hogy az idén öt pályázatot is hirdettek a 15. évfordulóhoz kapcsolódva. A Vox Mirabilis Közhasznú Kulturális Egyesülettel közösen egy zeneszerzői pályázatot írtak ki új kórusmű megalkotására; a gyerekek szabadon választott technikával készült munkáit a gyerekrajzpályázaton várták; a képzőművészeti pályázatot magyarországi és határon túli festőművészek, grafikusok, szobrászok, iparművészek, keramikusok számára írták ki; az erdő szeretetét, az erdő és a zene kapcsolatával feldolgozó művészi fényképeket a fotópályázatra várták; valamint egy irodalmi pályázatot is kiírtak a program szellemiségével összefüggő alkotások elkészítésére.

Az eredményhirdetéseket a Muzsikál az erdő különböző rendezvényein, a Mátrai Művészeti Napok mellett a Kőrösök völgyében rendezett programokon tartják szeptember végén.

[nemzetinet]

Jókait mentsük meg, vagy a nebulókat?

A szülők, a tanárok olykor nem igazán tudnak mit kezdeni azzal, hogy a gyerekek szenvednek egy-egy klasszikus olvasmánytól, olyanoktól is, amelyeket sok-sok évtizeddel ezelőtt az egykori gyerekek még faltak. Körükben maga az olvasás is folyamatosan visszaszorul a szabadidős tevékenységek között, de ez a jelenség nem új keletű. Ábrahám Mónika könyvtáros több mint tíz évvel ezelőtt publikálta tanulmányát az Új Pedagógiai Szemlében, amelynek tanulságai ma is érvényesek. Kutatásából kiderül, hogy míg az 1960-as évek végén a szépirodalom olvasása a tizennégy évesek kedvenc szabadidős tevékenysége volt, 1977-ben a rangsor hatodik helyére került, 1997-ben már csak a tizenkettedik helyet foglalhatta el. Na bumm, az újabb és újabb nemzedékek legfeljebb nem lesznek annyira olvasottak, mint az elődjeik – gondolhatnák az irodalomra kevésbé fogékonyak −, ám bármennyire is vad állításnak tűnik: Magyarország jövőbeni versenyképessége a gyermekek olvasási hajlandóságával is összefügg. Ha ugyanis egy gyerek nem sajátítja el az írás-olvasás képességének azt a szintjét, amely lehetővé teszi számára majd az új információk befogadását, közlését, az új tudás megszerzését, később a nagybetűs életben sem tudja majd megállni a helyét.

Ezt az elégtelen műveltségi állapotot hívják funkcionális analfabetizmusnak – egyes becslések szerint Magyarország lakosságának negyede funkcionális analfabéta −, és ezért is érdemes odafigyelni az országos kompetenciamérések, a PISA- és a PIRLS-tesztek szövegértési eredményeire. (A PISA-felmérés a tizenöt évesek képességeit vizsgálja, részben a szövegértésüket, a PIRLS a negyedikesek szövegértésére fókuszál.) Az Országos Közoktatási Intézet korábbi vizsgálataiból kiolvasható, hogy a magyar diákok szövegértési eredményei 1986-tól 1995-ig produkáltak mélyrepülést, utána stagnáltak. S bár a 2009-es PISA-felmérésen a szövegértési eredmények jobbak lettek – meglehet, nem függetlenül a 2001-es olvasás évétől vagy a 2005-ös Nagy Könyv programsorozattól −, azóta újra folyamatosan romlanak.

Az persze nem igaz, hogy az Y és a Z generáció alapból nem szeret olvasni: az ezredforduló, a Harry Potter-láz idején egy budapesti belvárosi könyvesboltban a kamaszok még éjféltájt is óriási tömegben várták, hogy kézbe vehessék a varázslótanonc új kalandjainak kötetét. A 2005-ös budapesti könyvfesztiválon legalább akkora sor várt dedikálásra az ifjúsági vámpírtörténeteket író Darren Shan asztalánál, mint a sokféle értelemben is fogalommá vált Paulo Coelho előtt, jó néhány éve Leiner Laura egy-egy új kötetének megjelenése is tumultuózus jelenetekhez vezet. Rejtély, kaland, humor, kortárs problémák: a felső tagozatos diákokat mindez már leköti. Többek között erre hívta fel a figyelmet a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium könyvtár- és drámapedagógusa, Pásztor-Csörgei Andrea a Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY) kétnapos konferenciáján, amelyet a Mesemúzeumban és a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek meg az elmúlt héten.

A pedagógusoknak könnyű a dolguk a kicsikkel, az elmúlt években rengeteg szebbnél szebb gyerekkönyv jelent meg. Az ötödik osztálytól nehezebb a pálya: a tinédzserek – különösen a lányok – nagy testi változáson mennek keresztül, ami sok esetben önbizalomvesztéssel is jár, újra meg kell találniuk a helyüket a világban, elsősorban a kortársaik között. Elkezdik kritikával szemlélni a szüleiket, a tanáraikat, és lassan kinyílik a szemük a szociális és társadalmi problémákra is – érthető, hogy sokszor a legszívesebben elmenekülnének e változások elől. És ezért logikus, hogy ez a korosztály az olvasmányélményeiben keresi a rejtélyt, a misztikumot is. A fiúk továbbá a kalandot és a humort, a lányok az érzelmes történeteket is, ám mindnyájan azokat a kérdéseket és válaszokat, amelyek a saját problémáikkal foglalkoznak, különös tekintettel a nemi éréssel járó nehézségekre. A nőideál – és valamennyire a férfipélda is – ma már lényegesen más, mint a romantika idején, igaz, ezt már korábban olyan szerzők is észrevették, mint Janikovszky Éva vagy Szabó Magda. És a kortárs írók színe-java. Ilyen a „csajos” olvasmányok között Finy Petra Úszósulija – amely a fizikai és a lelki küzdelem mellett a csapatszellem mibenlétéről is szól − vagy Miklya Luzsányi Mónika regénye, a Cília árnyai, amely beszélő nevekkel nagyon finoman érinti a cigányság kérdését is.

A konferencián rengeteg jó könyv került reflektorfénybe, például Nyulász Péter Helkája, Dóka Péter Viharlovag-sorozata, Kertész Erzsi Pantherája, Tasnádi István, Jeli Viktória és Gimesi Dóra Időfutára, Kovács András Ferenc, Lackfi János vagy Kollár Árpád művei – a szülőknek érdemes már csak e könyvlista miatt is a HUBBY honlapját felkeresniük. A forró – és eldöntetlen − kérdés mindezek mellett az volt (és marad is még egy jó ideig), hogy kell-e kötelező olvasmány az iskolába, s ha igen, mi legyen az. A magyartanárok és a könyvtárosok mindenesetre már abban a kérdésben is magukra vannak hagyva, hogy bevigyék-e a kortárs irodalmat az iskolába, vagy erőltessék-e a klasszikusokat. A kérdésre, mentsék-e meg Jókait vagy inkább az új generációt, Lombosi Anikó magyartanár, drámapedagógus egyértelmű választ adott: a generációt kell megmenteni, Jókai megmenti önmagát. A pápai Tarczy Lajos Általános Iskola pedagógusa szellemes asszociációs játékkal is megmutatta Kollár Árpád Völgy, írta Tárkony című regénye kapcsán: ma már a tündérek is meglepően mások, mint „bezzeg a mi időnkben”.

http://mno.hu/

A HUBBY elnöke, Pompor Zoltán többek között a németországi Lesen Stiftung olvasásnépszerűsítő programjáról beszélt, amelynek gyümölcsei másfél évtized után látszanak beérni. Ott többek között sportolólegendák, kereskedelmi televíziók hírességei vesznek részt a kampányban, miközben minden évben a könyv világnapjára, április 23-ára újabb ifjúsági kötet születik meg neves szerzők, illusztrátorok közreműködésével. A könyvet ingyen kapják meg a diákok, miközben a mintegy száz projektből álló program – tekintettel a bevándorlókra – tizenhét nyelven folyik.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.29.

Jókait mentsük meg, vagy a nebulókat? a Nemzeti.net-en jelent meg,

[4bakancs]

Hagymás-hegység II. - Erőss Zsolt és Kiss Péter emlékére

A Hazajáró stábja ott volt a I. Erőss Zsolt teljesítménytúrán május közepén Erdélyben, végig is járta és gyönyörű filmet készített róla, méltó emléket állítva a két hegymászónak.

narrátor: Tokaji Csaba főcímzene: Bükki Bence hazajárók: Jakab Sándor és Kenyeres Oszkár rendezte: Moys Zoltán

A "Hazajáró" hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig - megannyi magyar emlék kíséri a "Hazajáró" soha véget nem érő útját.

[4bakancs]

Kollár Lajos a Kossuth rádiónak

Kollár Lajos nyilatkozott ma reggel a Kossuth rádiónak a Princzkel Tamás felkutatására indult expedíció jelenlegi állásáról.

[4bakancs]

Senki nem büntethető Erőssék haláláért

Nem nyomoz a rendőrség Erőss Zsolt és Kiss Péter halála miatt. Az ügyben egy hegymászó, Neiden­bach Ákos hegymászó tett feljelentést, azt szerette volna, hogy vizsgálják ki, terhel-e valakit felelősség azért, hogy Erőssék meghaltak a Kancsendzöngán.

A rendőrség szerint „nem lehetséges megállapítani a hegymászás, mint foglalkozás szabályait, így ezen szabályok megszegése büntetőjogi szempontból nem értelmezhető", azaz nem történt bűncselekmény, nincs erre az esetre vonatkozó jogszabály, a nyomozást le is zárták.

Egy expedíció szervezése nem tekinthető foglalkozásnak, a szervező nem veszélyeztethet senkit. „Problémásnak tartom, hogy érdemi vizsgálódás sem történt, még olyan esetekben sem, amikor nyilvánvaló hibák történtek – reagált a feljelentő Neidenbach. – Több évtizedet foglalkoztam a mászókat érintő halálesetekkel, azok okai­val és az elkerülés lehetőségeivel. Ezért is nehezményezem, hogy a nyomozó hatóság nem szerezte be a javasolt dokumentumokat és nem vetette ezeket egybe a tényekkel."

Kollár Lajos, a Magyarok a világ nyolcezresein expedíciósorozat vezetőjét nem érte meglepetés. „A feljelentő annyira felkészületlen, hogy semmi köze nincs az expedíciós hegymászáshoz. Ez a feljelentésén is látszódott."

Forrás: Blikk

[4bakancs]

Mindent a pendrive-ról

Egyre több média számol be arról, hogy a Kancsendzönga expedíció során Erőss Zsolt a csúcsra felérve átadott egy apró adathordozót az olasz mászónak, Mario Vielmonak. Milyen titkos adatok voltak ezen a pendrive-on? Tudta már Zsolt, hogy nem fognak élve leérni és így akarta mindenképpen lejuttatni? Mi lett a drive sorsa? Kollár Lajos eltitkolta, mert olyan felvételek voltak rajta, amit a nagyközönség nem láthat? Ilyen és ehhez hasonló badarságokkal van tele az online média, vágjunk hát kicsit rendet!

Az expedíció és konkrétan Erőss Zsolt egyik szponzora a Columbia túraruházat gyártó cég volt, a logójuk most is ott van az expedíció honlapján. A támogatás fejében indítottak egy  megidealizált  "Üzenet a csúcsra" kampányt, facebook oldallal, média (tv, rádió) megjelenéssel, híres emberek megkeresésével stb. A cél az volt, hogy minél több embert mozgósítva üzeneteket gyűjtsenek össze, amik segítségével bárki virtuálisan elkísérheti az expedíciót és ezek az üzenetek maguknak a mászóknak is erőt adhatnak a mászásra. Az üzeneteket összegyűjtve fel kellett vinni a hegyre, a csúcson ki kellett tenni és bízni abban, hogy egy másik mászó megtalálja, leviszi, otthon előveszik és újabb sajtóhír lehet majd belőle, hogy a magyar üzenetei eljutottak pl. Koreába. A facebook oldalukon gyűjtötték a követőket és az üzeneteket és az expedíció előrehaladását lépésről-lépésre nyomon is követték, folyamatosan fenntartva az érdeklődést jó sok követőt gyűjtöttek össze és mintegy véletlenül jó pár akciós hirdetést is nyomva a sok cégfeliratos fotó közé.

Az üzeneteket egy pendrive-ra fel is másolták, Zsolt magával is vitte és csúcson ki is tette, valószínűleg le is fényképezte.

No de mi legyen a pendrive sorsa, miután befejezte első küldetését? A csúcson nem maradhat, hiszen vagy azonnal a hóba süllyed, elázik és olvashatatlan lesz, senki soha meg nem találja vagy a szél sodorja le azonnal a csúcsról; le nem viheti, hiszen nem ez volt a cél - keresnie kellett hát valakit, aki a világ másik pontjára elviszi és ott dekódolják a magyarok üzeneteit.

Zsolt gyakorlatias ember, nem sokat töprengett, körülnézett, Mario volt ott, oda adta, elmondta, hogy mi lenne a feladat vele. Ebből az olasz mászó nem sokat értett, az alaptáborba leérve vissza adta a magyar expedíció vezetőjének, Kollár Lajosnak. Lajos ránézett, látta, hogy valami szponzori cucc és a többi általa felesleges kacat közé dobta, nem tulajdonítva - teljesen jogosan, tegyük hozzá - jelentőséget többet a dolognak. Jelenleg is nála van, Hildán keresztül eljuttatják majd a Columbiának. 

Ennyi a történet, nincs itt titok, elrejtett fotó, videó, semmi. Csak egy újabb példa, hogy pár oknyomozó önkéntes próbálja magyarázni a pontosan meg nem értett eseményeket, adatok gyűjt, félreért és félremagyaráz. Erre rárepül a bulvár média és már is kész a szenzáció. Szomorú ez az egész.

UPDATE1: Közben Kollár Lajos is nyiltakozott az ügyben:

"Egy szétesett, nagyon fáradt, beszélni alig tudó Mario érkezett meg a táborba. Ezen nem kell csodálkozni, ez ilyenkor teljesen természetes. Cirka 10 percet beszéltünk a csúcstámadásról, és hogy mit tapasztalat.. Később, mielőtt elindultunk volna lefelé, akkor szólt, hogy van nála valami, ami Zsolté és átadta a pendrive-ot" - mesélte az adathordozó történetét Kollár Lajos.

"Megvallom őszintén ott a nagy kavarodásban el is felejtkeztem róla. A hétvégén a Békás-szorosnál voltunk Zsolt emléktábláját avatni, ott nyúltam bele a hátizsákomba és találtam meg. Hilda is ott ült mellettem. El kell oszlassam a kételyeket: nincsenek titkok, képek, eddig ismeretlen információk rajta. Pusztán az üzenet a csúcsra program adatai. Csúcsra és nem csúcsról, ahogy helytelenül írták egyesek. A programot Zsolt felügyelte, az egyik szponzorunk szervezésében zajlott és üzeneteket lehetett eljuttatni az adathordozón keresztül a Kancsendzöngára. Információim szerint Zsoltnak ott kellett volna hagynia a csúcson" - oszlatta el a kételyeket Kollár Lajos.

UPDATE2: Az Üzenet a csúcsra fb oldal közeleménye:

Bár már lezártuk az oldalt, az előkerült pendrive kapcsán kirobbanó médiazaj miatt úgy gondoltuk, meg kell szólalnunk. Mára már kiderült, hogy a titkos pendrive, amiről több helyen is szó volt, az „Üzenet a csúcsra” kezdeményezés üzeneteit tartalmazza, azt a rengeteg kívánságot, vágyat, biztatást, támogatást, amelyeket oly sokan küldtek fel a csúcsra Zsolttal, s Zsoltnak. A Facebook mozgalom célja az volt, hogy erőt adjon Zsoltnak, s sokszáz honfitársunk is erőt merítsen Zsolt határtalan energiájából. A diszkréten kommunikált kezdeményezés vírushatása működött, sokak szimpátiáját elnyerte, és bár életre hívója a háttérben Zsolt partnereként a Columbia volt, a kezdeményezés kereskedelmi vonatkozása kezdettől fogva és tudatosan minimális volt. Ennek oka, hogy ezt az ügyet – Zsolt tisztelőjeként is – kicsit mindenki a szívügyeként és nem marketing akcióként kezelte. Az események tükrében szomorúak vagyunk, hogy még ezt a szép kezdeményezést is, amit Zsolt is nagy örömmel szemlélt és támogatott, néhol negatív érzések kísérik, néhány információ foszlányból bulváros hírek születnek, holott az akció ártatlansága, visszafogott és zárt kommunikációja nem vitatható. Másrészt pedig szívet melengető és Zsoltot dicséri, hogy Zsolt, a csúcs elérésekor, ebben a bizonyosan különleges tudatállapotban sem feledkezett meg a küldetéséről, és gondolt arra, hogy a pendrive sorsa méltón folytatódjon. Hogy mi járt a fejében pontosan, nem tudjuk, de az biztos, hogy a legnehezebb pillanatokban sem feledkezett meg rólunk. A sors különös fordulata, hogy a pendrive visszakerült hozzánk, és egyben ez az utolsó és egyetlen olyan tárgy, emlék, ami Zsolttal feljutott a Kandcsendzöngára és vissza is került. A csúcsot megjárta, s így ezáltal rengeteg vágy, kívánság eljutott a világ 3. legmagasabb pontjára. Sokan vagyunk hálásak ezért Zsoltnak. A pendrive ma már emlék, szimbólum, ami Vele együtt ért fel a csúcsra. Mi úgy gondoljuk, hogy a rajta lévő üzenetek titkát megőrizve keretbe zárjuk, és az adathordozó, mint emlék, legméltóbb helyére kerül, feleségének, Hildának és 2 gyermekének fogjuk eljuttatni.

További infó:

http://4bakancs.com/post/54905409362/oscar-cadiach-level-a-magyarokhoz

http://4bakancs.com/post/54985017759/mario-vielmo-eletem-legkemenyebb-expedicioja-volt

http://sport.hir24.hu/expedicio/2013/07/09/kollar-lajos-eloszlatja-az-eross-zsolttal-kapcsolatos-ketelyeket/~~fokusz

[4bakancs]

Òscar Cadiach: Levél a magyarokhoz

Az utóbbi hetekben sok üzenetet kaptam Magyarországról. A segítségemet kérték a honfitársaikkal a Kancsendzönga megmászása közben történtek tisztázásához. Az alábbiakban spanyol és angol nyelven közlöm a rendelkezésemre álló információkat.

Erőss Zsolt kedves, barátságos fickó volt, és talán egy kicsit magánakvaló, mint a hegymászók többsége. 2012-ben, amikor megismertük egymást az Annapurna alaptáborában, abban a nemzetközi expedícióban vett részt, amit én vezettem, a Seven Summits szervezésében. Beszéltem arról, hogy ha abban az évben minden jól halad, jövőre a Kancsendzöngára kellene menni, és Erőss egyetértett. Meglátogattuk egymást pár naponta vacsoraidőben, ugyanúgy, ahogy idén is a Kancsendzöngán. Az egész magyar expedíció nagyon jól szervezett volt Kollár Lajossal, aki már sok különböző expedícióban működött Zsolt társaként.

Három nappal azelőtt, hogy elértem az Annapurna csúcsát, a 2-es táborban teázni hívtam Erősst és újságíró társát, aki nagyon barátságos volt és lelkes az Erőssről írt könyvének terve miatt. (Később eltűnt, nem tudni, hogyan, lavina sodorta el, hasadékba zuhant vagy kicsúszott, amikor lefelé tartott az 5-ös táborból a 4-esbe; nem érkezett meg. Nehéz éjszakája volt egy hasadékban a 3-as tábornál, és a 4-esbe teljesen elázottan jutott el egy óriási havazás után. A 3-as táborban az iráni Azimmal együtt segítettünk fölállítani a sátrát. Nagyon könnyű, de kicsi sátor volt, és a 4-esben úgy döntött, nem állítja föl, inkább egy hasadékban bivakol – úgy látszott, kezdődő ödémája van.)

Erőss ugyanazon a napon kísérelte meg megmászni a csúcsot a 7200 méteren lévő 5-ös táborból, amikor mi. Este érdeklődtem, hogy érzi magát, és rosszkedvűen válaszolta, hogy elveszítette a rádiókapcsolatot a társával.

A csúcsról visszatérőben találkoztunk a gleccseren az alaptábor közelében, kissé eltévedtek a ködben, útbaigazítottam őket.

Van egy olyan érzésem, hogy az Annapurnán történteknek közvetlen kapcsolata van a Kancsendzöngával. Anélkül, hogy jobban ismerném Erősst; így érzem. De ez csak egy kósza gondolat.

Kancsendzönga: a magyarok a többiekhez képest később érkeztek meg, gondolom, a Szikkimbe szervezett trekkingtúra és a dardzsilingi látogatás miatt.

Április folyamán sokáig vártunk arra, hogy jó idő legyen, vagy legalább csöndesedjen a szél. Májusban a Hold változásával aztán az időjárás is kezdett stabilizálódni. Megismerkedtem a magyar expedíció összes tagjával, bár Erősst és Kollárt már tavalyról ismertem. Kiss Péter fiatal, mozgékony, lelkes fickónak tűnt. Miközben a szél lecsöndesedését vártuk, ő az akklimatizálódása után edzésképpen fölment a körülbelül 6000 méteren lévő 1-es táborba, majd vissza az alaptáborba, 5500 méterre. Jó kondícióban volt.

A csúcsmenet napján, 20-án, szintén oxigén nélkül mászva, mögöttem haladt, és párszor utol is ért. Mindig fölajánlottam neki, hogy menjen előre, még a csúcs előtt is, de nem élt a lehetőséggel; talán a mesterét, Erősst várta.

Utánam ért föl a csúcsra, körülbelül fél ötkor. Nem sokkal később Erőss is megérkezett – talán még öt óra előtt. Kicsivel ez után indultam el lefelé.

Két dolog megdöbbentett. Az egyik: gyengén öltözöttek voltak a nyolcezer méteres magassághoz képest. Erőss egy sárga primaloft dzsekit viselt (mint az Annapurnán). Péteren csak egy gyapjú polárfelső volt, bár a nadrágja jó minőségű pehelynadrág. Máskor mindig egy fekete vízhatlan dzsekiben lehetett látni, amit talán lerakott a fölfelé vezető úton. Miután visszaértünk az alaptáborba, megvizsgáltuk a fotót, amin a holtteste fekszik; ott rajta van a dzseki, vagyis az ereszkedés során, a lejtőn újra fölvette azt.

A másik dolog: Erőss rengeteg fotót készített a hátizsákjából előszedett zászlókkal, majd olyan sokáig beszélt a rádión, hogy meg kellett kérnem, hadd fényképezkedjem le én is velük, mert azonnal indulnék lefelé. Ekkor láttam őket utoljára. Két csúcsfotóm van Péterről és Erőssről. Nagy különbség van köztük és az általam vezetett csapat között, de természetesen én a saját nézőpontomból és tapasztalatomból indulok ki. Anélkül, hogy félreértéseket okoznék, segíteni szeretnék abban, hogy megfejtsék, mi történhetett.

Gondolom, Péter, akárcsak Erőss, az éjszaka folyamán megpróbál leérni. Erőss gyakran bejelentkezik, csaknem óránként, vagy még gyakrabban. Néha azt mondja, Péterrel együtt megy, máskor nélküle. Néha halad előre, egy jó alaptábori sörre gondol, máskor elméjét megzavarja a hipoxia, az agy oxigénhiánya, vagy a hideg és a fáradtság – második éjszaka, hogy úton van. A csúcson (erről az alaptáborban hallottam) egy pendrive-ot ad át az olasznak a csúcsmenet fotóival, és elköszön – arra gondol, hogy nem fog leérni?

Erőss Kollár szerint rendszeresen bejelentkezett, utoljára 21-én 17 órakor. Úgy látszik, leült és elaludt körülbelül 8000-8100 méteres magasságban, valószínűleg elvesztette a látását szem-bevérzés vagy hóvakság miatt – amint azt Kollár elmesélte nekem az alaptáborban.

Reménykedtem benne, hogy másnap a két magyar le tud jönni, ha későn is. Este 9 óra körül a fixköteleknél vagyok, beérek néhány oxigénes mászót, és lassan ereszkedni kezdünk a kötél mentén. Hajnali 3-kor érem el a 7700 méteren lévő 4-es tábort. A koreai Kimmel együtt érkezem. Nem beszél angolul, vagy a sokk miatt nem említi, hogy Namtsu, a társa az éjszaka folyamán kicsúszott. A sátramban alszik, és reggel 6-kor továbbmegy. 7 óra körül lebontom a sátrat, és elindulok... Lefelé menet egy holttestet és néhány tárgyat találok távolabb a havon – talán lavina által idesodort régi maradványok? A másik 4-es táborban találkozom Lluísszal, a társammal, aki megvizsgálja a fotókat, és látja, hogy a holttest Namtsué, a koreai mászóé, és van egy másik is, Péter (ezt már az alaptáborban állapítjuk meg). Talán még egy holttest is van – a serpák egyike? A táborban az a sejtésünk támad, hogy az éjszakai leereszkedés során a két serpa talán régi köteleket használt, amik elszakadtak, és lerántották őket.

Szomorú vég, öt ember meghalt. Mindez a csúcs elérése utáni napon történt. Fáradtak, kimerültek voltunk, 30 órán át mentünk egyfolytában 7500 méter, a halálzóna alatt, úton a 3-as és a 2-es táborba (eltüntette egy lavina, de szerencsére nem voltak áldozatok, akkor üres volt), majd az 1-esbe és az alaptáborba. Este 10-kor érkeztünk meg.

Csatoltam néhány csúcsfotót Erőssről és Péterről.

Remélem, tudtam segíteni.

Köszönöm a megértésüket.

Òscar Cadiach

A fordítás Mészáros Zsolt a http://www.oscarcadiach.com/?p=2872 linken található angol változatból készítette. Mivel azonban az néhány helyen eltér az eredeti spanyol szövegtől, több fordítóprogram segítségével korrigálta, pontosította. 

Forrás: „Kiss Péter, egy hősi halált halt hegymászó emlékére” Facebook-oldal

Kollár Lajos gyors pontosításai:

A fentebbi cikkben van néhány pontatlanság, ezeket próbáljuk helyre tenni:

Az Annapurnán nem ő volt a vezető, hanem egy amerikai nő!

Nem világos a csúcsnap leosztása sem a táborokat illetően. Összekeveri Tibit Földessel. Kinek volt ödematikus kezdeménye? Egyiknek sem, meglátásom szerint. Tibi jó állapotban, pontos kommunikációval jelentkezett be fél 5 körül egy veszélyes helyről. Utána tűnt el.

Oscarnak egy nagyon súlyos konfliktusa volt a gleccseren egyik társával, kétlem az útbaigazító szerepet. Őt kellett "útba igazítani". Expedícióink szervezettségéről és híréről sokat tudott, mindíg tisztelettel említette. Ugyanis, ő is oxigén nélküli mászó, érti a dolgot, nem úgy mint Soria, aki nem akarja érteni a másikat. Kancs: Itt valami nem stimmel (Mario valószínűen nem láthatta Peti visszafordulását, de nem ellenezte! És mellőle zuhant le Bibas sherpa, nem ő az elbeszlő, hanem Mingma sherpa!!) A pendrive itt van nálam, az "Üzenet a csúcsra program" van rajta. Hogy hogyan került Marióhoz? Gondoltuk Jaroval elszóródott, vagy Zsolt otthagyta (mert ez lett volna a cél). Ezt programot kicsit sem ismertem, nem is érdekelt, Zsolt sem osztotta meg velünk. Ha rendeztük sorainkat, Hildán keresztül visszajuttatjuk a Columbia-nak!

Kíváncsi vagyok, Jaro hogyan emlékszik az elbeszélésekre és miként kommentálja a tényeket. Ne felejtsük el, súlyosan fáradt és megviselt emberekről van szó. Ezért kellett többször is elmondatni, mert nem volt egyértelmű a történetek következtetése.

Nagyon érdekesek a fejlemények, de akkor én hogyan beszélhettem kétszer is Petivel reggel 6 illetve hajnal 5 körül a Zsolt rádióján. Hacsak nem képzelődtem , vagy megbolondultam. Ha Oscar csak fél nyolckor, vagy kicsit később fotózott, akkor a helyzet reális. A perceket - mint mondtam - nem számoltam és félórás különbség belefér! A köd és felhő-takarás jöhetett akkor is. A Peti testhelyzete is azt magyarázza, hogy lejjebbről kellett kicsúsznia, mert ő csúszott legtávolabb, kevesebb akadályba ütközött, mint feljebb a kuloárból kicsúszók.

A visszafordulás kényes téma, megkérdezem, Jarót, hogy ő hogyan emlékszik, mert mindig jelen volt a beszélgetéseknél. És Mingma sherpa is ezt erősítgette, hogy megfogta a ruháját, így jelezve, hogy nem arra! Oscarral, csak 4-szer meséltettük el a történetet. Azokban is volt különbség, ezért kellett többször.

Ha - mondjuk - nem fordult vissza, vagy nem várta be, akkor hogyan találkozott Zsolttal, aki alig vánszorgott lefelé, és a kornernél ki volt a másik mozgó alak 6 és 7 óra között? Zsolt szerint Peti! Higgyük el neki, vagy jelentkezzen valaki aki tudja! Daniel, a spanyol srác a teleobjektívvel is látta. A felhő után nem látta a másikat, mert ez egyik az Zsolt volt, igazolta a rádió.

Mingmát is elő kellene keresni, de már kétkedem a mesélőkben akik fönt voltak.

Ha csak a logikai összefüggéseket és a rádiózás tényét vesszük - hacsak! - ez nem lehetett másképpen.

A kutakodók és hitetlenek magukból indulnak ki és keresnek valami suskust és hazugságfélét, de mi nem így nőttünk fel és mi okunk lenne rá? Nem akarunk hősöket faragni senkiből.

A rádió beszélgetések tényére utalok itt. Minden arra mutat, hogy Peti visszafordult, de legalábbis bevárta Zsoltot. Hogy ez teljesen tudatos volt, ezt nem tudom, de a vele való rádió beszélgetés ez időben semmilyen defektet nem mutatott! Oscar által vázolt időpontok, lényegében egyeznek, és a "Peter turned up..." kijelentést nem tudom másképpen értelmezni.

Megjegyzés:

A pendrive történet hiteles leírása itt található: http://4bakancs.com/post/54987876795/mindent-a-pendrive-rol