#Jegyzetben

[versinator]

Jegyzetben legmosolygóbb

Üvegre gleccserek üvegablakokon házmagasságú Csillogásába fénysugárban fakóbb tömjénszagú Gyöngyösen lángszinü flörtöl parázsszeme Mendegél füttyre csókolgatod ablakszeme Zubogtat fogjunk vigasságban elbúsul Gyűrődnek ködre télé gyalul

Cikázni horgon színeire bársonyt Aranyosan házromok evezőket királyleányt Elzsibbad szőkehajú merengünk jogar Vérbefagyva sikkes sevilla fölkavar Neme kerekeim kikiáltanék leborul Kutyuska erdejét aranygyűrűjét áldozatul

Vadászik lándzsáink sívár fűszagú Temesd ágaik szembenézés fenyőszagú Gong összeesik szentilonája őkigyelme Jeruzsálem drágagyöngy sejtje porszeme Csukaszürkére kikericcsel súgna meggyógyul Szénre sei peregő szótalanul

Komorló elváló munkájukat tégelyt Fináncok nézzél meglocsolni mozdonyt Kígyóznak leventének tűnve agyar Lubickolnak nyugalommá parazsára ősmagyar Egészségesebb borzongatja reteszek franciául Álmodásból lendülsz meséskönyvem elsimul

Leszaggatta mindkettőnket megvédeni életszagú Öblösen rajjal kikapcsolva sósszagú Városatyák porondja harangöntés balsejtelme Beszélve élőlény felviharzott teteme Kispadon legnagyobbik szembejössz lanyhul Szunnyadjon anyanyelvről mellemhez megrándul

Remetén cafatos emlékeinél holdfényt Székelyek plakátokat permeteznek csipkefüggönyt Ácsoltak súrolta ínynek gyászmagyar Felgyűröm megszüntem galambházból juhar Ellát tanarak alájuk megfájul Okád iringó lányból torzul

[zeroz2ro]

Mindegyik pont csodálatos, de ez a kettő a kedvencem: “A magyar katonák “békekatonák”.” “Május 8-tól munkaidőben is kötelező fegyvert viselni a katonáknak.”

[szottesfolditanyak]

No de hogyan lehet “fölfedezni” olyasmit, mint hogy “kollektív tudattalan”? Egy 1959-es BBC-interjúban Jung mesél ilyenekről is:

“Van olyan esete, amelyre visszatekintve elmondhatja, ez hozott fordulópontot a gondolkodásában?

Igen, sok hasznos tapasztalatot szereztem. Washingtonban például négereket tanulmányoztam az ottani pszichiátriai klinikán, hogy megtudjam, ugyanolyanok-e az álmaik, mint a mieink. Ez és egyéb tapasztalataim azt sugallták, hogy létezik pszichénknek egy személytelen rétege is. Erre vonatkozóan hadd említsek egy példát. Volt az osztályon egy betegünk, egy csöndes, de teljesen szétesett tudatú szkizofrén, aki már vagy húsz éve élt a klinikán. Fiatalemberként került oda ez a nem különösebben művelt kistisztviselő. Egyszer, mikor bementem az osztályra, izgatottan magához hívott, megragadta a köpenyem hajtókáját, az ablakhoz vezetett, és azt mondta: -- Doktor úr! Most, most megláthatja! Nézze csak! Nézze meg a Napot és a mozgását! Tudja, önnek is mozgatnia kell a fejét, így ni, és akkor meglátja a Nap hímtagját. Tudja, ebből erednek a szelek. A fejét ingatva pedig a Nap mozgását is tanulmányozhatja.

Mondanom sem kell, egy kukkot sem értettem az egészből. Na persze, gondoltam magamban, hisz bolond ez. Ez a közjáték mindazonáltal megmaradt az emlékezetemben. Évekkel később elém került a német történész, Dieterich írása, aki az úgynevezett Mitrász-Iiturgiával, a párizsi nagy varázstekerccsel foglalkozott. Ez a tudós nevezett tanulmányában közölte a Mitrász-liturgia egy részletét, amely a következőképpen hangzott: „A második ima után látod majd, hogyan terül szét a Nap korongja. Erről pedig egy cső csüng alá, innen erednek a szelek. Ha arcodat kelet felé fordítod, a napkorong arra mozdul el, ha pedig nyugatra, akkor is követ téged." Azonnal tudtam -- ez az! Ez a betegem látomása!

De honnan tudhatta, nem tudattalan visszaadása-e ez annak, amit a beteg hallott valahol?

Ó, nem. Ez ki van zárva, mivel akkoriban nem tudtak erről. Egy párizsi varázstekercsről van szó, amelyet akkoriban még nem hoztak nyilvánosságra. Erre négy évvel megfigyelésem után került sor.

Ön tehát ezért úgy érezte, létezik a tudattalannak olyan rétege, amely felülemelkedik a személyes élmények körén?

Nos, ez önmagában még nem volt elégséges bizonyíték, mindazonáltal utat mutatott, és én követtem ezt az útmutatást.”

[Beszélgetések és interjúk, Kossuth 1999,  A "Szemtől szemben" BBC-interjú John Freeman-nel, 1959]

______________

Ugyanez a történet A kollektív tudattalan fogalma 1936-os előadásban is szerepel, formálisabb részletességgel.

“1906 körül találkoztam egy évek óta kórházban kezelt paranoiás beteg nagyon érdekes fantáziájával. Fiatal kora óta gyógyíthatatlan szkizofréniában szenvedett. Az elemi iskola elvégzése után hivatalnokként dolgozott egy irodában. Nem volt semmilyen kiemelkedő tehetsége, s akkoriban jómagam sem tudtam semmit a mitológiáról vagy a régészetről — így a helyzet semmilyen szempontból nem adott okot gyanúra. Egy napon a pácienst az ablaknál állva találtam, a fejét ide-oda mozgatta, és a napot nézte. Arra biztatott, hogy tegyem ugyanazt, mint ő, mert valami nagyon érdekeset fogok látni. Amikor megkérdeztem, mit lát, meglepődött, hogy én nem látok semmit, és így szólt: ,Hát hogyne látná a nap péniszét — ha ide-oda mozgatom a fejem, akkor az is mozog, és abból jön a szél.” Természetesen nem értem föl ésszel ezt a különös látomást, de egy jegyzetben rögzítettem. Aztán körülbelül négy évvel később a mitológia tanulmányozása közben bukkantam rá Albrecht Dieterich, a híres filológus könyvére, amely megértette velem ezt a fantáziát. Az 1910-ben kiadott könyv a párizsi Bibliothéque Nationale egyik görög papiruszával foglalkozik. Dieterich azon a véleményen volt, hogy a szöveg egyik részében egy Mithrász-liturgiára bukkant. A szöveg kétségtelenül bizonyos inkantációk elmondásának mikéntjébe vezet be, Mithrász neve pedig előfordul benne. Az alexandriai misztikus iskolából származik, és rokonságot mutat a leideni papirusz és a Corpus Hermeticum bizonyos passzusaival. Dieterich szövegében az alábbi útmutatást olvashatjuk:

„Végy levegőt a sugarakból, háromszor szívd be, amilyen erősen csak tudod, s érezni fogod, hogy felemelkedsz, és utad a magasság felé vezet, és úgy fogod érezni, a levegő birodalmának közepében vagy... a látható istenek útja a Napon, az Istenen, atyámon keresztül fog megjelenni; hasonlóképpen mutatkozik meg majd az úgynevezett cső is, a szolgálattevő szél eredete. Mert a napkorongból egy csőféleséget látsz majd függni: méghozzá a nyugati vidéken végtelen lesz, mint a keleti szél; ha pedig fordítva, a keleti vidéken nyugati szél uralkodik, azt fogod látni, hogy az arc másik irányba fordul (mozog)."

[Jung-nak később tudomására jutott, hogy az 1910-es kiadás valójában már a második volt; az elsőt 1903-ban adták ki. A páciensét azonban néhány évvel 1903 előtt már beszállították a kórházba.]

A beteg hozzávetőleg tíz évvel volt idősebb nálam. Megalomániájában azt hitte, hogy ő Isten és Krisztus egy személyben. Atyaian kedves volt irányomban -- vélhetően azért kedvelt engem, mert én voltam az egyetlen ember, aki zavaros képzelgéseit egyáltalán érdeklődésre méltatta. Téveszméi túlnyomórészt vallásos természetűek voltak, és amikor megkért, hogy hozzá hasonlóan tekintsek bele a napba, és jobbra-balra ingassam a fejemet, nyilvánvalóan az volt a szándéka, hogy megossza velem a látomását. A misztikus bölcs szerepét játszotta, és én voltam a tanítványa. Sőt ő maga volt a Napisten, amennyiben feje ingatásával ő teremtette meg a szelet. Apuleius tanúsítja, hogy az Izisz-misztériumban rituálisan átváltoztak az istenséggé, mégpedig Héliosz apoteózisában. A „szolgálattevő szél” jelentése minden valószínűség szerint megegyezik a fogantató szellemével (a pneuma nem más, mint szél), amely a Napistenből a pszichébe áramlik, és azt megtermékenyíti. A nap és a szél összekapcsolása gyakorta megjelenik az ókori szimbolikában. Most azt kell bebizonyítanunk, hogy nem két külön eset véletlenszerű megfelelésről van szó. Ezért meg kell mutatnunk, hogy az istennel vagy a Nappal kapcsolatba hozott szélcsőelképzelés e két leírástól függetlenül is létezik, és más korokban és más helyszíneken is felbukkant. Tény, hogy vannak olyan középkori festmények, amelyeken csőszerű alkalmatosság látszik, mely Isten trónjáról Mária testébe ér, és a galamb vagy a Krisztus-gyermek ereszkedik le rajta. A galamb a megtermékenyítő/t, a Szentlélek szelét szimbolizálja.” stb

[Scolar 9/I; 105]

[csajokamotoron]

2011 óta nem regisztráltak ennyi motorkerékpárt

Az ANCMA motorkerékpárpiaci jelentése épp jókor jött az EICMA előtt. A tanulmányból kiderül, hogy október végéig 15%-kal több (több mint 300 000 darab) motorkerékpárt regisztráltak Olaszországban, mint az előző évben. 2011 óta nem volt ilyen sok új regisztráció. MILÁNÓ, NOVEMBER 2. - "2011 óta először az olasz piac már októberben meghaladta a 300 ezer regisztrált járművet, és ez nagyon biztató hír az EICMA előestéjén, amely a világ legfontosabb kiállítási eseménye ágazatunk számára, amelyet több mint 100 éve szervezünk Milánóban". Így nyilatkozott Paolo Magri, a Confindustria ANCMA (Kerékpár-, Motorkerékpár- és Kiegészítőipari Országos Szövetség) elnöke, kommentálva a szövetség által este közzétett havi adatokat a motorkerékpárok, robogók és mopedek regisztrációjának alakulásáról. A Piac OKTÓBERBEN - A kétkerekűek piaca már a negyedik egymást követő hónapban kétszámjegyű növekedést produkált, és októberben következetesen +15,75%-kal és 25.227 eladott járművel zárta a hónapot. Különösen jelentős volt a motorkerékpárok eredménye, amely harmadával nőtt a tavalyi volumenhez képest (+33,04%), és 10 545 darabot regisztráltak. A robogók 6,26%-os növekedéssel és 13.103 regisztrált járművel követték, míg a segédmotoros kerékpárok négy hónap mínusz után szintén visszatértek a nyereségességhez, 2,67%-os növekedéssel, ami 1.579 járművet jelentett. 2023 ELSŐ TIZ HÓNAPJA - A kétkerekűek összesített piaca októberben meghaladta a 300 000 darabot, összesen 311 079 darabot ért el, ami 16,95%-os növekedést jelent. A várakozásoknak megfelelően tizenkét év óta ez az első alkalom, hogy az év végén átlépték a 300 ezres küszöböt, és a következő két hónapban további javulásra van lehetőség. Az első helyen a robogók állnak 160 559 darabbal és 22,89%-os növekedéssel; őket követik a motorkerékpárok 133 666 regisztrált járművel és 14,81%-os növekedéssel, míg a segédmotoros kerékpárok továbbra is negatív tartományban maradtak, 10,92%-kal csökkentek 16 854 darabra. ELEKTROMOS Piac - Az elektromos ágazat helyzete nehéz, miután a piacot támogató állami ösztönzők októberben kifutottak. A hónap végi mérleg 753 darabon állt meg, ami 44,30%-os visszaesésnek felel meg 2022-hez képest, amikor azonban a piacot állami támogatásokkal támogatták. Negatív tehát minden szegmens: különösen a robogóké, amely 382 regisztrált járművel és 55,48%-os csökkenéssel zárta a hónapot. Az év is negatív maradt, 21,43%-os csökkenéssel és mindössze 11 083 forgalomba helyezett járművel. "Egyre sürgetőbbnek tűnik - mutat rá a szövetség a jegyzetben -, hogy a 2022-es kampányból megmaradt, 5,6 millió eurót kitevő forrásokat feloldják, ami lehetővé tenné a piac számára, hogy az év végéig utoljérje magát". Ezért ismételten felhívást intézünk a kormányhoz, hogy támogasson egy olyan piacot, amely már természetesen az EU környezeti fenntarthatósági célkitűzései felé orientálódik". Címlapkép: tinydevil Read the full article

[tevagyafenyazalagutvegen]

és megint kezdődik

indokolatlan mosolygás egész nap 

furcsa unottság az első üzenetig, amit küldesz

aztán jegyzetben megírni a választ és csak utána leláttázni az üzeneted

aztán a furcsa csalódottság, amikor várni kell a válaszra

aztán ja

asszem szerelmes vagyok

[miinka]

Zarovizsgas kerdes, ami sem a 4 feladott tankonyvben, sem az 50 oldalas jegyzetben nem szerepel 👌🏻

[moslekosvodor]

Online oktatás

“Az alábbi két levezetésből az egyiket kérném leírni beszkennelve vagy lefotózva vissza küldeni. A levezetés bővebb legyen mint a jegyzetben.”

Kiküldtél néhány jegyzetet és basztál órát tartani te FASZ!

[caiuscossades]

A lapra baráti össztűz zúdult a baloldali média részéről is, ami még ha túlérzékenységről tanúskodik is, fontos jelzés, amit komolyan vesznek, olvasható a főszerkesztői jegyzetben.

Én eddig azt hittem, hogy van a lakájmédia, meg a függetlenobjektív újságírófejedelmek, úgyhogy most nagyon összezavarodtam.

[versinator]

Meglebbenti istenből

Zsibbadtan igazít siratnának lelkükkel Lovamra cimbalomra simúl gyöngybetűkkel Megemésztik simít petéit karkötő Fényei látogassál olajfák egyetértő Jóbarátaim éjjen hangulatokkal ilonka Ciripel szürkesége harangöntés karika

Dudorász legmosolygóbb bevallhatom meredtszemű Vívmánya futta tobzódik bogárszemű Csapzottra könyörgöd muzsikálni homéroszi Kiejt zugása szelídülök lekötözi Csörgős szívekre zümmögi babuka Helyezte nyelvemre klastroma jócska

Foszforeszkált szívd dobolva mélységgel Parazsán mormogunk olvadj lepkékkel Szánakozón fonni nemtudásnak békeszerető Bementem elvegyen megbékülten üdvözítő Kincseskamrák állítson átölelve iluska Kóborló nyugodhatik köbcentiméter szomorka

Rózsaillat bénák törekszel ütemű Harmatozott fegyencek ösmeretlen lélekszemű Félrevonták lantnak rálépsz legyezi Meglelé súgna kérdéseink damaszkuszi Örömének megdicsérjük napfénynél sziporka Mocsárba mereszt tovalebbent kismadárka

Munkatársa eregetve ablaktáblát szeretetettel Éjszakáid dacoló célos istenével Utánozza ősbizalommal vándorolva honmentő Aranyifjúság éjszakához gyűjtenem sütő Szívbemarkolón lepecsételve hagyjalak deka Kisimogatni utakból nyűgével szurka

Kezéhez sétatér csikorka gyöngyszemű Esdekel jegyzetben födelén lázasszemű Visszalendül árult gondolatomat jellemzi Lihegése suttogtak kínálva provanszi Lángi visszanézők kínjaimra nyalóka Hintaló zongorajátékáról szebbeket dzsunka

[szabadpecsofficial]

A többi pécsi szolgamédium is felült a kretén-vonatra

A többi pécsi szolgamédium is felült a kretén-vonatra

Gyönyörű, ahogyan igyekszik kisegíteni egymást a bajban szolga és lakáj, vagy lakáj és szolga. Ugyanazzal a kamerafelvétellel bizonygatják, hogy még 300 fő sem volt a pécsi tüntetésen.

Mindezt azt követően, hogy szombaton este a Szabad Pécsen egy jegyzetben megírtuk, hogy az már mindennek a legalja, hogy alábecsülik a tüntetők számát, így próbálva manipulálni a híreket. A főkolompos Pécsi…

[plumsworld]

Pár szó a "jövő"-narratíváról.

Az oktatási rendszerrel fogunk huzamosan foglalkozni #schoolfirst

Globális skálán a robotok (AI) — lokálisan Orbán feudalizmusa a legnagyobb kihívás.

A rendszer lenézi a tanárt és a diákot. Nem engedi a szabad igazgató- és tankönyvválasztást, nem hagy elég szabadidőt, nem tűri a szabad véleményt ——> nem enged polgárnak lenni. Eredeti alkotók helyett lojális összeszerelőket vizionál.

• "A kormány a jövőnket akarja. Nem adjuk!" Fekete-Győr András mai beszéde FB-jegyzetben: goo.gl/nw6T5S

• Nyári blogcikkem arról, hogy a NER-ben nincs #jövő, legfeljebb jelen: goo.gl/spziog

• A Momentum hangosan kiállt az #MTA mellett. Az alapkutatás nemzeti büszkeség: goo.gl/s5F9ZC

• Molnárpoloska és felületi feszültség. Fizika, kémia, biosz. Külön vagy együtt? Erről szól a legrissebb bloganyagunk: goo.gl/f48KL3

• Miért nem elég egy szakmát megtanulni? A múlt hétfői kommentjeim a fenntarthatóságról, növekedésről, klímaváltozásról és az innovációs ciklusok rövidüléséről tumblin is: goo.gl/JKndi1

• Végül a legnagyobb svéd szakszervezet beszédes felhívása az oktatás radikális átalakítására, a továbbtanulás ösztönzésére — a robotizáció miatt: goo.gl/juAqXR

[k4k4po]

Megörültem, hogy végre egyszer jól látom leírva jegyzetben az ártatlanság vélelmét, erre ártalmatlanság vélelme.

[jegkorszakiplacebo]

Macskakő, cigipapír, szövetvágó olló

Kiteregetem a napjaimat, a mosás után megmaradó, beszáradt foltok fölött jóindulatúan hunyok szemet. A feltekert fűtéstől nyögnek a falak. Kilépek a házakon nyíló réseken, a villamos csörgéséről eszembe jut egy dallam, tudnom kéne mi ez, de semmi. Fölöttem darvak, mennek délre, mint a turisták vagy az álmok. Bennem zárlatos mozgólépcső, megráz, ha rálépsz. Alattam macskakő, ahol laksz, a környékén még mindig van egy utcában.

Később egy ember májával a kezemben eszmélek fel, ez a különleges szerv, a legnagyobb mirigy a testben, mint a pumpált biciklikerék. A tied biztos szebb. Aztán a hűtőben felejtett májkrémre gondolok, hogy vajon a távoli rokonok is érzik-e egymás fájdalmát.

A térkitöltő dolgok a legizgalmasabbak, mert azokkal nem foglalkozik senki. Kávé, buszút, zsírszövet-egyremegy. Mint a beszáradt foltok. Az utcán állok, várlak, hűvös van, remélem felöltöztél, nehogy megfázz. Köztünk csak össze-nem-kötőszövet. Kezem a zsebemben, matat a telefonon, de mégse veszi elő, pedig összegyűjtöttem egy jegyzetben az összes el-nem-küldött üzenetem. ABC-rendbe raktam őket, tudom, hogy neked fontos a rend.

Lassan leszáll az este, a kinti sötéttel a benti fényhiány is proliferálni kezd. Itt a hétvége, buliba megyünk, ma este nem leszünk semmi, csak bor és hamu. Elmondanám, mit érzek, de a szavak népvándorlásba kezdtek, és csak a szépek maradtak az igazak helyén. Attól tartok, hogy nem értenéd a mondataim alanyait, és nem lehet minden szerelmes vers mellé értelmező kéziszótárt állítani. Végül már csak az elroncsolt mondatok maradnak, amiket direkt neked fordítottam félre, hogy mi lenne, ha adnánk a dolognak egy felest.

[lorenrosenhal]

Eddigi vizsgaidőszakom legfájdalmasabb története,

hogy egy jegyzetben hivatkoznak egy Montessio nevezetű emberre, amin még el is gondolkodtam, hogy hmm róla még nem is hallottam, aztán rögtön utána, hogy Törvények szelleme...... Ezek az emberek képesek voltak MONTESSIONAK hívni MONTESQUIEUT és ezek az emberek ebből a jegyzetből tanulnak és  le fogják írni vizsgán, hogy MONTESSIO a törvények uralmában vélte megtalálni a mérsékelt kormányzás biztosítékát.

[miinka]

egyébként amikor éjjel jegyzetben a san carlo alle quattro fontane helyett azt írtam h san carlo alle quattro formaggi akkor egy pillanatra átéreztem én is a pinavérát

[szanyitibor]

IGEN, SZOLIDARITÁS!

“Vízkereszt, vagy a jó boszorkány ünnepe valaminek a végét és másnak az elejét jelenti.

Megszüntettem az MSZP-ben viselt tagságomat és tisztségeimet.

A magyar baloldalon szervezeti űr van, s ennek belakásával kívánok foglalkozni.

Aki ott van ott van, aki nincs nincs.

Az idők változnak, a barátság örök :)”

Ez volt ma reggel egy lakonikus Twitter bejegyzésem.

Jelentem készültem, hogy t.i. adódhatnak kérdések, s adódtak is, ezért ebben a jegyzetben kívánok kicsit hosszabb válaszokkal szolgálni a miértekre.

Mindenki a saját élményeit tekinti irányadónak, s ez így helyes. Aki átélt nehéz pillanatokat, perceket, napokat, éveket, annak szinte lehetetlen elmagyarázni, hogy más szemszögből nézve az nem is úgy volt, avagy nem egészen úgy volt. Velem sincs ez másként.

1998-ban léptem be az MSZP-be, frissen megválasztott országgyűlési képviselőként. Magamat baloldalinak tartottam, de pártnak korábban nem voltam tagja. Elbűvölt az akkori szocialista közösség nyíltsága, őszintesége, professzionalizmusa. Aztán egyre dermedtebben néztem a kopást, főleg 2004 után. Alkalmi barát rengeteg volt, de magához a párthoz alig akart bárki csatlakozni. Viszont folyamatosan elmentek. Ma sincs másként.

Medgyessy Péter távozásának idején, 2004-ben írtam egy könyvet Minden másként lesz címmel. Ebben egy víziót vázoltam, milyen jövőt képzelek el egy igazi baloldali kormányzás eredményeként, s az jól kimutathatóan másféle út volt, mint a Gyurcsány Ferenc által akkor meghirdetett polgári út. Két évre rá Őszödön, de főleg az utána következő hónapokban a nézetkülönbség konfliktussá érett, s az akkori országgyűlési MSZP frakció amolyan belső ellenzéknek könyvelt el, kevesebb mint tíz hasonló gondolkodású képviselőtársammal együtt. Törpe kisebbség voltunk. A vezetőség nem is nagyon foglalkozott velünk, mondhattuk a magunkét, bármiféle retorzió nélkül. (Ezen a ponton köszönetet mondok Lendvai Ildikónak, akkori frakcióvezetőnek, később pártelnöknek, akivel mindketten úgy tudjuk, hogy igen kevés dologban értettünk egyet, ám ezt kölcsönös tisztelettel kezeltük, mindmáig.)

Az MSZP első hatalmas veresége 2006 őszén következett be az önkormányzati választásokon. Politikai irányváltás azonban fel sem merült. Zakatolhatott tovább a neoliberális vonat. Bár lassult, ám azóta sem állt meg.

2008-ban azonban már a világválság is dörgött, s egyre nyugtalanabbul viseltem a baloldali válaszok elmaradását. 2009. januárjában adtam közre a Balra, magyar! című dolgozatomat, ami mai szemmel is egy radikális fenntarthatósági, zöld és antikapitalista irat. 11 év után visszaolvasva sem találtam benne egyetlen olyan mondatot sem, amit ma ne vállalnék.

Aztán jött 2010. tavasza, az MSZP második totális veresége, és ráadásként az első összeomlása. Büszke vagyok arra, hogy egy erős ellenfél, belső árulás és még sok egyéb körülmény dacára mégis meg tudtam őrizni egyéni országgyűlési mandátumomat. Mindössze ketten voltunk az MSZP-ből, akik talpon maradtunk. Nem mellesleg mindketten a balszárnyon.

A vert sereg viszonylag hamar, úgy-ahogy, de összeszedte magát. Bár soha nem kérdőjeleztem meg Mesterházy Attila alapvető baloldaliságát, 2012-ben mégis pályáztam az elnöki feladatokra, valójában egy olyan programmal, ami kevesebb kompromisszumra épített. Alulmaradtam. Sokan kicsit “soknak” tartották a szándékaimat. Ma is ezt tapasztalom.

Nem adtam fel, folyamatosan publikáltam, vitatkoztam, javasoltam, majd jött a 2014-es országgyűlési választás kampánya, amelyben csendre intettek az akkori összefogás oltárán, hogy t.i. ne hergeljem balról a szövetségeseket. Megtettem. A hat héttel később lezajlott EP-választásokon az összefogás pártjai hiába értek el egy picit jobb összesített eredményt külön-külön indulva, mint előtte együtt, a dupla vereség sajnos megkérdőjelezhetetlen volt.

Összegezve, az MSZP 2006 ősze óta vereséget vereségre halmozott, egy két helyi, alkalmi felvillanástól eltekintve. Már korábbról indítva, 2004. óta folyamatosan kérleltem a pártot, hogy balra, balra, balra, please, bitte, lécci! Hol halkabban, hol hangosabban, hol kerítésen belül, hol kicsit kívülről. Nem sikerült. Az összes kiemelt pártdokumentumunkban ott lapul a neoliberális métely, a rendszerkritika hiánya, a technologizálás. Szinte csak egyetlen (majdnem) jó mondatunk volt, hogy t.i. “Fizessenek a gazdagok!”, noha ez érthetőbb és megnyugtatóbb lett volna a “Fizessenek a gazdagok is!” formátumban. Érdemes (lenne) újraéleszteni.

Mi történt aztán 2019-ben az MSZP-vel? Tavasszal bekövetkezett az abszolút történelmi vereség (6,61 %), ősszel pedig néhány közös, helyi győzelem nem éppen baloldali pártokkal való összefogásban, jóllehet önkormányzati szinten sem sikerült megtörni a Fidesz 2/3-os uralmát.

A sorozatos vereségekből sajnos elmaradtak a valódi következtetések, az MSZP legfeljebb szavakban említette a megújulást, majd minden egyéb módon megismételte a baloldalinak festett, szakpolitikai mezbe öltöztetett zömmel neoliberális javaslatait. Márpedig a béreknek, nyugdíjaknak, százalékoknak és indexálásoknak relatíve kevés közük van a baloldalisághoz, s nem mintha ezekre ne lenne szükség, a Szociális Európa valójában kiterjedt és érvényesített jogokból, illetve minőségi társadalmi szolgáltatásokból áll. Igen nagy kár, hogy az MSZP nem vetette meg a lábait a 2017. végén európai szinten rögzített Szociális Jogok Európai Pillérén.

Lehet a fentiekkel vitatkozni, hogy nem úgy volt, meg nem így van stb., ugyanakkor a népítélet szerint jelenleg 5 % jár az MSZP-nek. Márpedig a baloldal sehol Európában, meg talán a világon se 5 %-os súlyú. Magyarországon legalsó hangon egyharmados, de akár 50 %-os a baloldali szavazók aránya, csak éppen először a Fidesz, aztán a Jobbik hódította el őket az MSZP-től, legutóbb pedig az EP-ben a liberálisokhoz kis híján átülő DK, illetve a Liberálisokhoz ténylegesen beült Momentum.

2018-ban még azt javasoltam, hogy zárjuk be az MSZP feliratú “boltot”, és nyissunk valami radikális baloldalit, mondjuk Szocialisták néven. Attól tartok, ma már ez is kevés lenne. Jó hír viszont, hogy az ökomozgalmak világszintű erősödése egyben a modern baloldal előtt is utat tör, hiszen közös platform a szolidaritás mindent átható igénye. Magyarországon is nap mint nap, ráadásul rohamosan bővül a baloldali műhelyek, portálok, blogok, podctast-ok, írások, rendezvények stb. száma és nyilvánossága, amely forgatagra az MSZP az észlelés szintjén sem reflektál, a párt Baloldali Tömörülésének egyébként roppant színes belső életét leszámítva. Fél éve úgy fakadtam ki, hogy ez a párt kómában van. Magyarul ez agyhalottat jelent. Szépíthetjük ezt Csipkerózsika álmának, csak hát az is 100 évig tartott.

A szolidaritás híveként, baloldali harcosként úgy határoztam, hogy a szélmalomharc helyett a tényleges magyar baloldali potenciál megszervezésére, integrációjára fordítom az energiáimat. Első lépésben ez az IGEN mozgalomban ölt testet, amit tavaly szeptemberben indítottam útjára, s amely nyíltan vállalja a jobboldalról csúfolásnak szánt “görögdinnye” létet, azaz kívül zöld, belül vörös. A formalitásokat nélkülöző mozgalmakon túl azonban nagyon sokan hiányolnak egy vérbő, modern és radikális baloldali politikai szerveződést. Az alapvető baloldali gondolatok újabban valóságos reneszánszra lelnek a fiatalok körében, globálisan megnyílni látszik az út az ember és természet közötti szolidaritás kibontakozása számára, s mindezt nem tudnám egy tartós identitászavarokkal és legitimációs problémákkal küszködő párt tagjaként segíteni.

Képviseleti szinten vizsgálva a magyar baloldal jelenleg majdhogynem üres. A baloldali érzelmű, értékrendű emberek ezt szívesen feltöltenék, ha lélekviláguknak megfelelő alakulatot látnának. Nosza, alkossuk meg!

Szövetkezzünk azokkal, akik a választási együttműködéseket meghaladóan a jogaink érvényesüléséért küzdenek, úgymint gyermekjogok, női jogok, oktatási jogok, táplálkozáshoz és lakhatáshoz fűződő jogok, fogyasztóvédelmi jogok, klímavédelmi jogok, egészséghez fűződő jogok, dolgozó jogok (tisztességes bér, érdekegyeztetés), munkahelyi jogok (munkavédelem, zaklatásmentesség, tisztességes szerződések), minimumjövedelmez való jog, pihenéshez és a szabadidőhöz való jogok, alapvető szolgáltatásokhoz való jog, méltányos időskorhoz való jog…, hogy csak néhányat említsek a baloldali témakészletből, amelyekről oly kevés szó esik a mai Magyarországon.

Ez a jegyzet nem az ellenfeleimnek, hanem a barátaimnak íródott.

Szanyi Tibor

@szanyitibor ?