#Iszlámtudományok

[1perciszlam]

Az iszlám világ első könyvtárai

Az iszlám világban a papírgyártás művészete a perzsáknál jelent meg először, Indiába és Európába pedig a muszlimok vitték el először ezt az alapanyagot. Az iszlám világ legelső könyvtáraiban még papiruszt és pergament használtak, az iszlám civilizáció virágkorának nagy könyvtárai viszont az elsők között használtak papír alapú könyveket Bagdadban, Kairóban és Cordobában. Mivel a képi ábrázolás tilos volt, a díszes kalligráfiák sajátos elegáns stílust nyújtottak az iszlám világban megjelenő könyveknek.

Az iszlám világ közkönyvtárait különféle elnevezésekkel illették, mint pl. bayt al-hikmah és dar al-hikmah (a bölcsesség háza), khizanat al-hikmah (a bölcsesség tára), dar al-'ilm (a tudás háza), bayt al-kutub és dar al-kutub (könyvek háza) vagy khizanat al-kutub (könyvek tára) az arab világban, kitabkhana (könyvek háza) Iránban, kütüphane Törökországban. Megjelentek a madraszákhoz tartozó könyvtárak, illetve az állami és magánkönyvtárak, palotakönyvtárak, birodalmi könyvtárak és a kórházakhoz kapcsolódó könyvtárak.

Az első arab könyvtárat az első omajjád kalifa, Muawiyah ibn abi Sufiyan (602-680) alapította Damaszkuszban. A könyvipar nagy része a mecset körül forog. A kis könyvtárak többsége a mecsetek részét képezte, amelynek elsődleges célja a görög, pahlavi, szír és szanszkrit nyelvű könyvek másolása és fordítása volt arabra. A mai vallásos, tudományos és filozófiai kérdések széles körével kapcsolatos előadásokat és vitákat a mecsetekben tartották, melyek bíróságként is működtek. Ibn Battuta, a 14. századi legendás utazó (1368) szerint a damaszkuszi könyvkereskedők piaca az omajjád nagymecset közelében volt; a könyvek mellett az ottani kereskedők az íráshoz szükséges szerszámokat és eszközöket is árusítottak, a nádtollaktól és tintáktól kezdve, a bőrökön és kemény és finom papírokon túl a könyvragasztókig mindent. Mindemellett hagyomány szerint a muszlimok haláluk után könyvgyűjteményeiket mindig a mecsetek számára ajánlották fel.

A muszlimok három legnagyobb könyvtára Bagdadban (az abbászidák könyvtáraként), Kairóban (a fatimidák könyvtáraként) és Cordobában (omajjádok könyvtáraként) működött.

További olvasnivaló a témában - akár kutatási jelleggel is - az alábbi angol nyelvű cikkben, hivatkozási listájában és bibliográfiájában található:

https://muslimheritage.com/libraries-of-the-muslim-world-859-2000/#_ftn1

Al-Qarawiyyan, Fez, Marokkó, alapítás éve 859.

Baytul-hikmah, Bagdad, Irak. Alapítás ideje 8.sz.

A Mustansiriyya madrasza és könyvtára, Bagdad, Irak. Alapítás ideje 13.sz.

Tudósok egy abbászida könyvtárban, Maqamatul Hariri, festő : Yahyá Al-Wasiti, 1237.

A spanyolországi San Lorenzo de El Escorial-i királyi könyvtár, melyben az egyik legnagyobb méretű arab nyelvű kéziratállomány található, a könyvtárat 1563-ban alapították.

Az ősi mauritániai városban, Chinguettiben található könyvtár körülbelül 6000 ősi kéziratnak ad otthont.

Gustav Bauernfeid német festő (1848-1904) képe: az omajjád nagymecset kapuja Damaszkuszban.

Chinguetti város könyvtára Mauritániában a 13.századból

Eredeti poszt:

https://www.facebook.com/113872980431367/posts/114767363675262/