#Hugyecz László

[korkep-blog]

Kalita Gábor: Mióta Ladislav Hudec Hugyecz László?

Vagyis pontosítva: mióta Hugyecz László – Náš slovenský architekt … – vagyis mióta ő a mi szlovák műépítészünk?

Vagyis pontosítva: mióta Hugyecz László – Náš slovenský architekt … – vagyis mióta ő a mi szlovák műépítészünk?

  Hugyecz László sorstörténete immár a hetvenes évek közepétől foglalkoztat. Még abból az időből, amikor szerkesztő-riporterként egyik cikkem képzőművészettel foglalkozó anyagához böngésztem a Pozsonyi Egyetemi Könyvtár korabeli, nemzetiségi magyar újsággyűjteményekben korhű, autentikus adatok után.

  Hugyecz László az első világháborúban. Kép: shanghaiartdeco.net

Ekkor került kezembe több újságcikk is, amelyik Hugyecz László azzal a sorshelyzetével foglalkozott, hogy magyar királyi hadnagyként, az orosz katonai fogságából milyen kegyetlen szökési körülmények között is jutott el Kínába, miként is vált az Osztrák-Magyar Monarchia mérnök-hadnagyából Kína vezető építészévé.

    Mivel a háború idején a monarchia polgára volt, kérvényezte – immár Kínából – a szülővárosába való visszatérés végett a Csehszlovák állaampolgárságot. Megkapta, de nem volt hová haza jönnie, hiszen szülei vagyonát elkobozták. Ám később persze kapott ettől az államkonstrukciótól már a kommunista éra idején is egy „titulust,” vagyis náš slovensky architekt.

    Ki is volt Hugyecz László

  Persze, még mielőtt rátérnék az írásom alcímében is felvetett téma taglalására, hadd említsem meg, hogy ebben az évben emlékezünk az építész egyéniség születésének 125-ik, halálának 60. évfordulójára. Tehát ennek kapcsán is a teljesség igénye nélkül hadd ismertessem meg olvasóinkat egy rövid összefoglalóban a magyar, a nemzetközi, s a

Besztercebánya egy korabeli képeslapon 1895-ben. Kép: ladislavhudec.eu

kínai építészet egyik kiváló művelőjének kimondottan gazdag, főbb élet eseményeivel, karrier-pályájával.

  Hugyecz László a Felvidéken, Besztercebányán született 1893-ban. A család felmenői között egyaránt találhatók magyarok, szlovákok, szászok. Anyanyelvét magyar édesanyjától, lánynevén Skultéty Paulától sajátította el, akinek szülei több száz évre visszamenőleg magyar lutheránus lelkészek voltak.

  A Hugyecz család Besztercebányán, 1900-as évek eleje. Kép: revizoronline.com

Apja, aki szintén folyamatosan magyarul, németül, szlovákul beszélő, szlovák felmenőkkel is rendelkezett, indította el útjára fiát, Lászlót későbbi szakmájában. Ugyanis az apa, Hugyecz György az Osztrák-Magyar Monarchia kiemelkedő tudású, tehetős építkezési vállalkozója volt.

  A sok közül erről tanúskodik a budapesti kisalföldi vasbeton alagút kivitelezése is, mely a kort meghaladó technikai megoldásokat tartalmazott, ezzel is bővítve a monarchia építészeti vívmányainak fejlettségét. De emellett édesapja számtalan besztercebányai, felvidéki középület, ipari központ, családi ház, kúria, villa kivitelezője volt.

  1905-ben saját családi villájukat is felépítette klasszicizáló stílusban, ahol a kis László is jól megfért a további öt testvérkéjével.

      Pályakezdés – a kőműveskanál és az ácsszekerce jegyében

  Az igazi építész a malternál kezdi, szól az építészek körében gyakran hangoztatott csasztuska. Így volt ez Lászlóval is, aki a kőműves, kőfaragó, ács mesterségek szakvizsgáit is megszerezte.1911 és 1914 között a Budapesti Műszaki Főiskolán képezi tovább magát, majd az építész diploma megszerzése után állást kap Ybl Ervin irodájában. 1916-ban már tagja a Magyar Királyi Építészkamarának, több tervrajz kivitelezője.

  Hugyecz László építész 1934 körül. Kép: wikipedia.org

  Orosz fogságából Kínába szökik

  Felfelé ívelő pályáját megszakítja a katonai behívó. A 82-es magyar gyalogdandár hadnagyaként óvóhelyek, katonai bunkerek építkezéseinél jeleskedik, majd egy ütközet folyamán sérülést szenved, s a kozák lovasság fogságába esik. Szibériába viszik, itt nyelv és építészeti szaktudásának köszönhetően életben marad, építkezéseket vezet.

  Fogságban. Kép: revizoronline.com

A fehérek és a vörösök között dúló háború okozta káoszt kihasználva fogságából megszökik, kalandos utakon eljut Kínába, ahol a dán misszió segíti őt. Így jut el Sanghajba, ahol egy amerikai építészeti iroda nemzetközi szakcsoportjában helyezkedik el.

Hugyecz László. Kép: blogs.wsj.com

Hugyecz László nem akart Kínában maradni, ám az otthoni körülmények drámai fordulatot hoztak. Édesapja meghal, vagyonukat az újonnan alakult csehszlovák állam elkobozza, a család Budapestre költözik. Tehát, Kínában folytatja tovább munkáját annak érdekében is, hogy családját fenn tudja tartani.

  1922-ben megnősül, német származású felesége, aki Sanghajban született jómódú család tagja. Apja gazdag kereskedő, anyja, korábbi rokoni ágon az angol nemesi Tisdall család leszármazottja.

  A család kitűnő társadalmi kapcsolatokkal rendelkezik, tagja a kínai felső tízezernek. Később két fiú, s egy lány gyermekük születik.

  Kína nemzetközi elit építészeinek a legjobbjai között

  Hugyecz, a korábban elsajátított magyar, német, szlovák, majd orosz nyelv után megtanul kínaiul, s angolul. Miután az R.A. Curry építészeti cégénél, immár irodavezetőként komoly tapasztalatokat szerez, 1925-januárjában megnyitja saját cégét, s néhány év alatt Kína egyik legismertebb építészévé válik.

  Hugyecz Laszlo Ede. Kép: reprofoto. youtube/media film

  A klasszikus stílusokban való jártassága, az apja mellett, s a hadszíntéren szerzett tapasztalatai lehetőséget ad számára mind Sanghajban, mind Kína más területein élő nemzetközi kolóniák, külföldi, s kínai üzletemberek, s az 1927-ben magalakult nemzeti kormány más-más stílusban megfogalmazott igényeinek kielégítésére.

  Ugyanis olyan főiskolai tanárai voltak, mint Haussmann Alajos, Pecz Samu, Schulek Frigyes, a Halászbástya megépítője, akik az eklektikus épületszerkezetek létrehozásában is világszínvonalat képviseltek, apja viszont már a vasbeton, vas elemű konstrukciók szerkezeti megalkotásában szerzett tapasztalatait adta át fiának.

  Az 1920-ban divatos eklektikus, neoklasszicista stílustól, egészen a modern art-decóig

  Közel húsz éves munkássága idején az egyik legtöbbet foglalkoztatott sanghaji építésszé válik, s közel 40, többségében még ma is funkcionáló, neves épületet tervez a városnak.

  Moore Church. Kép: pekingikacsa.blog.hu

  Első nagyszabású kínai projektje a Joing Saving Society volt, majd ezt követték az egyetemi, ipari épületek, követségek, iroda házak. Érdekességként meg kell említeni, hogy az építész Kínában is igazi keresztényként tevékenykedett, hiszen több templom tervét is elkészítette, amelyekért – felekezettől függetlenül – nem kért honoráriumot.

  Hugyecz László tervei alapján készült el 1934-ben a 22 emeletes, 200 szobás Park Hotel. A 83,8 méter magas felhőkarcoló az első ilyen magasságú épület volt Ázsiában, amely meghozta a világhírnevet tehetséges alkotójának.

  Hugyecz László tervei alapján készült el 1934-ben a 22 emeletes, 200 szobás Park Hotel. Kép: pekingikacsa.blog.hu

  A neves építész tervei alapján épült a Sanghaji Nagyszínház, a Joint Saing and Loan Bank, a Keresztény Irodalmi Társaság kombinált épülete, a posztmodern Zöld Ház épületsora.

  Kínában így közel ötven, általa tervezett épületet nyilvánítottak műemlékké.

  1942-ben Magyarország tiszteletbeli konzuljává választják

  Hugyecz László több hazatérési kísérlete meghiúsul. 1928-ban  az időközben megszerzett Csehszlovák állampolgárságát szerette volna magyarra váltani, de a hatóságok nem zárták le az apja halála utáni hagyatéki eljárást. Kínában marad, közben megszerzi magyar állampolgárságát, majd megválasztják Magyarország konzuljává.  1947-ben, a polgárháború, s a kommunista a hatalomátvétel után az előző rendszer kiszolgálása után Kínában kegyvesztett lett.

  Magyarországra, az általa finanszírozott, a fia révén már előkészített birtokra nem térhetett vissza korábbi konzuli tevékenysége miatt. Így sanghaji házi fogságából megszökik, s Svájcban, Luganóban telepedik le családjával. Később visszatérhetett volna Magyarországra, de látta, hogy itt nem tudja biztosítani szélesebb körű, vagyonából a Csehszlovák állam által kiforgatott családja számára a megélhetést, így Luganóból, a Budapesten maradt családtagjait folyamatosan átutalt pénzküldeményekkel segíti.

  XII. Piusz Pápa Rómába hívja

  A pápa felkérésére statikus mérnökként, a Szent Péter sírját kutató, nemzetközi csoport tagja lett. A Szent Péter Bazilika alatti feltárási munkákban vett részt, feltárta, majd statikailag ellenőrizte azokat az ott lévő katakombákat, melyek fölött a Bramante, majd később Michelangelo által tervezett bazilika sok száz tonna terhet hordozó pillérei tornyosultak. Itt találták meg – Hugyecz segítségével is – azt az urnát, mely Szent Péter csontjait tartalmazta.

  Ez a munka lelkileg is megváltoztatta életét, visszavonult az építészettől, írni és festeni kezdett, vallástudománnyal foglalkozott, majd visszatért családjához Svájcba.

  Hugyecz Amerikában. Kép: ladislavhudec.eu

  Ezt követően, a Kaliforniai Berkeley Egyetemtől kapott meghívást katedra vezetői posztra. Itt megtervezte, s felépítette második családi házukat is, az elsőt ugyanis egy földrengés elsodorta, maga alá temette. Ezzel a házzal sem volt szerencséje, szintén egy földrengés révén, amikor egy létrán állva akasztott fel a falra egy festményt, leesett, majd az ezt követő trauma, s szívinfarktus révén – 1956-ban, 65 évesen – meghalt.

  Hamvait – kérésére –  Besztercebányára, a Felvidékre szállították, így kívánsága szerint a Hugyecz család  monumentális kiképzésű, ma is épségben álló sírjában lelt végső nyugalomra.

  Rokonlelkek Esterházy Jánossal

  Amikor a Pozsonyi Magyar Galéria zászlaja alatt Pozsonyi Műtermek nevű csoportommal kiállítást nyitottunk a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet korábbi épületében, Molnár Imre az intézet igazgatója, Esterházy kutató, a kiállítás után mutatott nekem néhány levelet, amelyet Esterházy János küldött családtagjainak a börtönből.

  Amikor ezeket a briliáns magyarsággal, érzelemmel telítődött leveleket olvastam, akarva akaratlanul is Hugyecz László neve jutott az eszembe. /Hugyecz, a frontról, Kínából küldött ezer levelének példányait ma is őrzi családja/.

  Ugyanis olyan gyönyörű magyarsággal megfogalmazott leveleket, amelyek a mártír tollából fakadtak, évekkel korábban az építész Kínából, családtagjai számára küldött levelek olvasása közben tapasztaltam.

  Hugyecz László Ede. Kép: wikipedia.org

  Véleményem szerint, Esterházy és Hugyecz rokonlelke abban fogantatik, hogy mind a ketten EMBERMENTŐK voltak. A mártír gróf ebbéli cselekedetei mindannyiunk által jól ismertek. Hugyecz viszont tiszteletbeli konzuli működése alkalmával mentett magyarokat, zsidókat, rászorultakat, mely nemes tettei, ma már szintén hasonló képen vannak feltárva, igazolva, mint a minden igaz magyar által igen tisztelt gróf Esterházy esetében.

  Egy Trianon utáni ország, amelyik vagyonától megvonta, elutasította őt és családját, ma az építészt nemzete jeles tagjának vallja

  A fentiekben ismertetett tények fényében is, tudatomban mindig erősebben megfogalmazódik a sok évtizede táplált aggály: miért kell a szlovák nemzetnek ennyire vehemensen kisajátítani, nevét megváltoztatva, őt „Ladislav Hudecként” említve, aki valójában, – családja hitközösségi felekezetének archívuma alapján is – Hugyecz László Ede volt?

  https://www.youtube.com/watch?v=570wpR6voNI

  Főleg a korábbi években, de még az átkos időszakában is számtalanszor olvashattuk emlékező cikkekben, hazájukban elismert történészek asztalán született, a „Náš slovensky architekt,” a „Mi szlovák műépítészünk” szellemében megfogalmazott értekezésekben.

  Mi adja azt a kisajátítást, ragaszkodást egy olyan többnemzetiségű ember esetében, aki – nem önkéntesen –  még az Osztrák-Magyar monarchia alatt hagyta el hazáját, s igazán sohasem térhetett vissza Csehszlovákiába? Már csak azért sem, mert családja vagyonát, az építész nevét ma „kisajátító” ország elkobozta, vagyis indexre tette a Hugyecz famíliát, akik Budapesten leltek menedékre.

  https://www.youtube.com/watch?v=6iBp2SuP0JA

  Persze azon sem csodálkozom, hogy példaként említve a volt kultuszminiszter, Madarič úr regnálása idején, – ismerjük az ő, magyarokhoz fűződő viszonyát – , valamelyik „Hudec” élettörténetét feldolgozó tollforgató, történész magyarul használhatta volna Hugyecz László nevét. De még László Hugyecz formában sem tehette volna. Sem a visszaemlékezés nem látott volna nyomdafestéket, s az emlékezőt sem jutalmazták volna akár egy miniszteri kitüntetéssel sem.

  A 2010-ben megjelent magyar nyelvű könyvet 2013-ban kínai nyelvre is lefordították. Kép: pekingikacsa.blog.hu

  Még szerencse, hogy szép számban élnek Hugyecz László valódi történetét, emlékét, emléktárgyait kincsként őrző hozzátartozók Budapesten, s másutt, s az is szerencse, hogy mind a magyar, mind a kínai kormány kimondottan korrektül, kiadványok, kiállítások, a Hugyecz épületek műemlékekké való nyilvánításával viseltetik Hugyecz László emlékéhez, vagyis, nem a „csakamilyénk,” KISAJÁTÍTÓ módon.

  Kalita Gábor 

Nyitókép: shanghaiartdeco.net

[ellenzekimti-blog]

Ellenzéki harcosok klubja vidéken

Folyamatos és ragadós az a blame game, hogy az ellenzék nem csinál semmit. Ez nem igaz, de lagalábbis az Együtt politikusaira biztosan nem, olyannyira, hogy az egyik neves független hetilap "A köztársaság őrzői - Vidéki ellenzéki politikusok top 8+1" című cikkében 4 Együtt-politikust meg is nevezett, akik szerintük is a legnagyobb elánnal küzdenek egy normális Magyarországért. Természetesen az Együttben nem csak négy ilyen tántoríthatatlanul kemény "köztársaság őrző" van, itt a lista az ellenzéki harcosok vidéki klubjának krémjéről. Bod Tamás, az Együtt gyulai önkormányzati képviselője az elmúlt négy éveben rendesen felkavarta a szelet a Viharsarokban, ahol most különösen a Fidesz nem békés, ugyanis Bod feljelentésére Simonka György személyével összefüggésben költségvetési csalás miatt nyomoznak. Már az is felmerült, hogy SImonkát nem is indítja a Fidesz a 2018-as választásokon. Bod Tamás szerezte meg tavaly azt a levelet is és mutatta meg magyar sajtónak, amelyben 28 békés megyei település polgármestere jelezte Zalai Mihálynak, a Békés Megyei Önkormányzat elnökének, hogy tisztességtelennek tartja a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) döntési mechanizmusát, ráadásul háttéregyeztetésekről és politikai alkukon nyugvó pályázati döntésekről írnak, miközben a kiírások le sem zárultak, hivatalos pályázati bírálat még nem történhetett, sőt nem is minden esetben nyíltak meg az ominózus uniós pályázati források, vagyis nem születhettek jogszerű pályázati döntések. Az ügyben mindketten bejelentést tettünk az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF). Bod Tamás kezdeményezésére Békés megyében működő ellenzéki pártok és civil szervezetek 2016 elején flasmobbal tiltakoztak, mert a gyulai körzet  fideszes országgyűlési képviselőjének a fiát nevezték ki a NAV Békés Megyei Igazgatósága élére. 2015 decemberében Kovács Istvánnal, az Együtt mezőhegyesi politikusával közösen tüntetést szervezett egy békéscsabai földárverés helyszínén, ahol a Mezőhegyesi Ménesbirtok földjeit verték dobra. Utóbb a kormány visszavonta licit eredményélt, és egyben tartotta a nagy múltú gazdaságot. (Bod Tamás 2013-as közéleti szerepvállalása előtt 20 éven keresztül újságíró volt. A politikai életben szerzett tapasztalatairól, de főként a Fidesz karaktergyilkossági kísérleteiről két részben számolt be a Magyar Narancsban.) Vannak ügyek, amelyekben nem mernek/akarnak más pártok harcolni, ilyen volt az az ügy is, amellyel Mihályi Ferencné tárnoki lakos szinte az egész ellenzéki paletta felkeresése után végül Csornai Károlyt és az Együtt érdi szervezetét kereste meg. A harcos tárnoki lakos állítása szerint településük önkormányzata olyan jól jött ki Tárnok Érddel és Diósddal közös csatornaberuházásából, hogy a nagyságrendileg 450 milliós lakossági hozzájárulást zsebrevágták. Csornai Károllyal mi is átrágtuk magunkat a vastag iratanyagon, és arra jutottunk, hogy a tárnoki önkormányzat valóban nagyon kreatívan oldotta meg a csatornafejlesztési projektet, hiszen az uniós pályázattal, a hazai társfinanszírozással és önerő támogatással, a konszolidált kötvénykibocsátással valamint a lakosságtól beszerzett hozzájárulásokkal együtt kb. 450 milliós plusszal jött ki a fejlesztésből. Az ügy még folyamatban van, azon dolgozunk, hogy a fel nem használt pénzt fizessék vissza a tárnokiaknak. Az Együtt debreceni csapata a 2014-es önkormányzati választásokon önállóan indulva, mind a 24 önkormányzati választókerületben állított jelöltet és így sikerült bekerülnie a városi testületbe dr. Szegedi Istvánnak, aki civilben gyermekonkológus és – hematológus. István főleg országos akciók helyi rendezvényein és egészségügyi kérdésekben hallatja a hangját. Kammerer Gábor, az Együtt Országos Politikai Tanácsának alelönke és a párt debreceni szervezetének elnöke és Rutz Tamás, - aki az Együtt legaktívabb fiatal, debreceni politikusa - is mindent megtesz azért, hogy a helyi fideszes banda ügyei kiderüljenek, és a másként gondolkodó debreceni választópolgárok érdekei és képviselve legyenek. Ferjancsics László a Vácért Lokálpatrióta Egyesület és a váci Együtt önkormányzati képviselője a közérdekű adatigénylés specialistája, így az ő munkája révén derült ki például, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) két év alatt 137 millió forint értékben kötött szerződéseket a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodával, vagyis óránként 55 ezer forintért számlázott az MNB-nek az igazságügyi miniszterhez köthető ügyvédi iroda. Ferjancsics László egy másik adatkéréséből 2015 novemberében derült ki, hogy a Kovács Ákoshoz köthető Fehér Sólyom nevű céggel a Váci Dunakanyar Színház Kft. egy tízmillió forintos szerződést kötött 2015 nyarán, vagyis feltehetőleg potom 10 milláért lépett fel Orbán és Tiffán kedvenc popsztárocskája Vácott. Az általa az MNB-s alapítványoktól megszerzett adatok alapján lett világos, hogy Matolcsy György új kedvesének anyukája (cégén keresztül) közpénzen nem csak négy, hanem mind a hat jegybankos alapítványnak könyvel. A közeli hetekben sem tétlenkedett, előbb a Rogán Antal vezette minisztériumot köteleztette arra többször is a Fővárosi Törvényszéken, hogy a népszavazással kapcsolatban kötött szerződéseit és számláit adja ki, majd neki sikerült először ítéletben kényszeríttetni a Schmidt Mária féle alapítványt, hogy az 56-os emlékév költéseire vonatkozóan közérdekű adatot szolgáltasson. A múlt héten azt derítette ki, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az elmúlt két évben 23 uniós program visszaéléséről küldött vizsgálati jelentést a Miniszterelnökségnek. Hugyecz Zoltán volt az Együtt polgármester-jelöltje Kecskeméten 2014 őszén, aki sajnos alul maradt a fideszes Szemereyné Pataki Klaudiával szemben, de azóta is keményen üti a Fidesz helyi ügyeit. Ő derítette ki például, hogy a kecskeméti polgármester férjének cége, a Szempont Consulting Kft. 400 millió forint kedvezményes hitelt kapott 3 millió forintos fedezetre, de Hugyecz Zoltán, az Együtt helyi politikusa kiderítette azt is, hogy a Matolcsy-unokatestvér polgármesterférj, Szemerey Szabolcs több százmillió forintos veszteséget felhalmozó cégekkel fedezheti az állami hitelt. Hugyecz Zoltán óriásplakátokat rendelt, hogy azokon tájékoztassa a kecskemétieket az ügyről, de végül letakarták vagy ki sem ragasztották az Együtt kecskeméti óriásplakátjait a plakáthelyek tulajdonosai. Kaposváron egy régóta együtt politizáló, együtt gondolkodó a közösségért tenni akaró csoportja működik az Együttnek, melynek a gerincét a 2010-ben alakult Polgári Szabadság Platform elnevezésű civil szervezet adta. A Pintér Lóránt és Kerepesi Tibor által vezetett kaposvári csapat 2015-ben aláírás gyűjtést is indított azért, hogy a 67-es főközlekedési úta Toldi iskola előtti szakaszán közlekedési lámpát telepítsenek. Közlekedési lámpa ugyan nem, de telepített trafipax létesült azon a helyen. Ennél jóval látványosabb és hatékonyabb akció volt a kaposvárra tervezett gumiégető tervének elutasítása egy összellenzéki aláírásgyűjtő akcióval. Lővei Csaba 2014 októbere óta önkormányzati képviselő Nyíregyházán, az Együtt választókerületi elnöke. 2015-ben feljelentést tett a látványosan gyenge minőségben és gyanús körülmények között elkészült Sóstó beruházás ügyében az ügyészségen, a nyomozás jelenleg is tart. „Pofátlan kivagyiság”-nak minősítette Kovács Ferenc polgármester 300 lóerős szolgálati Audijának beszezését, főleg hogy a közbeszerzés enyhén szólva is gyanús volt. A helyi "Juhász Péterként" működő képviselőt is próbálják karaktergyilkolni, de végtelenül bosszantja a városvezetést, hogy más ellenzéki politikusokkal szemben nem találnak rajta fogást. A helyi fidesz már többször szólította fel lemondásra, mondván rossz hírét kelti a városnak. A város vezetésén kívül a helyi ellenzék egy részének is kellemetlen a „nem ijedős” képviselő: tükröt tart a helyi viszonyokba csendesen belesimulóknak. Sokáig viselte el  hogy gyakran egyedül kellett fellépnie, végül 2016 nyarán csapta rá az ajtót a NER-be besimult MSZP-s képviselőkre is. Az Együtt miskolci csapata szociális érzékenységével harcol egy jobb világért, ugyanis 2014 novembere óta a hét minden csütörtöki napján hideg és meleg ételt oszt a rászorulóknak a miskolci MÁV rendelő melletti területen, és hetente átlagosan 60-80 főnek segítenek legalább heti egyszer meleg ételhez jutni. A Tóth László és Iván Tamás által vezetett csapat ruhával és különféle bútorokkal is gyakran segíti a rászorulókat, amire sajnos nagy szükség van a borsodi megyeszékhelyen és környékén. Keszthelyen a város polgári hagyományait megcsúfoló módon uralkodik a Fidesz (a helyi MSZP asszisztálásával), a mutyik egymást érik. A főtér OLAF által is figyelemmel kísért átépítése és a közvilágítás Tiborcz-féle ledesítése mellett talán a vitorláskikötő botrányos eladása volt az, ami a leginkább a Balaton fővárosára irányította a figyelmet. A szintén az Orbán-vőhöz kötődő kikötőmutyi leleplezésében és országos visszhangot kiváltó üggyé emelésében oroszlánrésze volt Molnár Tibornak, aki jelenleg a 220 éves Georgikon megvédéséért küzd a kormányzati beszántási törekvésekkel szemben, úgy tűnik sikerrel. Az Együtt nem csak ellenzékben politizál. Szegeden Nagy Sándor személyében alpolgármestere van a pártnak, aki a városfejlesztésért felel 2014. óta ismét, hiszen korábban, 2002. és 2010. között már részt vett a város vezetésében, ebben a feladatkörben. Az alpolgármester olyan projekteket felügyelt, mint a közel 30 milliárdos villamos és troli hálózat rekonstrukció, ahol szokatlan módon nem túlköltés volt, hanem megtakarítás, így 10 helyett 13 trolit tudott venni a város. De az elmúlt évek fejlesztései közé tartozik a szegedi belváros megújulása is, ami kiérdemelte a Magyar Urbanisztikai Társaság nívódíját. Szintén Nagy feladata a befektetői kapcsolatok menedzselése, tavaly nem is rossz eredménnyel, három cég összesen közel ezer munkahely teremtését jelentette be Szegeden, részben az informatikai, részben az üzleti szolgáltató szektorban. Varga Márk, az Együtt győri önkormányzati képviselője a Krúdy középiskola gimnáziumi képzésének megmentése ügyében indított el egy komoly online tiltakozó akciót, amely végül sikerre vezetett, megmaradt a gimnáziumi képzés a középiskolában.   Baranyi Krisztinát sokaknak nem kell bemutatni, és aki tudja ki ő, az azzal is képben van, hogy Baranyi Kriszta nem vidéki, viszont nagyon sok vidéki ügyet visz. Ferencvárosi önkormányzati ügyei (Illatos út rehabilitációja, játszóterek segítése, Nehru-part felújítása, kilakoltatások megakadályozása, prostitúció visszaszorítása lakóövezetből, sérült emberek átmeneti bentlakásos elhelyezése, kutyafuttatók létesítése, stb.) mellett elérte, hogy a soroksári vegyi szennyezés felszámolásáról szülessen kormánydöntés, így a munkája eredményeként 1 milliárd forint fog jutni a bajba jutott családok kártalanítására, és a szennyezés eltüntetésére. A Tisza szennyezésének ügyét is ő vitte, amely jelentős visszhangot kapott a sajtóban, ennek nyomán rendbe hozták a vásárosnaményi szennyvíztisztító telepet, illetve nagyobb jogosultságot és hozzá eszköz- és emberállományt kapott a Vízügy. És végül, de nem utolsó sorban pár szó a baranyai csapatról is. Az Együtt számos akciót hozott össze Pécsett és Szigetváron, az egyik legemlékezetesebb Orbán 2015-ös pécsi látogatására szervezett mecseki atomtemető elleni akció volt, amit Rajnai Attilával közösen szerveztünk. De Bayer Zsolt pécsi látogatását is emlékezetessé tettük. 111 lovagkereszttel kitüntetett tisztességes ember, közel 5000 petícióban tiltakozó és számos szervezet határozott felszólalása sem volt idáig elég, hogy Bayer Zsolt visszaadja a méltatlanul, haveri alapon, fideszes kegyencként kapott kitütetést. Egy díjat viszont igazán kiérdemelt: az első Orbán Kegyence-díjat, amelyet Pécsett - kisebb-nagyobb küzdelmek árán - személyesen vehetett át, nem is akármilyen "háttérzenével". Szigetváron pedig megakadályoztuk, hogy a védett fák és cserjék mindegyikét kivágja az állami gépezet. Sőt, úgy hírlik, hogy elértük: a gyakran és megalapozottan kritizált Tiffán Zsolt országgyűlési képviselőt, Orbán kedvenc borosgazdáját nem indítja már 2018-ban a Fidesz.

Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke

[telkesblog]

Hugyecz László, Aki Felépítette Sanghait from Freeland SZMK - Zárt osztály on Vimeo.