#Új Szó

[elangane]

Titok

Míg a tökéletes szavakat kerestem, És a szótárban vesztem, Rájöttem szavaknál jobbra leltem, S sokkal többet nyertem.

Ráleltem egy lányra, Örömmel gondolok mosolyára. Elnyertem a barátságát, S élvezhetem társaságát.

Hozzá hasonlót nem ismerek. Többet kapok bármit teszek. De ezt nem mondhatom neki, Hagynom kell, hogy maga H derítse ki.

2018.12.18

[ruddentropptabornok]

Április 8.

Az Alföldről hazafelé jövet a kocsiban végig 27-28 fokot mutatott a hőmérő, délután háromkor. Ez kb. a május közepi-végi hőmérsékletnek felel meg. Négy hete nincs érdemleges csapadék, magyarán tavaszi aszály van. Az orgona nagyjából elnyílt, ami ugye az "öltözzetek új ruhába, anyák napja hajnalára" sorokból tudhatóan kb. öt hétnyi eltolódás jelent, mert május első vasárnapja lenne az ünnep. Riasztásra mentem, egy nap alatt végzett a monília kompletten a kajszival. Külső fertőzés nem lehetett, rendben ment minden növényvédelmi kezelés. Nem mennék bele a szakmai részletekbe, hogy hogyan függ össze a téli (komoly) fagyok hiánya, és ennek az öt-tíz éve még röhögve kezelt betegségnek a mérhetetlen pusztítása, de a lényeg annyi, hogy a (kajszi) barackosnak vége. Septében összeült a kupaktanács, megszületett a döntés: ősszel jön a láncos, kibasszuk az egészet a picsába. Honap kellett volna a következő esedékes kezelést elvégezni rajta, de nem csináljuk, értelmetlen. Minek, ha kivágjuk pár hónap múlva? Tíz éve tudom, hogy ez lesz, és tíz éve pofázom, hogy bajban vagyunk, de most, hogy az egész klímakatasztrófa hétfő reggel kilenckor egyben rám szakadt, megrogytam. A sírógörcs kerülgetett délelőtt a gyümölcs��sben. Öntjük rá a pénzt, a munkát és ez a harmadik év, hogy nincs egy szem termés sem. Nyilván, ha egy vállalkozás három éven keresztül nem termel egyetlen peták bevételt sem, azt be kell szántani. Nálunk ez szó szerint ezt jelenti: láncos lesz és szántás. Tudtam, hogy eljön ez a pillanat, de most kurvára mellbe vágott. És ez csak az intrója a ránk váró apokalipszisnek. A hazai szántóföldi gazdálkodás még nagyobb bajban van. A kukorica, ami gazdasági értelemben a gerincét képezi az egésznek, négy éve szart sem terem az Alföldön. Gazdálkodó haverokat kérdezve, mindenki veszteséges az elmúlt három évben. Nem sírni akartam, csak ventilálni és elmondani, hogy KURVA NAGY SZARBAN vagyunk mindannyian. TE IS! A kibaszott MAD-MAX-korszak sokkal közelebb van mint hinnétek.

[500album]

Intro

Röviden: elhatároztam, hogy végighallgatom a Rolling Stone The 500 Greatest Albums of All Time listáját, és mindegyikről fogok írni is. Ezért indítottam ezt a blogot.

Bővebben (tldr deep shit):

Amióta az eszemet tudom, a zene érdekelt a legjobban az összes dolog közül, amivel valaha kapcsolatba kerültem. Hallgattam, néztem, tanultam, énekeltem, később írtam, "szerkesztettem", játszottam, írtam róla. Mindig ott volt, mindig egyértelmű volt, hogy ez van az életemben, átsegített sokszor sokmindenen, rajta keresztül éltem meg dolgokat vagy fejeztem ki magam. De barmennyit is ismertem meg belőle, mindig éreztem, hogy nem elég, és hogy annyi minden van még, amit nem hallottam, és amin keresztül megint csak újabb és újabb helyekre juthatok el.

Alapvetően elektronikus zenén szocializálódtam, amiért nagyon hálás vagyok, mert talán ez az, ami a legtöbb helyről táplálkozott mindig is, és ha az ember elkezdi felfejteni a rétegeit, akkor szinte bármilyen stílushoz eljuthat. Sokmindent ismertem és szerettem meg így, a soultól a reggae-n át a discóig. De egyéb hatások miatt rengeteg pop és a gitárzene is magával ragadott, és ezek jelen vannak a mai napig. Összességében így is elég széles skálán és néha fura szélsőségek között mozog a zenei ízlésem.

Viszont mindig ott motoszkált, hogy sok alapdolog - albumok, előadók, stílusok, korszakok - még mindig felfedezetlen részemről, és hiányzik a nagy képhez.

Az utóbbi években kicsit elvesztettem a motivációmat és a nyitottságomat is ezzel kapcsolatban (is), és bár mindig azt hallgattam, amihez épp kedvem volt (és hát ez a lényege a dolognak, még ha ugyanarról a 7 db számról is van szó hónapokon keresztül) vagy amire szükségem volt, és továbbra is megismertem nagyon jó új dolgokat, mégis azt éreztem, hogy még mindig nem hallottam MINDENT!

Ez a közelmúltban összeért azzal is, hogy szükségem van a kreatív energiáim levezetésére, és valamilyen hosszabb távú elfoglaltságra, vagy ha úgy tetszik, kihívásra, bár nem szeretem ezt a szót.

Szóval így jött, hogy végre akkor belevágok ebbe (is), és mivel az írás is hiányzik, és szintén kreatív kipárolgásaim egyik módja, ezért nem csak meghallgatom ezeket az albumokat, hanem írni is fogok mindegyikről.

Nem recenziót vagy egyéb nagy megfejtéseket akarok, hanem szubjektív véleményt, megéléseket, asszociációt, pillanatnyi állapotot, érzéseket, kapcsolódó élményeket rögzíteni, dokumentálni ezt a folyamatot.

A lista nem csak a terjedelme miatt izgi, hanem mert sok olyan tétel van rajta, ami tényleg teljesen vakfolt, vagy ha nem az, akkor azért nem foglalkoztam vele eddig, mert egyáltalán nem éreztem közel magamhoz. De nem akarok kihagyni semmit. Ja, és persze van rajta rengeteg ismert, szeretett lemez, több helyen összeér a saját kis greatest of all time listámmal is, szóval jó lesz ez! És ha lúd, akkor legyen kövér, úgyhogy megvettem a legutóbbi könyvkiadást - ami csodálatos! - , és az alapján fogok haladni.

Kicsit olyasmi ez, mint amikor a Julie & Juliában Amy Adams terápiás jelleggel végigfőzi a klasszkius francia szakácskönyvet és közben fel-le cikázik az érzelmi hullámvasúton. :)

Elsősorban magamért és magamnak csinálom ezt a dolgot, de persze azt sem bánom majd, ha rácsatlakoznak mások is, és kialakul belőle valami kis könyvklub-szerűség.

[jehova]

új fideszes szó droppolt, de ennek most nem jósolok nagy jövőt

[otthonzulles]

holnaptól bűncselekményt követsz el, ha azt találnád írni, hogy rogán antal vérbe fagyott holttestét címlapon látni örömünnep lenne neked

vagy ha egy felrobbant multivan-t mutogatnának a karmelita előtt, pezsgőt bontanál.

az se segít, ha csak úgy fogalmazol, hogy "ádám, tóni és barbara" mert „a tényállás megállapításához nem szükséges az érintett személy, személyek nevének közlése, egyértelmű utalással, körbeírással, közismert megnevezés alkalmazásával is megvalósítható lenne a bűncselekmény”

Boldog Új Évet!

[ajtostolahazba]

A kórház igazgatói kiképzés margójára...

Megdöbbenve olvasom ezt a "30 napos bentlakásos kiképzésen kell részt venniük a leendő kórház igazgatóknak" bullshitet. Egy hete volt a 35 éves osztálytalálkozónk. Egészségügyi szakközépbe jártam, nagyon kevesen vagyunk pályaelhagyók, a többség ma is (30-35 éve) műszakban keccsöl. Minden képzést elvégeztek, sokan felsőoktatásit is, de ténylegesen betegágynál dolgoznak, és hát konkrétan horror sztorikat meséltek a mai egészségügy helyzetéről. Napi szinten élik meg a megaláztatást(de szó szerint) Le se szarják, hogy szeretnének szabadságra menni, (a január óta szervezett találkozóra, ami szombati napon volt 2 ember azért nem tudott eljönni, mert be volt osztva úgy, hogy jóelőre kérte ezt a napot, de 2-en léptek le fél5-kor, mert 6-tól műszakban vannak). 33 éve műtőben dolgozó osztálytársam mondja, hogy a folyosón random megállítják fehér köpenyes vadidegen arcok, és minden alapvető udvariassági szabályt kikerülve, köszönés nélkül mondják, hogy "bárca?" vagy "bárcaellenőrzés", utalva ezzel a kötelező névtábla hordásra. (megjegyzem a bárca szó önmagában engem vérig sértene, a köznyelvben ez a kurvák papírja volt, hogy dolgozhatnak). Vagy körömvizit...eleve kesztyű nélkül Covid óta senki nem nyúl beteghez. Random ellenőrzéskor ha gél lakkos körme van a dolgozónak, az automatikusan 30ezer büntetés...lehet a körme 5 cm hosszú is, de nem lehet gél lakkos. 30 ezer... Nincs eszköz, nincs ember, de úgy tűnik emberség se. És csodálkozunk, hogy nincs utánpótlás. A mai generációval ezt már nem lehet megcsinálni, 2 ilyen megalázó szitu és ledobják a kesztűt, csá gyíkok, én leléptem. Belegondolnak abba, hogy milyen lojálisnak kell ahhoz lenni, hogy 30-35 éve éjszakázol, nyomod a 12-16 órákat, nincs ünneped, nincs bármikor szabid, ha épp akarnád, még akkor se, ha az jár..? A társaság felének tönkre van menve a térde, dereka, háta... a korengedményes nyugdíj korhatárt pont akkorra emelik majd 42 évre, mikorra elérnék a 40-et, kilátástalanság, csalódottság, kiégés...Mire számít a vezetés? Meddig lehet ezt csinálni emberekkel? Akik maradtak, azok a betegek, a hivatástudat miatt maradnak, vagy mert már nem mernek váltani 50 fölött. Megtakarításuk nincs, hogy kibekkeljék egy új karrier beindulását fedező időszakot, tulajdonképpen bele vannak kényszerítve ebbe. És nem az anyagi megbecsülés hiánya a legfőbb probléma. Hanem ez. Hogy mindegy, hogy 30 éve csinálod, láttál már mindent, jó szakember vagy, de nem vagy elég alázatos...? Alázatos...kivel? a beteggel? Mert azzal igen. Az orvossal, akivel együtt gyűritek? azzal is. Azokkal nem, akik elvárják, mert nekik hatalmuk van. Én imádtam az egészségügyet, egész kicsi koromtól azt akartam csinálni. Hospice-ban dolgoztam, életem legszebb időszaka volt! Soha annyi szeretetet, bölcsességet nem kaptam, mint ott, a betegektől. De éhen haltam volna, ha nem váltok. Sajnálom ezeket a csajokat nagyon.

A mindenhez is értő Pintér majd megoldja ezt is. Aztán betegként fetrenghetsz a saját szarodban, mert nem lesz ápoló, aki kimosdasson...De az igazgató legalább ki lesz képezve. :(((

[ultramegatroutman]

TLDR

Még a múlt héten lőttem a piacon.

Szeciben nálunk inkább a francia, osztrák vonal ment, a magyaros szecesszió népi motívumokat felhasználó stílusjegyei a korabeli épületeken aránylag gyakran (Lechner és követői, ugye), bútorokon nem annyira gyakran (Thoroczkay-Wiegand, Komor Marcell, a gödöllőiek) tárgyakon viszont egészen ritkán bukkannak fel. Szóval sem stílusában, sem minőségében nem mindennapos darab, érdemes utánamenni. Jelzés nyilván nulla, úgyhogy először is íróasztali készleteket, meg levélbontókat nézeget az ember, semmi. (Illetve az egyik ilyen adokveszek oldalon megtaláltam a párját, azt gyorsan meg is vettem, meg felbukkant egy magyar gyártó neve). Akkor nézegessünk népiszeci épületeket. Aránylag sok van. Akkor nézegessünk tervezőket fejből (bútor nyilván, mert az gyakoribb). Thoroczkay-Wiegandnak mindjárt meg is örültem, hát biztos ő volt!

Hát nyilván nem ő volt, mivel ez nem úgy működött, hogy aki ilyesmit akart tervezni, az lement az alföldre és nekiállt szűrmintákat másolni, hanem előszedte Huszka József (aki ezt a melót már megcsinálta) Magyar díszítő styl c. munkáját, és abból inspirálódott. De így kb. az összes építész, meg Zsolnayék, meg mindenki, úgyhogy jelentős stílusbeli átfedések vannak. Szopó. Amúgy pár tervező után feladja az ember, és jön a szorgos aprómunka: Magyar Iparművészet, az első számtól, egyesével, laponként. Mondjuk ez aránylag kurva unalmas, úgyhogy közben az ember rákeres dolgokra, próbál más irányba is tapógatózni, és a végén nyitva van már ötven oldal. Mindegy. Magyaros szecesszió, akkor az ember előbb utóbb eljut az Országházig. Igaz hogy neogót, de belül van szeci bőven (szerintem addig basztatták Steindlt, hogy nem elég magyaros meg modernes, hogy belement, mert ha végül mégsem lesz menő ez az új stíl, a díszítőfestést át lehet meszelni, stukkókat leverni, bútorokat kivinni). Van ez az országházi séták (vagy mi) könyvsorozat, aminek az utolsó része pont ezt a témát vesézi, pár oldal fent is van belőle, és pont szerepelteti a miniszterelnöki dolgozószoba néhány bútorát.

Már előzőleg is felbukkant Steindl egyik asszisztense, Foerk Ernő építész neve (a fenti Zsolnay csempéket is ő tervezte), akire aránylag sok belsőépítészeti munkát rábíztak, de kb. huszonhat helyről összefésülve az adatokat kiderült, hogy elvileg ő tervezte a és miniszterelnöki és miniszteri szobák berendezését, bútorokkal, csillárokkal, és a bronz íróasztali készletekkel együtt. (Illetve egy készletet emlegetnek mindenhol, a miniszterelnök számára készült szettet, de nem egy készült). Itt még hozzájön az a bizonyos cég, amelynek a neve már az elején megvolt, és számos fémmunkát készített az Országház számára.

Milyen kurvajó lenne, ha lenne egy korabeli fotó egy ilyen készletről!

Következő lépés: Csányi - Birchbauer: Az új Országház, 1902.

Tádáám. A probléma csak annyi, hogy a könyvben bármiről is legyen szó, a gyártót megemlítik, meg még azt is, aki felkalapálta az ónlemezt a tetőre, de tervezőt, azt nem. Meg hogy a készletből összesen ez a két darab van reprodukálva. :S

Szerencsére találtam egy 1905-ös, szar minőségű, szénné retusált fotót a miniszterelnöki iróasztalról az inkriminált írószettel, és a fenti két fotó megerősíti, hogy ez az eredetileg ide tervezett készlet. Most már megvan a tervezőnk, megvan a készletünk, csak éppen lófasz sem látszik belőle, meg a megérzésen kívül semmi bizonyíték rá, hogy az általam birtokolt basznak bármi köze lenne hozzá.

Korabeli fotó, ahol felbukkan a cucc, nincstöbb. Még csak ilyen 10-12 órát toltam a dologba, de még egyáltalán nem untam szinte nagyon (vicc, nem unalmas), hogy megyorsítsam a dolgot tudományos metódust dolgoztam ki: hol van a készlet? A Zországházban. Akkor nézegessünk a hírarchívumban régi parlamenti MTI-fotókat. Piff, 10 perc alatt meg is volt:

Hát ott a készlet, meg ott a kés!!! És itt jött a következő probléma. Kés. Fekszik, hülye szögben nyilván, ha kinagyítod szétesik. Mondjuk formára-méretre olyan, de csak százszázalékos azonosság elfogadható, kevesebb nem. A készlet többi része aránylag kivehető, a mintázat alapján elvileg a kés is azonosítható lenne, viszont itt a másik baj: a készlet stílusban van tartva, de minden egyes darab más mintával készült (az egyetlen egyezés a kalamáris a fenti gyertyatartó talapzata közt van). Nézegessünk tovább képeket.

Ezeken kívül körülbelül csillió fotón ott van, normálisan persze sehol sem látszik, de egyszercsak:

Hát végre látszik szinte! Isten áldja a Lubomír Strougalt és a Csehszlovák küldöttséget! Meg a fotóst. Darab azonosítva, hátra lehet dőlni. Nyilván csak másnapig, mert még csak magamat győztem meg, de nem 100% match. Mindegy, még fél óra keresés után:

Problem solved. Hősöm: Rozmann Antal teremőr.

Bronz lapozó, az Országház számára készült íróasztali készlet része. Terv: Foerk Ernő (1868-1934), 1898. Kivitelező: Magyar Fém- és Lámpaárugyár Rt., 1900k.

(Amennyire visszakövethető, valószínűleg minden miniszteri szobába készült belőle, a miniszterelnöki valamivel májerebb volt a gyertyatartóval, lámpával, valamint a több fotón is felbukkanó tálkával. Eredeti helyükről hamar kikerültek (a nem is tudom melyik miniszter pl. már 1908-ban lecserélte a teljes dolgozószoba-berendezést, a kiegészítőkkel együtt, mik vannak), de egész 1989-ig felbukkannak protokolláris eseményeken. Hasonló, meghatározott helyre készült darabok kereskedelmi forgalomba nem nagyon kerülhettek, meg azokat általában a gyártó jelezte is. Bár valószínűtlen, de lehetséges, hogy a készítőnél maradt pótlás, vagy mintadarab, de valószínűbb, hogy leköszönő honatya lopta kapta ajándékba, vagy ilyesmi.)

[strangersworlds-blog]

Mert a boldogság fejben dől el. Te magad irányítod. Minden nap egy új esélyt kapsz, hogy valamit másképp csinálj mint tegnap, valamit jobban csinálj. Ne pazarold az időd stresszre, szomorúságra, féltékenységre… És ilyenkor jön az a bűvös szó, hogy van még időm. Nem, nincsen. Egy nap 86.400 másodperből áll, éld meg minden pillanatát. És ami még fontosabb törekedj a boldogságra

[zeroz2ro]

A következő öt ponton megyünk végig: 1. Karácsony Gergely - eltűntek a szövetségesei és az országos ambíciója2. Magyar Péter - nem akar beleragadni egy balos összefogásba3. Vitézy Dávid - szakpolitikusként szeretne dolgozni a saját megválasztásán4. Fidesz - a fő célja támadni és nehéz helyzetbe hozni Magyar Pétert5. Kutyapárt és DK - mutatni akarják, hogy van értelme a létezésüknek  4. "A fideszes forrásaim szerint a kormánypártnak a megváltozott országos politikai helyzet miatt semmiképp sem célja már Karácsony Gergely összeomlása, Budapest csődje vagy egy új választás kiírása. A fő országos ellenfél ugyanis Magyar Péter lett, és a Fidesz leginkább azt szeretné elkerülni, hogy egy új, időközi választáson a Tisza taroljon. Ellenkezőleg: a Fidesz szeretné azt láttatni, hogy az ellenzék hiába kap esélyt a vezetésre, a szereplők egymással civakodnak, és képtelenek a fővárost kormányozni. Szentkirályi a Karácsony-Magyar üzengetés közben is ezért beszél folyton “szivárványkoalícióról”, hogy egy masszaként kezelje az összes ellenzéki pártot.  A Fidesz számára tehát a fő ellenfél most már nem Karácsony Gergely, aki - mint láttuk - elengedte az országos ambícióit. A kormányközeli lapokból el is tűntek a cikkek “Kamu Geriről” és az “alkalmatlan Karácsony Gergelyről”, vagy Budapest csődjéről, és az utóbbi hetekben nincs szó a ládikákról és Karácsony előválasztási kampányának finanszírozásáról sem. A Fidesznek most ugyanis kiválóan megfelel, ha Karácsony a helyén marad, támogatja az olimpiát, az árvíz idején konstruktívan kiül az operatív törzs ülésén Orbán Viktor és Pintér Sándor mellé, és mindeközben keményen küzd Magyar Péterrel - Tarlós István sem véletlenül erre biztatja. " Tényleg hogy eltűntek a "Karácsony alkalmatlan", "Gyurcsány-fióka", "Baby Gyurcsány", "csődbe vitte a várost" cikkek ...

[drakvuf]

A Kísértés 22: A féltékeny varázspálca

A fiú villában Lóri ébreszti a legényeket. Meglepve hallja, hogy Dusán egyedül aludt. A fiú azt hazudja gondolkodni akart. Nekünk elmeséli, hogy nem működött a varázspálca.

Egy elejtett mondatban halljuk a rossz hírt: tegnap este hazament Natali. A lány egy felvételen elmeséli, hogy nem jött be neki senki, szóval nincs miért maradnia. Búbánatos vagyok.

A villalakók viszont nem szomorkodnak ezen. Dusán már kora reggel Edát fogdossa. Angi, akivel ma randizni menne, meg is jegyzi neki, hogy kurvára nincs kedve így menni vele sehova.

A lány villában a tegnapi Inge-Norbi veszekedés a téma.

Norbi szerint poén volt, de mindenki más befeszült tőle. A kísértő letudja annyival, hogy szembesítés történt. A férfi hozzáteszi, hogy hiába mondta neki Inge, hogy utálja, mert szerinte nem ő, hanem a szituáció nem tetszett neki.

A lányok is megvitatják a tegnap estét. Inge továbbra is neheztel a srácra és azt hazudja a többieknek, hogy nem volt rágerjedve. Azt mondja, amit tegnap Norbinak mondott: ő csak barátokat keres itt. Ezt még Dorina se szopja be. A kamerának azt mondja, hogy ez nem egy barátkereső műsor, szóval nem tudja mibe van a nő. Szerinte Inge nem lenne ennyire kiakadva, ha nem lenne igazság abban, amit Norbi mondott.

Csatlakoznak a lányok a reggelizőkhöz. Inge Jérémy nyakába veti magát Norbi szeme láttára.

Inge, Toncsi és a kísértőik megérkeznek a randijukra, a helyi turista csapdába. A külföldiek lehúzásából élő pár azt mondja nekik, hogy az asztalra rakott szarokkal fogják masszírozni egymást.

Sajnos hazánk prolijai nem beszélnek angolul, de Márk összerakja, hogy valami masszázs sztori lesz itt. Toncsi azt hitte enni fognak az alapanyagokat látva, de sajnos ma éhen marad.

Kis zacsikat készítenek, amiket telepakolnak vágyfokozókkal. Lesz a tasakban gyömbér, kurkuma, étcsoki meg minden, ami a konyhapolcomon is megtalálható.

A masszázs előtt Inge egy szál rózsával kedveskedik Jérémynek, mivel szülinapja van. A normiek most biztos azt gondolják ez jelent valamit, de egy magam fajta párkapcsolati szakértő tudja, hogy ha a nő le akarná kúrni a faszit, akkor egy Nike Romaleos 4 súlyemelő cipőt vett volna neki.

A meglepetés után elkezdi bepácolni a srácot. A férfinek a nő érintésétől bűnös gondolatai támadnak, de házasság előtt szó sem lehet ilyesmiről.

Márk más technikával dolgozik a konyhában. Ő határozottan rámarkol Toncsira. A végeredmény viszont ugyanaz: semmi.

Noel és Dusán Suliehez jöttek, aki megmutatja nekik az érzelmi- és fizikai kapcsolatot nő és férfi között.

Itt is nyelvi nehézségek adódtak, de Noel annyit megértett, hogy tantra. Mi most szexelni fogunk négyen? - kérdezi a fi��, de Sulie nem beszéli a magyart, hiába világnyelv. A program lehetőséget ad a fiataloknak minden pózban egymáshoz dörzsölni a nemiszerveiket, ami hamar feléleszti Dusán varázspálcáját. Még egy közelit is kapunk a nagy kis eseményről.

Angi bedobja a srácnak, hogy nincs rajta bugyi, de ez hazugság, mert egy másik felvételen sajnos látszott minden. Hazudni pedig bűn. Benne van a Bibliában.

Noel azt mondja érezte az energiákat áramolni. Tehát a vért, ahogy áradt a bögyörőjébe. Azt mondja az utolsó póznál teljesen üres volt a feje. Ami valszeg nem új érzés neki.

A program után jön a szokásos ivás. Dusán elárulja nekünk, hogy nagyon ráhúzta volna Angit a kisöcsire.

A lánynak is jelzi párzási szándékát és a hölgy is megosztja az úrral, hogy hasonló gondolatok cikáznak a fejében, de aztán a verbális edging helyett inkább Edát kezdi fúrni. Dusán biztosítja róla, hogy ő más kategória, mint a tanárnő. A kamerának hozzáteszi, hogy el tudna képzelni valami komolyabbat is a lánnyal, mert olyanok, mint két tojás.

Noel megkérdezi Barbit, hogy felizgult-e a randin, de a nő egy határozott mozdulattal a friend zone-ba rakja faszikámat. A férfi, hogy ne szégyenüljön meg jobban, látványosan egyetért azzal, hogy ők csak barátok lehetnek.

A lány villában maradt társaság kezdi végre kicsit elengedni magát az alkoholtól. Norbi, hogy megvédje szüzességét Ingétől feldobja a legbaszhatatlanabb outfitjét. Sajnos elhitte azt a konzervatív hazugságot, hogy a ruha milyensége számít az erőszaktevőknek.

Természetesen továbbra is a tegnapi veszekedés a téma. A férfi szerint a múltkori videóüzenet óta ellenséges vele a nő. A többiek egyetértenek. Norbi bevallja, hogy neki tetszik amúgy a lány és felteszi a filozófiai kérdést, hogy egy sikeres kísértéshez kell-e fizikai kontaktus? A professzorok többsége nemmel szavaz, de várjuk meg a szakmai bírálatot.

Megérkeznek a randiról Ingéék. Jérémy büszkén lóbálja a rózsáját, de a szomorú szemein látszik, hogy igazából egy Romaleos 4 súlyemelő cipőre vágyott. Norbi ettől függetlenül nem boldog. Ő egy virágnak is örült volna, mert nem tudja a saját értékét.

Estére a lányok és a fiúk is kaptak ruhákat. Brigi szerint Dorina simán elmenne bennszülöttnek.

A kísértőkre csak egy törölközőt meg egy idióta szemüveget raktak.

Indul a szokásos program: az ivás.

Inge félrehívja Norbit, hogy rendezzék a kettőjük közti feszkót. A nő bocsánatot kér és azt mondja nem akar rosszban lenni a férfivel, csak két lépés távolságot kér.

Aztán szeretne egy bocsánatkérést hallani a faszitól, de az csak hetyetyézik.

Féktelen táncikálásba kezdenek a villalakók. Brigi kicsit túl jól is érzi magát, ami nem tetszik Máténak.

Úgy érzi semmibe veszi a lány, amiért másokkal is táncol. Nem mintha együtt lennének. Dorina bejelenti, hogy bár Jérémynek van ma szülinapja, de úgy döntöttek, hogy legyen inkább mindenkinek és az ajándékuk egy-egy Nike Romaleos 4 súlyemelő cipő szexi tánc a lányoktól.

Természetesen Brigi táncát nézve Máté megint féltékenykedik. A férfi azt mondja Zotyának, hogy mehet vissza a lány Dusánhoz. Nekünk elmondja a személyi edző, hogyan kell viselkednie egy nőnek:

ne piáljon sokat

viselkedjen

ne csináljon olyat, amit ő sem tenne

Nem mintha együtt lennének. Brigi érzi, hogy többet kell adnia Máténak, mint a többieknek, ezért mindent bedob a végére, hogy kiengesztelje a hisztis férfit.

A személyi edző a kamerának viszont elmondja, hogy ez sem volt elég. Durcásan elvonul. Brigi utána megy.

Nem mintha együtt lennének. Előadja a nőnek is, hogy nem tetszik neki, ahogy másoknak táncol, de a lány nem érti a problémáját, mert nem viselkedik másképp, mint eddig. Azt mondja csalódott a fasziban és most Dusánra emlékezteti.

Brigi sír. Máté elvonul.

Egy szebb világban másnap a férfi beszámolna arról, hogy mekkora fasz volt és rohanna bocsánatot kérni a nőtől, de ehelyett Máté a többieknek is csak azt loopolja, hogy neki volt igaza és a lány átlépett egy határt tegnap. Nem mintha együtt lennének. Brigit a másnaposság mellett a tegnap este történtek is nyomasztják. Azt mondja a kamerának, hogy reméli a személyi edző befejezi a vergődését.

Sajnos amikor a férfi elé kerül meghátrál és bocsánatot kér tőle. Brigi szívem, az elején kell megnevelni a férfit, mert később már baszhatod!

Később a versenytársainak is elpanaszolja a tegnap történteket a lány. Dorina nem érti mi a faszt pattog a faszi, hisz nincsenek is együtt a csajjal. A nagy igazság sohasem kicsi.

Kristóf odaül a lányokhoz és felteszi a nagy kérdést, hogy van-e valami Inge meg Jérémy között, mert a lányt le se lehetett kaparni tegnap a francia csávóról. Inge a szokásos heves tagadásba kezd, hogy ő biztos nem kúrná le csávókámat, rosszul látták. Dorina megjegyzi a kamerának, hogy kellemetlen a szitu, mert egyértelműen rá van gerjedve a faszira.

Hazaértek a fiúkák is a randiról. A beszámolóik alapján egyből levágják a többiek, hogy Dusán és Angi között valami huncutság volt. Lóri megkérdezi a lányt, hogy hányszor élvezett el a randin. Gyűlölöm ezt az embert.

Eda faggatni kezdi Angit, hogy kell-e aggódnia a prémiuma miatt. A lány nem akar neki részleteket mesélni, de a matek tanárnő levágja ennyiből is, hogy baj van.

Ezért gyorsan ráveti magát Dusánra, aki szívesen tart neki bemutatót a randin tanult mozdulatokból. Eda a kamerának azt hazudja, hogy neki tényleg szimpatikus a srác. A fiú elmondja neki, hogy ma este inkább Angival aludna, ami nem tetszik a lánynak, de azt mondja csináljon, amit akar.

Az esti programhoz a legprolibb ingeket kapták meg a srácok. Latin szerető szettként hivatkoznak rá. Ati szerint hozzá is barnultak a szerephez.

Már ropják is a fiatalok. Tina nyom két csókszit Noel arcára, ami jól fog mutatni, majd a Tábortűz ceremónián. Aztán egy kis táncolgatás után leülnek beszélgetni. A lány elmondja Noelnek, hogy őszintén vonzódik hozzá, de a férfi még nem engedte el teljesen Dorinát. Mindenesetre nem fogják vissza magukat a parkettán és Istennek nem tetsző mozdulatokkal vonaglanak a zenére.

Másnap reggel Lóri azon filózgat sikerült-e a múltkori videóüzenetével annyira manipulálnia Ingét, hogy ne kapjon felkérdezést az exit interjún.

Angi Dusánnal aludt, de nem volt semmi. Viszont a lány megállapodott a sráccal, hogy megszívatják a többieket és azt hazudják, hogy működött tegnap a varázspálca. Angi terve, hogy felbassza ezzel Edát.

Hamarosan a matek tanárnőhöz is eljut az álhír, de látványosan leszarja. Nekünk bevallja, hogy ő is taktikázik.

A lányok kíváncsiak, kit visznek az utolsó randira a fiúkák, de ma már nem derül ki.

[diogenesz2020portugal]

Engem megnyugtat Fruzsina magyarázata. Biztos Rogán akar lenni az új elnök.

„Másrészt azt is el tudom képzelni, hogy megint egy koncepciós perről van szó, sajnos sok ilyen van büntetőügyekben és erről is lehet tudomása az elnöknek. Harmadrészt láttunk mi már hasonló ügyet, egy szentéletű szerzetessel szembeni «liberális» lejárató akciót, amikor kiderült, hogy minden hazugság volt.”

Skrabski szerint egy biztos csak, és az biztosabb mint a magyar jogrendszer és a teljes magyar igazságszolgáltatás; hogy „Novák Katalin az egyik legtisztességesebb ember az országban, nagyon bátor és népszerű, a tisztességtelenek ezért meg szeretnének tőle szabadulni, de sokan vagyunk mellette, akik békés és szabad Magyarországot szeretnénk!”

[napszemuvegbe]

A törvény szövegezése szerint - a kommentnek beazonosítható személyt kell megcímeznie, - és olyan szándékot vagy kívánságot kell kifejeznie, amelyben halált okozó vagy különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekmény történik.

ha jol ertelmezem, akkor ha azt kommenteli gipsz jakab orban viktor posztja ala, hogy "dogolj meg te budos geci nem kulonsen kegyetlen modon" akkor be van vedve a segge?

[politikapolka]

Magyarok. Amit ellophatnak, azt ellopják (Boráros tér) #mkkp #budapest

A magyar street art "aranykorának" hajnala: amikor még a semmit is ellopjuk

"Magyar, ne lopj" (bécsi bolti felirat)

"Nem csak fejétől bűzlik az ország ?magyar wc-bõlcsesség)

Boráros tér, Budapest: a hely, ahol az álmok haldokolnak, de az irónia szárnyal. Itt született meg a Hungarian Two-Tailed Dog Party (MKKP) legújabb remekműve – egy underground (szó szerint!) művészeti galéria, amely az állami közömbösséget és a városi lepusztultságot gúnyolja ki. Azonban, ahogy az már lenni szokott, a magyar valóság még a szatírát is túlszárnyalja: az értéktelen printeket – igen, azokat az 500 forintos műanyag reprókat – a nagyérdemű látogatók elkezdték lopni.

Az, hogy valaki ellopja ezeket a printeket, már-már költői igazságtétel: a művészet végül tényleg hazaér a szorgosan kecsölő néphez. Persze, a szajré piaci értéke olyan underdog szinten van, hogy egy hétvégi garázsvásáron is nehezen adnák el őket. De a lényeg itt nem is az érték – hanem maga a lopás rituáléja. A tolvaj valószínűleg inkább azzal dicsekszik önmagának, hogy a Kétfarkú Kutya Párt galériájából vitt haza "műkincset", mint hogy mondjuk tényleg értékelné az alkotásokat.

Az irónia megvalósulása

Az MKKP valoszínűleg maga is csak nevet a helyzeten: „Örülünk, hogy az emberek elviszik a képeket, így legalább újakat tehetünk ki, és tovább javíthatjuk az underground galéria élményét.” Pali bá, akinek zsebéből lassan több print ment ki, mint a közeli Spar napi minőségi bor forgalma, csak legyint: „Legalább nem a vizes zsemlét lopják.”

A street art nem műfaj, hanem magyar közéleti tükör

Ez az egész szituáció gyönyörűen példázza, hogy Magyarországon még a street art is lopakodó közélet. Amíg a városvezetés maximum egy újabb LED-kijelzőt tudna kitolni a Boráros térre, addig a helyi közösség és az MKKP összefogása művészeti projektté alakította a lepusztultságot. Az, hogy ezeket a képeket valaki hazaviszi, egyfajta abszurd tisztelgés is: még az iróniát is képesek vagyunk megszeretni, ha ingyen van.

De ne feledjük: Magyarországon bármi, ami mozdítható, az el is tűnik. Ha az új generációk múzeuma egy aluljáró, akkor a gyűjtők első generációja itt találja meg a kincseit. Talán a következő lépés az lesz, hogy valaki a falra felfestett sárgás húgyfoltokat próbálja majd privatizálni és áruba bocsátani.

A Boráros tér galériája nem csak a művészet, hanem a magyar társadalmi helyzet groteszk tükre is: a lehető legkevesebb erőforrással létrehozott projektet is képesek vagyunk kifosztani, miközben az állami közömbösség csendben figyel. A Kétfarkú Kutya Párt csak nevet, Pali bá fizet, és mi lopunk. Ez a Boráros tér valódi szellemisége – egyszerre nyomorúságos és csodálatos.

#MakeBorárosGreatAgain – vagy legalább lopjál el egy printet.

#mkkp Döme Zsuzsanna Suzi- MKKP #kétfarkúkutya Kovács András MKKP #kétfarkúkutya #kétfarkú Magyar Kétfarkú Kutya Párt #budapest #budapeststreetart #borárostéraluljáró #lakályosboráros #streetartgallerybudapest #budapeststreetart #magyartehátlop #borárosstreetart

[rosszulorzott]

A náci és a kommunista propaganda kedvelt eszköze, hogy a hatalom azzal vádolja az ellenzéket, amit ők maguk követnek el. Kövér elvtárs pl. legújabb agymenésében azt sugallja, hogy az ellenzék valami titkos pénzből folytatott illegális pártfinanszírozással és kamu profilokkal fogja befolyásolni a választást. Pont, mint ahogyan Putyin román jelöltje tette és pont, mint Rogánék megafonos propagandistái tették…

Kövér elvtárs szavait akkor is vegyük komolyan, ha tudjuk, mennyire abszurd pofátlanság, amit mond. Ugyanis az egyik lehetséges forgatókönyvükről szó arra az esetre, ha a fokozódó elégedetlenség miatt a közpénzből fizetett propaganda (nyílt választási csalás) már nem elegendő számukra. Ekkor veszik majd elő, hogy “az ellenzék csalt”. Az ellenzék persze ugyanezt fogja állítani - teljes joggal- róluk.

Csakhogy: ebben a vitában az fog nyerni, aki több emberhez juttatja el az üzeneteit. Ebben pedig a propaganda egyszerűen jobban áll. Ráadásul a végső szót kimondó “fékek és ellensúlyok”, mint a “Választási Bizottság”, a Kúria és az úgynevezett “Alkotmánybíróság” is a hatalom közvetlen irányítása alatt állnak, így a “törvény” előtt is nekik lesz igazuk.

Ezért kell(ene) komolyan venni a propaganda elleni harcot és a tisztességes választás feltételeit kiharcolni a választások ELŐTT, nem pedig a veszett fejsze nyele után kapkodni a “választások” UTÁN.

(Belátom, a régi ellenzékét nem tudtam erről meggyőzni és egyelőre minden jel szerint az új ellenzéket sem tudom. Magyar képviselő úr többször jelezte, hogy szerinte nem lehet tisztességes választásokat kikényszeríteni, ő - ugyanúgy, mint a régi ellenzék- ilyen feltételek mellett szeretne nyerni. Soha nem kívántam még ennyire, hogy ne legyen igazam, de azért van még egy kis időnk, hogy megpróbáljam meggyőzni Önöket és az új ellenzéket: nem az elcsalt választások után kellene panaszkodnunk, hanem végre valódi választásokat kiharcolnunk. Pár hónapunk van csak rá, ígérem, jövőre már csak néhány hónapig fogok erről beszélni, utána már nem érdemes)

Kövér agymenéséről itt: https://telex.hu/.../kover-laszlo-bayer-zsolt-bayer-show...

boldog karácsonyt hadházy ákosnak és csak neki

[szeresdmagadlegyonmagad]

~Mert melletted új értelmet nyert a szeretlek szó!~

[angelofghetto]

megmagyarázhatatlan válaszok

Van egy másik műfaj, mikor kérünk jelet. Jelet az ember legtöbbször a gödör alján kér, mikor már végletesen fáradt vagy elkeseredett, vagy mikor döntésképtelen. És a jelek jönnek, ha figyelünk.

Mondok példát.

1. Állati ronda válásom volt, egy alkesztől váltam, aki valamikor egy eszméletlen jó pali volt, de a piától teljesen kifordult magából. Akkor már régen a hasonló érdeklődésű macájánál lakott, csak zaklatni járt haza hozzánk, vagy mikor a barátnője kidobta, mert olyan részeg volt, hogy nem talált be az ajtón, hozzánk járt kialudni a mámorát. És a magyar bíróságok ehhez évekig asszisztáltak, nem érdekelt senkit, hogy a gyerekek mit élnek át eközben, hogy szörnyfogó csapdákat építettek a lakásban, mint a gumimacik, ha Apa JÖN, akkor ne kiszolgáltatottan, álmukban lepje meg őket. De ez egy nagyon másik történet.

Akkoriban a lakásért ment a harc. Nem mondom el a részleteket, a fenyegetéseket, a fröccsön vett hamis tanúkat. A bírók nem hülyék, csak végtelenül lassan és kimérten őrölnek a jog malomkerekei.

Nagyon úgy nézett ki, hogy utcára kerülünk a gyerekekkel. A lehetőségeket latolgattam, hogy akkor velünk mi lesz. Jelet kértem az univerzumtól. Pár nap múlva egy este anyám felhívott telefonon, alig hallható, elfúló, síri hangon, hogy ő most bevonul a kórházba, mert nagyon súlyos tüdőgyulladása van, és hogy szeret bennünket. Alig tettük le a telefont, hívott a tesóm, és együtt sírtunk a telefonba, hogy muter meg fog halni. Akkor lefektettem a gyerekeket, behúzódtam egy csendes sarokba teljesen letaglózva. Ha muter meghal, akkor vissza kell költöznöm faterhoz, és vezetnem a háztartását, mert ő még abban a világban nőtt fel, amit az akkori idegen nyelv tankönyvek illusztráltak: anya főz, apa olvas, a gyerek játszik. Várjunk csak! Visszaköltözni? Vagyis lesz hová mennem? És az én drága mamikám, aki felvállalta a jelküldő boszi szerepet, másnap vidáman telefonált, hogy tök jól van, és küldik haza.

2. A házasságom utolsó éveiben történt (akkor még nem tudtam, hogy az utolsók). Gyermekeim apja már sűrűbben járt kocsmába mint dolgozni. Akkor már vállalkozó volt, de még nem indult be rendesen, gyakorlatilag az én gyesemből éltünk, meg amit még össze tudtam fusizni, mikor a gyerekek aludtak. Lakott egy srác a környéken, akivel egy sörözőbe jártak a meló utáni pofa sörre (csak emberem utána végiglátogatta az összes többit is), és gyakran vitte magával a srácot segédmunkákra. Meló előtt általában a mi konyhánk volt a gyülekezőhely, ahol órákig kellett várni a "ház urára" a megbeszélthez képest, mire méltóztatott megérkezni. Sokat beszélgettünk várakozás közben. Főztem kávét, teát, papit a legkisebb gyerkőcnek. Panaszkodott a sok meddő holtidőre. Egyetértettem vele, és elpanaszoltam, hogy még a Ligetbe sem hajlandó kijönni velünk sétálni. Kimegyek én veletek - mondta a srác. És lőn. Közben úgy nézett rám, ahogy istennőkre szokás, és én már nem hogy nőnek, de már emberi lénynek sem éreztem magam a házasságomban, de hát a gyerekek ugye, meg minden. Azt mondta nekem, nagyon szeretne minél többet a közelemben lenni, azt sem bánná, ha két férjem lenne, ha ő a másik. Nem bátorítottam, de persze jólesett. Mint később megtudtam, akkor már rég nyitott házasságban éltünk. Mondtam az emberemnek, hogy nekem ez a fiú most kell, és kész. Nem tiltakozott, sőt "véletlenül" neki is épp került valakije.

Ettől a fiútól kaptam életem legfantasztikusabb csókját, mikor vége lett. A konyhában épp főzelékkel etettem a kicsit, a szobában a rokonság csapott valami nagy ramazúrit (talán szülinap volt, vagy mi). Csöndben bekopogott a gangra nyíló konyhaablakon. Beengedtem, és ott álltam, egyik kezemben a bébi, másikban a főzelékes tálka, és ő finoman szájon csókolt, de abban minden benne volt: rajongás, tisztelet, bánat, szerelem, búcsú. Aztán szó nélkül távozott.

De hogy jön ez a jelekhez? Akkor költöztünk az új lakásba, segített cipekedni, felhordani a bútorokat, de a hallnál beljebb nem jött. Aztán növesztett magának egy agydaganatot, és 28 évesen váratlanul meghalt. Akkoriban a hall volt (kis túlzással) nappalinak berendezve fotelokkal, kisasztallal, tévével. Fura dolgokat kezdtem észrevenni. Magától átkapcsolgató tévécsatornákat, korábban nem tapasztalt hirtelen támadó hideg fuvallatokat, és amitől kiakadtam: egy ceruza elindult az asztalon egy irányba úgy 5-6 centit, aztán vissza. Erre nem volt épkézláb magyarázatom. A gyerekek amúgy soha nem féltek a sötétben, de azokban a napokban nem akartak egyedül kimenni a WC-re, vagyis átvágni a hallon. Érdekes volt.

Akkoriban sokat beszélgettem egy nővel, aki olyan helyen dolgozott egy kórházban, ahol sokan meghalnak. Valami olyasmit mesélt, hogy a haldokló lelkek szeretnek az élőkbe kapaszkodni, amíg el nem fogadják, hogy halottak. (Hittem is, meg nem is.) Erre az a válasz, hogy el kell magyarázni nekik, hogy át kell kelniük, mert egy sokkal jobb helyen várnak rájuk. Gondolom, páraknak itt lesz túl sok a történet, nekem is az volt :) De mi tud történni? Kipróbálom. A következő hideg fuvallatnál elkezdtem beszélni a "semmihez": "Sajnálom, hogy nem mentem el a temetésedre, de nem gondoltam, hogy nekem ott helyem van. Sajnálom a betegségedet, meg hogy ilyen hamar véget ért az életed. Ha valamit szeretnél mondani nekem, gyere vissza az álmomba". És hiszitek vagy nem, néhány napra rá volt egy álmom, amiben egy hivatalban az ügyintézőnek be kellett diktálni az adataimat, a férjem adatait, és a másik férjem adatait is. Hát ezt üzente nekem ez a drága lélek, és aztán örökre eltűnt.