soclosebutfaraway-blog

[soclosebutfaraway-blog]

Hol is kezdjem, hogy is kezdjem.....?!

Szeptember 4 reggel 5 óra. Ekkor keltem föl h elkezdjem életem egyik legnagyobb és talán legmeghatározóbb utazását. 

2óra alatt rendben odaértünk a reptérre igaz útközben az öklömnyire zsugorodott gyomrom csak egy kis kapucsínót bírt legyűrni. Nem a repüléstől féltem én hanem a rám váró időtől a feladatoktól és úgy összességében mindentől. A reptéren találkoztam két társammal Kittivel és Dorottyával mindketten nagyon aranyosak :) Rendben átmentünk az ellenőrzőkapukon és a szokásos reptéri mizérián. Busszal mentünk a repülőnkhöz ami kb 15 percet késett és propelleres volt :o A repülés izgalmas volt mivel kicsit jobban rázott mint a megszokott sugárhajtású és ráadásul ahogy elértük az utazómagasságot máris ereszkedni kezdtünk.....meglepetés meglepetés hátán. A bécsi reptéren átvettük csomagjainkat melyek szerencsére nem tűntek el és a kijáratnál megtaláltuk a ránk váró önkénteseket. Elindultunk a buszokhoz hármunkon kívül egy rakás olasszal. 

A szállásunk egy nagyon új hotel volt Süd-Wien-ben. Itt is végig mentünk a vámgyakorlaton, mint a kiutazás előtti orientáción. Le kellett adnom a laptopom és a mobilom, ki kellett fizetnem a rosetta stone-t és vajszínű karszalagot kaptam ami azt jelentette, hogy Bécsbe jön értem a családom és nem kell tovább vonatoznom.

Igazából ezen az orientáción nem történt semmi érdemleges. Közös képek készültek, kioktattak minket jónéhány dologról, de annyira fáradt voltam, hogy szinte alig emlékszem valamire. Szar ügy mi? 

Szeptember 5 délután 3 óra. Megjött a fogadócsaládom jézusmáriaztamindenitmithogyfogokcsinálni..........a kezdeti feszültség után elég hamar feloldódtam bár a társalgás még angolul folyt (és sokszor folyik is). Kb 2ésfél órás bécsi lét után elindultunk a hétvégiházba. Nagyon szép helyen van Weinbergékkel körülvéve. (borvidék...nem is tudtam h az osztrákoknak van boruk o.O ) A partira végül én és Margarethe nem mentünk mert csak öregek voltak, viszont rengeteget beszélgettünk és nagyon jól éreztem magam. Másnap fél 11kor felkeltünk és reggeliztünk. Utána sétáltunk egyet a környéken. Egyszerűen annyira tiszta volt a levegő, hogy már nehéz volt lélegeznem (ilyen létezik?). Kb 1 órakor visszaindultunk Bécsbe és fél 3kor elindultam első felfedező körutamra. Bécs gyönyörű város és ha az első benyomásokra gondolok akkor nem juthat más eszembe mint festészet szobrászat építészet, zene és az, hogy ha egy darab törölközőben flangálnék a városban akkor sem néznének rám furán, szal talán a szeméyltelenség is egy picit. Ezen a napon bejártam a belvárost, láttam, hogy hol vannak a múzeumok és ettem egy Aida nevű cukrászdában, ami 1913-an nyílt és hihetetlenül finom krémest ettem. Nyamm nyammm :3

Szeptember 7 életem első napja egy osztrák suliban...Izgalmasan hangzik, mi? Hát az is volt. Találkoztam az ottani kapcsolattartómmal aki USA-ban volt cserediák és most angoltanár, 2 gyereke is cserediák volt. Viszont úgy mért végig mint ahogy a keselyűk szoktak kaja után nézegetni, hát mit mondjak elég ijesztő volt :s és csak németül beszélt hozzám, úgyhogy a felét nem értettem amit mondd. Nemsokkal később bementem az osztályomba és mint kiderült hozzám képest sokkal fiatalabbakkal kerültem egy osztályba. Az átlag életkor 15-16 között mozog......jujjjjjjj. Megismerkedtem a német hidegséggel, ami nem kellemes érzés. Nem igazán jöttek barátkozni, illetve minket magyarokat sem csípnek túlzottan szal nem fenékig tejfel az élet ott sem. Kb 10.10ig maradtam suliban utána az okmányirodában elintéztük az itt tartózkodásomat. Az iskolában kaptam még egy diákigazolványt ami 10 euróba került !!44!! nem akarom elhagyni. 

Második nap suliban. Rájöttem, hogy már most rühellem a matektanárt....nem is én lennék komolyan...de akkor is nagyon unszimpi. A anárok szörnyen szigorúak és nagyon szeretnék ha én tanulnék, de fingom sincs, hogy fogok bármit is megérteni...hát majd elválik. Ma megszereztem pár telefonszámot osztálytársaktól és azért elég aranyosak. A könyveket majd csak jövő héten kapom meg. 

Egyenlőre ennyi a többit hnap pusssz mindenkinek :*

[soclosebutfaraway-blog]

03. Már csak 1 nap!!

Ez a nap is eljött...Reggel úgy ébredtem, hogy a gyomrom öklömnyire zsugorodott és egy falat nem ment le a torkomon (3 szelet ubit ettem)

Eszembe jutott, hogy talán a nagy utazók, felfedezők mint Magellán és Kolumbusz vajon ugyan így izgultak-e az első komoly útjuk előtt. Ezt már megtudni nem fogom, de szeretném azt hinni, hogy nem csak én vagyok ezzel így. Még mindig van némi pakolni valóm és azon izgulok, hogy a reptéri mérleg nem mutat e többet az itthon mért kilónál és a kézipoggyászom befér a megadott méret határokba. A magyarországi  kialakult helyzet miatt repülővel megyek Bécsbe. Talán jobb is így, igaz ezt még nem tudhatom. Mindenesetre holnap holnapután nem leszek gépközelbe és lehet majd csak vasárnap este fogok tudni hívni, üzenni bejelentkezni. Szal 3 nap múlva nyugat felől jelentkezem. Addig is mindenkinek jó sulit, munkát cserediákságot. :D

https://www.youtube.com/watch?v=BzZBtZVfDOg

[soclosebutfaraway-blog]

02.

Sziasztok srácok! Szóval már csak 1 hét van indulásig és már marhára be vagyok sózva QwQ de azért jól vagyok minden rendben, csak Damoklész kardjaként lebeg a fejem fölött a pakolás gondolata, és próbálom legalább fejben összerakni, hogy mire is lesz szükségem...de elég reménytelen a helyzet. Na, de evezzünk a vidámabb vizek felé, mert van fogadócsaládom :D Igaz csak 1 hónapra vállaltak, de lakva ismerszik meg az ember szal szerintem ha ügyesen beilleszkedem akár tovább is náluk maradhatok :D Bécs belvárosától 2 utcányira fogok lakni van 3 lánytesóm az egyik 21 éves külön lakik tőlük a másik velem egy idős Franciaországban volt cserediák a legkisebb pedig most van USA-ban AFS-szel. Fogadóanyuka baba mama tornát oktat és fizikoterápiát csinál fogadóapuka pedig építész. Van egy hétvégi házuk szeretnek biciklizni :D Már e-maileztem velük és eddig hihetetlenül aranyosak :) Remélem a való életben is ilyenek. Hát mára szerintem ennyi legyetek jók készüljetek a sulira....lélekben  ^^

[soclosebutfaraway-blog]

Hát nem sokáig tartott az elköszönés mivel rájöttem, hogy már csak 10 nap van indulásig...Te. Jó. Ég.

[soclosebutfaraway-blog]

01.

Sziasztok mindenki!:D

Nya szóval Harsányi Réka vagyok és cserediák leszek egy évig Ausztriában. Néhány élménybeszámolót, képet fogtok olvasni látni ezen a blogon úgyhogy nézzetek körül :D A blogról még annyit, hogy úgy gondoltam így könnyebb leírni az élményeket mint mindenkinek egyesével. Hát elöljáróban ennyit addig is sziasztok :D