Don't wanna be here? Send us removal request.
Text
Édesapám
Hiány mi egy életen át kisér te vagy.
Egy igazi apa megbecsül egy családot és nem el hagy.
10 évesen egyedül férfiként a háznál,
Nem szóltál hogy nem jösz vissza hiába várnám .
Egyedül megtanulni mit csak a bölcsek tudnak?
Mi közben a könnyeim szüntelenül hulnak.
Nehéz volt elfogadnom hogy nem szeretsz.
Hiába szólitalak már nem felelsz.
Halkan hallom ahogy útóljára mondod szeretlek fiam
Éveken keresztül csak miattad sírtam,
Tudni akartam milyen egy boldog család.
Akiért te is az életed oda adnád,
Ahogy évről évre váltogatják magukat az évszakok.
Mint Életet jelentő víz mi a tél beáltával szét fagyott.
Ha itt is lehetnél miért vagy ott?
Én voltam a hiu ki szóra méltatott.
16 évesen megkerestelek emlékszel?
Rá kellet jöjjek hogy már sajnos elkéstem.
Mert álarc volt mi az éned takarta.
Én voltam egyedül ki a másikat akarta.
Hívlak annyit mondasz nemsokára kereslek.
4 év telt el azóta feladom magamban el temetlek.
Könnyebb lett a lelkem .
Mert en mindent meg tettem.
Számat nem hagyja el a szó hogy apa.
Véget ért minden csata.
0 notes
Text
Függőség egyben méreg
Sorakoznak a csikok előttem a tálcán,
Cigi megtekerve hivógat a sátán,
Lenéző a tekinteted tudom.
Elkeseredetségemben az egész pakkot fel húzom,
Reménykedve ettől jobb lesz minden,
Már hallom ahogy halkan szólit isten,
A jó érzés rabjává váltam a testem,
Nem érezhetem máshogy jól magam mert el vesztem,
Kiút egyben temető,
Egyre jobban fogy el a levegő,
Eljutni erre a pontra hogy lehet?
A szervezetem pusztitja magát mást nem tehet.
Fekete fátyól bórítja be a magányos lelket.
Nincs mi le vegye róla terhet,
Begyújtom a cigit ami meg nyugtat,
Lecsendesedik minden a lelkem már nem kutat ,
Halál közeli állapotig nyomom,
De még a raadást fel tolom,
Elkezd lassan vérezni az orrom,
Felcsillan a fény a sötétségben szépen lassan,
Édesanyám hangját hallom halkan,
Nem tudja elfogadni hogy meg haltam,
Könyeivel küzködve azt kérdezi istenem ezt miert tetted?
Az egyetlen kis fiam el vetted?
Hirtelen magamhóz térek,
Ugyanolyan fájdalmat érzek,
Megnyugtat ahogy a halál a körbe ölel,
Hiába vártam most nem jön el,
Egy pillanatra meggondolom magam,
A kisöcsémen jár az agyam,
Ne lássam ahogy felnő szépen,
Ne lehessek vele csak mikor megnézi a képem,
Gyáva pedát mutassak neki,
Milyen az mikor valaki az életét tönkre teszi,
Fűggőség megbódithat de nem végleg,
Ha hallasz segitsz rajtam kérlek,
0 notes
Text
Saját szerzemény mint ahogy a fájdalom
Az éjszaka leple aladt éber álom,
Én ilyenkor is csak a boldogságot várom,
Merre talállak? Vagy létezel egyátalán?
Tudom ha közel engedlek csak megbántanál,
Csend van nem válaszól a remény,
Ha őrőkre elhalkulnek vajon jol tenném?
Mindenki igy érez ?
Nem mond kérlek hogy te meg értesz,
Szavak melyek elhagyják a szádat,
Hazugság hogy te meg bántad,
Akkor nem egyedül lennék a világon,
Mint egy dallam ami nem szól jól csak egy gitáron,
És nem kellene a szivem kitárnom,
Bárcsak mindenki boldog lehetne azt kivánom,
Bizalom mi annó gyökeret eresztet a földbe mélyen,
Tápanyag sincs már benne igy hogy éljen?
Elszárad lassan a szomorú fűz burjánzó ága,
A lelkem nem érinti meg senki ezert árva,
Jól esne ha szeretne valaki valaha,
És a tűz soha el nem alhatna,
De sajnos elérhetetlen számomra,
Nem tudom Mikor hajhatom a fejem végre álomra,
Probálok még küzdeni de nehéz,
Fájdalom csak fájdalmat tetéz,
Van értelme igy élni uram?
Nem akarom elfeledni a múltam,
Egyre lejjeb zuhanok ebben a kutban,
Lesz e vége nem tudom .
Miért nem jö velem szembe a szerelem ezen a rögös utón,
Egymásnak voltunk teremtve te meg én.
De már nem tudsz több virágot szedni szívem mezején,
A vers véget ér akárcsak a boldogság,
Boldogan élünk míg meg nem halunk Bolondság,
2 notes
·
View notes
Text
Függőség egyben méreg
Sorakoznak a csikok előttem a tálcán,
Cigi megtekerve hivógat a sátán,
Lenéző a tekinteted tudom.
Elkeseredetségemben az egész pakkot fel húzom,
Reménykedve ettől jobb lesz minden,
Már hallom ahogy halkan szólit isten,
A jó érzés rabjává váltam a testem,
Nem érezhetem máshogy jól magam mert el vesztem,
Kiút egyben temető,
Egyre jobban fogy el a levegő,
Eljutni erre a pontra hogy lehet?
A szervezetem pusztitja magát mást nem tehet.
Fekete fátyól bórítja be a magányos lelket.
Nincs mi le vegye róla terhet,
Begyújtom a cigit ami meg nyugtat,
Lecsendesedik minden a lelkem már nem kutat ,
Halál közeli állapotig nyomom,
De még a raadást fel tolom,
Elkezd lassan vérezni az orrom,
Felcsillan a fény a sötétségben szépen lassan,
Édesanyám hangját hallom halkan,
Nem tudja elfogadni hogy meg haltam,
Könyeivel küzködve azt kérdezi istenem ezt miert tetted?
Az egyetlen kis fiam el vetted?
Hirtelen magamhóz térek,
Ugyanolyan fájdalmat érzek,
Megnyugtat ahogy a halál a körbe ölel,
Hiába vártam most nem jön el,
Egy pillanatra meggondolom magam,
A kisöcsémen jár az agyam,
Ne lássam ahogy felnő szépen,
Ne lehessek vele csak mikor megnézi a képem,
Gyáva pedát mutassak neki,
Milyen az mikor valaki az életét tönkre teszi,
Fűggőség megbódithat de nem végleg,
Ha hallasz segitsz rajtam kérlek,
2 notes
·
View notes
Text
Függőség egyben méreg
Sorakoznak a csikok előttem a tálcán,
Cigi megtekerve hivógat a sátán,
Lenéző a tekinteted tudom.
Elkeseredetségemben az egész pakkot fel húzom,
Reménykedve ettől jobb lesz minden,
Már hallom ahogy halkan szólit isten,
A jó érzés rabjává váltam a testem,
Nem érezhetem máshogy jól magam mert el vesztem,
Kiút egyben temető,
Egyre jobban fogy el a levegő,
Eljutni erre a pontra hogy lehet?
A szervezetem pusztitja magát mást nem tehet.
Fekete fátyól bórítja be a magányos lelket.
Nincs mi le vegye róla terhet,
Begyújtom a cigit ami meg nyugtat,
Lecsendesedik minden a lelkem már nem kutat ,
Halál közeli állapotig nyomom,
De még a raadást fel tolom,
Elkezd lassan vérezni az orrom,
Felcsillan a fény a sötétségben szépen lassan,
Édesanyám hangját hallom halkan,
Nem tudja elfogadni hogy meg haltam,
Könyeivel küzködve azt kérdezi istenem ezt miert tetted?
Az egyetlen kis fiam el vetted?
Hirtelen magamhóz térek,
Ugyanolyan fájdalmat érzek,
Megnyugtat ahogy a halál a körbe ölel,
Hiába vártam most nem jön el,
Egy pillanatra meggondolom magam,
A kisöcsémen jár az agyam,
Ne lássam ahogy felnő szépen,
Ne lehessek vele csak mikor megnézi a képem,
Gyáva pedát mutassak neki,
Milyen az mikor valaki az életét tönkre teszi,
Fűggőség megbódithat de nem végleg,
Ha hallasz segitsz rajtam kérlek,
2 notes
·
View notes
Text
Saját szerzemény mint ahogy a fájdalom
Az éjszaka leple aladt éber álom,
Én ilyenkor is csak a boldogságot várom,
Merre talállak? Vagy létezel egyátalán?
Tudom ha közel engedlek csak megbántanál,
Csend van nem válaszól a remény,
Ha őrőkre elhalkulnek vajon jol tenném?
Mindenki igy érez ?
Nem mond kérlek hogy te meg értesz,
Szavak melyek elhagyják a szádat,
Hazugság hogy te meg bántad,
Akkor nem egyedül lennék a világon,
Mint egy dallam ami nem szól jól csak egy gitáron,
És nem kellene a szivem kitárnom,
Bárcsak mindenki boldog lehetne azt kivánom,
Bizalom mi annó gyökeret eresztet a földbe mélyen,
Tápanyag sincs már benne igy hogy éljen?
Elszárad lassan a szomorú fűz burjánzó ága,
A lelkem nem érinti meg senki ezert árva,
Jól esne ha szeretne valaki valaha,
És a tűz soha el nem alhatna,
De sajnos elérhetetlen számomra,
Nem tudom Mikor hajhatom a fejem végre álomra,
Probálok még küzdeni de nehéz,
Fájdalom csak fájdalmat tetéz,
Van értelme igy élni uram?
Nem akarom elfeledni a múltam,
Egyre lejjeb zuhanok ebben a kutban,
Lesz e vége nem tudom .
Miért nem jö velem szembe a szerelem ezen a rögös utón,
Egymásnak voltunk teremtve te meg én.
De már nem tudsz több virágot szedni szívem mezején,
A vers véget ér akárcsak a boldogság,
Boldogan élünk míg meg nem halunk Bolondság,
2 notes
·
View notes