nevelesesoktatas

[nevelesesoktatas]

IV.Béla és a Tatárjárás, azaz a megszállott Magyarország

Nyolcadik és egyben utolsó mikrotanítást vesszük távcső alá. A mostani tanár párosnak 7 mikrotanítás volt háta mögött, amiből levonhatta a konzekvenciákat, hogy melyek azok a módszerek, amelyek beválnak – azt gondolom vannak ilyenek, nyilván ezt csoportja is válogatja -, illetve, hogy hogyan lehet hatékonyan szervezni az egyes munkafolyamatokat. Ezzel a tarisznyával készíthették el a foglalkozástervüket. Akik pedig tanulhattak ezekből, azok Plébán Melinda és Tóth Dávid volt, azaz az utolsó foglalkozás tanárai.

Egy újabb történelem órán vehettünk részt, ezúttal 10. osztályos diákokként áshattuk magunkat bele Magyarország egyik igen fontos történelmi eseményébe, a Tatárjárásba, illetve IV. Béla uralkodásába.

1.Kép

Az óra egy bemelegítő játékkal kezdődött, melyhez körbe álltunk és egy plüss macit dobálva mondani kellett szavakat melyek eszünkbe jutnak IV.Béláról. Egyfajta asszociációs játék. Ráhangolódásnak fontos szerepet titulálok, és ezzel sikeresen kivitelezték ezt a részt. Másrész remek módja volt a motivációnak, és azt gondolom, hogy be is vált, nagy nyitottsággal és kíváncsisággal kezdtük az órát.

Ezt csoportmunka követte. Fél-szakértői mozaik jellegű csoportfoglalkozás. Minden csoport kapott egy hivatkozást, amit fel kellett dolgoznunk. Az volt a feladat, hogy szűrjük ki a fontosabb információkat. Aztán a csoportok átalakultak úgy, hogy a csoport minden tagjának más volt a feldolgozandó irodalom, így át kellett adni a „tudást”. Fontos szerepe volt annak, hogy mindenki ismerje az összes hivatkozást, történetet, mert egy kvíz formájában később számon kérték. Ez egy pici felelősséget rakott a diák nyakára, hisz másért is felel, viszont a hivatkozások megléte sokat segített ezen!

Ezt követte egy hosszabb, sajnos a vártnál és azt gondolom, hogy szükségesnél jóval hosszabb frontális rész. Dávid prezentál egy diasor kíséretével, a Tatárjárásról, illetve a Muhi-csatáról. Egy picit rögtönzött előadásnak tűnt, mert sajnos nem volt kellőképpen összeszedett a gondolatmenet, illetve verbális kifejezőkésége is erre utalt. Ezt megkönnyíthette volna, ha készít magának egy pár pontból álló kis vázlatot, mert többször előfordult, hogy elvesztette a fonalat. A „véleménybörzén” több javaslat is előkerült, hogy mivel lehetett volna érdekesebbé tenni az előadást ezekkel teljes mértékben egyetértek. Például átláthatóbb térkép, vagy akár a laptopokról mi is nézhettük volna, ha kapunk linket. A korábbi ismeretekre tett hivatkozásokat kiegészíteni néhány kísérő diával, képek, esetleg videók formájában.

2.Kép

A frontális részt, így az órát is a Socrative alkalmazáson keresztül kitöltött kvíz zárta. Az alkalmazás egyik alternatívája, a szintén sokat emlegetett és használt Kahoot!. Itt egy kis nyereményért ment a versengés. A kérdések mennyiségét és minőségét korrektnek találtam. Az értékelés, számonkérés egyik a kurzus során sokat használt módszere a Socrative. Saját órámba is beágyaznám az ilyen formájú „játékokat”. Korosztálytól és témától függetlenül egy témazáró előtti összefoglaló órán, az óra zárásaként egy kvízt töltetnék ki a diákokkal, így ők és én is felmérnénk, hogy melyek azok a témakörök, melyekben vannak még hiányosságok, így a készülésben arra nagyobb hangsúlyt tudnának fektetni.  Illetve, ha esetleg elég szemfüles valaki, akkor azt is láthatja, hogy kitől tud az osztályon belül segítséget kérni. Számomra is jó visszajelzés lenne, ha azt tapasztalnám, hogy az osztály nagy részének nehézséget okozott egy-egy kérdés, akkor azt gondolom, van min elgondolkodni.

Melinda folyamatosan szóban értékelt minket, biztató, dicsérő szavai, mely a formatív értékelés részét képezték motiválóan hatott rám, és azt gondolom, hogy a többiekre is.

Dávid az óra végén elárulta, hogy a bemelegítő feladatot kihagyta volna, mert ez nem áll annyira közel hozzá, ő a frontálisabb jellegű óráknak a híve. Az ő személyiségéhez ez áll közelebb.

Azt kell, hogy mondjam, hogy pici hiányérzettel távoztam az óráról, hisz ahogy fent említettem, nem kis segítség volt abban a tarisznyában. De az is lehet, hogy csak nekem volt magas az elvárásom. Egy picivel változatosabb órára számítottam, viszont az elején lévő bemelegítést és a csoportmunkát nagyon élveztem.

Megszeretném köszönni a kurzus oktatójának Farkas Bertalan Péternek, a támogató, biztató szavakat, konstruktív véleményeket. Köszönöm Berci :)

Ezzel a gondolattal zárom soraim és ezzel a bejegyzéssel zárom a kurzus keretein belül készített reflexióim. Remélem mindenki örömmel olvasta, és talált magának érdekes, hasznos dolgokat. Minden jót!

1.Kép

2.Kép

[nevelesesoktatas]

{\star\p\rog+ram=oz^as}

\begin{reflexió}

Szabados Lajos és Juhász Sándor tartották meg mikrotanításukat, mely egy informatika óra volt. Megpróbáltak közelebb hozni a programozáshoz és egy kis kreatív feladaton keresztül belekóstolni a programozás logikájába. A feladatot a Scratch nevű alkalmazással végeztük.

3 nagyobb blokkból állt az óra:

1.       Frontális rész, tanári instrukciók követése, egyes lépések elsajátítása

2.       Csoportos munka egy produktum létrehozásáért

3.       Elkészült játékok, animációk prezentálása

Az óra elején ismertették, hogy mit fogunk csinálni. Az óra első felében Lajossal közösen készítettünk egy rövid kis animációt, egy születésnapi köszöntő kártyát. Sajnos egyrészt az én lassúságom, másrészt a számomra gyors tempó miatt lemaradtam és az utolsó lépéseknek már csak szem- és fültanúja voltam. Figyeltem, hogy mik az instrukciók, hisz tudtuk, hogy később egy csoportos feladat keretein belül használnunk kell a megszerzett tudást.

A csoportoknak egy animációt kellett készíteni megadott szempontok alapján, melyet a tanár blogján találtunk meg. Az én csoportom résztvevői Dohány-Juhos Nikolett, Pintér Kornélia, Szabó Áron és jó magam voltam. Mivel sok időt vett igénybe a tanárral elkészített animáció, ezért a csoportmunkára kevés idő jutott. Szerencsére Áron infó szakosként jártas volt a Scratch használatában, így a két lány és én a kreativitásért, és az animációhoz szükséges elemek kereséséért voltunk a felelősök, addig áron gondoskodott a kivitelezésről. Sándor folyamatosan járt körbe és figyelte, hogy hol tud segíteni.

Sajnos a legtöbb csoportnak nem sikerült működő animációt készíteni, viszont a prezentációnál megvoltak adva szempontok, amiről beszélni kellet, így megismerhettük az elgondolást és bátran állítom, hogy nagyon izgalmas, kreatív munkák születtek ilyen értelemben.

A prezentálások után feladatunk volt, hogy egy Google Forms kérdőíven keresztül anonim módon értékeljük egymást és magunkat. Egyik számomra fontos pedagógiai cél, hogy a diákokban megfelelő ön- és társértékelés, véleményformálás, illetve kritikus gondolkodás alakuljon ki. Ezek a feladatok, gyakorlatok mind elősegítik ezt.

Kiemelném azt, ami már elhangzott a tapasztaltak megbeszélésekor, hogy Lajos és Sándor nagyon jól kiegészítették egymást! Míg Lajosnál a tudás átadása és a feladatra való fókuszálás állt a központban, addig Sándor volt, aki támogatott minket ebben, akihez tudtunk fordulni, ha elakadtunk.

Jó volt megismerkedni a Scratch alkalmazással, bár úgy gondolom, hogy nem fogom alkalmazni tanításom folyamán.

\end{reflexió}

[nevelesesoktatas]

Utazás a Forró Övezet  Öveire

Egy újabb trió mikrotanításán vehettem rész. Tanáraink ezúttal Dohány-Juhos Nikolett, Pintér Kornélia és Szabó áron voltak. Némi előnyel indultak azt gondolom, hisz szakpárjuk metszete a földrajz volt, így talán nem is kérdés, hogy milyen órát tartottak.

A forró övezet övei volt a téma, céljuk pedig, hogy egy átfogó képet kapjuk róla és tulajdonságai alapján felismerjük. Erre épült az óra! A tanáraink az RJR-modellt követték. Azaz ráhangolódás, jelentésteremtés, illetve reflektálás a végére.

Kezdésnek állat felismerés volt a feladat, illetve megmondani, hogy melyik éghajlati területen található. Ez bekiabálós módon történt. Nagyon jó kezdésnek tartom, hogy egy picit aktivizáljuk a diákokat, illetve ráhangolódjunk a témára. Azt gondolom, hogy nagyon aktívan vettünk részt ebben a bevezetésben. Egy pici szereplésünk után Áron tartott egy rövid frontális részt, amiben felelevenítette a korábban tanultakat, és bevezette az új témát.

Az ezt követő csoportmunka 4 csoportban történt. Minden csoport kapott egy forró övezeti övet és azt kellett kidolgozni egy séma mentén. A sémát és a feladathoz szükséges anyagokat egy linken kaptunk meg QR kód formájában, amit kivetítettek. Kettő QR kód volt, egyik a feladatokat tartalmazta másik pedig a szükséges „irodalmat”. Véleményem szerint erre nem lett volna szükség. Sok időt vesztettünk a beolvasással, hisz a projektor elé állva kitakartuk a kódot, így a beolvasás elég macerás volt. Másrészt nem is volt kifejezetten szükség ehhez a telefonra, mert egy weboldalt tartalmazott a QR kód. Több csoport is a laptopon nyitotta meg a linket, ami megint csak időt vett igénybe. De miután túllendültünk ezen, neki is kezdhettünk a feladatnak. Az egyik feladat az volt, övben található városnak kellett az éves csapadék és hőmérsékleteloszlását diagramban elkészíteni. Nagyon élvezték ezt, akik ezzel foglalkoztak a későbbi beszámolók alapján. A másik feladatban, melyben én is részt vettem, egy prezentációt kellett készíteni az övről megadott jellemzők alapján (pl: földművelés, talaj, stb.). Horváth Lilla volt ebben a társam. Sajnos nagy volt az időnyomás, több csapat sem készült el a megadott időre. Az elkészült anyagot el kellett küldeni az egyik tanár e-mail címére, majd prezentálni kellett azt. A küldés nem történt meg időben, hisz mindenki beszerette volna fejezni, ezért itt sokat csúsztunk. Voltak olyan részek, amit még ennek ellenére sem sikerült kifejtenünk.

És ha már tudunk mindent akkor erről számot is kell adni. Az értékelő kvíz a jól ismert és a már sokat emlegetett Kahoot! volt. Félreértés ne essék azzal kapcsolatban, hogy mit gondolok az alkalmazásról. Nagyon hasznos alkalmazásnak tartom, csak a kurzus keretén belül talán túl sokszor került elő!

Ami a technikai integrációt illeti, nem volt hiány benne. Kahoot!, Prezi, PowerPoint, QR kód. Egy pár szóban kitértem már a QR kódos megoldásról, de egy picit részletesebben kifejteném. Ahogy elmondtam sajnos nem sikerült kihasználniuk az előnyét ennek a megoldásnak. Ezt úgy tudnám integrálni a saját órámba, hogy azt az egyik kurzuson ismertetett videón láttam. Például a térgeometria fejezetnél nagyon hasznos lehet, ha az egyes térgeometriai idomokat megtudnák nyitni a gyerekek a telefonjaikon, forgatni tudnák azt és vizsgálgatni. Egy csoportmunkás feldolgozás keretein belül a diákok leírnák, hogy melyik testnek mik a tulajdonságaik (lapok, élek, csúcsok száma, felszín, térfogat). Persze ez is nagyobb előkészületet igényel, hogy egyrészt meg kell találni a testek 3D-s modelljét, vagy ha nem találjuk, akkor elkészíthetjük őket (egyszerű programok segítségével). Mindezek mellett persze lenne az órán ezekre a testekre valós fizikai eszközök is, melyet körbe adhatunk.

Így telt az 5. mikrotanítás. Élveztem az órát annak ellenére, hogy a földrajz nem tartozik a kedvenc tárgyaim közé. Maguk a módszerek jók voltak, apró hibákkal, de azt gondolom tökéletes óra nem létezik. Azt gondolom bármely 9. osztályos diák is élvezte volna az órát. És talán ez a legfontosabb.

[nevelesesoktatas]

Kádár-rendszer Magyarországa

A második mikrotanításon sajnos nem tudtam részt venni, ezért a tanárok által készített óravázlatot fogom áttanulmányozni, így a reflexiómban főleg erről fogok írni. Az óratartók pedig Varga Virág és Somogyi Dániel. Mindketten töri tanárok lesznek, így azt gondolom, hogy nem volt nehéz dolguk eldönteni, hogy milyen órát tartsanak. Hogy egy picit nagyobb rálátásom legyen tanulmányoztam néhány csoporttársam reflexióját is.

Egy kis időutazásban vettek rész a többiek, mely a Kádár-rendszer körülményeit kívánta bemutatni. Az óra címe: Életmód és mindennapok a Kádár-korszak Magyarországán.

Az óra első 5 percét ismétlésre, ráhangolódásra tervezték. A csoporttársaim reflexiójában megjelenik, hogy elhangzott egy kérdés, ami segít feleleveníteni a témával kapcsolatos ismereteket. “Nagyszülők visszaemlékezései alapján milyennek írnád le a Kádár-korszakban élők életstílusát?” Nagyon jó ötletnek tartom, hogy egy ilyen személyes kérdést tettek fel. Bár sajnos erre nem érkezett sok válasz, de ezzel számolni kell. Virág és Dániel jól vették az akadályt, folytatták az órát a tervek szerint.

A kérdést egy videó bejátszás követi, amit szintén csak dicsérni tudok, mert a diákok szeretik, ha „szemléltetve” vannak a dolgok kép, videó, hang formájában. A “Szomszédok” című sorozatból volt egy rövid bejátszás, ezt kellett elhelyezni a Kádár-rendszerben. A bejátszáson keresztül egy kor-képet kaptak a diákok.

Ezt egy kvíz követte a Socrative alkalmazáson keresztül, a tanárok a diákokat az itt elért pontjaik alapján szerették volna csoportokra bontani, hogy a csoportok úgy nézzenek ki, hogy mindegyik csoportban legyen egy jobban teljesítő diák, aki valószínűleg több ismerettel rendelkezik a Kádár -rendszerről. Ha sikerült ezt kivitelezni, akkor egy teljesen legitim ötletnek gondolom.

Miután megalakultak a csoportok, az órát egy frontális tanári prezentálás követte - prezentáció az elméleti háttérről.

Ezt követte a csoportok aktív munkája. Minden csoport más témát és minden diák más instrukciókból és kérdésekből álló cetlit kapott. Horváth Anitától idéznék: „A tanárok blogposztokra irányították az egyes diákokat. A posztok rövid leírásokat, képeket és videókat tartalmaztak az adott témákban. Ezek segítettek a kérdések megválaszolásában. Az instrukciók és kérdések a kiosztott cetliken voltak általában egy mondatos vagy néhány elemes válaszokat igényeltek.” (lásd: fenti kép). Miután mindenki végzett az egyéni kutatásával a megszerzett ismereteket „bedobták” a közösbe, azaz mindenki ismertette a többiekkel, hogy mire jutott. Erre 5 percet kaptak a diákok, amiből nem tudom mennyi valósult meg az órán, de az 5 perchez némi kritikával állok. Ezeket az információkat minden csoportból egy ember prezentálta a többieknek.

Az óra befejezésének egy önértékelő táblázat elkészítését tervezték, ami nagyon hasznos lehet az önértékelés fejlesztésére. Úgy olvastam, hogy időhiány miatt sajnos erre nem volt idő. Ezt sajnálom!

Nagyon sajnálom, hogy nem tudtam részt venni az órán, szívesen kipróbáltam volna ezt a fajta csoportmunkát is, illetve felelevenítettem volna ismereteimet - ami valójában nem sok van- a Kádár-rendszer Magyarországáról.

[nevelesesoktatas]

Egészségedre.

Ebben a bejegyzésemben az eddigiektől egy picit eltérő mikrotanításra szeretnék reflektálni. Különlegessége abban áll, hogy a tanárszerepeket 3 tanuló töltötte be, Szekeres Sztella, Simon Szilvia és Czinkus Renáta személyében. Nagyon kíváncsian vártam már ezt az órát, mert sok lehetőséget láttam abban, hogy 3-an tarthatják meg. Persze úgy gondolom, hogy előnye mellett számos hátrányai is van, többek között, hogy több ember, több vélemény, így nehezebb közösre jutni. Persze embere válogatja!

Ezen az órán egy 11. osztályos biológia órájába csöppenhettünk bele. Az óra azt a címet kapta, hogy "Vitaminok és ásványi anyagok- az egészséges táplálkozás alappillérei". A cím magában foglalja egy picit, vagy nagyon az óra pedagógiai célját is, ami az egészségesebb, tudatosabb táplálkozás hangsúlyozása. Azt gondolom, hogy ez és hasonló témák sajnos csak nagyon kevés fókuszt kapnak. Legalább is én ezt így tapasztaltam. Remélem sokan tudnának vitába szállni velem ezzel kapcsolatba.

Az óra felépítése a következő képpen nézett ki:

1. Frontális rész, “elmélet” 2. Csapatmunka 4. Csoportok prezentációja 5. Teszt

Egy pár mondatban az egyes részekről:

1

Vannak olyan tantárgyak, fejezetek melyeknél szükséges, míg másoknál elengedhetetlen a frontális oktatás. Azt gondolom, hogy a tanáraink eltalálták azt a mennyiséget és talán minőséget is – ehhez nem nagyon értek -, ami még működött és nem egy ásítozó, unott bandával kellett elkezdeni a csapatmunkát.

2

3-4 fős csapatokra osztódtunk és egy-egy gyümölcs nevét viseltük, ennek később az óra zárásánál szerepe volt, mert egy pici versenyben vettünk részt. A csapatokat a TeamUp online alkalmazással osztották be.  A csapatoknak az volta feladata, hogy a kapott ásványi anyagokról, illetve vitaminról gyűjtesenek ki bizonyos információkat.

Mégpedig: Miben lelhető fel az adott anyag? Hol található a szervezetben? Hol hasznosul a szervezetben?  Vitaminok esetében miben oldódik? Milyen betegséget okozhat a hiánya? Ezeket az információkat egy előre elkészített szövegből kellett megkeresni, mely praktikusan az egyik tanár blogján volt elérhető.  A munkára kiszabott időkeretet egy online alkalmazás, a  Stopwatch segítségével jelenítették meg a táblán. Az elkészített vázlatot a Mindmeister online alkalmazáson gyűjtöttük össze. Minden csapatból egy ember prezentálta, amit a csapat létrehozott. A csapatomban a magnéziumért voltam felelős és a kapott szöveg teljesen alkalmas volt arra, hogy a megadott kérdésekre válaszoljak. Persze féltem attól, hogy valamelyik kérdésre nem válaszolok elég részletesen, vagy túlságosan bőségesen is. Egy sablon nyújtott segítséget a munkában.

3

A prezentálásnál felmerült a kérdés, hogy mennyire volt erre szükség. Azt vetették fel érvnek, hogy elég lett volna, ha kapunk pár percet, hogy áttanulmányozzuk a Mindmeistert. Én azt gondolom, hogy nem vált kárunkra meghallgatni, így legalább olvastuk, hallottuk az információt, ami sokat segített azok elsajátításában.

4

A „számonkérés” a már sokszor említett Kahoot! alkalmazással történt. Persze itt megvolt a veszély arra, hogy találkozunk olyan kérdéssel, amire nem tudunk válaszolni, mert nem hangzott el az információ. Nem emlékszem, hogy találkoztam ilyen kérdéssel. A tanulok, azaz mi, a csapatunknak szereztük a pontokat, amiből törekedtünk a lehető legtöbbet gyűjteni, mert a legjobb csapat jutalomban részesült. Bár nyilván minden órán ilyen jellegű motivációra nem lesz lehetőségünk, azért néha jól jöhet, hisz azért mégis csak gyerekekkel foglalkozunk és ki ne szeretne egy kis jól megérdemelt jutalom-nasit.

A Mindmeister alkalmazásról szeretnék egy pár szót ejteni. A saját órámon is szívesen használnám, mert egy nagyon jó gondolattérkép készítésére alkalmas online alkalmazás. Egy nagyobb fejezet lezárásánál alkalmaznám, itt összesíthetném, hogy miket tanultunk, milyen problémákkal kerültünk szembe és azokra milyen megoldási módszereket tanultunk. Például a függvények témakörében lévő fogalmakat nagyon jól lehetne szemléltetni. A kategorizálás is nagyon szemléletes.

Amit az óra egészéről megjegyeznék, hogy a tanárok nagyon különböző stílusban nyilvánultak meg. Volt olyan tanár, akinél azt éreztem mintha nem igazán tudta volna osztálytermi kontextusba helyezni magát. Mind ezekkel együtt egy kellemes órán vettem részt, és már csak azért is élveztem, mert mindvégig a szemem előtt tartottam a pedagógiai célt, amivel határozottan egyetértek.

Táplálkozzunk tudatosabban és egészségesebben, és erre hívjuk fel a gyerekek figyelmét is!

[nevelesesoktatas]

Avantgárd!

Szép napot kívánok!

Elérkeztünk ide is. 2017. május.2.-án megtartottuk Horváth Anitával a mi kis mikrótanításunkat. Hosszú gondolkodás után arra jutottunk – elvetve számos más jó ötletet -, hogy egy irodalom órát idézünk meg csoporttárainknak, azon belül is az avantgárd témakörébe vezetjük be őket. Feladatuk tehát az volt, hogy egy 12. osztályos diákká szellemüljenek át.

Ahogy azt gondoltuk, a tervezési folyamat igen sok időt és energiát vett igénybe. Többször is egyeztettünk online felületeken, de az igazi eredményességet a személyes találkozók hozták meg. Anitával nagyon könnyű volt ilyen értelemben összedolgozni, mert hasonló elképzeléseink voltak az óra struktúráját tekintve, így ezt gyorsan megoldottuk. Ez talán annak is köszönhető, hogy hasonló attitűddel rendelkezünk, az oktatást, pedagógiát tekintve. Így született meg az, hogy az óra elején legyen egy rá hangolódás, legyen egy pici frontális rész, csoportmunka, majd a végén önellenőrzés és önértékelés. Ezek után már csak ezek módját kellett kigondolni. Anita rendkívül kreatív volt, és azt gondolom, hogy inspirálóan hatottunk egymásra, szerencsébe nem kerültünk ötlet válságba, sőt talán túl sok ötletünk is volt, ami egy picit megnehezítette a feladatot. Rengeteg ötletet dobtunk el, amelyekről azt gondoltuk, hogy kiemelkedő pedagógiai céllal bírtak. Végül hosszas módosítások után megszületett az óravázlatunk.

Azt gondolom, hogy összességében elégedettek lehetünk magunkkal, apróbb hibák voltak, de szerencsére a pedagógia célt sikerült megvalósítani. Bár nehéz volt, de a tervezési folyamatnál is megpróbáltunk odafigyelni, hogy az óra kellőképpen rugalmas legyen az apróbb változtatások esetén. Ezt ki is tudtuk használni, hisz a szakértői mozaikot 4x4-es csoportban terveztük, de csak 3 csoportot tudtunk alkotni az órán résztvevő diákokkal. Így Anita tartott egy kis beszámolót a dadaizmusról, ez által is sablont adtunk a diákoknak, hogy a feladatuk során mit várunk el tőlük. Az idővel is úgy gazdálkodtunk, hogy ne legyen senkinek „üres”, tétlen perce az órán.

Nagyon örülök, hogy egy másik óra keretén belül, egyik csoporttársamtól megismerhettem a learningapps.com alkalmazást, így sikerült egy olyan ön ellenőrző játékot létrehozni, melyet a tapasztaltak, és a későbbi vélemények alapján is sikeresnek könyvelhetünk el. Mind ezek mellett lehetőséget adott a differenciálásra is, olyan értelemben, hogy a gyorsabban haladó diákoknak lehetőségük volt egy „Legyen ön is milliomos!” játéknak a keretein belül letesztelni az órán elsajátított tudásukat. Sok kérdés felvetődött bennünk mind az órán, mind pedig a tervezési folyamat alatt, de a döntéseink helyesek voltak a visszajelzések alapján. Egyik fontos kérdésünk az volt, hogy a feladatokat kell-e ilyen részletességgel prezentálni, mint ahogy azt mi tettük, annak érdekében, hogy az egyes feladatoknál, amiből azért volt egy pár, senkit ne „veszítsünk el”, ha valaki lassabban haladna. Juhász Sándor véleménye volt az, hogy talán túlságosan „bölcsészes” volt ez a megoldás, viszont a többiek megerősítettek abban, hogy szükség volt erre.

Az óra középpontjában a fél-mozaik módszer állt. A szürrealizmussal, futurizmussal, illetve az expresszionizmussal foglalkoztak az egyes csoportok. Ez töltötte ki az óra nagy részét. A diákok nagyon élvezték és nagy kíváncsisággal, nyitottsággal álltak bele az egyes irányzatok elsajátításába.

A technikai integrációnál a legfőbb szempont a változatosság volt. Két részből is. Egyrészt megfigyelve a többi mikrotanítást a Kahoot! és a Socreative alkalmazások többször is előkerültek, mi ezeket emiatt kizártuk. Másrészt a saját óránk keretein belül is szerettük volna, ha a digitális technológia és használata többféle módon is szerepet kap. Persze oda kellett figyelnünk, hogy ne essünk túlzásba, mert az kontraproduktív lett volna.

Ami többi órán nem nagyon került elő, vagy csak kevés figyelmet kapott, az a házi feladat. A házi feladatot mind a ketten nagyon fontosnak tartjuk, így mindenképp szerettünk volna adni a diákoknak. Egy apró idő csúszás miatt az utolsó kis önértékelő feladatot is háziba kellett kiadnunk. Az önértékelést a Padlet online alkalmazással végeztük volna. Ebben a korábbi bejegyzésemben olvashatsz az alkalmazásról. Döntenünk kellett, hogy vagy elveszünk x percet a szünetükből vagy házinak adjuk fel, és mi az utóbbinál maradtunk, és azt gondolom, hogy ez így volt helyes. Hisz azt kihangsúlyoztuk, hogy a következő órán visszatérünk erre és ezek megbeszélésével kezdjük majd az órát, így a pedagógiai célja is megvalósul.

Zárásként annyit, hogy nagyon elégedett vagyok magunkkal, azt gondolom, hogy érdekes, élvezhető 45 percben vettek rész a csoporttársaim és mi is. Az óra végén elhangzott vélemények konstruktívak voltak és megerősítettek minket abban, hogy megfelelő attitűddel álltunk ehhez a kihíváshoz.

[nevelesesoktatas]

Magyarország, így szeretlek!

A harmadik mikrotanítást Maklári Dalma és Szűcs Rita tartotta, méghozzá egy projektmunka keretein belül. Történelem és földrajz érdekes fúzióját valósították meg. Kiemelném azt a kreativitást, amivel az órát kontextusba helyezték. A szituáció az volt, hogy a suliba jönni fog egy cserediák, akinek egy projekt keretében bemutatjuk Magyarországot történelmi és földrajzi vonatkozásban! 

A projektmunkában fontos szerepe van a kollaborációnak, itt sem történt másképp. Az óra első perceiben csoportokat alakítottunk. Az osztályt 4 csapatba osztották, melyek közül kettőnek földrajzi, kettőnek történelmi témát kellett feldolgozni.

1. csoport: Magyarország történelmének főbb csomópontjai. 2. csoport: Nemzeti jelképeink, ünnepeink. 3. csoport: Magyarország természetföldrajza. 4. csoport: Magyarország gazdaságföldrajza.

Sajnos ezt követően a tanáraink egy hibát követtek el a véleményem szerint, mégpedig az egyes csoportoknak külön-külön mondták el, hogy mi a feladata, ami azért nem túl előnyös, mert míg Dalma és Rita is beszélt egy-egy csoporttal, addig 2 csoportnak nem volt feladata. Nyilván ebben a környezetben olyan nagy galiba nem keletkezett belőle, de egy valós osztálytermi kontextusban már annál inkább előfordulhat, hogy a gyerekek visszaélnek ezzel, szóval törekedjünk az ilyen „üres” percek elkerülésére. Ezt úgy lehetett volna megoldani, hogy egy ppt formájában kivetítik a táblára, hogy mi a feladat! Az viszont jó ötletnek tartottam, hogy a feladatok és minden, ami hozzá szükséges az a tanár blogján volt elérhető.

A 4-es csapatot Horváth Anitával alkottam. A feladatunk az volt, hogy mutassunk be legalább 5 (de természetesen lehetett többet is) olyan várost, amely valamely mezőgazdasági vagy ipari termékéről híres (pl.: makói hagyma, hollóházi porcelán). Az adott várost el kellett helyezni a térképen, illetve a terméket röviden be kellett mutatni. A feladatra 10 percünk volt. És itt meg állnék. Egy olyan akadályba ütköztünk, amiről a tanárok nem tehettek, viszont ezzel is számolni kell. Ez pedig, hogy meglehetősen kevesen voltunk, és egy páros munka, főleg, amit így ki kell dolgozni sok időt vesz igénybe. Tehát az időnyomás nagy volt, persze vannak olyan diákok, akiket ez motivál, de ezek nem mi voltunk! Persze a tanáraink nyugtattak, hogy nincs semmi baj, ha nem lesz tökéletes, lesz még alkalmunk dolgozni vele, ami azért megnyugtató volt. Az, hogy össze kellett dolgozni egy „osztálytárssal” több szempontból is jó dolog. Egyrészt meg kellett vitatni, hogy melyek is legyenek ezek a városok és termékek, amit be fogunk mutatni, azaz közös nevezőre kellett jutnunk, így a kompromisszum készséget és a szociális kompetenciákat is fejlesztette. A kooperáció nagyon hasznos, ennek során valójában soha nem az az érdekes, hogy mit tudunk, hanem hogy másokkal együtt mit tudunk kihozni magunkból. Így elkészült a mi kis prezentációnk! Ezzel lelt az óra első fele.

Az óra második részében pedig a csapatok egy tagja bemutatta, mire jutottak az adott téma feldolgozásában. Ezeket a munkákat a tanárok szóban értékelték, és kérdéseket is intéztek a diákokhoz.

A technikai integráció főleg arra volt hívatott, hogy az előadásunkhoz megfelelő tartalmi anyag készüljön, például egy PowerPoint formájában. Az további pozitívum, hogy nem volt megkötve mivel kell dolgozni, így a kreativitás is szerepet kapott. Így volt aki plakátot készített, volt Prezi, és persze a „jó öreg” PowerPoint sem hiányozhatott. Mindenképp jónak tartom, hogy a gyerekek megismerkednek ezek használatával és rutint szereznek benne. Másrészt, hogy ezt elő kellett adni a csoportnak, majd nyilván a cserediáknak is, az pedig a kommunikációs, előadói készség fejlődését szolgálta. Ahogy azt már említettem, jó ötletnek gondom, hogy a feladatokat elektronikus formában kaptuk meg és így is kellett velük dolgozni.

Saját órám keretei között hasonlóan tudnám elképzelni az alkalmazott módszert. Úgy kivitelezném, hogy például egy fizika órán a diákoknak egy-egy kis kísérletet kellene a többieknek demonstrálni. Kapnának felkészülési időt, illetve szükség esetén segítséget tőle, ha esetleg elakadnának. Egy részletes leírás és az eszközök biztosítása elengedhetetlen. Miután a csoportok elkészültek a kísérlettel, ezt az osztálytársaiknak demonstrálni kell. A kísérletet megelőzné egy összefoglaló prezentáció, hogy a többiek tisztába legyenek, hogy melyik témakörből, mit fognak látni, esetleg milyen összefüggések vonatkoznak ide. Tehát 2 részből áll a feladat, így lennének csoportszerepek. A csoport egyik része a kísérletet készíti elő, a másik része a prezentációt.

A tanárok folyamatosan éltek a formatív értékelés adta lehetőségekkel. Biztató, dicsérő szavaik motiválóan hatottak az egész osztályra.

Összességében élveztem az órát és vártam, hogy dolgozhassak még a csak részben elkészült prezentációnkon. Az óra felépítése egyszerű, mégis egész volt. Nem volt semmi erőltetve, természetes hatása volt az órának. Abszolút eltudom képzelni egy valós osztálytermi kontextusban. Remélem tetszeni fog a cserediáknak a végeredmény ;)

[nevelesesoktatas]

Padlet-re fel!

Üdvözlök minden kedves látogatót!

A mai blogbejegyzésem, ahogy már próbáltam a címben is utalni, a Padlet online alkalmazásról fog szólni. Vizsgáljuk meg előnyeit, mire jó és miért is jó. Először is pár szóban beszeretném mutatni az alkalmazást.  A Padlet egy virtuális fal, melyre cetliket, posztokat helyezhetünk ki? De miért kell ennek virtuálisnak lennie? Sokkal több lehetőségünk van, mint egy fizikai cetli használata esetén. Hozzáadhatunk videókat, képeket, és a cetlik névtelenül jelennek meg, ha szeretnénk.

A Padletbe bejelentkezhetünk Facebook vagy Gmail fiókunkkal egyaránt. Amikor bejelentkezünk, egyből készíthetünk új falat a Padlet készítése menüpont alatt. Ott láthatunk majd a későbbiekben minden olyan falat, amit készítettünk, amit valaki megosztott velünk vagy melyben közreműködtünk. Lehetőségünk van a fal kinézetét módosítanunk, viszont ami sokkal érdekesebb, az az a funkciója, hogy azok az emberek, akikkel megosztjuk a falunk linkjét, valós időben (realtime-ban) posztolhatnak, és a készített posztjukat bármikor szerkeszthetik. Előnyéhez tartozik, hogy a gyerekeknek nem kell bejelentkezni sehova, hogy létrehozhassanak jegyzeteket a falon. Megosztáskor lehetőségünk van eldönteni, hogy milyen jogosultsága legyen a linkel rendelkezőnek. Szerkesztő vagy csak olvasó. Továbbá jelszóval is levédhetjük ezeket. Használható webböngésző segítségével (okostelefon, számítógép, tablet, stb.), webböngésző applikációjaként (Chrome, Mozilla), iPad alkalmazásként. Könnyen kezelhető, átlátható, abszolút felhasználóbarát felülete van, és hogy tovább bővítsem az előnyét, magyar nyelven is elérhető.  

Tantárgytól független, szinte bármely órán lehet használni. Ez a fal megmarad, nem kell semmit sem kidobni, a diákok visszanézhetik, amit csináltak. Az azonnali megjelenítés motiválóan hat mindenkire. Több szerepben is eltudom képzelni ezt az alkalmazást! Óra elején, ismétléskor, összefoglalásként, előzetes tudás felméréseként, ötletelgetésnél, amikor fontos, hogy ne tudják egymás nevét (vagy nem fontos, hogy tudjuk, ki írt és ki nem).

Mivel az eddigi bejegyzéseim főként a matematika szakra fókuszált, és többnyire ilyen vonatkozásban vizsgáltam a dolgokat, ezért most egy fizika óra keretébe próbálkozom meg beilleszteni az alkalmazást.

11. osztály, elektromágnesesség a téma, azon belül is mágneses indukció. Ezt a témát bevezető órán, még mielőtt belekezdenénk bármibe is, a gyerekeknek egy Padleten kellene összegyűjteniük az előzetes tudásukat, milyen ismereteik vannak, akár az indukcióval, mágnessel és tulajdonságaival kapcsolatban, miket tapasztaltak korábban. Miután az órán megbeszéltünk volna mindent, amit megkell az óra utolsó 5 percében ismét elővenném az alkalmazást és az lenne a gyerekek feladata, hogy írjanak legalább 1 dolgot, az alábbiakhoz: 1. Tudtam: 2. Meglepett: 3. Érdekel (kérdésem): A következő órát azzal kezdeném, hogy a felmerülő kérdéseket megbeszélnénk! Azt gondolom, hogy az utóbbi alkalmazásnak csak akkor van fejlesztő hatása, ha újból foglalkozunk vele! Azt gondolom, hogy ez egy nagyon hasznos alkalmazás. De a mondatok helyett, beszéljenek a tettek, mindenkinek ajánlani tudom. Ahogy elkezdtük, úgy is fejezzük be! Tehát:

Padlet-re fel!

[nevelesesoktatas]

A gerincesek világa

Az első mikrotanítást Horváth Lilla és Varga Olivér tartotta, egy biológia órát, melynek témája a gerincesek volt. Az órát egy bevezető órának szánták, az új és igen nagy témakör részletesebb tárgyalása előtt. Nekünk, tanulóknak pedig 10.-es diákok bőrébe kellett bújnunk.

Lillában a tanóra megtartása után felmerült az a kérdés, hogy nem volt-e túl sok és különböző tanulási módszer alkalmazva? Én azt gondolom, hogy nem! Nyilván a személyiségemből is fakad, de nekem nagyon tetszett az, hogy a mozaik csoporttól, a frontális tanítástól egészen a versenyfeladatig igen széles palettán dolgoztak, és mindezt úgy alkalmazták, hogy nem ment a tanítás rovására.  

Volt olyan csoporttársam, aki megjegyezte, hogy az óra elején lévő bemelegítő, „megérkező” körre nem feltétlenül volt szükség. Ezzel részben egyetértek, viszont, ha mélyebbre nézek, akkor azt látom mögötte, hogy nem tudhatjuk, hogy ez hányadik óra volt, vagy hogy éppen milyen óra volt előtte. Azt gondolom, hogy ezek azok a pillérek, amelyek függvényében tudnék hatékonyabban dönteni.

A bemelegítő kört úgy folytattuk, hogy a csoport 2 részre lett osztva, Lilla az egyik, Olivér a másik csoporttal dolgozott. Az én csoportomban a halakról volt szó, melyről a tudnivalókat félig frontális, félig brainstorming formában tudtuk meg. E mellé kaptunk egy lapot melyen a hüllőkről voltak információk, amiket memorizálnunk kellett. Itt jegyezném meg azt az észrevételem, hogy sajnos nem egészen volt érhető a feladat, másrészt soknak éreztem az információt, ami abban a pár percben „rám zúdult”. Memória játéknak éreztem az egészet, aminek abban állt a sikere, hogy kinek erősebb a rövidtávú memóriája. Az itt megszerzett információkat később a másik csoportból kapott páromnak vissza kellett mondanom, és persze fordítva. Számomra ez ilyen mini-mozaik módszernek tűnt. Nem emlékszem, hogy erről hallottam volna instrukciót, ezt sajnáltam. A felelősségvállalásnak fontos szerepe volt.

A madarak osztályozásának tanulmányozásához egy telefonos alkalmazást használtunk, a Madárhatározót. Sajnos itt is a feladat részletes leírása hiányzott számomra, ezen felül viszont nagyon hasznosnak találtam, miután a játék közepén megértettem, hogy mi a feladat. Ezt követte a záró teszt, amiben a Kahoot! (app letöltése) alkalmazást használtuk. Többen megjegyezték, hogy egy-két próbakör nem ártott volna, ehhez én csatlakozom, bár én már használtam korábban is ezt az applikációt, de tanárként számolnunk kell azzal, hogy többeknek ismeretlen lehet. Véleményem szerint jókor használták, így záráskén, összefoglalásként nagyon hasznos volt. A fontosabb kérdések előkerültek, a helyes választ mindenki láthatta, így aki esetleg rosszul válaszolt ő is megtanulhatta. A kérdések számát is megfelelőnek tartottam és azt gondolom, hogy az óra idejének is kellő részét töltötte ki ez a sokunk számára kedves, hasznos feladat. A pedagógia célra alkalmas volt és részemről sikeres is.

Leginkább formatívan érékeltek a tanárok, Olivér a mi csoportunknál folyamatosan biztatott minket, kérdéseivel gondolkodásra késztetett, dicsérő szavaival pedig motiválta a csoportot. Az egész óra alatt volt pontszerzési lehetőség, majd elmondták, hogy ez alapján osztottak volna ki kis-ötösöket a legjobban teljesítő 3 diáknak. Én viszont azt gondolom, hogy önmagában ez egy nagyon jó ötlet és vannak órák, ahol ez motiváló és hasznos lehet az óra sikerességét tekintve, viszont ennél az óránál ezt nem tapasztaltam. Kevés lehetőség volt úgy érzem, hogy kibontakozzunk.

A leghatékonyabbnak a Kahoot alkalmazás integrálását tartom. Azt gondolom, hogy a diákok lelkesebbek, ha használhatják valamilyen formában a telefonjaikat, vagy valamilyen egyéb technológiai eszközt. Mikor megismerkedtem a Kahoot!-tal, elhatároztam, hogy én szeretném alkalmazni a tanításomban. Azt gondolom, hogy matematika, illetve fizika órán témakörtől függetlenül tudnám használni, hiszen ezt a tantárgyi sajátosságok lehetővé teszik. Azt is eltudom képzelni, hogy rendszeressé váljon egy-egy kisebb témakör zárásánál összefoglalásnak, tudás ellenőrzésnek, ezáltal a tanulok felmérhetik még a dolgozat előtt, hogy milyen szinten állnak, hol vannak hiányosságaik. Persze ehhez sok komponenst figyelembe kell venni, melyekre nem szeretnék most kitérni.

Összességében elégedett voltam az órával, hisz figyelembe vettem egy számomra igen fontos tényezőt, mégpedig, hogy az első óratartók voltak. Elsőnek lenni mindig nehéz, annak ellenére, hogy hátránya mellett előnyöket is tartalmaz, ami leginkább abban áll, hogy nincs viszonyítási alap. Értékelés szempontjából viszont fontosnak tartom. Lilla és Olivér jól kiegészítették egymást, megvolt az összhang. Annak ellenére, hogy a biológia nem volt és talán nem is lesz a legkedveltebb tantárgyam, egy jó légkör alakult ki, szívesen dolgoztam és nem éreztem tehernek. Az óra amennyire lehetett kellemes hangulatban telt és hát végére az a jutalomfalatka gondoskodott az édes zárásról.

[nevelesesoktatas]

Tanulás az interneten!

A Gutenberg-galaxisnak köszönhetően a könyvek által egyre tágult a világ, az elérhető ismeretek köre. 1970 körül a számítógépek elterjedése, majd később az internet megjelenése forradalmasította a mindennapi életet. Ma már olyannyira internetközpontú lett a világunk, hogy el sem tudnánk képzelni, milyen lehet internet nélkül. Megjelent a szórakozásban, a munkában, és hát az oktatásban. Szerencsére érezhető a törekvés az internet oktatásba való integrálására úgy, hogy a lehető legeffektívebben kihasználjuk a benne rejlő lehetőségeket.

Ma már minden tudás az interneten van. Megfelelő köntösben megkönnyíthetjük a gyerekek tanulását. Ezt a célt szolgálják az interneten elérhető tananyagforrások. Ilyen például az első bejegyzésemben említett IKT Műhely, Sulinet, VideóTanár, Zállatorvos, Realika, Zanza, Tempus Digitális Módszertan, és említésként egy pár angol nyelvű oldal: Khan Achademy, Scientix, British Movietone.

Ebben a blogbejegyzésemben a VideóTanár-ról szeretnék részletesebben beszámolni. Azért választottam ezt az oldalt, mert egyrészt magyar, másrészt igen komplex, mert sok tárgyal kapcsolatban találhatunk anyagokat:

Biológia

Ének-zene

Fizika

Földrajz

Informatika

Irodalom

Kémia

Matematika

Nyelvtan

Természetismeret

Történelem

Vizuális kultúra

Az ingyenes regisztráció után nekikezdtem az oldal felfedezéséhez. A kémia szekciót választottam a mélyebb szintű tanulmányozáshoz, mert ez az a tárgy, amit sem az általános, sem a gimnáziumi évem alatt sem kedveltem igazán. Lehetőségünk van kiválasztani, hogy hányadik évfolyamos anyagot szeretnénk tanulni. Különböző nehézségi szintű anyagok elérhetőek és ez alapján is szűrhetjük a tartalmakat. Ezt nagyon jó ötletnek találom. A témakör kiválasztása után megtekinthetünk egy összefoglaló videót, ezt videótanárnak nevezzük. Sajnos az általam választott témakörhöz, egy meglehetősen rossz hanganyagú videó volt készítve, viszont ezt egy picit kompenzálta a hozzá tartozó képi anyag. A videó megtekintése után ellenőrizhetjük tudásunkat egy teszt kitöltésével. A tesztben több típusú kérdés található, ami változatossá tette annak kitöltését. Játékossá teszi az, hogy időre megy, illetve, hogy van 5 életünk, ami értelem szerűen minden rossz válasznál csökken. Minden megválaszolt kérdés után azonnal megtudjuk, hogy helyes választ adtunk-e. Küldetések keretein belül pedig versenyezhetünk más felhasználókkal, barátainkkal, ismerőseinkkel.

Néhány előnye:

Felhasználóbarát felület

Ingyenes

Tesztek

Ötleteket kaphatunk a Videótanár oktatásban történő használatához

Küldetések

Mi is tölthetünk fel anyagot

A digitális tananyagforrás megtekintését követően az fogott meg leginkább, hogy nem helyettesíteni akarja a pedagógust, hanem kiegészíteni.

Az oldalt az óráimon úgy használnám, hogy az éppen tanult témakör anyagának egy részét házinak adnám feldolgozni, egy részét az órán közösen gondolkodva oldanánk meg. A letölthető módszertani füzetből jobbnál jobb ötletekkel gazdagodhatunk.

Azt gondolom, hogy minden általános iskolásnak (és persze minden érdeklődőnek) csak ajánlani tudom. A kiválasztott digitális tananyagforrás alkalmazásának hasznát leginkább abban látom, hogy a gyerekek játékos formában tanulhatnak, ellenőrizhetik tudásukat, és persze pótolhatják hiányosságaikat. Lehet, ha ismertem volna ezt az oldalt, én is más szemmel álltam volna a kémiához!

Hivatkozások:

http://hirmagazin.sulinet.hu/hu

http://videotanar.hu/

https://www.youtube.com/user/zallatorvos

http://realika.educatio.hu/

http://zanza.tv/

http://www.tpf.hu/tudastar_kereso

https://www.khanacademy.org/

http://scientix.eu/

https://www.youtube.com/channel/UCHq777_waKMJw6SZdABmyaA

[nevelesesoktatas]

Alkalmazzuk! - de hogyan?

Ez a blogbejegyzés az IKT Műhely egyik videójával kapcsolatos reflexiómról fog szólni.

Ide kattintva elérhető az összes IKT Műhely 2014-es videó, amelyek közül Priszlinger Ferencné: Háromszögek a matematikában és azon túl című videót választottam.

Hogy miért pont erre a videóra esett a választásom? Matematikatanár szakos hallgatóként figyelmem gyorsan megragadta a „Háromszögek a matematikában…” szövegrész, majd miután tovább olvastam, nem volt kérdés.

Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányaimat egyaránt végig kísérte az a gondolat, hogy mindazokat az ismereteket, amelyeket sokszor oly nagy nehézségek árán megszerzünk, hol és milyen formában tudjuk alkalmazni, hasznosítani. Melyik diák fejében ne fordultak volna meg azok a gondolat, hogy „Ez mire jóóóó?”, „Miért kell ezt tanulni?” , „Úúúúgyse’ fogom használni!!!” és társai.

Azt gondolom, hogy ebben a videóban részben választ kapunk ezekre a kérdésekre. Jól demonstrálja azt is a videó, hogy egy olyan tantárgyat, amit talán állíthatom, hogy a legkevésbé kedvelnek a gyerekek, igen is lehet érdekesen és úgy tartani, hogy a tanulók a lehető legtöbbet belerakják tudásukból, átérezzék a matematika fontosságát és ezáltal könnyebben elsajátítsák az ismereteket.

A diákok egy projekt keretén belül dolgozták fel a geometria egy igen kicsi szeletét, a háromszögeket, mégpedig olyan módon, hogy az miként jelenik meg mindennapi életünkben, legyen szó utazásról, építészetről és még sok-sok más területről. A gyerekek csoportban dolgoztak és egy-egy területet részleteztek. A prezentáció mellé készíteniük kellett egy feladatot az osztálytársaiknak. Ez a része nagyon tetszett, mert még nem igazán gondolkodtam el ezen. Ahhoz, hogy ilyen gördülékenyen történjen egy ilyen óra, nagy szükség volt egy eszköz béli háttérre (projektor, számítógépek, stb.). A megismert technológiai eszközök alkalmazásának hasznát leginkább abban látom, hogy lehetővé tette a diákoknak a tartalom nyomon követését, értékelését, egy saját egyedi felületet hozhatnak létre, és a házi feladatok is egyszerűen nyomon követhetőek. Bár sok ezek közül papírral és tollal is kivitelezhető, valljuk be, sokkal macerásabb.

A gyerekek az órán több online alkalmazást is használnak:

GeoGebra, Coggle, Edu2.0 (nem találtam meg, a videóban leírt link egy másik oldalra vitt: Neo, aminek hasonló funkciója van)

A geogebra-t már ismertem és használtam is, viszont a coggle-t még nem, ami egy látványos, interaktív gondolattérkép-készítő alkalmazás. Ezt például egy új témakör bevezetésénél tudnám integrálni a tanításomba, pontosabban megmutassam, hogy az új téma definíciói, fogalmai, hogyan épülnek egymásra, hogy a diákoknak szemléltessem azokat a folyamatokat, amiken végig megyünk.

A megtekintett film segített nekem abban, hogy minden kételyem eloszoljon azzal kapcsolatban, hogy a digitális oktatásnak van-e jövője. Igen is van. A digitális eszközök használata, ha azok megfelelő minőségben és mennyiségben vannak alkalmazva pozitív, fejlesztő hatással bírnak. Az interjúban felszólaló diákok is arról számoltak be, hogy sokkal érdekesebb az óra, és ezáltal megszeretik a tárgyat.

A tanárnő formatív értékelése során odafigyelt arra, hogy ne minősítsen, az értékelését indokolta, kiemelve azokat a dolgokat, melyek meghatározták a projekt minőségét.

A film megtekintését követően az fogott meg leginkább, hogy a tanárnő milyen nyitottan, mekkora lelkesedéssel áll a matematika tanításához. Bízom abban, hogy én is hasonlóan fogok dolgozni, hiszen a gyerekek érzik azt, hogy a tanár élvezetből tanít, vagy csak egy feladatnak, munkának fogja fel.

Összegzésként annyit írnék, hogy egy ilyen, és ehhez hasonló óra, mint az látható nagyon jól kivitelezhető, bár azt hozzáteszem, hogy időigényét tekintve inkább egy szakkör keretén belül, hisz a tanárnő említette, egy ilyen projekt lebonyolítása kb. 10 órát vesz igénybe.

Hivatkozás:

https://www.youtube.com/watch?v=ABx12pD9Bo8&t=10s

https://www.geogebra.org/

https://coggle.it/

https://www.neolms.com/