neszeletelj

[neszeletelj]

Simogassátok Karcsit

[neszeletelj]

Bocs, de téged nem zavar az alkotmánybíróság felhigítása, a mérhetetlen korrupció, és a szimpla gyűlöletre épülő propaganda? Nem zavar, hogy nincsen ellenzék a közpénzből fenntartott közmédiában? Nem zavar, hogy haldoklik az egészségügy és az oktatási rendszer? Nem zavar, hogy nincs vita, nincs valódi társadalmi egyeztetés, és képviselői indítványokon keresztül törvénykeznek? Olyan hosszan tudnám sorolni...tényleg nem zavar? Nem látod mihez asszisztálsz? Nem látod, mi történik ebben az országban? Nem zavar, hogy nem nyomoz az ügyészség? Nem zavar, hogy a saját kognitív disszonanciáx lehetsz a fejedet?????

Néhány gondolat a választásról

Vége. Megszámláltuk az összes szavazatot, eltakarítottuk a szavazókörök körülötti szemeteket és most kicsit leülünk pihenni. Leülünk egyet gondolkodni. Átértékeljük, hogy pontosan mi történt. Az van ugyanis, hogy újra kétharmada lett a Fidesz-KDNP pártszövetségnek. Ki is mondom, mert nagyon kikivánkozik belőlem: ez jó érzés, nagyon-nagyon jó érzés ma magyarnak lenni. Az ember el sem hinné, ha nem olvasná ezt a hírt ellenzéki médiumokban is. Igen, tényleg győztünk! De vajon mi ennek a hatalmas győzelemnek az oka? Mi annak az oka, hogy az úgynevezett csendes többség nyerte meg a választást? Mi az oka annak, hogy az ellenzék szavazói hittek a saját vezetőiknek és már-már bele is élték magukat abba a téves hitbe, hogy április 9-étől könnyedén eltakarítják Orbánt és új országot építenek majd a romokon? Vajon mitől tévedett ekkorát mindenki azon az oldalon? Elmondom, hogy szerintem mitől.

Azt gondolom, hogy az egész magyarországi politika diszkurzív mezeje volt egy kicsit homogén. Kormánypártiként pontosan tisztában vagyok vele, hogy a magamfajta Fidesz-szavazó csendben volt az elmúlt időszakban és egyáltalán nem hallatta a hangját – tisztelet a kivételnek, szemben az ellenzékiekkel, akik folyamatosan politikáról beszéltek, ráadásul mindezt arrogáns és ellentmondásokat nem tűrő módon, érvek nélkül, nagy hévvel és mint mondtam: a velük szemben elhelyezkedő vélemények megértésének teljes hiányával. Az elmúlt időszakban az ellenzéki szavazók egész álló nap kizárólag egymással és hasonszőrű emberekkel beszélgettek (similis simile gaudet), kivéve amikor közéjük került egy-egy fideszes, mert akkor megvetően lesajnálták, kigúnyolták és mélységesen lenézték őt a véleménye miatt. Ebből pedig aztán az következett, hogy a kormánypártiak sosem társalogtak politikáról, sosem mentek bele vitákba és soha nem álltak ki az aggresszív ellenzékiekkel szemben, hiszen teljesen feleslegesnek láttak mindennemű beszélgetést. Ez pedig egyenes következménye volt annak, hogy minden ellenzéki szavazó elhitte, hogy ebben az országban a társadalom lemélyebb szövetein élők is el akarják zavarni Orbánt és a Fideszt. Nos, jelentem: ennek az elgondolásnak teljesen az ellenkezője történt.

Ebből kiindulva én azt tanácsolnám minden ellenzékinek a jövőre nézve (2022-re), hogy legközelebb többet beszéljenek velünk, többször figyeljenek ránk, különösen az érveinkre és a céljainkra, és ne csinálják még véletlenül sem azt hogy rögtön lehülyéznek mindenkit aki kikiabál az européer Kánonból. Ez nagyon rossz gyakorlat és ide vezet. Helyette inkább türelemmel és alázattal kellene mindenkivel beszélni és nem “birkamenetezni” meg “prosztó vidékizni”… mi is türelemmel és a legnagyobb megértéssel beszélgettünk annak idején a legelvakultabb baloldalival is Gyurcsány Magyarországán, ami aztán végül meg is hozta gyümölcsét 2010-ben. 

Továbbá én azt látom, hogy ma Magyarországon két társadalmi tömb létezik: van egy szűk kritikus tömeg, amely nagyon hangos, nagyon européer és nagyon nem érti az idők szavát, valamint van egy másik, amely széles, halk, nyugodt, bölcs és pontosan tudja, hogy mit jelent a Kairosz és a Kronosz közötti különbség. Nos, ez a két réteg csapott össze tegnap este és hát kitűnően látjuk, hogy mi lett ennek a vége. Győzött a józan ész, a megmaradás, a biztonság, a család, a hagyomány és egy kicsit győzött az európai szellem is. Persze nem Guy Verhofstadt és Jean-Claude Juncker európai bákásza, hanem a régi Európa tiszta kísértetei. Szent István és Goethe szelleme. És ez így van jól, így van rendben.

Végezetül pedig hadd szóljak pár szót azokhoz, akik most vígaszt keresnek:

ti, akik sokan megváltoztatjátok a profilképeteket feketére, nem mentek be dolgozni, sírtok és összeomlatok Orbán újabb négy esztendejének hallatán, azt üzenem nektek hogy ne üljetek fel a gusztustalan ellenzéki erők véleményének, valamint nyugodjatok meg és nyissátok ki a szemeiteket! Nem fog történni semmi rendkívüli az országban, amitől félnetek kellene. Minden megy tovább majd a normális kerékvágásban. Magyarország gyarapodni és erősödni fog. A magyar lélek egyre tisztább és józanabb lesz, és végül az Idő rostája nem minket fog kihullatni, hanem azokat, akik nem értették meg Kairosz szavát.

Hajrá magyar Tumbli, hajrá magyar tumblisok! :)

[neszeletelj]

Mindig is utáltam, most méltó módon búcsúzom.

The Final Vine Compilation

[neszeletelj]

Taxis szerint...

... a sok köcsög szilveszterkor is csak bebaszik, mint bármelyik hétvégén, szánalmas. Próbáltam nagyon artikulálni, de csak azt tudtam mondani neki hogy: szilveszter. Aztán hallgattunk hosszan, a rádióban pedig megszólalt egy Enya szám.

[neszeletelj]

Miért..

eszem annyira tele magam minden karácsonykor hogy aztán alig tudok aludni? Az év falásiroham napja... Minden olyan szépen és csillagóan kezdődik, aztán meg csak ott ülök már egyedül az asztalnál, mindenki az ajándékait basztatja, én meg tolom az összes mama sütijeit. Pedig legalább a felük nem is finom. Később a fotelben töröm a sósat, aztán amikor elkezdünk kártyázni, képes vagyok kistányéron a főételig visszatekinteni, hogy aztán minőségi csokoládét málasszak szét a számban. Szaloncukrok és mandarinok kísérnel egész este. Elkerül pár mogyoró, és három gombóc fagylalt is. Aztán éjjel mint egy haldokló fóka a parton, dobálom magam, hallgatom ahogy szuszognak a jószágok a szobában, és hülye játékokat nyomkodok a tableten. Hajnal háromkor fél óra a wc-n. Pedig a karácsony szeretettel teli, igazán stresszmentes, ideális családban. Pszichológia okokat ide alul lehet írni.

[neszeletelj]

[neszeletelj]

Most lett elegem....

... nem a politikusok vannak értünk? Mi van itt királyság, és uralkodók? Építsenek egy hatalmas konferencia központot és luxusszállókat a reptér mellé, és tárgyaljanak ott. Nem kell rodeózni a belvárosban, mert ezek az órák a saját életünkből mennek el. Elég volt a városban szirénazva fekete autókonvojokban haladó miniszterekből és államtitkárokból. Tessék ülni a dugóban, mint mindenki más. Az agyam eldobom! Minket szolgáltok, vegyetek vissza az arcotokból, de sürgősen!

[neszeletelj]

Last hours...

[neszeletelj]

jatekhataroknelkul@freengos.com

mi lehet az emailcíme vajon?

sorosgy1930@citromail.hu talán

[neszeletelj]

Ez nagyon kellemes

[neszeletelj]

Minekmentoda

A szomszéd nekitolatott lendületből a sajat kocsijával a céges autójának, amit a murvás talajon finoman rátolt a bringámra, ami eldőlt, és ezzel további 7 kerékpár is. A szomszéd szerint, miért kell odatennem a szar biciklimet? Frappáns válaszokat várok, mert azóta csendben vagyok ...

[neszeletelj]

Öreg vagyok egy rendes kávéhoz?

Teljesen elfogadom hogy a kávéban is van divat, hogy kinek mi finom, kár ezen vitatkozni, mégis szinte bármelyik mai kávézóba bemegyek, ezek a zöld, édes kavék vannak, és én nem ütöm fel tejjel, így csak annyi a baj velük hogy 600-ért nincs kávé ízük. Mikor kérdezem hogy egy hagyományos pörkölésű, sima presszót ihatnék-e, lenéző arccal megmagyarázza nekem hogy eddig nem ittam igazi kávét, ez az. Hiába hivatkozom bármelyik olasz vasúti restire, ahol jobb kávét iszom kioktatásmentesen, mint nálunk a leghipsterebb bárhol... Öreg vagyok egy rendes kávéhoz?

[neszeletelj]

A kutya így néz ki kb most, sétáltunk az esőben. Kicsit büdi is.

[neszeletelj]

Végre leadtuk a gyereket a mamához,

de róla beszélgetünk végig, hogy mennyire hiányzik...

[neszeletelj]

Nagyon sok notes van... Képtelen (lusta) vagyok kiböngészni... Ismeri valaki a könyv / sorozat címét?

[neszeletelj]

Fény utca

A kislányunk 1,5 éves, szép mint a nap, pörög mint a villanymotor, és néha azt mondja: tyipa (csipa ez, csak a csé nem mindig sikerül). A tengerparton kissé lebarnult korábban, pedig 50-essel kentük, erre bizonyíték is van. (de nálunk a családban mindenki lebarnult nagyon gyermekként, még az árnyékban is)

A piacon toltam a kocsiban, félig aludt, - a városmajorban a játszótér hatalmas homokozója és a mászókák tövében 235679 apró kavicsot vett a két ujja közé, hogy aztán ledobja fél méterrel arrébb.

A néni aki hozzánk lépett a barackok mellől, ismerős volt. Innen a piacról. Kedélyesen kezdte:

- Szép dolog volt örökbe fogadni ezt a kis cigány kislányt, de isten látja lelkem, vigyázzatok azért ha nagyobb lesz

Mit mondhattam volna?

- A büdös picsába, oda tessék elmenni