erasmus-keri - Tumblr blog

erasmus-keri · 9 years ago

Text

Beszámoló

2.hét

Az iskolából megérkeztünk a szállásunkra, ami Nancyben található. A régebbi diákok mindenben segítettek nekünk, ami adminisztrációval kapcsolatos volt. Mikor a papírokat elintéztük, elfoglaltuk a szállásunkat, majd a régebbi diákok segítségével felkerestük a munkahelyünket, hogy bemutatkozzunk, és megbeszéljük, hogy fogunk járni dolgozni. Én egy kisebb palacsintázóba kerültem. Mindenki nagyon kedvesen fogadott. Másnapra behítak már dolgozni. Tehát másnap sokmindent megmutattak, mit hogy kell. Délután volt szünetem, majd fél7re kellett visszamennem. Ez egy szombati nap volt, sokan voltak, de végülis nem volt vészes. :) Aztán a vasárnap és hétfő volt a szabadnapom. Vasárnap felfedeztük a mosodát, ami a szálláson belül található, így ez elég jól megoldott. Az nagyon sok újdonságban végre délután egy kis „pihi”… Szétnéztünk Nancyban, bár vasárnap minden zárva. Hamar elment a vasárnap a pakolással és a városnézéssel. Hétfőn a szobámban tevékenykedtem, készültem a másnapi munkára és még a szoba berendezésén alakítgattam.

3.hét

Elkezdődött a munka, 11re kellett mennem, palacsintatésztát és citromkrémet csináltam, ami nagyon tetszett, hagytak önállóan dolgozni. Délután volt szünetem, majd ismét fél7re kellett visszamennem. A személyzeti ételt külön főzték mindig, egyik nap megkértek, hogy főzzem meg én, nagyon megtisztelő volt ez számomra, de hirtelen kellett döntenem, gondoltam valami jó magyaros ételt kéne készíteni, de pirospaprika híjján ez nem volt kivitelezhető. Tehát majonézes burgonyasalátát és töltött sajtos csirkemellet készítettem nekik ebédre, nagyon ízlett nekik, még a receptet is elkérték, amit elég nehéz volt leírni, mivel a kreativitásom nagyrészéből született az étel, nem egy receptből.. így egy alapreceptet kaptak. :) Eljött a péntek-szombat, ilyenkor általában minden étteremben sokan vannak, azt tapasztaltam. A napok folyamán elég sokat mosogattam, nagyon érdemlegeset nem tanultam szakmai szempontból.. A nyelv viszont elég jól ragadt rám. Vasárnap szabadnap volt, már készültem a hétfői iskolára. Könyvek, kosztüm, gyakorlatra szakácsruha.. Hétfőn megérkeztem az iskolába, megtörtént az első gyakorlati órám. Egyik nap kaptunk receptet, amit következő órára le kellett fordítani és az alapján kellett megfőzni. Egy leves egy főétel és egy desszert volt. A levest nem főztük meg. A főétel egy csirkehúsos ragu volt, paradicsomos, turbolyás mártásban. A desszert pedig crém caramel. Nagyon tetszett a gyakorlati óra, nagyon segítőkész volt a tanárunk is Mr. Jaworski. A héten franciaórán már dolgozatot írtiunk,ami elég nehéz volt így elsőre, mert nagyjából a kérdést sem értettem… De majd kiderül, ha legközelebb jövünk. Holnap vége a sulinak, szombaton már dolgozom. Nagyjából ennyi történt a 3.héten.

4.hét

Hát véget ért a negyedik hét is… Rengeteget dolgoztam… tényleg nagyon sokat… a munkám nagyrészt a mosogatásban merült ki ismét… Ez elég lehangoló, nem sok sikerélményt nyújt számomra. Mr.Viard még nem jelzett, hogy talált volna másik helyet számomra. De próbálom pozitívan felfogni, ami késik, nem múlik… Addig szépen maradok itt. Igazából a munkában újdonságról nem tudok beszámolni. Szabadidőm nem igen volt a munka alatti napokban, tehát nem jártam semerre sem, tanulni sem igazán volt időm sajnos… De ma végre szabadnap! És holnap is. Ma reggelről kitakarítottam. Esik az eső egész nap, tehát nagy valószínűséggel pihenés és tanulás lesz. Meg majd estefelé palacsintas��tés, a többi itt lakó osztálytárssal. Azért az majd csak feldob kicsit mindenkit ezen a borongós napon. :) (nem mintha nem lenne már elég a palacsinta látványából:-D Mert sütni nem süthetem, csak nézhetem:-D ) Nagyon várom, hogy új helyre kerüljek, mert ahol most vagyok, tényleg lehangol.. nincs sikerélményem, a mindennapok ugyan olyanok és ez eléggé egyhangú.. keserű… Képeket nem tudok most küldeni, mert nem sok kép készült mostanság.

Hát igazából nem történt semmi érdemleges, tehát mesélni nem sokat tudok most… Csak dolgoztam, ami tényleg csak a mosogatásban és takarításban merült ki… Minden nap éjfél, fél 1 felé zártunk. Remélhetőleg a jövő héten több mindent tudok mesélni.

6.hét

Iskolahét után szombaton dolgozni mentem. Semmi változás nem történt a munkahelyemen. Sokan voltak, nem kifejezetten ereztem jól magam,szokás szerint csak mosogattam. De ez nem erről szól, de hát…csak mosogattam változatlanul. Szabadnapon elmentünk bowlingozni a többi itteni magyarral, az feldobta a hangulatom, mert egyébként a mindennapjaimra rányomja a bélyeget ez a tudatlanság és feszültség. Aztán a héten történt, hogy a munkahelyen paradicsomot dobált a palacsintasütő nő a nem tudom milyen beosztásban lévő alkalmazotthoz (2 személy van a konyhán, aki suti a palacsintát vagy semmit sem csinál, csak ordibál, meg egy férfi, akit ütnek vágnak,.. de senki sem szakács végzettséget tekintve) Akkor azért meglepődtem. Majd hét közepén közölte a főnök, hogy úgy érzi én nem szeretek ott dolgozni, jobb ha megválunk egymástól. Akkor néztem egyet, mert ugyan már az elejétől fogva új helyet keres nekem Mr. Viard, de ez így hamar jött. A két hónap próbaidő 11.31.-én jár le. Tehát péntektől nem fogok ott dolgozni, szombaton már nem megyek. Kiírták az ajtóra, hogy keresnek appranti-t. Jött egy srác, délelőttre jött csak, Nancyban tanul. Fél nap után nem jött többet… A nem tudom milyen alkalmazásban lévő férfi alkalmazott (Alain) egyébként elég kedves általában. A nő, aki a „séfnek” tudható be, sokszor telefonozik, nem takarít, csak palacsintát süt, meg ordibál, dobálózik mindenfélével… Elég ijesztő. Alainnak mondtam, hogy már nem sokáig dolgozom itt. Mondta, hogy ő sem, és hogy egyik délben azért tűnt el, mert állásinterjún volt. (Nagyon érdekes lesz, ha csak a palacsintasütő nő marad egyedül…) Megy mosogatni egy idős emberhez, azt mondta :D Azon a napom, amikor elment állásinterjúra, akkor a többiek leültek enni, én pedig egyedül takarítottam a konyhát, nem is kérdezték éhes e vagyok… Ez mondjuk nem az első alkalom. Tehát már csak pár napom van. Egyébként kiderült, hogy nem jogosult a cég hallgatók képzésére. Mikor a főnök közölte, hogy nem érzi, hogy szeretek ott dolgozni (miért is érezné, csak mosogattam, semmi mást nem csináltam..nagyon fusztrált már. Egy ételt, semmit sem tanultam ezidő alatt. CSAK mosogattam��. ) akkor először egyből magamat okoltam..De igazából ez nem az én hibám, nem erről volt szó, semmit sem tanultam, és muszáj váltani, mert ha itt maradtam volna, hát… a mosogatásból minden bizonnyal nem tudnék levizsgázni. Mindenki mondja, hogy milyen jó dolgokat csinálnak a gyakorlati helyeiken, én meg csak nézek, hogy azta, de jó lenne ha én is csinálhatnám…Mindegy.. Valamilyen szempontból örülök, hogy így alakult, mert így azért meg lett sürgetve a dolog szépen. Tönkretette a mindennapokat már ez az egész… Jövőhét suli hét, amit már megint alig várok, mert szeretek oda járni :) Mindig jól telnek a napok, és mindig jók a gyakorlatok, jókat tanulunk. Alig vááárom :) Kapunk jó feladatokat :) Hétvégén így, hogy ugye a szombatom már szabad, nem kell dolgozni, tervezek elmenni uszodába, elvileg van itt valahol a környéken, kicsit kiengedni.. Aztán nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra, hogy merre hány méter. Mert valószínűleg költöznöm kell Nancyból másik városba. Hát ez történt a 6.héten.

7.hét

Kicsit megcsuszva, de írom a történéseket, ígérem, nyomós okom van kesni picit. :)

Az iskolahéten nagyon vártam az új fejleményeket, Mr.Viard elég jó hírekkel fogadott, hála az égnek!!!! Majd kiugrottam a bőrömből.…UGYANIS! Mesélt egy helyről, ami egy kicsi városban találtható. Mesélt a helyről, és mondta, hogy a chef hívta őt, hogy nincsen e tanulója számára… Mesélte, hogy rám gondolt. És végül elmesélte, hogy ez egy MICHELLIN CSILLAGOS ÉTTEREM!!! Amikor megtudtam, hát könnybelábadtak a szemeim…

Mondta, hogy vegyem fel a kapcsolatot a helyen dolgozó végzős magyar sráccal. Én ezt meg is tettem, aztán mondta a srác, hogy próbanapra kell mennem. Örültem is neki, de erről írok majd, mert ez nem erre a hétre vonatkozik :D Tehát iskola.. Írtunk sok szép dolgozatot, amiknek egyébként sokszor nem tudni meg az eredményét :D De azért mindig várom, hogy hányas lesz a 20-as ból.. Tanultunk sok újat, egyébként nagyon érdekes, hogy itt hogy tanítják a konyhán uralkodó hierarchiát, chef, sous chef… Meg például azt is tanítják, hogy milyen anyagból készülhetnek konyhai eszközök, értem itt például azt, hogy készülhet egy lábas rézből, vasból stb..és, hogy melyiknek mi az előnye, mit mikor érdemes használni a lehető legszebb munka érdekében. A gyakorlat az valami eszméletlen volt. Szervízünk volt, ami azt jelenti, hogy nem csak lefőzünk egy ételt, és mi eszünk belőle…Nem.. Jöttek vendégek, és nekik lett felszolgálva az általunk elkészített étel. 5 fogás volt, nagyon izgalmas ételek, és gyönyörű alapanyagok voltak. Reggeltől egésze élutánig tartott, közben volt 20perc ebédidő, amikor elmentünk ebédelni (bár a napközbeni csipegetés mellett nem nagyon voltunk éhesek :P :) ). Mr Jaworsky nagyon jól kézben tartott mindent, és irigylésre méltóan levezényelte az egész szervizt, annak ellenére, hogy nekünk ez volt az első, és nem volt még ilyenben tapasztalatunk, és sokkal bénábbak is lehettünk volna… Csoportokra voltunk osztva az ételek elkészítését illetően. Lengyel diákok magyar diákokkal..ilyen vegyes csoportok voltak, ami szerintem nagyon jó volt, egyrészt jobban meg tudtuk ismerni a másikat, meg hát csapatépítő. Én személy szerint úgy érzem, nagyon jól együtt tudtunk működni a nyelvi nehézségek ellenére.

Eljött a péntek..péntek dél, irány vissza Nancy. Leírhatatlanul boldogan tértem vissza, az új munkahelyt illetően. Hétvégén elég sokat sikerült beszélnem a sráccal, aki ott dolgozik.

Mondta, hogy a chef keddre vár próbanapra.

8.hét

Hát eljött a kedd, kalandosan, de eljutottam a kis városkába, amelynek neve Bitche..

A srác rettentő segítőkész volt, tényleg, feltétel nélkül segített bármiben, ami nagyon jól esett ennyi „szenvedés” után.. Annyira izgatott voltam amúgy egész hétvégén.. Alig vártam, de közben bennem volt a félsz, hogy lehet, hogy nem leszek elég jó.. vagy nem fog tetszeni a munkám..? De ezeket a gondolatokat próbáltam félre tenni, és arra koncentrálni, hogy a lehető legjobban hozzam ki magammal, hiszen minden a fejemben van, amire szükségem lehet..Böngésztem az étterem étlapját rengeteget, de hát azért egy ilyen helyen a receptek ugye elégéé egyedinek mondhatók.. Tehát beléptem az étterembe, a konyhába mentünk egyből, ahol bemutatkoztam a sous chefnek, Juliennek, az előételes szakácsnak Thomasnak és két tanulónak, Leónak és Bobbynak. Nagyon jó fej és laza volt mindenki, mosolyogtak, és nagyon kedvesen fogadtak :) Elég fiatal mindenki.. a Két tanuló még csak 17 éves.. Na de nem ez a l��nyeg. Elkeztünk dolgozni. Vártam mindenféle utasítást, kelbimbót szedtem leveleire. Karfiolt rózsákra, majd blansíroztam, aztán cukorborsót blansíroztam.(szakmai szempontból: nagyon tetszett, hogy figyelnek arra, hogy például a cukorborsót blansírozás után jeges hideg vízbe tegyük a szín megmaradása érdekében. :) ) Halat beleztem, pucoltam(nagyon jól esett, hogy rám merték bízni, meglepődtem, hogy „csak” így hagynak önállóan dolgozni, ennyire jó alapanyagokkal) Csináltam ilyen kenyérkarikát, akkor a cukrész részlegen krémeket gyártottam, meg desszerteket készítettem (amit tudtam persze, de hamar tanultam, szívtam magamba a tudást, hiszen itt volt mit magambaszívni..) Ja a chef mondta, hogy legyen már 3 nap a próbanap, ne csak egy. Hát mondom legyen, persze. Tehát ezeket és hasonló dolgokat csináltam a három napban.. De komolyan, a három nap alatt többet tanultam, mint a két hónap alatt…. Eljött a harmadik nap vége, és a chef mondta, hogy nagyon tetszik a munkám, minden rendben van, és hogy mikor tudok jönni dolgozni..Ismételtem könnybe lábadtak a szemeim, hiszen én még most sem hiszem el, ahogy írom, hogy hol dolgozom… Mivel Bitche elég messze van Nancytól így a költözésem nem volt megoldható vonattal, tömegközlekedéssel… Ezért autóra volt szükség. A chef egyből felajánlotta, hogy jövőhét csütörtökön tud értem jönni. Repdestem a hírtől. Nagyon nagyon kedves ez tőle… Aztán másnap reggel a magyar srác elkísért az állomásra, felszálltam a buszra fél7kor majd háromnegyed10re Nancyba keveredtem :D … És ezekenek a jó híreknek tudatában, végre pihentem egy jót a hétvégén, némi tanulással egybekötve :P

9.hét

Hát ugye a hét elején még eléggé „ráértem” mert csak csütörtöktől költöztem, tehát volt bőven időm pakolni…Vettem még pár dolgot Nancyba, mert Bitche tényleg nagyon kicsi város, és eléggé szerény boltok terén is.. De emberek terén is, meg úgy mindenhogyan, egy nyugodt, halál nyugodt kis település, aminek egyébként örülök, mert én otthon sem voltam az a nagyon nagyvilági… Nancy pedig nagyon nagyvilági hely… nekem talán túlságosan is… :D

Tehát pakolásztam, pihengettem, meg izgultam, alig vártam, hogy kezdhessek már, meg végre odaérjek máár, és rendben legyen minden. Eljött a csütörtök, szerda este a chef felhívott, hogy akkor másnap, délután 4re jön értem. Azért tudok vele jól kommunikálni meg a konyhán mindenkivel, mert a chef német, az előételes szakás is német, és mindenki beszél a konyhán németül. (Én németet gimmnáziumban tanultam 4 évig, a német tudásomat legfőként annak köszönhetem, hogy a Bernátos két évem alatt, mind a két nyáron kint voltam németországban, ez külön köszönetet érdemel az iskola részére..nem is gondolná az ember, hogy mikre fogja még használni az élete során megszerzett tapasztalatokat, tudást..belegondolni sem szeretnék, hogyha nem megyek ki mindkét évben, most hogy tudnék itt beszélni..Itt, egy Michelin csillagos helyen, ami életem meghatározó és legesleges legfontosabb része jelenleg)

Tehát másnap délután 4óra… Délelőtt már nagyon vártam, hogy jöjjön már el a 4óra. Próbáltam magam lefoglalni, de nem sikerült annyira.. Végül csak eljött, de én már 3kor elkezdtem lehordani a dolgaimat a portára, hogy nehogy ne legyen elég idő vagy valami… Közben ugye jött egy olyan, hogy ki kell jelentkezni a Les Abeillesből(ahol laktam, ilyen kollégium-albérlet keverék,féleség) Viszont ott csak franciául beszéltek :D De elég jól megértettem magam, meg amit mondanak, szobát leellenőrizték, minden rendben volt természetesen. A lakástámogatással kapcsolatban próbáltak valamit mondani, azt viszont nem értettem..De jött a chef, és nagyon segítőkész volt, egyből mondta, hogy mit szeretnének stb. Bepakoltunk..nehezen :D de elindultunk… Hát jöttünk vagy két és fél órát.. Sötét volt mire ideértünk. Egy emeleti szobát kaptam, ami elégggé picike, az étterem felett van. A chef egyből szólt a felszolgáló srácoknak, hogy segítsenek a böröndjeim felhozni, nagyon rendes volt tőlük, nem is nagyon engedték, hogy cipekedjek. :) Mikor minden holmim felkerül a szobába, megtelt a szoba :D Pedig még ki sem volt semmi pakolva :D Na de én nem szeretek bőröndből „létezni” Nekiálltam kipakolni…pakoltam-pakoltam… Majd egyszercsak rájöttem, hogy ez így itt nem fog menni, mert ez rettentő picike… Tehát szépen visszapakoltam, ÉS lementem a chefhez, hogy ez nagyon picit..Ő erre mondta, hogy tudunk majd együtt lakást vagy egy stúdiót vagy valami kisebb kis garzont nézni, segít mindenben, amit csak szeretnék. Annyira kedvesek itt, mindenki, hihetetlen.. Ugyhogy visszamentem a szobamba és rákolcentráltam a másnapra, majd egy jót aludtam. Az első nap, péntek, nagyon vártam már végre… A magyar srácnak iskolahete volt, tehát nem volt itt..Kicsit aggódtam, hogy mi lesz, de bíztam a németben.. :) Minden nagyon jól ment, borjúhúst paríroztam,hát volt mit parírozni :D… DE olyan friss volt, hogy egyszerűen hihetetlen, gyönyörű alapanyag volt!!! Aztán találkoztam homárokkal, nagyon aranyosak voltak, van itt nekik akvárium :D ott élnek :D :) Nagyon érdekes, és jóó :) A cukrász részlegen megint sok krémet csináltam, meg mindenféle csodát, amit majd képeken láthattok.Segítettem tálalásban, meg mindenben amit tudtam, megpróbáltam magamtól meglátni a feladatokat, estére már egyedül adtam ki a desszerteket, ami azért nem egy rossz dolog :P :) És a főételeknél is rengetekg dolgot megjegyeztem. Ja a délutáni pihenőben meg recepteket írtam, annyi jó recept van, húú…hihetetlen, és az is, hogy magaménak tudhatom ezeket a recepteket. Nagyon izgalmasak, majd írok egyet-kettőt :) De csak ha már elkészítettem, majd mellékelek hozzá képet is :) Most szombat van, még ez a nap és holnap délután ig vagyunk. Aztán suli hét. Írok majd még erről a hétről :) DE az biztos, hogy az egész világ újra értelmet nyert, és végre újra elhivatottam csinálhatom azt, aminek az életemet „áldozom” :) (bár a legkevésbé sem áldozat) :)

10.hét

Iskolahét kezdődött. Ami nem telt nagyon barátságosan az osztálytársakkal, de ezt nem részletezném. Inkább mesélek az utazásról, ugyanis 230km-re vagyok Bar le Duc-től. :D Elég kacifántos és hosszadalmas az utazás, de élvezem, nagyon izgalmas volt elsőre. 5kor indul Bitche-ből a busz, ami Surregumennies-be visz, majd onnan elmegyek vonattal Metzbe, aztán egy másik vonattal pedig megérkezem az iskolához kb 11re.. :) Ezen a héten is ugyanúgy sok franciaóránk volt, és volt gyakorlatunk is, nagyon tetszett, csináltunk vajmártást, ami nagyon finom volt és új számomra. Ezt általában halételekhez párosítjuk. A gyakorlati tanárt, Mr.Jaworsky, elég jól értékelt, és azt is írta, hogy fejlődött a franciám, sőt, mondta is :) Ami nagyon jól esett. :) Bár ezt francia órán nem annyira vettem észre :D.. De ott nagyon sok másféle dolgot tanulunk. Sok-sok olyat, ami nem túl hétköznapi…Nagyon hamar elrepült a hét, de biztos azért, mert nagyon vártam, hogy végre újra dolgozhassak :) Pénteken délután, fél1kor indul a vonat Metzbe, onnan egy másik vonattal megyek Forbach-ba, onnan busszal Surregueminnes-be, majd onnan egy másik busszal Bitche-be :D este,negyed7re haza is érek :D. De engem ez cseppet sem zavar, hiszen egy csodás helyen dolgozhatok :) És szeretek utazgatni, csak az átszállásoknál nehéz néha a bőröndöm :).. De majd megpróbálok könnyíteni rajta. Szombat és vasárnap dolgoztam, nagyon jól esik, hogy egyre több szabad kezet kapok, hagynak önállóan dolgozni. Kéthetente szokott változni a desszert is kb, a napi menüben, most egy csoki mousse-os napi menünk van, úgyhogy rengetek mousse-t gyártok :)

11-12.hét

Hétfő ugye teljes szabadnap, Sokáig pihentem, majd takarítottam. A héten elég kevesen voltak, ez a karácsony előtti nagy csend, azt mondták. Nem mentem amúgy külön lakásba, maradtam az étterem felett,.már elég jól berendezkedtem, otthonosan érzem magam, és igazából nem is sok mindent használok, majdnem reggeltől estig szakácsruhában vagyok, úgyhogy leginkább azok a ruhák és az iskolai ruháimnak, na persze meg pár hétköznapi ruhának kell helyet teremtenem, aminek van hely.. :) Tehát minden rendben. :)

Nem történt tényleg semmi különös a héten.

13.hét

Ezen a héten rengeteg új dolgot csináltam, Homárt pucoltam és főztem, ami nagyon érdekes volt, Solette (nyelvhal) halat tisztítottam, aminek bőre van, és azt kell lerántani róla, nem pikkelyezni. Az előételes pályán is sokat mozogtam, az előételes szakácsnak a szünetben is segítettem, nagyon örült neki, hogy nem egyedül van, eléggé el volt maradva az ételek előkészítésével az estékre, napjában többször is. De ő januártól megy el másik étterembe, chef lesz. A karácsonyi és szilveszteri készülőséd javában megkezdődött. Jött egy szakács, aki itt volt tanuló, majd szakács. Majd Kanadában volt souschef, egy elég nívós helyen. Most visszajött hozzánk a karácsonyi és szilveszteri időszakra, picit fitogtatni a tudását, aminek én nagyon örülök, mert rengeteg újat mutatott. :) A karácsonyi menü megtervezésében is nagyon sokat segített. :) Mi 24-én, délután, 2ig dolgoztunk, elviteles ételek voltak, olyan gyönyörűséges tálakat készített a chef, hogy majd meg szólalt :) Este átmentünk a magyar munkatársammal Surregueminnes-be, ott vannak még magyarok, akik ugyanoda járnak iskolába, ahová én, csak ők a kollégámmal egy héten. Közösen főzünk vacsorát, volt előétel is, kétféle, nagyon jókat csináltunk,,bár nem volt igazán karácsonyi a hangulat.. :) Majd este hazamentünk Bitche-be, mert reggelről dolgoztunk. Nem is volt foglalás, két személy volt, tehát elég hamar végeztünk. 26-án már többen voltak, sőőőt….nagyon sokan. Elég sokáig dolgoztunk, de nem volt sok a la carte desszert, így csak azok mentek, amik menüben vannak. A karácsony és szilveszter közötti időszakban is csak a menüs desszertek mentek, tehát nem sok újat csináltam, a mignardise-on kívül. Ezek ilyen desszert utáni kis falatkák(édesek) és a karácsonyi mignardise kekszfélékből és trüffelből állt. Szabadnapon is trüffelt gyártottam, de örömmel tettem, mert nagyon szeretem csinálni :) Van még vaníliás keksz és fahéjas, nagyon szépek, és finomak is :P :) Szóval ezekből elég sokat kellett gyártani, mert valamiért nagyon hamar fogynak :D :P :) Aztán a szabadnapon, trüffel gyártás után, a franci tanulósráccal, akivel együtt dolgozom a cukrászrészen, elmentünk pizzázni. Majd sokat beszélgettünk, németül-franciául, és jó sokat nevettünk a félreértéseken, vagy a meg nem értéseken :D.

14.hét

December utolsó hete, erre a hétre esik Szilveszter is, amire új, különleges, 11fogásos menüvel készülünk, és teltház lesz, 60fő, ami nem hangzik soknak, de ha úgy nézzünk, hogy 11fogásból áll, úgy már azért más a helyzet. A desszert posztra két desszertet talált ki Franc, aki ugye Kanadából jött. Egyik ilyen kis csokigolyó volt, mandarinkrémmel töltve, és egy teazselé volt még hozzá. A második desszert egy praliné mousse volt, aminek grillázs talpazata volt (na azzal mit nem szenvedtem :D ) és a pralinén egy csokoládékrém volt még, plusz egy cukorból formált spirál (na az nagyon durván nézett ki, és nagyon jó volt csinálni). Tehát akkor kezdjük a grillázzsal, amihez ugye mandulát pirítottam, meg cukrot karamellizáltam, majd egy zsírlapra borítottam, forrón, letakartam egy másik lappal, és elkezdem nyújtófával nyújtani, mondani sem kell, hogy kifolyt a két lap közül, és a forró karamell szétégette a kezem. :D Amúgy nagyon tetszett ez a feladat is, csak kicsit hosszadalmas volt, mert miután kinyújtottam, még szét kellett vágni, késsel, kis lapocskákra, mert ugye egy talpazat volt. Ebből 80 kellett :D El voltam vele… :D Aztán a cukorspirál volt még nagyon érdekes, ahhoz cukrot és még egy titkos hozzávalót használunk :P plusz egy pici ételfestéket. :) Ezt összefőzzük, majd lassan kellett picit hűteni, de nem nagyon, egy formázható cukormasszát kaptunk, amiből spirálokat formáztunk egy fémcső segítségével. Aztán volt egy kis plusz idő, amiben szabadjára engedtem a képzeletem, és gyorsan készítettem belőle rózsákat, nagyon kis szépek lettek :) Franc is készített, megmutatta hogyan is kell pontosan. Elkezdődött a szerviz, és az ételek nagyon hamar kimentek, és a desszert is.úgy volt, hogy csak éjfél után adjuk a desszertet, de a nagy része már előtte kiment. Tehát takarítással, mindennel együtt fél2kor már végeztünk. Természetesen a chef a felszolgálóknak és a szakácsoknak is adott egy-egy pohár pezsgőt éjfélkor, amivel mindenki koccinthatott mindenkivel. Kimentünk az étterem elé, percre, néztünk egy kis tűzijátékot, majd elméláztam, hogy most már valószínűleg sok szilveszterem így fog telni. Sokszor fogok az újévbe lépni így, távol az otthontól… Miután mindenki megitta a pezsgőjét, újra pörgés volt a konyhán, de már csak a desszert volt hátra, csak pár asztalnál nem fogyasztották még el, tehát mi közben tudtunk azért takarítani is, így is előrébb voltunk a munkával. Mikor kiment az összes desszert, mindenki elköszönt mindekitől, És boldog vakációt köszöntünk egymásnak. :)

15.hét

Indulás hazaa!!!! :) Eddig tartogattam a hírt, direkt nem írtam :) :P December közepén már lehetett tudni, hogy az étterem 1től lesz 19-ig zárva, tehát én bizony 19.-éig nem írok :) :P

15.hét

Az vakáció nagyon jól telt, otthon is készítettem itt tanult ételeket. És persze anyukám nekem otthoni ételeket, ami nagyon jól esett :). Nem feltétlen a bulizásról szólt a vakációm, mint sok másnak, hanem arról, hogy OTTHON vagyok. Hiányzott már ez az érzés, mert itt nagyon messzibe tűnő a szeretet érzése. Természetesen ez néha lehangoló, de mindig feltalálom magam, és ha tehetem, akkor franciát tanulok, nem feltétlen úgy, hogy leülök, és magolok, recepteket fordítok, amiben örömemet lelem, francia zenét hallgatok, próbálom kiejteni a zenében hallott szavakat, majd a zene szövegét is lefordítgatom. Egyébként a vakáció alatt voltam az iskolában, jó volt találkozni a számomra kedves tanáraimmal, csak nem igazán volt túl sok időm. Szerettem volna még beszélgetni. De az idő nagy úr.. A hazautazás miatt kihagytam egy hetet az iskolából, de természetesen szoltam Mr Viardnak, és ebből semmi probléma nem adódott, hiszen megérti, hogy csak ez csak így megy, rengeteg diák most ment haza, sokan kihagyták a sulit.. Az étteremek nem az iskolához igazítják a bezárási időszakot. Ezzel Mr.Viard is tisztában van. Megérkeztem hétfőn este fél12-re. Épphogy felhoztam a szobámba a bőröndjeim, aztán zuhanyzás és alvás. Másnap már kezdtünk fél9től. Átkerültem a desszertről az előételre és az ’amizbus-’ra (ezek ilyen előétel előtti ételek, kisebb falatkák) Ezt nem is bánom, mert már csokimérgezés szintjén voltam :D de azért azt is szerettem csinálni :) Nagyon vártam, hogy mi sok újat tanulhatok, és már a héten olyan dolgokat csinálhattam, amiken olyanokat csodálkoztam, hogy csak még.. Nagyon izgalmas dolgokat, a képeken látni, hogy miket, de kommentálom picit. Az étteremben menük él ’a la cart’ ételek vannak, ebbe most jobban belelátok itt, mint pl a desszertnél, mert abból nem volt olyan nagyon sok fajta, és számos összetevő egyezett. Tehát, az előétel előtt megy az első ’amizbus’, ami most egy karikára kiszúrt kis „flam”(ez egy tészta, nem tudtom mihez hasonlítani, olyasmi mint egy keksz, ezen van céklavelővel kevert chevra (kecskesajt) és lepirított vargánya gomba. Szalamanderban kicsit rásütök, mielőtt kiadom. Személyenként egyet-egyet. Amikor megérkeznek a vendégek, ezt készítem, és adom. Majd mikor a pincér felveszi a rendelést, és behozza a konyhára, készítem a második amizbust, ami a héten majdnem minden nap változott, ez mindig háromféle összetevőből áll. Volt, amikor osztriga volt, pálmai sonkába tekerve, és vastagabb szeletekre vágva, osztrigahéjban, kagylószósszal, blini (ami egy sütőporos sűrűbb palacsintatészta) ez is kis karikára kiszúrva, fürjtojással vagy kaviárral. Aztán volt még olyan, hogy rizslap egy fémrúdra tekerve, majd kisütve, és ez megtöltve mindenféle jóval pl: lazactartárral, tonhaltartárral, heringes lilakrumplis töltelékkel. Volt, hogy lazac volt, kis rózsára tekerve. Igazán mutatósak, sajnos, erről még képet nem sikerült készíteni, mert nincs idő, ha jön a rendelés, csinálom, és már adom is.

Ha kiment a második amizbus, utána jön az előétel. Ebből is rengeteg féle van. A Szent Jakab kagylót nagyon kedvelik, és volt szerencsém kinyitogatni, kibelezni őket, ami nekem nagyon tetszett :) Ezt nagyon változatos módon tálaljuk, sokszor változik ez is..Citrusfélékkel leginkább. Carpacciora szeletelve. A libamájat is rendkívül kedvelik, készítünk hideg és melegváltozatot is. A meleg csicsókarizottóval és céklaláből+agar agarból készített „céklatükörrel” + friss tormával tálaljuk. A hideget pedig házi készítésű szilvalekvárral, balzsamecettel és angol kenyérrel, amit megpirítunk.(na ezt tényleg nem tudom mihez hasonlítani, szerintem nem sima liszből készül, egész pirított mogyoró, mazsola és rozmaring van benne, de rettentően finom :)) Van még csicsókakrém leves is, amit grillezett garnélával tálalunk. És még van sokféle, de én ezekben segítek, ezeket készítettem a héten. Egyébként egy menüben több előétel is szerepel. Az előétel után jönnek a főételek, igen,’ EK’, merthogy ebből is több van egy menüben. A legnagyobb menünk 11fogásos. Aztán ismét én készítek úgynevezett „cappuccinot” Amit kis mutatós kávéspoharakba tálalok. Szarvasgombaszósz alul, majd sajtos krumplipüré, amit gázpalackból nyomok ki. A sajt itteni, „bitcherland kasa”-közel vagyunk a német határhoz :D A tetejére pedig mindig mást teszek pl pirított mustáros műzlit. Elég bizarul hangzik, de rettentő jól illik az ételhez. A héten még szedtem szét kis langusztákat, az is nagyon tetszett :) Vasárnap már 4kor végeztünk, ugye vasárnap csak déli szervízt csinálunk. Aztán nekiálltam a szobámat kicsit átrendezni, otthonról hozott dolgokkal, mert nem igazán volt meg a helye semminek sem..

Még ma, hétfőn is pakolásztam kicsit, egész kis aranyos lett, jól érzem magam benne :) A mai nap megyek úszni!!!! :) 17:45től van 19ig nyitva az uszoda :) Ez lesz az új hobbim, a héten többször is van, amikor a két szerviz között van nyitva, tehát hétköznapra is beiktatom majd egyszer-kétszer. Addig pedig majd tanulgatok kicsit, meg lefordítok pár receptet, pihengetek, meg megnézek egy filmet. Itt esik a hó, bár nincs olyan nagyon hideg, de azért megmarad. Igazán elmondható, hogy érintetlen havas táj, mert nem takarítják az utakat, járdákat. Na majd jövőhéten jelentkezem :)

16.hét

Hát mit is mondjak..A hétköznapok eléggé „lájtosan” teltek. Most,hogy én vagyok az amizbusos poszton, mindig nekem kell általában a legtöbbet takarítani, tehát ezzel megy az idő. Néha ez kicsit fárasztó… A hétvége viszont..na az nagyon kimerítő volt.. Rengeteg vendég volt, rengeteg előkészületet igényelt a hétvége.. Az ételek ugyan nem változtam, csak nem 40-50 darab kellett, hanem 150-200.. :D Úgyhogy bele kellett húzni szépen. Nagyon kifáradtam, de azért élveztem :) A héten nagyon nem történt semmi különös, inkább a hétvégén voltak sokan, de ugyanúgy volt minden, ahogy az előző beszámolóban írtam, csak több időt vett igénybe az előkészület. Jövő héten iskolás hét lesz, várom, mert kimaradtam ugye a múltkor, meg szeretem a sulit meg a gyakorlatokat is, mindig jók :) Jövő héten jelentkezem. :)

17.hét

Hú, hát vasárnap pakoltam, gyorsan összeszedtem gondolataimat, mi kell a hétre, mert eléggé fáradt voltam. Aztán reggel 5kor indul a busz, előtte muszáj pihenni kicsit. Nem aludtam valami jól. Fél 5kor szoktam elindulni a buszhoz, mert a bőrönddel néha adódnak nehézségek :D Oda is értem 50re a buszmegállóba. Nagy hó volt, meg le volt fagyva. Nem nagyon takarítják az utakat, járdákat. A busz késett, már el is kezdtem aggódni, hogy nem érem el a csatlakozást… Aztán nagy nehezen megérkezett. Alig mentünk 15 percet. Egyik kis faluban, egy dombon egy nagy teherautó el volt akadva..Na gondoltam biztos nem érem el a csatlakozást Surregueminsben. Aztán ott vagy 15percig vártunk. Végül megérkeztünk, volt 3percem, hogy elérjem a vonatot, ami Metzbe megy. Hát futva, de sikerült, felszálltam és indult is. Szóval kalandos kis indulás volt. Megérkeztem a suliba, Mr.Viard nem volt az iskolában, így Mrs.Georges-el volt az első óránk, ő a francia tanárnő. Ő nem írta alá az ellenőrzőbe kapott értékelésünket, a munkahelyről. Ez a hét későbbi szakaszán került sorra. A suliban szokás szerint jó volt a gyakorlat, hal volt. Gyakran készítünk halat, mondták, hogy a vizsgán sokszor előfordul. (gondolom ezért). Készülgetünk a vizsgára, kellett választani egy ételt, amiről egy beadandó „dolgozatot” kell írni a vizsgához, Mr.Jaworskinak. Én a Blanquett de veau-t választottam. A következő sulis hétnél majd elküldöm, hogy megnézhessétek mi is ez a beadandó. Mrs.Georges, a francia tanárnő mondta, hogy ezennel vége a francia óráinknak, és történelem + egy olyan tantárgy fog hozzá kapcsolódni, ahol munkavédelemről és balesetvédelemről tanulunk majd. Hát kíváncsian várom, hogy ez miben fog megnyilvánulni. :) Mindenesetre bánom kicsit, hogy nem tanulunk többet kifejezetten franciául, mert hát őszintén megmondva azért mindenkire ráférne még. Bár gondolom, így is fog azért ragadni. A hazaút kellemesen telt, szokás szerint pénteken fél1-kor indultam Bar-le-Duc-ből, és negyed6ra értem Bitche-be. Másnap már kellett is mennem dolgozni.

18.hét

Az iskola utáni hétvége zavartalanul lezajlott, nem voltak annyira vészesen sokan. A szabadnapomon elmentem kicsit kirándulni, felmásztam a Citadellára, de nem sokáig voltam, mert hamar sötétedik. Tanulgattam kicsit a heti sulis anyagot, amíg még friss :D . Na viszont a mostani hét, az már nem volt semmi… A Valentin nap ugye a vendéglátásban eléggé jelentős szerepet játszik, manapság mindenhol elterjedtek a kifejezetten erre a napra készített menük, különböző különlegességek és sorolhatnám… Ez itt sincsen máshogy. Nagy előkészületek voltak a valentin napi menüvel. A képen láthattok főételt, előétel, amizbust, desszertet. 11fogásos volt a menü. Nincs mindegyikről fotóm. Az előétel között volt spárga, libamáj, csicsókarizottó, parmezánnal,cékla tükörrel, volt homár, steak, körte sorbet, gyömbéres fehércsoki mousse, húú…sorolhatnám még mi minden. Az amizbusra is nagy hangsúly volt fektetve, mivel ez volt az első étel ami a vendéghez kerül, mindenek előtt ugyebár. Az első amizbus az a már előbbiekben említett „flam” volt, 2/fő.. Az egyik céklás-gombás a másik kecskesajtos-kaviáros-citromolajos volt. Ez 60főnél 120 db-ot jelent… 120főnél pedig 240et… ugyebár :D … A második amizbus két dologból állt, az egyik osztriga volt, „yuzu” szósszal,( akit érdekel, nézzen utána mi az a yuzu :P :))+konfitált salottával+citromkaviárral(yuzuuu? :)-erről is van kép!) a másik pedig köles, csirkemellel, mézes hagymaszósszal, friss mentával, konfitált citromhéjjal. Szerintem szépre sikeredtek, és finomak is voltak :) Pénteken és szombaton délben is volt a valentin napi menü mellett még másik menünk is, tehát rengeteg féle ételből kellett bekészülni. Szombat este „csak” a valentin napi volt. De az elég is volt.. Ma, azaz vasárnap ugye csak délelőtt vagyunk, este nem kell visszamenni. Hát ma 5kor végeztünk. Ma szintén voltak más menük is étlapon.. Ma is nagyon elő kellett készülni mindenből, mindenre. Zárásként úgy érzem, hogy a hétvégi hajtás nagyon lendületesen telt, mindenki tette a dolgát, mindenki tudta mikor éppen hol kell segíteni. Jó kis csapat, szeretek itt dolgozni :) És rengeteg új dologgal találkoztam a valentin napi menü miatt. :) A séf nagyon sok mindent tanít, mutat. Úgy gondolom ez nagyon jó. Hát ennyi lenne most. :) Majd még készítek képeket. :)

19.hét

A Valentin nap utáni héten nem volt nagy pörgés. Kicsit visszafogottabb volt az egész hét. A szabadnapon Józsival, a másik magyar gyakornokkal elmentünk Németországba kicsit vásárolni ezt-azt, leginkább élelmiszert. És küldtem képeslapot a suliba, anyának meg oda, ahol tavaly nyáron a németországi gyakorlatomat töltöttem, Pfrontenbe, az ObererWirtbe :) Már érkezett is válasz Németországból, nagyon örültek neki :) Írták, hogy nagyon várnak vissza dolgozni, meg látogassam meg őket mindenképpen ha van időm. Hát még ez a jövő zenéje :) De nagyon jól estek a kedves szavak! :) A szabadnap elég hamar eltelt, csak azt vettem észre, hogy mire visszaértünk, már majdhogynem este volt. Tanultam még kicsit, meg írogattam a „mindenes füzetembe” új recepteket, és új kifejezéseket. Hát ennyi volt ez a hét. :) Mostanában sokat gondolkodom a jövőn, rengeteg új terv, cél kavarog bennem, de ezt még nem írom le, mert nem is tudnám, annyira zavaros :D.

20-21.hét

Hát a héten már nagyobb volt a pörgés, hétköznap is voltak nagyobb asztalok, szülinapozások. Hétvégén pedig huh :D.. Rengetegen voltak, a munkám nem nagyon változott, az amizbus még mindig a régi, gondolom majd jövő héten változik. A séf továbbra is nagyon kedves, kicsit beteg voltam, megfáztam. A séf felesége egyből kérdezte, hogy van e gyógyszerem, tudom-e, hogy milyen gyógyszer a jó, mondtam, hogy még nem volt itt eddig ilyen jellegű problémám, így fogalmam sincs. Egyből adott ilyen vízben feloldós gyógyszert, aztán másnap vettem a gyógyszertárban. Meg még egy másikféle gyógyszert is, az torokfájásra. Egész héten szedtem, egész héten vacakul voltam, de vasárnapra kicsit jobban lettem. A szabadnapon elmentem picit úszni, mert eléggé mozgásszegény volt a hetem, jól is esett egy kis mozgás, aztán este úgy kidőltem, hogy csak na :D Aztán kedden úgy ébredtem, mintha mi sem történt volna, meggyógyultam :) Aztán kezdődött a munka, délután 2től. Van egy „bácsi” Monsieur Goitheur, ő is gyakornok. 54 éves. Karácsonykor volt egy hetet, aztán most jött újra, neki máshogy van az iskola, mint nekünk, na mindegy. Tehát Monsieur Goitheur…nagyon kedves, és a kora ellenére, igen aktív, mindent csinál, még takarít is. Németül is beszél, úgy könnyebben megy a kommunikáció, nagyon sokat beszélgettünk a héten, és meginvitált magához. Van egy háza itt egy nem messzi falucskában, és Strassbourgban. Nagyon örültem neki, de azért kicsit furán érintett a dolog, nem is tudtam, hogy mit tegyek, merthogy nem igazán tudtam ugye meghálálni stb.. De végül elfogadtam a meghívást, fél liter otthoni kis „gyilkos vízzel” kedveskedtem neki, bár nem iszik alkohol, és nem is hallott még soha a pálinkáról, de nekem ez volt, amivel meg tudtam hálálni a meghívást. Vasárnap munka után indultunk, mondta, hogy másnap elmehetünk Strassbourgba, mert szeretne venni pár konyhai kelléket, egy szaküzletben. Aztán szétnézhetünk. Nagyon örültem ennek. Vasárnap este még sokat beszélgettünk a szakmáról, mindenféle ételekről, kiderült, hogy még angolul, arabul és spanyolul is beszél, de anyanyelve francia, jó volt, mert franciául is próbálkoztunk beszélgetni, és nagyon jó gyakorlás volt. Van két lány, felesége, nagyon aranyos család :) Másnap mentünk Strassbourgba. Először elmentünk a konyhai szaküzletbe, ez lényegében egy nagykereskedés volt. Hú..hát álom mi minden volt ott…amit csak el tud ember képzelni. Meg is ajándékoztam magam pár konyhai eszközzel, paradicsomcsumázó(ha mondjuk láda számra kell csumázni a paradicsomot, SZÉPEN!...VOLT MÁR RÁ PÉLDA :D), mini spatula (nagyon hasznos az amizbushoz!! a sok kis rengeteg dologhoz, praktikusan és jóval gyorsabban lehet vele dolgozni!! ) :) Aztán mikor ott végeztünk, mentünk a strassbourgi házukba. Nagyon szép mindkét házuk. Ott kipakolta, amit vásárolt, és indultunk várost nézni, láttam a „Petit France” nevű kis városrészt, megnéztük az óvárost, megnéztünk pár Michellin csillagos éttermet, de nagyrészt zárva voltak, így enni ott sajnos nem sikerült. Elmentünk moziba, na, az is érdekes volt :D Angolul ment a film, francia felirattal, hát hűű.. :D Van amit nem értettem, de azért nagyjából átjött :D Majd németül megbeszéltük, hogy miről szólt :D Agyilag eléggé fárasztó volt, de nagyon izgalmas, és jó, hogy ennyiféle nyelvet gyakoroltam. :) Később megnéztük a „°Strassbourg Notredam”-ot Hát az is nagyon szép kis hely. Aztán egy legendás csoki-keksz boltba mentünk, ami nagyon híres, Párizsban már találkoztam vele „La Cure Gourmande” Hát…lélekzetelállító a kínálatuk.. A képek sajnos nem adják vissza teljesen a látványt. Megnéztük még a „világ egyik legjobb csokizóját” a Christian-t.. Hát a kínálat ott is elképesztő volt.. Nagyon finom a forró csokijuk :) Valóban a „világ egyik legjobbja” Bár sok helyen nem kóstoltam még :D. Tömve volt természetesen, de vártunk :) Megérte. :) Aztán indultunk vissza a Bitche-től nem messze lévő házukba, még kicsit beszélgettünk, majd visszahoztak Bitche-be. Hát nagyon jó kis szabadnap volt, rettentően tetszett, megnéztük a vonatállomást is, most már tudom, hogy hogyan tudok eljutni akár egyedül is Strassbourgba :) A munkáról nem is írtam még nagyon, hétköznap is volt ugye pár nagyobb asztal. Aztán megváltozott az amizbus, ahogy vártam.. Az első az maradt, a Flam, kecskesajtkrémmel, kaviárral. A második az a heringsaláta, friss reszelt tormával+zöldalma, rizslap tekercsbe töltve zöldfűszeres sajtkrém (középen) és lencsesaláta, szintén rizslap tekercsbe töltve+a tetején füstölt kacsamell carpaccio, ezt a képen látni, hogyan van tálalva+elkészítve. A munkám nagy része nagyjából a rizslap tekercsek sütéséből állt :D Mert ugye egy fő/2 rizslaptekercs… Az mondjuk 60 főnél 120…. És péntek, szombat vasárnap is teltházasok voltunk, meg hétköznap is voltak azért.. Szóval elvoltam vele :D. A harmadik amizbus libamá… „royal” névre hallgat. Tojással van és tejszínnel keverve, majd sütőben 1órán keresztül 50fokon „sül”. Aztán ki kell kör alakúra szúrni őket. Aztán barnacukor kerül a tetejére, amit rá kell karamellizálni, mint a creme brulen-el. Majd apróra vágott spárgaszál, „oliva espuma” – ez olivaolaj, tojásfejérje, gázpalackba tölrve, egy hab állagú dolog lesz belőle a gáztól, nekem mondjuk, ez nem igazán ízlik…,de amúgy egyben jó, meg mutatós, az espuma tetejére kerül a spárga feje. Mutatós kis harmadik amizbus.. elég munkaigényes… de hozzáteszem, hogy véleményem szerint megéri munkát fektetni bele, hiszen nagyon mutatós+különleges..És még csak az amizbusnál járunk… A vendégnek mindenképpen jó élményt nyújt szerintem. :) És elvégre ez a cél. A sok vendég miatt nagyon gyorsan kellett dolgozni, mindent előkészíteni, bekészíteni. Az előkészítésre nagy hangsúlyt fektettem, mert tudtam, hogyha elkezdődik a szerviz, és valami nincs, kifogy, elfogy, vagy bármiféle lehetetlen dolog történik, akkor nem lesz idő újat készíteni, így nagyon alaposan bekészítettem mindent, hogy véletlenül se történhessen semmiféle „baki” :) És ezt jól is tettem azt hiszem, hiszen minden szerviz nagyon gördülékenyen megy! Ez nagy örömmel tölt el. :) És azt hiszem nem csak engem, aminek én szintén örülök. :) Hát most ennyi, a képeken minden látszik, amiről írtam, ha esetleg nem lenne érthető.. Most ismét kezdődik egy új hét, majd jelentkezem. :)

22.hét

Hát a héten az amizbus nem sokat változott. Az 1. a szokásos flam volt, aszaltparadicsomos-mandulás krémmel és wasabis kaviárral. A 2. amizbusban maradt a lencsesaláta és a heringsaláta, de nem rizslaphengeben, hanem teljes kiőrlésű kenyéren, ami toastnak volt elkészítve (megsütve sütőben, olívaolajjal-ez nagyon finom :P :)). A heringsalátára ugyanúgy ment a frissen reszelt torma és a zöldalma a lencsére pedig a füstölt kacsamell. A3. amizbus kagyló volt, most nem a libamáj royal, hanem kagyló royal. Meg kell főzni a kagylót, majd a visszamaradt ízes léből készül a kagyló royal, tojással,tejszínnel, ahogy a libamájnál is, csak ott ugye a fő összetevő a libamáj. Majd megy a sütőbe, 50 fokra, 1órára. Majd ki kell szúrni, karikákra… ehhez ugye dukál egy jó kis kagylóespuma is, ami szintén hasonló összetevőkből áll, de a gáz miatt ugye habos, és kicsit másabbak az összetevők… Természetesen a kagyló sem maradt ki :). A tajon nevű kis porcelánedényben tálaltam. Alulra az espuma royal, majd rá a kagyló, aztán espuma, és sült petrezselyemlevél került a tetejére. :) A héten halazgattam is kicsit, nyelvhalakat nyúúztam és dolgoztam fel :) volt jó sok, de nagyon tetszett :). Szabadnapról nem tudok nyilatkozni, mert iskolás hét jön. :)

23.hét

Hát a hétfői szokásos korán kelés iskolai héten..Vasárnap eléggé hamar elaludtam, mindig már szombaton előkészítek mindent, hogy vasárnap viszonylag korán le tudjak feküdni.. mert ugye a busz az 5kor indul. Most semmiféle elakadás nem volt :D nem úgy, mint múltkor.. A hétfő az eléggé laza volt és a kedd is viszonylag.. Új dolgot nem tanultunk..legalábbis olyat, amit eddig még ne tanultam volna valahol…ugyanis atomokat és hasonló szépségeket kell számolnunk matekon... Hát..igen..ehhez nem igazán tudok mit hozzáfűzni :D.. Van egy új tantárgyunk, a p.s.e, ez az élet különböző részeit vagy, hogy is fogalmazzak..témáit foglalja szövegbe, majd kérdések vannak a szöveget illetően. Természetesen a szöveg és a kérdések is franciául. Lényegében egy szövegértésről beszélünk. Lehetett választani, én az elosztási csatornát választottam (marketinges) A termék hogyan jut el a vevőhöz…Hát jól beválasztottam, 4oldalas kis szövegértés, és a szöveg+kérdés van többségben, nem a képek :D. De nem baj, lefordítottam mindent, és megválaszoltam az összes kérdést. Ez egyébként vizsgatantárgy is. Aztán a francia Tanár Nő, Mrs.Georges, megmutogatta a földrajz és történelemtételeket, ebből is kellett választani. Én földrajzból a 16-18.sz-i európai felfedezések okait választottam, földrajzból pedig a Mc.Donalds elterjedését a világon. Számítógépen kell persze, franciául. A francia órák ennek szerkesztésével teltek. Gyakorlaton az előétel spenótos töltött tojás volt, a főétel pisztráng, mandulával és pisztráng sütőben sülve, hordóburgonyával. A desszert omlós tészta volt, csokival töltve (tarte). Én a főételnél dolgoztam, nagyon élveztem a pisztrángozást, 22db volt, 4en voltunk rá. Mindenki 4es csoportokban dolgozott. Aztán csak ott tartottunk, hogy péntek… Indulás vissza Bitche-be. Hát a vonat nem ment közvetlen Metzbe, ahonnan tudtam volna tovább utazni rendesen. Így először el kellett menni Nancyba, majd Metzbe, majd Forbachba majd Sarregumminnesbe..És végül Bitchbe értem..Egészen pontosan fél7re.. fél1kor indultam Bar-le-Duc-ből :D Nem sok az az egy óra plussz.. Normál esetben fél6ra érek vissza. Hát lezuhanyoztam, aztán aludtam is. Szombaton mentem, ugye, már dolgozni. Kíváncsian vártam az új amizbust, ami jócskán megváltozott. Az 1. amizbus maradt flam+aszaltparadicsomos-mandulás krém+wasabi kaviár. a 2. amibust tajinba tálaltam..Ez kuszkusz volt, nyúl vesével, egy pikáns nyúl szósszal, ami konfitált citrommal készült és pörkölt mandulával..A nyúl vesét egyesével kellett sütögetni a rostlapon.. Érdekes volt. A harmadik amizbus gyermekláncfű saláta volt, vinegrettel, teljes kiőrlésű olívaolajos toasttal, füstölt kacsamellel és fürj tojással.. Hát ez elég durva amizbus szerintem..Ha csak belegondolunk, hogy valaki mondjuk 11 fogásos menüt választ… Megkapja az amizbust, ami már önmagában sem kevés majd plussz a 11fogást :D.. Elékítés illetően nagyon macerás.. De izgalmas. :) Vasárnap is maradt ugyan ez, csak plusszba jött egy csoport, akiknek kicsit más volt az amizbus.. Elsőre kaptak aszaltparadicsomos-mandulás krémet, olívabogyó krémet, konfitált piros retekkel és mustárral kihabosított vajat, serrano sonka carpaccioval. Hmmm :P :) Másodszorra kaptak flamot, tejföllel és füstölt húsos szalonna+hagyma lesütött egyvelegével. Harmadszorra kapták a nyúlvesét, negyedszerre a gyermekláncfűsalit. És nem a sajtos-szarvasgombás espumát kapták. A kis csészékbe most vörösborban leredukált hagyma volt alul, majd egy kisebb darab libamájat kellett erre tenni, és végül az espuma..ami alabjáraton ugyanúgy krumplis volt, csak nem sajttal volt ízesítve, hanem szarvasgombával.. Hmm :P :) Hát így telt a sulis hét utáni két nap. Szabadnapon azt hiszem, pihenek és tanulok. Esetleg majd elmegyek úszni.. Majd jelentkezem :)

#beszamolok

0 notes

erasmus-keri · 9 years ago

Text

Franciaországi Szakmai és Tanulmányi Beszámoló

Dóka Georgina Mercédesz

2015.07.08-19.

Tanárnő, a múlt hétről írok. Az utazás fárasztó volt, és nagyon hosszú, nagyon izgultam, milyen lesz itt, milyen lesz a társaság, hogy fogadnak majd. Mikor megérkeztünk a suliban szállásolt el egy estére Viard úr, a suli gyönyörű, nagyon tetszett, másnap elvitt Viard ú rminket Nancyba. Beiratkoztam a szállásra a Les Abeillesbe, nagyon szép, és egy egyszobás lakrészt kaptam. Minden magyar lány és fiú nagyon kedves és segítőkész volt velem, a munkahelyen a főnökök nagyon kedvesek, a nyelv még gondot okoz, nem sokat értek, válaszolni nem tudok, de Zoli sokat segít. A munkahely nagyon szép! Nagyon tetszik ott és a város is gyönyörű. A munkahelyen először megmutatták hogyan kell kitakarítani az étteremben, minek hol a helye, mit hogyan csináljak, de már a második napon vittem ki ételt, szedtem le és terítettem fel asztalt, törölgettem evőeszközt és poharat. Az ételek nevének kimondása még nehéz egyelőre, Kedves Tanárnő. Az elmúlt két hétről írok. Mivel a szabadnapjaimat töltöm, nem sok érdekes dologról tudok beszámolni, sokat sétálok, ismerkedek a várossal, tanulom a nyelvet, ha épp kerestem egy helyet segítséget kértem a helyiektől, nagyon segítőkészek. Segítettek megtalálni, amit kerestem, kicsit unalmas most. A többi magyar dolgozik. Próbálok minél több szót tanulni. A héten kaució második felét fizettem, nagyon rossz, nem szólt senki hogy 371 €-t kell befizetni és ezen felül augusztus 10 -ig 70-90 € lesz a szállás költsége július hónapra, nagyon sok kiadás volt az is hogy a lakásomban még csak egy kuka sem volt.... Erre is kellett költenem. És arról nem is beszélve, hogy állítólag fizetetlen a szabadságom... Nagyon rosszkor jöttem ki, rosszul jött ki ez az egész és valahogy ez meg kell oldanom. Úgyhogy ez a pár hónap nem fenékig tejfel, sőt.

2015.08.21.

Kedves Tanárnő, nem tudom írt-e önnek a Viard úr, az a rossz hír hogy felmondtak a munkahelyemen, Viard keres másikat nekem, nem idokolták, nem voltak velem megelégedve és én sem éreztem jól magam ott. Viard úr biztosan küld indoklást, és akkor el tudom mondani majd a véleményemet én is, hogy hogyan látom ezt a dolgot. Nekem sem volt jó minden nap idegesen járni be a főnök is ideges volt. Én próbálkoztam, nem volt elég, Viard leírja majd neki mit mondtak, aztán arról lehet majd beszélni, Zolinak sem mondták, hogy miért, kérdeztem őt is. Nem aggódok, bízom a Viard úrban. Augusztus első két hetében a munkahelyen serviettet hajtogattam, evőeszközt törölgettem és a vendégek kiszolgálásában is részt vettem, asztalokat terítettem, és napi rutin feladatokat, mosdók takarítása ajtók lemosása, felmosás felsöprés végeztem el. Augusztus 19-én felmondtak nekem , ez volt az utolsó munkanapom, csalódás volt mert úgy érzem minden tőlem telhetőt megtettem, de így alakult , viszont nekem is nehéz volt minden nap idegesen menni dolgozni ez sem tett jót, mert így még jobban nem tudtam koncentrálni és egyre többet hibáztam. Monsieur Viard segített találni másik helyet így a héten Metzbe költözöm és a L'Aloyau or Club Aloyau nevű étteremben fogok dolgozni ahol az iskolát követő héten kezdek.

2015.09.15.

Az első iskolai héten Viard úrral sok papírmunkát intéztünk, szerződés, bank, hétfőn reggel érkeztünk meg, hamar össze barátkoztunk a magyarokkal, Vikivel közös szobát kaptam, nagyon élveztük. A hidegtől eltekintve, minden nagyon jó. A francia órákon a bemutatkozást tanultuk, a lengyelek is nagyon kedvesek, akik ide jöttek Metzbe, azokkal nagyon jóban vagyunk, az új szállásom is szuper, az itteni régi magyarok kedvesek és segítőkészek, páran közülük ott dolgoznak, ahol én. Csütörtök délután értünk Metzbe és pénteken már dolgoztam is. Nagyon imádom az új helyet, kedvesek, és a munka megy mint a karikacsapás, a nyelvvel sincs gond, a vendégtérben nincs magyar rajtam kívül, így nem beszélek csak franciául, sokkal jobb, mint a La Mignardise, örültek hogy már sok mindent értek és nem kell magyarázniuk :-) Metz nagyon gyönyörű hely. Most Vikivel éppen együtt főzünk.

2015.10.20.

Az elmúlt - kicsit több mint egy hónapban - nagyon sok élményben volt részem, 2 iskolai hét volt, a többi pedig munkával telt. Az iskolában az igeragozást, az órát, a névelőket a rendhagyó igéket tanuljuk. Szeretem a francia órákat, csak nagyon fárasztó, mert egész nap reggel 8-tól este 18:00-ig tanulunk és figyelünk, nekem kicsit nehéz, mert amit nem értünk azt a tanárnő angolul magyarázza, és én németet tanultam, viszont nem vagyok egyedül így a többiek segítenek nekünk, németeseknek. Viszont ennek előnye is van így rákényszerülök a francia használatára, mert szinte senki sem beszél németül. A suliban lassan telik az idő, nem szeretem az utazást a suliba, nagyon fárasztó és hosszas, sokszor nincs vonat ��s a buszút 2,5 óra hosszú a vonat pedig csak 1 óra kb. A múlt héten iskolában voltunk, és minden szerdán kimehetünk vásárolni, sétálni az órák után. Nagy csapásként ért minket, hogy megvonták tőlünk a párizsi tanulmányi kirándulást egy ostoba lány miatt, mert szerdán este ő és még 2 magyar és a lengyelek az egyik parkba mentek inni, és a lány túl sokat ivott, és este, mikor visszaértek a lány ülni sem bírt. 3-4 ember kellett, hogy hazacipeljék és borzasztóan nézett ki... Másnap azt hittük, ki is rúgják, de nem így lett. Az iskola és a Viard úr szerint egy csapat vagyunk, és felelősek vagyunk a másikért (pedig a többségünk ott sem volt ....így nem értem…) Kollektíven azt a büntetés kaptuk, hogy nem megyünk kirándulni. Iszonyú dühösek vagyunk, hisz más hülyesége miatt mi bűnhődünk.. és a lány köszönetet se mondott azoknak, akik segítettek neki hazajönni. Egy közel 140 kg-os lányról van szó, és még bocsánatot sem kért, hogy több mint 24 ember miatta nem mehet kirándulni. Az iskolában a gyakorlatot is nagyon élvezem, gyümölcssalátát készítettünk, és múlt héten flambíroztunk is, jó értékelést és jó pontokat kaptam. A munkahelyen is jól teljesítek, ott is értékelnek minket, az ellenőrzőnkbe írnak, minden sulis hét előtt. Nagyon szeretem a kollégáimat és az éttermet is nagyon kedvesek segítőkészek. Ételeket viszek ki, a bárban egyedül pultozom, a desszert- és kávérendelést veszem fel. Nagyon jó, néha nehéz, a vendégekkel nem mindig értem, amit kérdeznek. Olyankor a kollégáim segítenek :) néha-néha német vendégek is vannak. Volt például legutóbb két idős hölgy, beszélgetett németül én pedig németül szóltam hozzájuk. Nagyon megörültek, én pedig büszkén mondtam, magyar vagyok. Kérdezték, mióta vagyok itt. Mondtam, hogy 3 hónapja, és mondták, hogy szeretik Magyarországot, és voltak is ott, Hévizen. És nagyon szép, Budapest is gyönyörű, és tanultak pár szót is pl köszönöm , nagyon örültek, hogy beszélgettem velük. A kollégáim nagyon meglepődtek, hogy beszélek németül, de örültek, mert itt nagyon kevés ember beszél idegen nyelven, és ez jó nagyon. Nagyon élvezem a munkát és a franciát is, a nyelv nagyon tetszik és ez a hónap nagyon szuper volt.

Az általam készített asztal:

Gyümölcssalátám:

2016.01.08.

Jó napot Tanárnő! Az elmúlt 2 hónapban nem sok érdekesség történt. A meló nagyon klassz, néha sok és fárasztó, de ez normális. A karácsonyi vásár itt Metzben nagyon klassz volt, sok szép dolgot láttunk. Szülinapomkor az itteni egyik magyar sráccal még az óriáskerékre is felültünk, ami nagyon szép volt, mert az egész várost belátni. Karácsony előtt mindig teltházunk volt az étteremben. De 13-ától számítva kaptam 2 hét szabadságot, amikor hazamehettem a családomhoz. Nagyon vártam már, hiszen rég láttam őket. Busszal mentem haza, mert így több csomagot vihettem, és ugye karácsony miatt is sok ajándékkal mentem haza. Jó volt otthon lenni, bár az első napok furcsák voltak .A barátnőmön kívül senki sem tudta, hogy megyek haza, meglepetés volt .Nagyon örültek neki :D . Suli azóta nem volt, vagyis lett volna, de kikértem magam a hazaút miatt . Hát ennyi történt velem mostanában.

Iskolai gyakorlati munkám:

2016.03.06.

Az elmúlt hónapokból 4 hetet voltam iskolában, a szabadidőmben itthon vagyok, futni járok. Ez felfrissít és munka után, vagy közötte segít a kikapcsolódásban. Vettem egy biciklit is nemrég az egyik régi magyartól, így most már a biciklizést is élvezhetném, ha nem lenne ilyen pocsék az időjárás. Sajnos nem jön a tavasz, még messze van a jó idő, vannak szép napok, de többnyire esős, borult, hó egyáltalán nem volt a télen. Az ügyintézéssel viszonylag jól haladok, mert megjött a francia egészségügyi kártyám, vagyis a vitel kártya. Nagyon sok mászkálás és rengeteg papírkitöltéssel járt, mire megkaptam, de én még mindig jól jártam, hiszen ez a kártya még mindig nincs meg sok osztálytársamnak. A CAF, vagyis a lakástámogatásom még mindig nem jött meg, de már csak hetek kérdése, mert a Nancyból való költözésem miatt nagyon sok volt a bonyodalom a lakásom címe miatt is, és mostanra sikerült végre elintézni, ebben sokat köszönhetek a mostani lakásomban dolgozó ügyintézőknek. A munka még mindig nagyon jó, a kollégák még mindig aranyosak, a pincér részen minden nagyon klassz, viszont a konyha részen a magyar kollégáim nem elégedettek. Már hárman fel is mondtak és egyikük már haza is ment, közben egy új kollégám is érkezett egy francia fiú személyében a konyhára, nagyon kedves. Mint kiderült ő egy helyi főzős műsorban is szerepelt. Biztos vagyok benne, hogy jön még új ember hozzánk, és kíváncsian várom már. Közben a főnököm megnyitotta a hentesüzletét is, ami az étteremmel összeköttetésben van, vagyis belül is át lehet járni. Nagyon szép lett, bár szerintem kicsit giccses, most mindenki ezzel van elfoglalva, mármint az üzlettel és a nyitással. Az egyik pincér kollégám is átment oda dolgozni, mert szeptembertől ezt akarja majd tanulni, a hentes munkát. Az étteremben nagyon észrevehető a hiánya, hiszen nagyon jól dolgozott. Nekem nagyon sokat tanított. Többet, mint a főpincérünk, aki a tanulók tanításával nem igen foglalkozik, mindinkább a csinos kolléganőm mosolyával. Így most kicsit több munka jut mindenkire. Az iskola heteimben a múlt időt és a birtokos névmásokat tanultuk. Az iskola nagyon nehéz, főleg ahogy közeledik a vizsga, már kellett témát is választani földrajzból és történelemből is, ezeket majd nekünk kell kidolgozni, de a tanárnő majd segít nekünk. Nagyon izgulok, és várom már kicsit. Szeretnék túl lenni már rajta. Gyakorlaton az iskolában gyümölcssalátát készítettünk, és egészben sült csirkét bontottunk, valamint még halszeletet is filéztünk. Nagyon szeretem ezeket a munkákat. Az igazi gyakorlati napon, vagyis mikor vendégek is jöttek az egyik héten a mosogatást kaptam feladatként, a másik héten pedig az egyik osztálytársammal együtt dolgoztam. Egy 3 fős asztalt kaptunk, nagyon jó volt, ilyenkor mindig kicsit izgulok, de nagyon élvezem, a tanárom is megvan elégedve velem, a munkámmal. Ezt bizonyítja a jó értékelés, aminek nagyon örülök, hiszen ez jót tesz az önbizalmamnak is. A francia órákon és a gyakorlaton kívül van higiénia óránk is, ezt nagyon szeretem, mindig érdekes dolgokat tanulunk, és a tanár úr is nagyon rendes és kedves, még pár szót beszél is magyarul, amin nagyon meglepődtünk, de örültünk neki. A legnehezebb óra nekem a matek, ami néha fizika néha pedig kémia, bonyolult, maga az, hogy francia nem annyira a számolás része. Gazdasági óránk is van, amin folyton írunk vagy számolunk, ez sem a kedvencem, de legalább gyorsan elmegy.

2016.04.13.

Kedves Tanárnő, az elmúlt egy hónapban történtekről írok ismét a beszámolómban. Egy hetet voltunk iskolában, az eltelt idő alatt ismét vegyes érzelmekkel szálltam fel a vonatra. Sose tudom, mi vár rám, mindig izgulok kicsit, és félek is. Ebben az évben nagyon sok osztálytársam jött Magyarország déli részéről. Mivel ők már ismerték egymást, így nekik persze sokkal egyszerűbb, de sajnos, amit még Zoli (Sztriskó) mondott nekünk anno idézem: „Itt kint magyar magyarnak farkasa.” Ez teljesen igaz, és amíg a lengyelek szeretik egymást, nincs kibeszélés sem kiközösítés sem gonoszkodás csak összetartás, addig én néha már szégyellem magam, hogy magyar vagyok. Nálunk sem összetartás, sem titoktartás, sem igazi barátság nincs. Valahogy úgy érzem, nem találom a helyem, de többször érzem azt, ide én nem is akarok tartozni. Gyomorfordító, hogy 2 mondat után ítélkeznek és mindenki kibeszél mindenkit, sokszor olyan, mintha az óvoda kiscsoportjában lennék. Az iskola mindig nehéz hét nekem, nincs kivel és miről beszélgetni, hiszen akik úgy érkeztek, hogy ismerik egymást, azoknak könnyű, de nekem sajnos nem. Az elején fájt, zavart, rosszul esett, de ma már tudom, jobb nekem egyedül, mint ez a közösség. Rossz mikor órán egyedül ülök, és rossz, mikor látom, hogy a lengyelek milyen összetartóak és undorodom a gondolattól, hogy mi egy ilyen nép lennénk?.... Csak gratulálok… és majd jövőre, akik jönnek, neki azt tudnám mondani: Mindennek ára van. Itt megtanulsz a sarkadra állni, ha kell, és ha nincs, aki segítsen, menni kell és tenni kell, intézni a papírokat stb. Vannak itt furcsa egyéniségek, és elég kegyetlen emberek is sajnos. A saját példámat tudnám erre felhozni: van itt egy lány, aki nem kedvel, és az ő hisztije miatt, mert engem látni sem bír, az összes többi Metzben élő magyar is elfordult tőlem egy ember kivételével. Ezt a lányt sose láttam szeptember előtt, nem is ismertem, és nem sokat beszéltem vele. Arról pedig fogalmam sincs, mikor kérdeztem, mit ártottam neki. Ő egy szót sem szólt, de hála a mesterkedésének, sikerült elérnie, hogy december óta kisírtam a szemeimet, és borzasztó nehezen teltek a napjaim. Nagyon rossz volt, nem hívtak sehova, és ez odáig fajult, hogy hála neki, már a Viki szóba sem áll velem. Az ilyen embert nem értem. Neki miért jó, ha én szenvedek. Egyedül lenni egy idegen országban… Ezt senkinek sem kívánom. De megerősödtem, és azért sem adom fel az álmaimat, küzdök, mert mindennek ára van. Egész tűrhető volt ez a suli hét, a lengyel szobatársammal (mert ugye a kedves barátnőm azt is elintézte, hogy senki az iskolában ne álljon velem szóba), akit Soniának hívnak, egész jó összebarátkoztunk, kedves, tündéri lány. Kár, hogy még bővebben nem tudunk beszélgetni. De jól kijövünk, ezen a héten a szerda reggelt egy matek-fizika-kémia, dolgozattal kezdtük. Hát, mit ne mondjak, borzalmasan nehéz volt sajnos. Aztán a hét nagy részében a tételek (történelem és földrajz) kidolgozásával töltöttük el az időt, ez egy páros feladat, de mondanom sem kell, itt sem akart senki velem lenni… Hát ezt is köszönöm a leányzónak, de ami nem öl meg, az megerősít, így hát küzdök a tételekkel rendesen. Szerda este kérdezték a régebbi magyarok (Nancy-ból), hogy én mit csinálok a kimenőn, hát a válaszom: a fogalmam sincs volt, és így mondták, mi lenne, ha elmennénk együtt. Ennek örültem, azért ez jól esett. Alig vártam a suli hét végét, hogy végre hazaérjek a lakásomba, végre elhatároztam magam és vettem egy francia telefont is, amivel könnyebb az életem, mivel van internetem, és hívni is hívhatok itt akárkit (már ha lenne ilyen….). Mindegy is lényeg, hogy jobb így. A meló mindig jó, fárasztó, de imádom, nagyon szeretem és örülök, hogy a kollégáim is kedvesek. Most két régi magyar távozott Metzből, a munkatársaim voltam és most az étterem konya része kicsit megfogyatkozott így, de sebaj, várjuk a szeptemberi tanulókat. Úgy néz ki, hogy itt maradok, mármint nemcsak Franciaországban, hanem az étteremben is, mert nagyon megkedveltem mindenkit. Persze ez sem tökéletes munkahely, mert olyan valószínűleg nincs is, de az előzőhöz képest maga a mennyország. Ha szoknyában akarok dolgozni, nem szólnak, és a szolid körömlakk, sőt a piercingem sem gond, amíg visszafogott maradok. A kollégáim, a főpincért és a séfet leszámítva, tőlem fiatalabbak vagy velem egyidősek, ezért is ilyen jó a munka és hiányoznának is. Jövő héten megint iskola és már alig várom, mert kirándulni megyünk, méghozzá Burgogne-ba. Lesz mustárgyár-látogatás és borkóstolás is. 2 nap egy éjszaka 50euró volt. Mivel már az idő is szép, ezért nagyon nagy élmény lesz, bár igazán korán reggel 5 órakor indulunk kedden, de ez sem veszi el a kedvem és az érdeklődésemet az úttól.

Képek a kirándulásról:

2015.06.20.

Kedves Tanár úr! Az elmúlt két hónapban nagyon sok dolog foglalkoztatott engem, az itt maradás, a vizsgák, valamint a költözés is, mivel lakást szeretnék váltani. Nagyon sok időmet vette el a munka és a tanulás is, mert időközben befejeztem a vizsgáimat. Izgalommal teli a várakozás, mert nem volt olyan egyszerű a vizsga, mint ahogy azt a tavalyi évben kiérkezett diákok elmondták. Igenis nehéz volt, és igen is benne van a pakliban, hogy idén sem sikerül mindenkinek. Az írásbeli vizsgák közül a matematika-fizika-kémia volt a „vizsonylag” legkönnyebbnek mondható. A francia szövegértés borzasztóan nehéz volt. Mint említettem itt maradok Metzben, és folytatom az iskolát is, a munkahelyem még kérdéses, hogy váltok-e, vagy maradok, még én sem tudom. A vizsga eredményem is befolyásolja ezt a döntésemet. Itt egyáltalán nem látszik, hogy időközben a tavaszból már nyár lett, egész héten szakad az eső és a szél is fúj, nagyon várom már a jobb időt, de csak nem jön. Elkezdődött a foci eb is, és az eddigi meccseken büszkén szurkolunk Magyarországnak. A munkahelyemen a főnököm megengedte, hogy felfessem magamra a zászlónk színeit, és a televíziót is bekapcsoltuk, és a kollégáimmal együtt szurkoltunk az országnak. Nagyon sok vendég kérdezett rá a zászlóra, sokan azt hitték ez az olasz… Büszkén válaszoltam, nem ez a magyar. Folyamatos ünneplés megy az utcákon, amikor Franciaország nyer, vagy gólt rúg, az egész város zeng a szurkolóktól. Ahogy telnek a napok, amikből hetek lesznek és hónapok, végre közeleg a hazautazás, a vakáció napja is. Július 31-én vasárnap este már indulok is. Nagyon hiányzik a családom és a barátaim is, de nagyon jó hír, hogy kedves barátnőm is úgy döntött, hogy kiköltözik, és így vége a magányos időszakomnak. Ez erőt ad a folytatáshoz, és úgy érzem, végre kiteljesedik az életem, mert itt nagyon fontos, hogy legyen egy támaszunk. Kíváncsian várjuk az idei bátor jelentkezőket is, és örömmel fogadjuk őket. Valamint elérkezett a pályázat vége is, és ezúton szeretném megköszönni a tanáraimnak a bíztatást. Nagyon örülök, hogy végül a kiutazás mellett döntöttem, és sok tapasztalattal, tudással gazdagodtam egy új, idegen országban. Nagyon sok élményben gazdagodtam és sok jó, valamint rossz dolog is történt velem, de nem bánom, sőt csak a javamra vált minden, mind szakmailag mind a leleményességre vonatkozólag, a nyelv terén nyilvánvalóan van még sok tanulnivaló, de örülök neki. Egy éve ezt nem gondoltam volna, hogy megértem és beszélem is a mostani szinten a nyelvet. Visszagondolva ez akkor még szinte lehetetlennek tűnt, és most hétköznapi. Sokat teszek érte, hogy fejlődjek, és remélem, még fogok is. Nagyon tetszik a nyelv, és élvezem a tanulási folyamatot is. Hálás vagyok a régi iskolámnak a lehetőségért és minden segítségért. A vizsga és az iskolai rendszer is teljesen más, és az is igaz, ezt nem érti csak az, aki belecsöppen. Izgalmas folyamat volt az iskolában fejlődni és egyre többet tudni a nyelvről, és egyre jobban elbeszélgetni a kollégákkal, szinte bármilyen témáról. A régebbi magyarok egy része segítőkész volt, és sokat segítettek az elején nekünk és remélem, hogy idén ősszel már én tudok segíteni másoknak.

Iskolai gyakorlati munkám:

#beszamolok

0 notes