depisegoista

[depisegoista]

~Lehet, hogy éppen neked kell ezt most látnod: Ne feledd, az öngyilkosság állandó megoldás, átmeneti problémákra. Egyetlen probléma sem ér annyit, hogy eldobj magadtól egy olyan értékes dolgot, mint az életed. Ha úgy érzed nem megy, keress valakit, akivel beszélgetni tudsz az érzéseidről, hidd el, sokkal jobb lesz utána! Nem ciki segítséget kérni! Értékes vagy! Fontos vagy!~

[depisegoista]

Ő lenne első aki felhívja ha azt írnám neki hogy nincs kedvem beszélni vagy hogy rossz kedvem ....csak hogy jobbá tegye napom...vagy végig hallagsa mi is nyomja a lelkem...de sajnos nem csinálja...nem vagyok eléggé fontos számára...

[depisegoista]

Csak fekszem, nem érzem magam se boldognak se szomorúnak. Lélegzem, de olyan mintha gyakorlatilag itt sem lennék, talán ilyen lehet az üresség.

[depisegoista]

Hiányzik az érintésed.

Hiányzik a hangod.

Hiányzik a közelséged.

Hiányzol.

[depisegoista]

A túlgondolás elbassza a boldogságom, de igazam volt minden egyes kibaszott dologban.

[depisegoista]

El se tudom mondani hányszor mondtam azt, hogy jól vagyok csak azért mert nem akartam valakit untatni a saját problémáimmal.

[depisegoista]

Szabály:

Ha a kutyád elkezd ugatni rád, akkor valaki más eteti.

És nem a kutyákról beszélek.

[depisegoista]

Egy újabb csalódás.... hiába volt remény az életembe...amikor csak csalódást okozott minden hol is...hiába próbáltam magam össze szedni... hogy ne okozzak több csalódást az embereknek...ez nem jött össze ...ki baszott érzéseimnek se tudok nemet mondani.... Nem hogy bárkinek is jó legyek..... hiába próbáltam változni...nem jött össze...az egom...nem enged semmit se...amit felépített azt nem lehet le rombolni...sehogy... én meg próbáltam ha már én építettem fel az egészet...de rohadtul nem úgy működik ahogy én akarom...megint ott tartok....hogy se hol...egyre jobban lépnek ki a emberek életemből.... és pont azok akinek itt kellene maradni....de nekem ez nem megy hogy bárkit is képes legyek megtartani....pedig rohadtul próbálkozom...de nem .. szépen lassan mindenki itt hagy....most nem tudom hogy velem van gond ..vagy egyszerűen nem akart soha senki az életem része lenni...ennyire rossz ember lennék...hogy mindenki itt hagyjon és csak abban időszakban legyek jó... még nincs más .. vagy egyszerűen úgy vannak vele ...úgy is lehet használni... amelyen hülye...vagy egyszerűen egy undorító személysegem van ...amit nem bírnak ....ezt soha nem fogom megtudni....de sajnálom hogy ilyen vagyok...én csak össze vagyok törve.... eléggé.... félek... bárkinek is bármit mondani úgy is csak ki leszek nevetve... ezek nem olyanok amit szívesen elmondjak így hogy tudom ez lenne a vége...nehezen lehet megérteni...de akinek sikerül azt a kurvara nem akarom elengedni...de ők lépnek ki elsőnek az életemből...hogy lehetek ennyire elbaszott gyerek...soha nem mertem beszélni a érzéseimrol senkinek...ami igazán bennem van....pont ezért...már az előtt elhagynak... mielőtt beszélnek... róla..ne hogy utána ha elmondanám....én nem azt akarom hogy sajnáljon meg és azért maradjon mellettem...hanem azért mert kedvel vagy azért és szeret...és nem azért mert könnyen bele megyek mindenben...is hogy őket boldoggá tegyem.... egyszerűen szeretnék valakit aki mindig itt marad ...és el tudom neki mondani... hiába van egymillio barátom ha senki nem érti meg ami bennem folyik le mostanában...és egyre jobban és már kezdek bele unni hogy azt keljen mutatni hogy jól vagyok...és amikor megkérdezik mi a baj ...én csak mondjak hogy fáradt vagyok...azon kívül nincs más... Azt szeretném hogy vagy el fogja hogy ennyire meghalt a belső érzéseim.....de nem lesz ilyen..eddig mindenki itt hagyott és fontosabb volt nekik más .... miközben én voltam aki úgy mond ott voltam amikor nehezebb időszakban volt ....de ezt ők nem tudják...mennyire kész vagyok....és egyszerűen azt napot várom hogy ne keljen felkelnem....

[depisegoista]

Hol is kezdjem el ...ezt egészet...ott amikor megismertem...vagy akkor amikor elkezdtem felé érzelmeket táplálni...vagy akkor amikor már ő jelenti nekem a világot... nélküle másabb vagyok...pedig ő is egy lány ...sok közül... mindenkitől ezt hallom.... számomra ő az lány akivel már előre el terveztem mindent is... igaz hogy nem voltunk együtt....így nem nagyon kellene előre tervezni...de most azt éreztem vagy is érzem is .. hogy előre kell vele tervezni.... ő fogja jelenti nekem a világot...vagy már jelenti... Most igaz nem legjobb köztünk a kapcsolat... meg ő nem is szeretnél hogy jobb legyen....vagy most azt nézi nekem hogy lenne jó....ahogy ő mondta sok fájdalmat okozott és nem ilyen lányt érdemlemnék.... de nekem nem egy másik lány kell...hanem ő.... érte tettem meg mindent...meg még mennyi mindent is fogok....remélem észre veszi hogy szeretem...és azért is küzdök érte...nem az mert unatkozom....hanem azért mert rohadtul túlságosan is szeretem....remélem minden rendben lesz...és végre megtudom vele beszélni....

[depisegoista]

Életem első szerelme most jött el.... kitartók mellette... folyamatosan...én egyszer hibázok egy nagyot ...és elvesztem....az már mindegy hogy én hányszor néztem el egy csomó mindent ....mert szeretem... Igaz hogy én hülyeségem nagyobb volt ...mint az ő...de ha szeret és fontos vagyok neki akkor képes lenne velem megbeszélni... legalább egy nulláról kezdjük hanem tapasztalatal...és legalább tudjuk hogy mit ne basszunk el kapcsolatunkban...ha elkezdjük...én most is ugyan úgy bízok benne...jól tudom hogy most én basztam el... Hogy nem mondtam neki el őszintén...amit tettem ..és nem elég ha bocsánatot kérek.. tőle azzal nincs megoldva semmi...de azzal se ha hagyjuk egymást... hiába azt érzi...meg talán én is..de ha később jövünk hogy mit is basztunk el... ne hogy késő legyen.... és addig ne hogy el múlik az dolog aminek akkor kellet volna megtörténi.....én sajnálom amit tettem...remélem idővel jobb lesz...és hátha sors add egy második esélyt...amit nem szeretnék elbaszni... nála... egyszerűen nem tudom leírni hogy mennyire szeretem őt...és mennyire fáj hogy most elveszítem...de próbálok küzdeni hogy minden rendben....legyen de nagyon nehéz lesz...

[depisegoista]

Újra kezd elő jönni bennem az érzet amikor ott tartok hogy el kellene engedni ezt egészet... hiába vagyunk egy helyen hiába beszélünk napi több órát írásba vagy hivasban...kezdem azt érezni hogy elkezdtem bele fáradni az egészbe...de útközben vesz a dolog egy 180 fordulatot az egész és megint reményt adni a dologba....de utána megint mint ha nem is mi lennék csak egy idegen pár ... hiába akarom magammal el hitetni hogy idővel jobb lesz ...de útközben tudod hogy mennyi időt adtál neki és nem halad dolog egyről a kettőre... miközben már minden időt meg adtál neki... és próbálod elfogadni azt érzést hogy ebből már nem lesz semmi....de egyszerűen az agyad nem képes felfogni a szíved meg nem tudja elengedni a világ nem legrosszabb érzése...de remélem nincs igazam és meg éri rá várni és végre az enyém lesz.. ennyire lányt még nem szeretem..

[depisegoista]

Eljött az ideje hogy elmondjam neki hogy mennyire fontos számomra ....mennyire tökéletes hogy mennyire oda vagyok érte.... Hogy mennyire hiányzik amiket csinálunk hogy egymás mellet aludjunk... Hogy én legyek az első gondolat ha felkel és ha elalszik akkor meg utolsó hogy végig hivásozunk egy estét a semmiről beszélve...főleg amikor hiányzik..az mosolya a nevetése a hangja...ahogy bújj hozzád... Ahogyan reggel felkell mellőled és azzal kómás fejjel és kócos hajjal rád néz ...és te azon gondolkozol hogy miért ilyen tökéletes.. Hogy végre boldog vagy mellete...és remélem hogy ő is boldog melletted...amire kíváncsi vagy hogy ő ezt hogy gondolja ezt egészet.....de sajnos le látsz fejébe bele ...nem tudod hogy ő hogyan tekint rád hogy neki mit jelentesz számomra .... egyszerre csak le ülni egymással szembe és elmondani szemében is ... Hogy mennyire ő jelenti neked világot...

[depisegoista]

Soha az életben nem hittem volna hogy ennyire szükségem lesz bárkire is főleg rá...amikor amikor már rendesen sírsz hogy végre veled ...legyen...de ő nem figyel rád nem veszi észre hogy teljesen szét törtèl....és szükséged van rá...nem véletlen baszod le amikor nem tudod hogy hol van nem hiába vagy ki akadva nem direkt osztod ki őt...mert félsz hogy megint ugyan az lesz mint eddig....és egyedül maradsz gondolattal hogy mi lehet volna belőle ha nem hagyod vagy az nap át jön és megpróbál segíteni ... És most nem azon lennél mit basztal el... miért vagy mindig egyedül... ő fontosnak talál e.... Hogy szeret e.... Hogy gondol rád ... miközben nem beszéltek....vagy hiányzol e neki mikor nem vagytok egymás mellett... Hogy mit érezhet ő amikor össze vesztek .....és tudja hogy mit csináljon olyankor.....de nem nagyon veszi észre amikor te már nem bírod nem hiába keresed folyamatosan hátha észre veszi hogy most a földön vagy .....és elég lenne ha melletted legyen .....

[depisegoista]

Újra egy csalódást okoztam magamnak.....azt ígértem magamnak nem fogok többet érezni..soha többet senki iránt... erre egyszer ki léptet az életemből... eléggé csúnyán itt hagyott...akkor érzetem hogy ideje véget vetni mindennek... akár magamnak... lehetséges hogy meg is próbáltam....de nem bánom meg azt pillantott amikor észre vettem benne azt ami meg is fogott benne abban pillanatban...úgy mond ő tudja azt mondani hogy számomra egy különleges lány ...úgy mond egyedi becenevet is kapott... Ugye picur....de utána egy hét múlva úgy mond vissza tért életembe...megint hülyeséget...ami fájt csak azt mondtam hogy nem...de nem csak tőle fájt...én próbáltam elengedni magam .. főleg hogy kaptam segítséget...egy olyan lánytól akinek barátja van....és majdnem én is életem hibáját csináltam meg. ... egész este azon járt agyam hogy most mit csináljak.... megint küzdök egy lány ért aki nem akar többet...de ő nem tudja mennyi fáj amit csinált akkor is meg most is...nem tudunk parancsolni az érzéseknek... de nekem ő lenne úgy tökéletes...de neki teljesen más kell... persze ilyenkor miért ne lépjen be az életembe egy másik lány akit ő hozott bele...miért is ne kezdjek el felé is érzések táplálni... egyszerűen nem tudom mit szeretnék...egyszerre kettő helyre nem érzhetek... dönteni kellene ....vagy csak hanyagolni őket... hát ha úgy jól leszek de nem hiszem csak jobban bántánam magam .

[depisegoista]

Minden olyan más nélküled…

Nem olyan nyugodtak a reggeleim, azóta, hogy nem veled indulnak. Mióta nem kérdezed meg, hogy aludtam és milyen a kedvem. Nem kívánsz szép napot, vagy sok sikert, és… nem írod azt sem, hogy “szeretlek”. Napközben megvagyok, (úgy ahogy) lefoglalnak mások, a munka és a tanulás. De az esték… Ahogy egyedül maradok, ezzel a hatalmas ürességgel. Az estéket utálom. Néha a képeinket lapozgatva a galériámban, hatalmas könnycseppekkel a szememben, újra és újra átélem a pillanatokat. A mi pillanatainkat. Akárhányszor értesítést kapok mindig reménykedem a szívem mélyén, hogy tőled érkezett üzenet. De az esetek túlnyomó többségében, ahogy a kijelzőre lesek, csalódott pillantással nyugtázom, hogy nem, most sem te voltál az. S mikor igen, heves szívdobogás közepette írok vissza, és várom a választ. De csak bámulom a kézbesített üzenetet. Mert nem nézed meg azonnal. Nem úgy, mint régen. Azt mondod még szeretsz, még akarsz engem. Én is szeretlek... De akkor miért fáj ez ennyire, mondd? Meddig higgyek e szavaknak? Meddig, mondd…?! Ha tettek nem biztosítják a valódiságukat, akkor csak szavak maradnak. Kezdem elveszteni a reményt. S mégis, folyton bizakodom.

mentett gondolat 01

[depisegoista]

Mindenkinek van olyan akivel mindent el tudna képzelni ... Végre megtaláltam őt elsőnek halálosan oda voltam érte... El telt egy időszak amikor folyamatosan vele lehettem és mindent meg tettem érte mert szeretem ... Az után külön voltunk és kicsit elgondolkodtam hogy lehet ő nem akar tőlem semmit utána megbeszéltük ezt dologot és idő kell neki mondjunk nekem is.. Most ott tartunk hogy le írtam neki hogy legyünk barátok..erre ő cukibb lett mint volt .. De közben nem akarom hogy barátok legyünk... Én most is többet akarok csak most lehet hogy késő lesz vagy nem tudom de remélem egyszer rám ír úgy hogy nem csak barát szeretne lenni az életemben.. De ameddig is csak barátok vagyunk ugyan úgy meg akarok érte tenni mindent amit tudok... túlságosan szeretem hogy csak barátok legyünk ... remélem meg nézi a postom és rá jön hogy róla van szó ..♥️

[depisegoista]

Újra is újra ugyan az hiába futok bele hányszor kell még át élnem hogy ne csinálja újra és újra ?