csakugyfiu - Tumblr blog

[csakugyfiu]

[csakugyfiu]

“Miért szégyelled hogy más vagy, amikor a többiek sem szégyellik, hogy mind ugyanolyanok?”

—

[csakugyfiu]

Hihetetlen

De most komolyan. Hogyan lehet az, hogy ez a kurva élet pont akkor ad egy lökést előre, amikor már feladnád? Ezt én már nem értem :D Bocsi a smile-ért, csak egyszerűen ez van. Itt ülök majdnem hajnal ötkor, van bennem egy rakat vodka és sör. és egyszerűen nem hiszem el. Gyakorlatilag szerelmet vallottak nekem. Egy pasinak. Egy helyes csajszi, akit már régebben ismerek. Hogy lehet ez?! Komolyan nem értem. Miért ilyen az élet? Végre feladnám, lenne erőm, erre itt van ez.... Kész vagyok...a szó minden értelmében. Na de reméljük a legjobbakat. Legalább van miért felkelni :) De még a vodka sem nyomja el a lábfájásomat, szóval szunya Szebb jövőt! Pá!

[csakugyfiu]

[csakugyfiu]

A tumblisok 2/3 része: - Volt valaha kiközösítve; - Érezte magát egyedül; - Kevés baráttal rendelkezik; - Rendszeresen sír; - Dohányzik/Dohányzott; - Imádja a feketét; - Minden nap posztol; - Megfelelési kényszerrel küzd; - Valami sötét van a múltjában; -Volt már része viszonzatlan szerelemben. CSAK AKKOR REBLOGOLD HA IGAZ RÁD ÉS NE AZÉRT MERT “MENŐ”!!

[csakugyfiu]

[csakugyfiu]

Megint írok

Megint írok, mert megint bebasztam. Ma az erőset mutatom nap volt porondon. A. előtt. És K. előtt. És magam előtt. De minden percben továbbra is meghalok, amikor nem engem szeret, nem velem van. Nézegetek más lányokat... igen. Talán meg is kaphatnám őket. Hiszen egy csinos, helyes srác vagyok állítólag. De mit tehetnék, ha nekem akkor is csak Ő számít igazán. Mit tehetnék, ha csak Ő kell. És más nem.

Bárcsak tudná ezt, bárcsak olvasná ezt. De nem teszi. Már nem is érdekli, h mi van velem, mert neki már más a nagy Ő. Nem én. Nem én. Nem én....

[csakugyfiu]

Vége

 A Vége.... teljesen. Ma kirakta a másik, h kapcsolatban. Feladtam. Hiába beszéltem, a felesleges minden szó..... nap közben azt írta, h jön hozzám. De éreztem, tudtam, h közben randira készül. És az a másik mocsok nyert. Ő volt a jobb, a cukibb, vagy a helyesebb. Hát nincs mit mondanom. Nincs miért élnem..Befejeztem. Őszintén szólva kegyetlenül bebasztam közben, míg ezt elmondta nekem, Négy órán keresztül könyörögtem, sírtam, alázkodtam, h ne tegye ezt velem, hiszen én szeretem. De nem érdekelte. Négy órán keresztül, egyszer sem mondta, h szeret, csak max a végén sajnáltatta magát, h mennyire rossz is ez neki.Hát bazd meg h neked rossz. Ha rossz lenne, csak fele annyira mint nekem, nem tennéd ezt. De megteszed, mert leszarsz már engem. Neked az új kell, a változás, a friss dolog. Hát én mit tegyek???!

Semmit, csak csendben szenvedek, kínlódok, mint oly sokan mások itt, meg a világon bárhol. De gondolom itt van a legtöbb belőlünk a tumblr-ón. Itt sírjuk ki a bánatunkat, és reméljük h másnak is feltűnik a dolog. Aztán talán találunk egy társat, akivel együtt gyászolhatunk. De nem, ez magányos dolog, mint az életünk, nem találunk egymásra. Csak szenvedünk egyedül.

Hát kérlek, mondjátok el, mondjátok el, h hogyan lehet ezt túlélni? Bennetek bízom egyedül sorstársaim. Bennetek, akik már hosszú ideig szenvedtetek ebben a kórban. Persze tudom hogy egyetlen üzenet sem fog jönni, mert miért is jönne egy kis vigasz, szenvedjek csak.Megérdemlem biztos.

Pedig mindent megtettem ezért a lányért, Isten látja lelkem. De ez is kevés volt. És nem emlékszem kirívó vétekre sem. De hát ez van. Nem kell a jó, az nem érdemel jutalmat. Csak fájdalmat és szenvedést. Ez jár nekem, ez való nekem. A kínlódás. És puncsolnak miatta, h de igenis, keljek életre, harcoljak tovább. De én már nem bírom tovább. Elfáradtam. A legkitartóbb feladja.

Tudom, h senki nem olvassa, de el tudjátok képzelni a fájdalmamat. Persze, h el tudjátok, hiszen a fele nép azért ír blogot, h kiöntse a szívét lelkét itt. De mégis, milliomodszorra, de én is leírom, Hát sose legyetek szerelmesek. Ne adjatok semmit a másiknak, még a nagy Ö-nek sem, mert hidjétek el, az nem lesz elég, bármit is adtok meg neki. Úgy is lesz egy másik, aki jobb és szebb, és az kell majd. Ti meg újfennt csalódtok, újfenn összetörik a szíveteket, és meghaltok.

Én éppen ezért adom most fel. Túl sok a csalódás, túl sok a repedés a szíven. Eddig bírtam. Én már nem akarok mást, egy újat. Ennyi bőven elég volt, Többet nem visel el a szívem. Tudom, nyálas ezt egy pasitöl hallani, de ez van. Harcoljon tovább, aki akar, de én már nem. Már nem.

Gondolkodok. Talán jobb lenne gyorsan befejezni. Talán jobb lenne most rögtön. Mert én ezt am sem tudom csak így lezárni, mint ő.  Neki ennyi volt, már másba szerelmes. Egy csődtömegbe, de ez már csak az én szerény véleményem.Ez már egyáltalán nem rajtam múlik, nem veszi észre. Én hiába mondom, h a csillagokat is lehoznám, ez már nem jelent semmit. Hiszen a másikat szereti. Ő a legjobb pasi, nem én. Aztán ha háromszor megdugja ls legalább egyszer teherbe ejti, akkor már persze jó lennék. De ez sajnos már nem így működik. Már akkor én talán nem is leszek, csak egy emlék. De hát ez van. Vannak emberek,akinek semmit nem jelent a másik élete. Nem jelent semmit, h tönkre tesznek. Elpusztítanak. Nem, csak bemesélik maguknak, h majd jobb lesz, de nem.Nem lesz egy soha jobb már. De nekik nem számít már ez... nem lényeges. Már csak egy kolonc az ember, akit néha megkeresnek, h élnek-e még. Ettől van nekem hányingerem. Ezt nem tudom elviselni. Bocsi, de tényleg megyek hányni... nem bírom, bocsi.

Na, most h kijött minden, jobb, Ihatok tovább, Mert csak ez hatékony fájdalomcsillapító, és ez sem hosszú távon.Azt inkább nem részletezném, h mi lesz.....

[csakugyfiu]

7 nap

Ennyi. Egy hét telt el, mióta szakítottunk. Egy hete vagyok halott. Sokan mondanak nekem sok mindent, én pedig szépen lassan már a legegyszerűbb dolgokat sem fogom fel. Nem eszem. Nem alszom. Sosem hittem volna, de még az alkoholhoz is nyúltam. De az sem segít örökké. Titkon arra vágyom, bárcsak látná azt, amit most írok, de tudom, hogy az is felesleges volna. Az indok?

Hát igen, van ám az is.... és mindegyik fáj. Először is, mert már nem úgy érez irántam, mint rég. Másodszor, mert túl messze vagyok. Harmadszor, mert túl gyors neki ez a kapcsolat, és az összeköltözés. Negyedszer, mert van egy másik pasi aki tetszik. Hát ennyi. Túl sok indok....

De miért küzd a szív tovább, kérdem én, egy ilyen csatában, amit csak elveszíthet, ahol ennyi minden dolgozik ellene, miért küzd a szív tovább??! Hiszen nincs értelme. Nap, mint nap elmegyek dolgozni, felkelek, buszozok, melózok, majd hazajövök, iszok, szenvedek, várom, hogy írjon csak egy aprócska üzenetet is, vagy este beszélhess��nk telefonon. És közben percről percre rettegek, hogy még ezt a kis dolgot is elveszíthetem. Hogy már nem ír, nem beszél velem többé. Mert SZERETEM. Őrülten, megtörhetetlenül SZERETEM. De ő már nem engem. Százszor, ezerszer elmondtam neki, könyörögtem, öngyilkossággal fenyegetőztem, sírtam, zokogtam, hogy ne tegye ezt velem, de nem. Nem ért semmit, ő már máshogy érez. Kedvel, tetszek, de már nem szerelmes belém. Most már nem.

Meg akartam kérni a kezét, egy-két hónapon belül.... Vele akartam tölteni minden napot, minden percet. Ezt elhatároztam. Már a gyűrűket nézegettem. Azt terveztem, hogy megveszem a lakást, akár hitelre is. Aztán egy két év, és jöhet a gyerek.

De nem így lett. Kidobott. Kifacsarta a szívemet, összetörte, összezúzta, majd kidobott. És nem tudom elfelejteni. Hiába mondják, hiába vigasztalnak, erősítenek, én napról napra gyengülök, napról napra kevesebb vagyok, napról napra meghalok.

Ennyi, kész, befejeztem. Ezt elhatároztam, hogy rövidesen befejezem a dolgaimat. Egyszerűen ezt én nem bírom elviselni már. Annyi de annyi seb van már rajtam, hogy tovább nem tudom folytatni így. És tudom, hogy ezt senkinek nem mondhatom el, hiszen megint csak a jól van, ne hülyéskedj már, meg te erősebb vagy ennél szövegeket kapnám vissza. Egyszerűen nem értik meg, hogy nekem Ő volt maga az élet. Nem értik meg, hogy most már nem akarok talpra állni. Nincs bennem már elég erő, és akarat, hogy talpra álljak.De persze nem most, és nem úgy, mint mások. Én csak szépen csendben elsenyvedek. Láttam már, hogy is működik ez a dolog, és ez ellen nem sokat tudnak tenni. Ha menni akarok, hát megyek. Talán ha majd elérem célom, rádöbbennek a valóságra. Hogy mit jelentett számomra ez a lány. Hogy minden napért hálás lehetek, amit vele tölthettem. De nem voltam elég jó.

Ezt még ő sem érti. Hol azt mondja, hogy jobbat érdemlek, mint Ő, hol hogy neki kell más, és még élni akar, pasizni, meg egyebek. Sajnálja, hogy ő annyi mindent kapott tőlem, és ő nem tudott adni semmit.... Pedig ez nem így van. Azért vittem el szép helyekre, azért vittem vacsizni, azért vettem annyi ajándékot, mert hálás voltam neki, hogy van nekem. Hogy szeret, és én szerethetem. De ezt ő nem érti. Nem is mondom már soha talán.

Azt sem érti, hogy nincs így már értelme nélküle léteznem. Hogy amikor Ő,  három éve feltűnt a színen, én már a 24. órában voltam. De megmentett engem. Boldoggá tette a mindennapjaimat, boldogan mentem dolgozni, boldogan feküdtem le, mert láthattam, beszélhettem vele, foghattam a kezét. Boldog volt minden nap, amikor együtt keltünk, megpuszilhattam reggel, és azt mondhattam neki, hogy szeretlek. És boldog volt minden este, amikor hozzám bújt, a mellkasomra hajtotta a fejét, éreztem a bőre selymességét, az illatát, érezhettem a NŐT. ÚRISTEN, MÉG MINDIG ŐRÜLTEN SZERETEM!!!!

De ezt most abba kell hagynom. És ezért is döntök így, a lassú elmúlás mellett, mert tudom, hogy ezt már sosem tapasztalom meg. És tudom, hogy nem bírnám elviselni, ha az a másik tölthetné vele a napjait, ő fogná a kezét, ő neki mondaná, hogy szeretlek szerelmem, hogy ő csókolná, vele kelne, vele feküdne, vele szeretkezne.... Én ezt nem tudom már elviselni. Nekem ez túl sok.

Hát legyen ez egy tanulság is. Talán, valamikor valaki elolvassa ezt. Talán egy másik srác, aki ül a szobájában, huszonévesen, és azon mereng, hogy milyen jó lenne egy barátnő. Hát neked mondom, ha létezel: NEM, NEM AZ!!! Hidd el, jobb most neked. De tudom, hogy nem fogod elhinni, én se tettem. Hittem azoknak, akik azt mondták, hogy nem értik miért vagyok magányos, hiszen jóképű, intelligens pasi vagyok. Elhittem nekik, hogy én nekem is jár a boldogság. Igen, megkaphatod. De ne akard. Mert el fogod veszíteni, és hidd el nekem barátom, sok féle - fajta fájdalmat éreztem már, de ilyet nem! Ezt meg sem közelíti semmi. Ha a szív, a lélek érez fájdalmat, azt nem lehet elviselni... És azt fogják talán neked is mondani, ha mégsem hallgatsz rám, és ide kerülsz, hogy az idő majd begyógyítja.... majd az idő,.... majd az idő.....Hát kérlek téged, ha neked még lesz erőd hozzá, vágd pofán helyettem is ezeket az embereket.

7 nap telt el.... egy hét....és semmivel sem jobb... és már nem is lesz....

[csakugyfiu]

Néha

Üdv. Jóóóóóó sok idő eltelt mióta utoljára irtam. Hogy miért hagytam abba? Gondolom lustaságból. De viszont nagyon jó néha visszaolvasni ezeket a firkálmányokat. Tanulságos. 

Egészen pontosan nem tudom megmondani mikor írtam utoljára... biztos meg lehet valahol nézni, de nem fogom. Ha saccolnom kellene, háááát ööööö..... szerintem olyan másfél éve. És azóta NAGYON NAGYON NAGYON sok minden megváltozott.

Pl.: azért annyira már nem számolok vissza hétvégéig. Tudom, idegesítő volt, láttam én is, illetve olvastam. Annak, hogy már nem számolok vissza, mint egy idióta, több oka is van. És az újdonságok nagyját le is tudom írni majd vele.

Először is: munkahelyet váltottam, és a jelenlegi nem annyira pocsék, mint amit ott hagytam. Persze pocsék ez is, de ez máshogy pocsék. Mostanában gondolkodtam azon, hogy ott hagyom ezt is, de így visszaolvasva az előző bejegyzéseimet, már nem is tartom olyan rossznak a helyzetet. Már ezért megérte ide felnéznem.

A munkahelyem egyébként piszkos, mocskos, télen iszonyatosan hideg, nyáron pedig fullasztóan poros és meleg.... De se csengő, se kamera. Ez azért egy nagy pozitívum számomra. De nem csak ez. Beszereztem ott egy igen jó kollégát és cimborát, sőt, mentort, K.-t. Ez elég zavaró lesz így, de egyenlőre maradjon ő is K.. Vele úgy nagyjából mindent kibeszélünk, ha kell tanácsot ad, ha kell besegít ebbe-abba. Szóval amolyan jófej nagybácsi style... :D

De, mielőtt elveszítem a vezér fonalat, a másik ok. K. a barátnőm, még mindig kitart mellettem. Azóta elvégezte a sulit, elkezdett dolgozni, és hetente többször is eljön hozzám. És az összeköltözést tervezzük. És még mindig nagyon szeretem. Persze gondok mindig vannak.... jelenleg pénzügyiek, az összeköltözés drága, és jelenleg P. is gyengélkedik....bár most elég enyhén fogalmaztam.... Igen, P. még meg van, de most nagy a baj... És a gyógyulás nagyon nem olcsó számára, szinte újjá kell születnie, azért. Persze R. nagyon sokat segít továbbra is, de mindent nem állhat, ezt nem is várhatom el tőle, így is tényleg kitesz magáért.

De ha már a problémáknál tartunk ugye.... A. elkezdett inni... Igen, tudom, hihetetlen, de ez van. Szóval itthon egyre pazarabb a helyzet, főleg amikor ez a kettő egyszerre érzi jól magát, és vagy verekednek, ami a leggyakoribb, vagy törnek zúznak, vagy le se merem írni mit csinálnak.... Úgy egy éve volt egy jó kis mentős-rendőrös ramazuri is nálunk, detoxikálóval a végén, de nagyon sokat az sem javított a helyzeten. Na egen, itthon jelenleg ez a helyzet. Én pedig ezért szeretnék már szabadulni. K. ma ment el, holnap már dolgozik, pedig csak tegnap délután jött... És nagyon nagyon nagyon hiányzik... Már nem szeretnék elválni tőle, azt szeretném ha minden nap láthatnám őt... Persze holnapután este már jön is, de az is csak pár óra, aztán nekem reggel meló, neki pedig délután megy a busz haza. Szóval ez sem jó így.... Persze befoghatom a számat, ez is több, mint a csak szombaton dolog.

Annyi de annyi mindenről tudnék még írni, hogy inkább be is fejezem mára....Már így is hosszú lettem megint. De azért jól esett így leírogatni a dolgokat nagyvonalakban. De hogy hű legyek az eddigi posztokhoz, megjegyzem hogy még öt nap van szombatig.... csak nem érdekel mert egyrészt dolgozok, K. pedig szerda este és vasárnap jön.... :D Na befejezem tényleg .D

Pá

[csakugyfiu]

....

Holnap, illetve már ma szombat. 0:01. Yep, ezt vártam. A. megint morog, de most nem tud nagyon érdekelni. Megyek aludni, hogy gyorsabban eltelljen ez a pár óra már.

Pá

[csakugyfiu]

Holnap

Holnap milyen nap lesz?

Péntek

Köszönöm, nincs több kérdésem.

Jóccakát

[csakugyfiu]

[csakugyfiu]

Naaaaa

P. ma délután cserben hagyott, így eldöntöttem, holnap már melós busszal megyek. A. természetesen végig ezt szorgalmazta. Meg a többiek is folyton arról aggódtak, h ez megéri-e nekem. Nem mintha közük lenne hozzá, de hagyjuk. A. is örülhet, csak azt nem tudja még, hogy mostantól őt se fuvarozom akkor, sőt, hiába ácsingózik a fizetésemre is. De amit csak lehet azt megvetetem vele, ha már lúd, legyen kövér alapon. De így korábban kell kelnem is. Megyek is, még 2 nap.

Pá

[csakugyfiu]

Karib tenger kalózai

Most ez megy. Amúgy az egyik úti célom pont az a hely lenne. Szép, tetszik. Na de nem lett meg az ötös megint. Már kezdek türelmetlen lenni, ideje lenne már ha beütne az ötös. Amúgy fáradt vagyok megint, és a holnap ratyi lesz, mert K. nem tud írni egész végig. Na majd holnap jövök

Pá

[csakugyfiu]

Szorítunk

Van miért. Tanulságos egy hétvége volt am. És hála ma munkaszüneti nap, addig se láttam azt a lepratanyát, se azokat akik odajárnak. Hála érte. 

Holnap reggel K. megkérdezi otthon, hogy lehetne-e itt szombatonként. Izgulok, mert eddig azt a választ kapta, hogy csak a nyári szünetben. De én nem bírom ki addig, az még 2 hónap neki. Most egy rövidített változattal próbálkozunk, hogy csak szombat délután hoznám el, és vasárnap reggel vissza is vinném. De még így is órákat nyernénk az ügyön. Meg hát így lehetne idővel kijjebb kijjebb tolni az időt is. De ezt már nem is mondtam, most azért szorítok, hogy megengedjék neki.

Holnap viszont kedd, és már mennem kell oda. Pfujjj......Nagyon rossz lesz. Így most megyek is, még be kell fejeznem a H.P. sorozatot, és tusolni is kéne még. Szóval kitartás magunknak, és jó szerencsét az ügyünkhöz.

Jóccakát

[csakugyfiu]

6

Még ennyi napot kell kibírnom. Érzem, hogy nehéz lesz kibírni. Egyébként ma eszembe jutott még pár munka lehetőség is. Fel kéne írogatni őket, jövő héten próbálkoznom kell több helyen is. Talán így gyorsabban megy el a hét is. Meg szereznem kell üzemanyagot is. Szóval lesz dolog. Ma legalább A.-nak jó hangulata volt. Én meg nyalizok, mert kell pénz gázolajra, meg tervek vannak. De megyek, H.P. maratont tartok ma.

Pá