ancsa2020

[ancsa2020]

[ancsa2020]

Meg szakadt szívvel

hagyom újra itt e várost

mint mindig

valahányszor erre járok.

Hisz csak percekre vagyok tőled

ki nyújtom a kezem 😔

de a tiéd mégsem érem el 😔

Sokadik alkalom

már nem számolom tovább

de minden egyes alkalommal

a szívem egy kicsit meg  meg áll

Hisz hozzád húz

minden egyes szív dobbanasom kereslek a tömegben

de az arcod

sehol sem látom 😔

Közel s távol

milliónyi ember

érzem hogy itt vagy

ezerrel ver a szívem.

Talán a sors akarta

vagy az égiek

vagy ez is egy ujjabb próba

mit ki kell bírni

bolond szívemnek 😔

Mond mért mért miért

kell így lennie??

s a szélnek mert kell

az illatod felem repitenie?

miért érzem minden pillanatban rajtam a tekintetedet?

Mert érzem úgy

hogy a fák mögül figyel

gyönyörű két szemed?

Es a szél ahogy bőrömhöz ér

mintha a te kezed volna

gyengéd érintésed a testemen

mintha táncot járna 😔

Es most újra vérző szívvel

itt hagyom a várost

s már nem számolom

hányadik alkalommal járok........

[ancsa2020]

Szines lett a világ mely oly sötét volt és szürke. Te hoztál színt az életembe. Reménytelen voltam és elveszett , te meg változtattad az életem. Felhőtlen boldogság járja át a testem , nem voltam még ilyen boldog sohasem. Most már tudom hogy érdemes élnem, van kiért és miért küzdenem , most már tudom milyen érzés szeretni és milyen érzés szeretve lenni. Tudom milyen jó mikor törődnek velem aggódnak féltenek óvnak engem , ezeket te mutattad meg szívem, azt se tudtam hogy ez milyen. Az igaz boldogság melletted talált rám , mikor egy csendes nyári napon el kábitottál . Azóta is a határsa  alatt állok minden pillanatban csak rád vágyom. Nélküled már nem tudom el képzelni a világot. A szívembe zártalak  azon a nyári napon örökre , nem vehet el tőlem soha senki se. Tiszta szívből szeretlek szívem. Amíg élek tiéd a szívem.

[ancsa2020]

[ancsa2020]