amiblogunk-blog

[amiblogunk-blog]

...és az ÁSZ

Robot & Roger Federer

[amiblogunk-blog]

Ahogy a robotok látnak III.

Labradoodle vagy rántott csirkecomb?

Forrás: https://www.psychologytoday.com/blog/your-online-secrets/201709/thinking-artificial-intelligence-whats-in-photo

Letöltés időpontja: 2017. 12. 02.

[amiblogunk-blog]

Ahogy a robotok látnak II.

Komondor vagy felmosórongy?

Forrás: https://www.psychologytoday.com/blog/your-online-secrets/201709/thinking-artificial-intelligence-whats-in-photo

Letöltés időpontja: 2017. 12. 02.

[amiblogunk-blog]

Ahogy a robotok látnak I. Chihuahua vagy muffin?

 Forrás: https://www.psychologytoday.com/blog/your-online-secrets/201709/thinking-artificial-intelligence-whats-in-photo

Letöltés időpontja: 2017. 12. 02.

[amiblogunk-blog]

Travis, egy újabb mesterséges intelligencia… ja nem! Travis, a robot, aki már érezni is tud

Na várjunk… Hogy is van ez? Azt még elhiszem, hogy a robotok gyorsabban számolnak, írnak, statisztikáznak vagy épp mozognak, mint az emberek, de hogy már érezni is képesek?

Igen képesek rá – válaszolhatná nekem a cikk szerzője. Gyerekek gondozásában, terápiában is alkalmazzák már a robotok intimitásra való képességét, sőt a gyerekek még a titkaikat is elárulják nekik. Azt szeretik bennük az emberek, hogy figyelnek rájuk, kérdeznek, és olyan szenzitivitást mutatnak az emberek iránt, mintha az egy ember-ember kapcsolat lenne. Például Travis. Travis, a cuki robotunk.

 ő itt Travis <3 

De hogy ne csak Travistől, a cuki robottól legyek elájulva a Tumblr karakterek kimaxolásáig, bemutatom a vizsgálatot is, amelyet Travis-szel (a cuki robotunkkal) végeztek.

A résztvevőknek az volt a feladata, hogy egy számoljanak be egy negatív eseményről Travisnek. Travist kétféle módon alkalmazták a kutató, a vizsgálati személyeket pedig random két csoportba sorolták. Az egyik csoportban Travisnek a kommunikatív, szociabilis, kedves (a hipotézisekben T1-ként jelölöm) arcát mutatták a résztvevőknek, a másik csoportban pedig Travis csak írásban válaszolt a személyeknek(hipotézisekben T2-ként jelölöm).

A kutatók hipotézisei:

1.      T1-et valóban kedvesebbnek és nyitottabbnak találták a résztvevők, mint T2-t. – BEIGAZOLÓDOTT.

2.      T1, a résztvevők szerint, sokkal több közeledő magatartást váltott ki a résztvevőkből, mint T2. – BEIGAZOLÓDOTT.

3.      T1 társaságát jobban igényelhetik a résztvevők stresszhelyzetben vagy magányos napjaikon, mint T2-t. – BEIGAZOLÓDOTT.

4.      T1 segít fejleszteni a self-percepciónkat (önreflexiós képességünket) stresszhelyzetek során. – BEIGAZOLÓDOTT.

5.      T1 nyitott, kommunikatív, kedves viselkedése által a résztvevők jobb, kompetensebb és kedvesebb embernek érezték magukat. – BEIGAZOLÓDOTT.

 … és most visszatérnék a bevezető kérdésemre…

Igen. Így van ez!

 Felhasznált irodalom:

Birnbaum, G. E., Mizrahi, M., Hoffman, G., Reis, T., H., Finkel, E. J., Sass, O. (2016). What robots can teach us about intimacy: The reassuring effects of robot responsiveness to human disclosure. Computers in Human Behaviour, 63. 416 – 423.

doi: 10.1016/j.chb.2016.05.064.

[amiblogunk-blog]

Mesterséges orvostudomány

Az orvostudomány is bővelkedik mesterséges intelligencia által működő eszközökben, amelyet két csoportra bonthatunk: virtuális és fizikai csoportra.

A virtuális területen beszélünk a Deep Learning fogalmáról, vagyis egy matematikai algoritmusok által működő folyamatról, amely segíti a tapasztalatokon keresztül történő tanulást. A Deep Learning-nek három típusa van: ellenőrizetlen (1), ellenőrzött (2) és a továbbtanulás (3).

1.      Unsupervised Learning folyamán az adott „mesterségesen intelligens” eszköz képes bizonyos mintázatoknak (például fehérjék interakcióinak) a megfigyelésére, megtanulására.

2.      A supervised learning-gel működő eszközök korábbi tanuláson alapuló csoportba sorolásra és bejóslásra képesek.

3.      A kicsit furcsának fordított „továbbtanulás” módszere jutalmak és büntetések sorozatát alkalmazza a problémák megoldása érdekében.

A fizikai ágban olyan robotok működnek, amelyek műtétek során a sebész mellett asszisztálnak, sőt autista gyerekeket is képesek tanítani. Az egyik legnagyobb cél ebben a kategóriában olyan robotokat fejleszteni, amelyek idősekről tudnak majd gondoskodni.

Egy bizonyos kor után a nagyinak már nem unokája, hanem robotkája lesz?

Felhasznált irodalom:

Hamet, P., Tremblay, J. (2017). Artificial intelligence in medicine. Metabolism Clinical and Experimental, 69. 36 – 40.

doi: 10.1016/j.metabol.2017.01.011.

[amiblogunk-blog]

Tényleg tudnak beszélni a számítógépek?

Jó-jó, hogy kommunikáció meg verbalitás, és nemcsak emberek, hanem állatok, növények között is, de hogy már a számítógépek is? A számítógépek is tudnak beszélni? Hova tart ez a világ…

Na igen. Hova tart ez a világ? A mesterséges intelligencia egyik legnevesebb képviselője a már legendássá vált Turing-teszt (aki még nem ismeri, nézze meg a Kódfejtő című filmet! Most.), majd folytatódott Annával az Ikeában, aztán az Apple is megszülte első kislányát, Sirit, és most itt van Eliza. De mi, pontosabban ki az az Eliza?  

Weizenbaum Eliza-programja nagyban hasonlít a Turing-teszthez, mivel Eliza is egy olyan robot, amely az ember kérdéseire tud válaszolni. Emberi módon. Emberül. Emberi nyelven.

Alan Turing születésnapjának 100. évfordulója alkalmából, a kutatók összehasonlították Elizát az öt legjobbnak vélt mesterséges dialógus-rendszerrel. Íme:  

1.         Ultra Hal (E6): olyan, mint a főnök asszisztense. Beosztja az idődet az adott napra, humoros és jókat lehet vele beszélgetni is.

A 17. Loebner Díjátadáson harmadik helyezést ért el a legemberibb robotok kategóriájában.

2.         Elbot (E12): Elbot-ra mindig számíthatsz! Bármikor írsz neki, ő rögtön válaszol. Majdnem olyan, mint egy ember. Azért csak majdnem, mert szabadidejében enciklopédiákat, telefonkönyveket vagy éppen szótárakat tanulmányoz. Közöttünk, emberek között pedig ez nem kifejezetten emberi tevékenység…

3.         Cleverbot (E19): folyamatosan nyelvet tanul, amit úgy kell elképzelnünk, ahogyan a kisgyerekek tanulnak meg beszélni. Hallják, amit a felnőttek (Cleverbot esetében az emberek) mondanak, és a hallott, megtanult szavakat-kifejezéseket egy máaik szituációban képesek relevánsan alkalmazni.

4.         Eugene Goostman (E23): A Turing100 2012-es győztese. Sokan már nem is robotnak, hanem embernek tartják.

5.         JFred (E41): a JAVA szerverje.

 A kutatók tehát Eliza (E1) mellé ezt az öt robotot választották ki a kommunikációs készség összehasonlításának céljából. Arra voltak kíváncsiak, hogy vajon a „mesterségesebb” intelligenciák intelligensebbek-e a Weizenbaum-féle Elizánál. Több mint 100 önkéntes vett részt a vizsgálatban, akik chatelés alapján értékelték a programokat.

 A pontozás így nézett ki:

0 = gyenge

50 = jó, de még mindig nem emberi

100 = emberi

A verseny végeredménye:

1.         E23

2.         E19

3.         E12

4.         E41

5.         E6

6.         E1

 A kutatás tehát alátámasztotta a hipotézist, miszerint az „új Elizák” jobban teljesítenek Weizenbaum Eliza-programjánál.  

 Felhasznált irodalom:

Shah, H., Warwick, K., Vallverdú, J., Wu, D. (2016). Can machines talk? Comparison of Eliza with modern dialogue systems. Computers in Human Behaviour, 58. 278-295.

doi: 10.1016/j.chb.2016.01.004.

[amiblogunk-blog]

M.I. a társadalomban

Mesterséges intelligencia fogalma egyre inkább beépül a mindennapjainkba. Beszéltünk már a különböző felhasználási területeiről, előnyeiről, de vajon, hogyan fogja megváltoztatni a társadalmunkat? Milyen változásokat eredményez, majd a munka világában? Van-e okunk a félelemre a jövővel kapcsolatban?

Egyesek szerint a technika fejlődés hatalmas társadalmi feszültséghez is vezethet. Az alacsony képzettséget igénylő munkák szinte biztos, hogy teljesen megszűnnek majd. De ne higyjük, hogy csak a betanított munkások állása forog veszélyben. Egyes mesterséges intelligenciák már tőzsde elemzésre, pedofilok azonosítására is képesek az internet segítségével, így a szakértők szerint a pénzügyi és jogi munkák is digitalizálódhatnak.  Hatalmas feladat lesz ekkora embertömeget átképezni. Ez a jelenség a társadalmi rétegek két pólusra való szakadását eredményezheti, megnövelheti a szegény és a felső osztály közötti szakadékot.

Vannak szakértők, akik derűsebben látják a helyzetet. Hiszen gondoljunk csak bele 20-30 évvel ezelőtt sem gondolták volna az emberek, hogy ennyi ismerősük tanul webdesignernek vagy fejleszt applikációkat okostelefonokra. Szerintük nincs okunk az aggodalomra, hiszen az innováció újabb munkaköröknek enged teret. Illetve vannak munkák, amelyek nem helyettesíthetőek gépekkel, mivel rengeteg empátiát, emberi kontaktust igényelnek. Ez jó hír nekünk, hiszen pszichológusként abszolút biztonságban érezhetjük magunkat 😊

Forrás:

https://szazadveg.hu/hu/kutatasok/az-alapitvany-kutatasai/otletmuhely/a-munkahelyek-jovoje-az-innovacioban-rejlik

http://mindset.co.hu/aldas-vagy-atok-a-mesterseges-intelligencia-csepeli-gyorgy-szocialpszichologus-eloadasa/

[amiblogunk-blog]

M.I. az utcán

Ahogyan azt már egy korábbi bejegyzésben említettük kamerával felvértezve megkérdeztük az utca embereit, hogy mit is tudnak a mesterséges intelligenciáról.

A következő kérdéseket tettük fel az alanyainknak:

·         Mit tudsz a mesterséges intelligenciáról?

·         Hol találkozol a mindennapokban vele?

·         Szerinted hol tart manapság a mesterséges intelligencia kutatás?

·         Milyen veszélyei lehetnek?

A válaszok megtalálhatóak a videóban!

https://www.youtube.com/watch?v=0JbY1DqWQeo&feature=youtu.be

Ezúton is köszönjük a résztvevőknek a segítségét! 

[amiblogunk-blog]

What do you think?

[amiblogunk-blog]

What do you think?

http://index.hu/tech/2017/10/28/szaudi_allampolgarsagot_kapott_egy_robotno/

https://www.youtube.com/watch?v=E8Ox6H64yu8

[amiblogunk-blog]

A M.I. hétköznapjaink

Beszéljünk egy kicsit a kommunikációs technikákról, mint az okostelefonok, számítógépek. A Google alkalmazásai között már régóta megtalálhatók az útvonaltervezők, fordítók, azonosító rendszerek. A MI kutatási tervei között szerepelnek olyan számítógépek fejlesztése, melyek megértik az emberi beszédet, figyelik a mozdulatainkat, és ezek alapján előre jelezik, hogy mit akarunk és mit fogunk csinálni. A SRI International által fejlesztett Siri valamint a Google hangkereső programjai, ennek a kutatási tervnek a korai termékei. Ezek a telefonokba integrált, úgynevezett beszédasszisztensek, habár nem tökéletesek, de leegyszerűsítik és informálisabbá teszik az ember és számítógép kapcsolatát. A Siri továbbfejlesztett változata a virtuális asszisztens, melyek már különféle avatárokkal, beszélgető bootokkal (chatboot) rendelkeznek. A terv az, hogy ezek a virtuális asszisztensek segítsenek nekünk a jövőben, a különféle feladatokban, mint tervezés, vásárlás, döntéshozatal, így komoly terhet vehetnek le a vállunkról.

Egy másik ilyen technológiás fejlesztés az „okos otthonok” vagy „intelligens otthonok”. Lényegük, hogy szintén megkönnyítsék az emberek életét, a magas szintű információfeldolgozásban és döntéshozatalban. Automatizált rendszereken keresztül érhető el, hogy külső, azaz emberi beavatkozás nélkül képes legyen a környezet változásait érzékelni és arra megoldásokat hozni.

Beszélhetünk még sok más intelligens fejlesztésről, amit a hétköznapi életünk során használunk, hiszen egyre több és fejlettebb technológia áll a rendelkezésünkre. Mindez talán ijesztően hangzik, és felmerül a kérdés, ha a legtöbb döntést, tervezést egy gép végzi el helyettünk, akkor mit is csinálunk mi? Hova tűnik az emberi tevékenység, az emberi lét, a gondolkodás? Gépek gondolkodnak és cselekszenek helyettünk, akkor mit csinálnak az emberek? Erről eszembe jut a Wall-e című animációs rajzfilm, melyben az emberek helyett mindent gépek végeztek. Ennek következtében persze ellustultak, túlsúlyosak lettek és megszűnt a szemtől szembeni kommunikáció. A környezetüket észre sem vették, csak az interneten keresztül kommunikáltak egymással. Remélhetőleg mi nem jutunk erre a sorsra a való életben. Tény, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésében vannak dolgok, amik a hasznunkra válnak és valóban megfelelő segítséget nyújtanak, de talán van egy határ, amit nem érdemes átlépni.

Forrás:

http://infoter.blog.hu/2012/10/08/mesterseges_intelligencia_a_hetkoznapokban

https://www.controllingportal.hu/mesterseges-intelligencia-2017/

[amiblogunk-blog]

A M.I. világunk

Az általunk megkérdezettek szerint is látható, hogy manapság egyre több helyen találkozhatunk a M.I.-vel. Egyre fejlettebb technológiákkal felszerelt kommunikációs eszközök vannak a birtokunkban, okostelefonok, számítógépek, melyekben megtalálható a Siri és Google rendszere. Olyan háztartási gépek, melyek robotként működnek körülöttünk és az életünk részévé váltak. Ezen felül pedig említették még a forgalomirányítás és az egészségügyben megjelenő technológiákat, melyek a segítségünkre lehetnek.

Nos, a hétköznapi emberek nem tévedtek, hiszen ezek a jelenségek valóban megjelentek az életünkben. A robotika kifejezést használják, mint a mesterséges intelligencia jövőjét. Ázsia területén, leginkább Japánban és Dél-Koreában terjedt el a különféle háztartási gépek gyártása, melyeket olyan technológiákkal szerelnek fel, mellyel szinte maguktól működnek. Ilyen például az egyre több háztartásban megtalálható robotporszívó. Ezen kívül, ahogy a videóban is említették, az egészségügyben is megjelent a használatuk. A Google például kifejlesztett egy algoritmust, ami a szövetmintákból diagnosztizálja a mellrákot. Ez a gépi tanulásnak köszönhető, melyet olyan patológusoktól vett át, akiknek kellő idejük volt kialakítani a véleményüket. Ezáltal akár olyan pontosan fel tudnak állítani egy diagnózist a gépek, mint egy patológus. Ezzel megkönnyíthetnék az orvosok munkáját, akiknek általában nincs meg a kellő idejük arra, hogy megfelelően tanulmányozzák a leleteket. Ennek a hatósági jóváhagyása azonban még nem történt meg. Emellett persze léteznek olyan eszközök, amiket már használhatnak a mindennapokban, mint például a végtagprotézisek, melyek az agyból nyert elektromos hullámok segítségével mozgatják a művégtagot.

Forrás:

http://infoter.blog.hu/2012/10/08/mesterseges_intelligencia_a_hetkoznapokban

https://www.controllingportal.hu/mesterseges-intelligencia-2017/ 

[amiblogunk-blog]

A mesterséges intelligencia kialakulásának története

               Az MI kialakulásához számos tudományterület, többek között a filozófia, a matematika, a pszichológia, a nyelvészet, valamint a számítástechnika járult hozzá. Az arisztotelészi eszköz-cél analízis visszaköszön a GPS működésében, a matematikai logika következtetési szabályai a Turing-tesztben, a fordítógépek vagy chatbotok, valamint az intelligens térfigyelő rendszerek esetén eszünkbe juthatnak a látással és a nyelvfeldolgozással kapcsolatos pszichológiai kutatások, a számítástechnika, pedig nem utolsó sorban az MI hardver részéért volt „felelős”.

               Az emberi idegsejtek működésének lemodellezési szándéka már az MI legkorábbi szárnypróbálgatásainál megfigyelhető volt. McCulloch és Pitts egy ún. mesterséges neuron kifejlesztésének hipotézisét vetették fel, amire 1951-ben Minsky és Edmonds az első neurális számítógép, a SNARC megépítésével válaszolt. Minsky a gépet a PhD munkájaként készítette el, amit a bírálóbizottság szkeptikusan fogadott, Minsky ugyanis matematikus volt és nem voltak arról meggyőződve, hogy ennek túl sok köze lenne a matematikához. Szerencsére Neumann János is a bírálóbizottság tagja volt, aki erre azt felelte, hogy: „ha ez most még nem is matematika, egy nap az lesz.”

                                                   A SNARC

     Kezdetben a mesterséges intelligenciát értelmiségi körökben elzárkózással fogadták. Szerették volna azt hinni, hogy egy gép sosem tudja majd a Turing teszt listáját teljesíteni, amire az MI kutatók azzal válaszoltak, hogy sorra demonstrálták újabb és újabb gépekkel a listán szereplő pontokat. Ezt az időszakot egyes tudósok úgy szokták emlegetni, mint a „Nézze uram, biz’ isten magától megy!” korszakát.

               John McCarthy, az MI névadója és kulcsfontosságú szervezője 1958-ban megalkotta a Lisp nevű programozási nyelvet, amely mára a világ második legrégibb, ma is használatban lévő programozási nyelvének számít.

               A kezdeti lelkesedést sajnos fel kellett váltania a realitással való szembenézés: az MI alapú gépek csak az egyszerű problémákat voltak képesek megoldani, bonyolultabb problémák esetén csődöt mondtak. A Szputnyik űrszonda 1957-es fellövése, viszont új lendületet adott, ugyanis az amerikai Nemzeti Kutatási Alap az űrversenyben való felzárkózás végett fordítógépek megtervezésére kérte fel az MI kutatókat annak érdekében, hogy gyorsabban le tudják fordítani az orosz tudományos cikkeket. Sajnálatos módon az „általános” tudományos szakszövegeket ezek a gépek nem tudták hatékonyan lefordítani, így a fordítógépekkel kapcsolatos fejlesztések egy ideig parkolópályára kerültek.

               A bonyolult problémákkal való megküzdés kapcsán az áttörést egy Dendral nevű orvosi program jelentette, amit a molekuláris struktúrák elemzésére terveztek. Ez volt az első tudásintenzív rendszer, aminek szakértelmét a rendkívül nagy mennyiségű, a kizárólag genetikára jellemző speciális szabály adta. A Dendral volt az első olyan program, amelyben elkülönültek az információtárolási és a következtetési folyamatok. A Dendralhoz hasonló orvosi program volt a Mycin, amit a vérrel kapcsolatos fertőzések diagnosztizálására hoztak létre.

               A nyolcvanas évektől napjainkig a mesterséges intelligencia szemléletében már nem az innovativitás és a hipotetikus elméletgyártás dominál, sokkal inkább a már meglévő elméletek kísérleti alátámasztása valós feladatokon. A kutatók igyekeznek manapság olyan szakértő rendszereket kialakítani, amik nem kísérelnek meg emberi szakértőként viselkedni, hanem a korlátozott racionalitás talaján megmaradva segítik az emberek mindennapjait. Ilyen rendszerként említhető meg a Pegasus nevű beszédfelismerő program, ami az utasokkal történő párbeszéd alapján intézi a repülőgépes helyfoglalást, a jelenleg is fejlesztés alatt álló önvezető autók, valamint az olyan forgalom monitorozó rendszerek is ide sorolhatók, melyek baleset esetén automatikusan értesítik az illetékes szerveket. De vajon az előbbiekben felsorolt intelligens rendszerek felbukkanása amellett, hogy jelentős terheket és fölösleges feladatokat vesznek le az emberiség válláról milyen társadalmi változásokat eredményezhetnek? Megtudhatjátok a következő blogbejegyzésünkből… 😊

A bejegyzés elkészítéséhez Stuart J. Russell és Peter Norvig Mesterséges intelligenica c. könyvét használtam fel.

[amiblogunk-blog]

Mi az az M.I.?

Az információs-technológiai forradalom korában – amikor a legfejlettebb számítástechnikai eszközök a mindennapjaink részét képezik – bizonyára sokakat megmozgat a mesterséges intelligencia témaköre. De vajon honnan is indult? Milyen korábban már létező tudományok és társadalmi események inspirálták? Milyen irányzatai vannak és melyik irányzata foglalkoztatja leginkább a tudósokat a jelenkorban?

               A mesterséges intelligencia a környezetet észlelő vagy cselekvő ágensek tanulmányozásának tudománya. Univerzális tudománynak tekinthető, hiszen rendkívül szerteágazó tudományterületeken használják (a gépi sakkon keresztül, a művészeteken át, az orvosi diagnózis alkotásig). Négy területét különböztetjük meg, melyek az alábbi fő célkitűzésekkel rendelkeznek: emberi módon gondolkodni, emberi módon cselekedni, racionálisan gondolkodni és racionálisan cselekedni.

               Az emberi módon való cselekvés imitálásának legkifejezőbb és legkorábbi törekvése a híres matematikus, Alan Turing tesztje. A teszt során a vizsgálati személyeknek chatelniük kell egy emberrel és egy géppel. Nem tudják, hogy melyik közülük a gép és melyik az ember. A gép a tesztet akkor teljesíti sikeresen, ha a vizsgálati személy nem tudja megkülönböztetni őt az embertől. Ahhoz, hogy egy gép átmenjen a Turing teszten rendelkeznie kell nyelvfeldolgozási, információtárolási, következtetési és gépi tanulási képességekkel. Az ok, amiért mégsem ez a terület lett a MI húzóágazata, nemcsak a Turing teszt teljesíthetőségének nehézsége volt, hanem az a kutatói döntés, miszerint az MI célja nem az emberek megtévesztése, hanem az emberinél bizonyos tekintetben hatékonyabb működésmód kialakítása.

Az emberi módon való gondolkodás területe a pszichológiából merítette a legtöbb inspirációt és a leginkább pszichológiai kísérletekre, modellekre és megfigyelésekre alapozott (főleg a látás és a nyelv témakörében), ám azért nem válhatott sikeressé, mert a pszichológiának is rengeteg megválaszolatlan kérdésre kell még válaszokat találnia, valamint az eddig kutatott jelenségekről is több elméletet és modellt alkottak, amire egyelőre nem lehet teljes bizonyossággal alapozni.

A racionális gondolkodás területe a logika tudományára alapozott, ám sajnos ez az ágazat sem lehetett sikeres, mivel az MI kutatók rájöttek, hogy formális elemekkel nem lehet informális tudást kifejezni.

Így nem is olyan nehéz kitalálni, hogy az MI jelenkori húzóágazata – amely a leginkább kutatott és a legtöbb anyagi támogatást élvező terület – a racionális ágens. Az ágens egy érzékelő és cselekvő entitás. Mivel tökéletes racionalitást lehetetlenség elérni a túl nagy számítási szükséglet miatt, ezért bevezették a korlátozott racionalitás fogalmát, ami annyit jelent, hogy az ágens megfelelően cselekszik annak ellenére, hogy az összes számítási művelet elvégzésére nincs elegendő ideje. A racionális cselekvés nemcsak azért vált vezető területté az MI-n belül, mert egyszerűbben megvalósítható a többi területhez képest, hanem azért is, mert ez a terület képes a leginkább segíteni az emberiséget.

A bejegyzés elkészítéséhez Stuart J. Russell és Peter Norvig Mesterséges intelligenica c. könyvét használtam fel.

[amiblogunk-blog]

3 film, amit érdemes megnézned a M.I.-ról

A.I. Artificial Intelligence (2001)

 Steven Spielberg klasszikusa talán senki számára sem ismeretlen. A címéből adódóan is az első filmek között volt, amely eszembe jutott a témában. A történet szerint a XXI. század közepére robotok segítik a mindennapi életünket. Amikor is megalkotják az android robotok legújabb fejlesztését, egy kisfiút, akit érzelmekkel ruháznak fel. Ő az első, akit szeretetre programoznak. A filmben végig kísérhetjük David (Haley Joel Osment) érzelmi fejlődését és küzdelmeit, ahogy próbál beilleszkedni az új családjába, környezetébe. Vajon lehetnek- e egy gépnek valódi emberi érzései, problémái? Készítsétek a zsepiket!

https://www.youtube.com/watch?v=_19pRsZRiz4

Ex Machina (2015)

A történet egy fiatal informatikusról, Calebről (Domhnall Gleeson) szól, aki megnyer egy programozó versenyt. Jutalma egy hét nyaralás a versenyt indító cég főnökének luxus villájában. Ám amikor Caleb megérkezik a nyaralóba kiderül, hogy újabb feladatot bíztak rá. A villában egy új fejlesztésű robotot, az első valódi mesterséges intelligenciát kell tesztelnie Turing-teszttel. Azaz ki kell tapasztalnia, hogy Ava (Alicia Vikander ) valóban értelmes, gondolkodó lény, képes-e tanulni. Kettőjük között romantikus szál fűződik, amely bonyolítja a történetet, miközben Ava ki akar törni a bezártságból. Ahhoz, hogy megtudd a történet végét, hogy Ava kiállta-e a tesztet, nézd meg a filmet :)

https://www.youtube.com/watch?v=wYo8G-H1WmM

Transzcendens (2014)

Wally Pfister amerikai rendező filmjéről megosztó a film kritikusok és a nézők véleménye is. Azonban szerintem érdekes lehet, mivel teljesen másik szempontból közelíti meg a mesterséges intelligenciát. Will (Johnny Depp) és Evelyn Caster (Rebecca Hall) egy mesterséges intelligenciát kutató házaspár, akik törekednek egy öntudattal rendelkező gép megalkotására. Egy szélsőséges csoport, viszont nem nézi jószemmel a technika haladását és lelövi Will-t. Felesége és legjobb barátja feltölti Will tudatát egy számítógépre, azonban ami ezután következik arra senki sem számít. Ha érdekel, hogy Will tudata, hogyan terjed szét a számítógépek világában, tudása, hogyan növekszik félelmetes tempóban és mikre lesz képes, akkor ajánlom, hogy nézd meg ezt a filmet!

https://www.youtube.com/watch?v=zYyB_XwzsOw

[amiblogunk-blog]

M.I., mi vagyunk – 3. rész

Előadás egy vendéghallgatótól

Both-Minya Tamás 3. éves BME-s mérnökinformatika szakos hallgató előadást tartott nekünk a mesterséges intelligenciáról.

Komplex képet kaphattunk arról, hogy hogyan indult el ez az egész akár mozgalomnak is nevezhető kutatás, valamint, hogy a kognitív pszichológia kialakulása hogyan kezdődött és milyen szerepet kapott és kap a mai napig is a mesterséges intelligenciakutatásban.

Az előadást átfogóan a múlt-jelen-jövő kapcsolattal lehetne jellemezni, mely magába foglalja a mesterséges intelligencia kutatás múltját, eredetét, a jelenben zajló kutatásokat, az aktuális megjelenési módjait, valamint a jövőbeni lehetőségekkel kapcsolatos információkat is.

Beszéltünk a társadalmi hatásokról, véleményeket is ütköztettünk azzal kapcsolatosan, hogy ki hogyan látja a jövőben a mindennapokban kapott szerepét és az emberekre történő hatásait.  

A bemutató végén közösen terveztünk egy robotporszívót, amely a M.I. igényeinknek is megfelel… :D

Spoilerveszély:

A későbbiekben több bejegyzés is készül majd arról, hogy mit is jelent a mesterséges intelligencia, hogyan van jelen a mindennapjainkban és milyen veszélyeket tulajdonítunk neki.