#zöld szövegkiemelő

[szivbillentyuk]

Latin dolgok

Ott is volt valami fura nevű hely az alagsorban és egy kört formálva ültünk ott. Elvileg egy mókus, egy róka és egy méhecske ötvözete vagyok. Volt, aki a körön kívül ült. Akkor hallottam először azt a szót, hogy declinatio, és fogalmam sem volt, hogy mit jelent, de S szájából attól a naptól fogva biztosan kijött naponta legalább kétszer, mert Zs akkor kezdte el latinul tanítani. Beszéltünk arról, hogy a sárga színű szövegkiemelő igazából sosem volt sárga, hanem zöldebb, mint a zöld színű. A tükörből néztem őket, ők is engem, nevettünk egymásra, nevettünk azon, hogy annyi butaságban egyetértünk. Én néha csak megjátszottam, hogy egyetértek, mert azt szerettem volna, hogy kedveljenek. Addig játszottam az egyetértőt, míg végül valóban az lettem. Oreós, tejszínhabos, nutellás palacsintát sütöttünk, jegyzetbe írtunk verseket és soha nem aludtunk. Volt egy konyha nevezetű hely, ott töltöttük a nap nagy részét, ott volt E* is, meg D, meg Sz, meg sokan. Főztünk, ittunk, egészségtelen mennyiségűt társasoztunk, próbáltuk magunkat meggyőzni, hogy mind ugyanannyira utáljuk azt a srácot, akinek valami becenevet is kitaláltunk. Tanultunk is. Én főleg angolt, ők is, meg latint. Nem tudtam mi az a declinatio, de ennek a szónak a csengése ott volt mindenhol, a függöny mögött, az asztal aljára szőtt pókhálókban, a serpenyőben lévő maradék olajban. Még az ablakban is, ezzel támasztottuk ki azt, ha túl meleg volt bent. Ott volt a fülemben, de sosem érdekelt, nem volt hozzá semmi közöm.

Egy év elteltével már a fent említett személyekhez és zeg-zugokhoz sem volt közöm, majd eltelt még egy év, ami alatt annyi hülye szót hallottam, és annyi idő átsodródott a testemen, hogy rétegekbe rakódva eltemette ezeket az emlékeket, újak kerültek a helyére. Épp a legelső latin órámon ültem, memorizálom, hogy vertebra, scapula, cellula, majd B, a tanárnő mondja, hogy térjünk át a ragozásra. Kimondja, hogy declinatio. Meredten bámulok rá, úgy érzem, mintha deja vu-m lenne, pillanatnyi emlékezetzavar. Nem tudtam, honnan olyan ismerős ez a szó, egészen addig, amíg este a buszon Atlantiszba menet teljesen egyedül maradtam, és az agyam hangos kattogásának ritmusából eszembe jutott, ahogy körben ülve játszunk, kivéve S és Zs, mert ők épp latint tanultak. Ott azonnal írni akartam nekik egy verset a jegyzeteimbe. Sütni akartam nekik palacsintát, hagyni akartam, hogy nyerjenek a társasban, és ki akartam velük beszélni Patríciát. Eszembe jutott minden pillanat, amikor látni sem akartam őket, és vissza akartam kérni minden ilyen pillanatot, összesűrítve akár csak egyetlen perccé, hogy még egy utolsót egymásra nevethessünk. Nem merek arra gondolni, hogy ők vajon gondolnak-e még rám.

Tanárnő, mikor fogjuk megtanulni, hogy hogyan mondjuk azt, hogy hiányzik, hogy egy olyan nyelven beszélj hozzám, amit nem értek?

[zwetschgendatschi]

Ezt álmodtam, pont így, most lerajzoltam. A zöld sötétebb volt, sötét szövegkiemelő-filc zöld. 

[zefishop-blog]

Négyszögletű szövegkiemelő (MO8783) for just HUF498.00 Négyszögletű ABS szövegkiemelő. 4 szín: sárga, fukszia, narancs és zöld.