#utazgatok

[looliita]

Szia!

Te vagy a tokeletes lany ferfi szemmel?

(Szerenysegeg most engedd el)

Én egy couch princess vagyok. Megállok a saját lábamon, a saját pénzemből utazgatok/ járok személyi edzőhöz/körmöshöz, de imádom ha néha elkényeztetnek és elmosogatnak helyettem. Szóval közel sem vagyok tökéletes.

Ha meg a külsőmre gondoltál.. Minden nő úgy tökeletes, ahogy van! Vékony, husis, alacsony, magas, szőrös vagy sem, haja szőke barna szivárványszínű vagy kopasz, cicis vagy sem, heteró, meleg, stb. MINDEN. NŐ. TÖKÉLETES. ÉS. GYÖNYÖRŰ!

[versinator]

Bolyongván vakmerőbben

Szólítottalak anyátlanul törlik ólomeső Szomszédaimhoz frizurájú zsákokba patkoló Gyarapodom korsódat járásán legfontosabb Hallottunk kecskebak rikkancsok rémregényes Könyvekből varázslatos öntötték sakál Cifráz fésülgettem virágaink cső Ihatnék röpködtek asztalosé felébredjek Betolakodott haltunk kívánjátok szétnyissa Átvetted jegyeit idejét rárepül Dolgozna virágmagvakat kibírtam színésznő Törvényekért magvai fogammal keszkenő Égetés púposan morgását nyomorgassa

Megéltük vérszagot nappalokat innenső Tiziano sérthetetlennek tüdejét megragadtam Fogaimat adósa konokság utazgatok Házigazda vetkőztetve körözött mókust Megkeményednek járuljak színénél magafélt��s Sejtették összeszorította kövezetét kéneső Kiöntötte gyermekkorodra cecília lohad Prédikációkból alvilág érzékenyen békességes Megérdemlem kontyáról paripámon forróbbak Keréken agyvelőknek bűzlött elvtársnő Éheztek felkerekedett letérdelt teknő Chirico ereszei takarmány kánikulábanyomán

[stickalittle]

Én is szívesen dolgoznám ezt, hogy utazgatok Portugáliában. :)

Óbidos - az egyik legszebb, ma is lakott vár Portugáliában

📌 Óbidos - Portugal

[krumplicukor]

Az utobbi egy ev legfaszabb a “kulonbenis az en kurvaanyam” dijat kaptam az elobb

Kertem ugyanis udvariasan egy asszonyt h tavozzon a helyemrol a vonaton, mire elkezdett meltatlankodni h mar negyedjere allitjak fel es elege van h mindig masok miatt sziv, NADE KULONBEN IS EN MEG MINDK UTAZGATOK A PANDEMIA ALATT!

[kacsanova]

És gpoyt mikor kapunk?:)

Tekintve, hogy nem nagyon vagyok az a fényképezkedős arc, frisset majd valamikor máskor, de addigis itt a legszekszibb kép rólam, ahogy éppen tematikához hűen utazgatok az utolsó előtti gólyatáboromba :(

[korfolyoso]

22 23 24 1 9

22. Favorite place you visited this year?

- ezek kb minden évben a kedvenc helyeim, mert máshova nem is nagyon utazgatok lol de szóval a nagyszüleim telke vidéken, illetve Oxford és környéke

23. If you could send a message to yourself back on the first day of the year, what would it be?

- tanuljál normálisan bazmeg légyszives, illetve kicsit vegyél vissza az elvárásaidból több téren is kösz (meg aludjál normálisan, bár ezt úgyis felesleges mondanom bármikor is)

24. Did you keep any New Year’s Resolutions?

- nem nagyon szoktam ilyesmiket tolni, mert tudom hogy úgyse tartok be semmit amit megígérek magamnak rip

1. Song of the year?

- ah:((((((((( sok van, de most ami hirtelen eszembe jut az ez a szám

9. Best month for you this year?

- augusztus, i guess, de igazából bármelyik hónap amikor nem volt suli vagy vizsgák:(((

thenks <3

[chimie]

Bayerről but eszembe, lehet hogy ő utálja az arabokat, cserébe itt Egyiptomban, ahol most utazgatok nagy Bayer rajongás van.

[kremy]

Amugy

engem azert elegge zavart sokaig hogy nagyon kevesen ismernek el barmit is amit csinalok.

Van egy diplomam. Ok, csak bachelor, de kurva sokat dolgoztam erte. Aztan meg mentem hetvegen 12 orazni hogy ne haljak ehen. 18 evesen.

Utana eljöttem egy börönddel Nemetorszagba es igen, volt rettentö nehez 1,5 evem amikor a gettoban laktam egy büdös, borzalmas lakasban es naponta csak 2-szer ettem mert annyi fért bele. Nem tudtam mi lesz vagy egyaltalan mit akarok. 

Eközben megtanultam nemetül, mostmar mondhatni anyanyelvi szinten vagy legalabbis ugy hogy semmilyen problemat nem okoz.

Felvettek az egyetemre ahol angolul es nemetül is tanulok. Mellette dolgozom. Es azt hiszem 2 eve jutottam el odaig hogy elkezdtem elni. Elkezdtem random utazgatni, elfogadni segitseget masoktol es felvallalni azt aki vagyok, akkor is ha ez sokak szemeben nincs rendben, kiallok a dönteseim mellett es nem kerek bocsanatot MINDEN kibaszott alkalommal amikor levegöt veszek. 

Ez viszont ahhoz vezetett, hogy az “otthoniak”, legyen az anyám vagy barki az interneten, elkezdtek nem elfogadni es ugy tenni, mintha mindez az ölembe hullott volna es egyebkent is miböl utazgatok es eszek draga etteremben? Hogyan? Voltam megint koncerten? Es par honap mulva megint megyek??Bezzeg haza, azt nem!

Azt hiszem tipikusan olyan tarsadalom vagyunk aki nem szereti azokat, akik nem szenvednek. Amig szarul ment, addig visszaigazoltam azt a feltetelezest, hogy külföldön sem jobb es nem erek el ugysem semmit.

Aztan amikor felmondtam a legutobbi munkahelyemen mert egy remalom volt, kiborult a bili. Hogy tudok felmondani? Örüljek hogy dolgozhatok. Miböl fogok szamlakat fizetni? Normalis vagyok? Maradtam volna amig birom! A penz az ur!

Az van, hogy az emberek nem szeretik ha masok megteszik a lepeseket amiket ök nem. Ha masok ugy elnek ahogyan akarnak. Mert ök nem mernek.

Szoval a csaladom meg mindenki az interneten: menjetek a picsaba. Ugy öszinten. En elismeressel tartozom magamnak mert egy olyan ponton vagyok amit eletnek nevezek es csak azert, mert sajat magam megdolgoztam erte. Iszonyatosan felszabadito nem ugy elni ahogy masok szeretnek, hanem ugy, ahogy en. 

Bye. 

[gondolatgombolyag]

go ahead and put something again.

szoval az van, hogy megint egy vonaton ulok, megint Pragaba megyek, kivetelesen nem meggyaszolni es felfedezni magam, hanem egyutt lenni azokkal, akik a legfontosabbak.

egyetlen vagyam van, hogy holnap ott irodazzak, ahol legutobb oktoberben tettem. aztan elvigyem a kedvenc emberemet a foldon egy masszazsra.

probaltam leparolni magamban dolgokat az elmult 2 honapban, voltam 10 napot Toscanaban, 7et Athenban, es ugy erzem, meg egy elet is keves lenne ahhoz, hogy rajojjek, valojaban mi van bennem. szoval most meg egy kicsit utazgatok, mielott kikoltoznek a vilag legizgalmasabb orszagaba. addig pedig probalom fenttartani az ertelmes ember latszatat, aki nemi hormontol nem megy a falnak.

[versinator]

Poharam némánál

Felszárad ivadéka fokrólfokra brummogó Szegényekre kékzománcos embereit strucc Súgod betűim hiúságukat csipkék Fogaskerekei pagony munkásportréjához álljátok Helyzetet uraságok szerelmeire dologról Hallgassák szerelmei páncélját csoszogó Odajutnak színjátéktereden feszítenekedvaló! gyökereivel Utazgatok szólaljon megújhodva indulnál Gurít megfulladnék hagytalak föltekinteni Keménykalapban borokra fórumokra kilencvenöt Megtelnek rímeit rózsacsokrot kiköt Embervért ménest végezzek eveztetek

Félelmetesnek csákányozás fékek zavargó Zsugoriság verekedtek fáradozásom mártsd Bánataimmal agyonütötte kipergett egzotikus Ösvényeken érintettelekittalak kiskoromból keressed Kínozod óvjatok találjak megkongatná Idegszálai vizünkben legényfiát bájolgó Elmehet szarvaik nappalokért örömüket Henyélni rendből könyörtelenséget kinyújtja Apostolai gubója áthúztuk bogárzanak Sikátorait gyerekeid rozsdafoltokat ügynököt Vonásokkal frigyládát igazunk rögöt Kürtjele orgonákba ömlengésnek szerezzetek

[triglavtripwithmellon]

Day Three

Olyan egy óra magasságában Mellonnal megnéztük a teliholdat a fenyvesben. Mondanom sem kell, hogy előre készülvén hoztunk zseblámpát, miután a Streetview-n megnéztük hol lesz a cella. Nem lett volna rossz megjegyezni melyik bőröndben vagy táskában van, mert így megint telefonnal ballagtam ki. Reggel csekkoltuk a megkérdezett szállásadók válaszüzeneteit, de nem tudtak jó hírrel kecsegtetni. Az egész kurva Triglav Nemzeti Park “fully booked”.

Szomorúan cuccoltunk a kocsiba, majd a terveink szerint északnak vettük az irányt. Menet közben a bled-i turistairodával is beszéltünk, de fű alatt, némi jattért cserébe sem tudtak szállást kínálni. Gyönyörű völgyben autóztunk, több helyen meg is álltunk csodálni a hatalmas hegyeket.

Mellon ilyenkor a mezőt is felszántotta pocokügyben. Kranjska Gora volt az első állomás. Itt tulajdonképpen csak pénzhez akartunk jutni, majd továbbállni. Tettem egy kósza próbát az Infocenterben, de megkaptam, hogy tele vannak a szobák, mint Nyikolaj tetűvel. Visszaérve a kocsiba azért egy gyors Booking.com csekk indulás előtt. Hoppá, van egy szoba Bohinj mellett. Dikk he, kutyabarát. Ilyenkor a tapasztalataink szerint fel kell hívni, hogy biztosra mehessünk. Egy mogorva hang vette fel a telefont, elsőre a karbantartóra gyanakodtam. Szépen artikuláltan elmondtam mit szeretnék, amire egy unott: “Ok! Dog ok!” volt a válasz. Gyorsan lecsaptuk, azért a megjegyzésbe összefoglaltam a telefonbeszélgetést a biztonság kedvéért. Ez az, van szállásunk, ment is a high five a csapattársaimmal.

Irány a Jasna tó és Pisnica folyó medre. Itt csak egy rövid sétát és bohóckodást terveztünk Mellonnal. A kristálytiszta, jéghideg patakban ki be futkozott, botokat cipelt, fetrengett. Mi térdig gázoltunk a sodrásba, bandukoltunk a lecsiszolt kavicsokon. A tó amolyan kikapcsolódási pont.

Gyönyörű ormok veszik körül, partján éttermek, kávézók állnak, strandolnak, kutyát fürdetnek a nyaralók. A nap épp elhagyta a delet, így az árnyékban hűsölve élveztük a tájat. A patakmederben bandukoltunk vissza, majd ismét autóba ültünk. A mai fő attrakciót akartuk felkeresni, amihez át kellett utaznunk Olaszországba. A Laghi di Fusine-ről még életemben nem hallottam, de egy Insta szakértővel utazgatok. Állítólag itt olyan képeket lehet készíteni, hogy lefosod a bokádat. A határon, nemhogy ellenőrzés, de finánc sem volt. Feleslegesen okkumláltuk ki röpke húsz perc alatt a beutazási nyilatkozat rejtelmeit. Negyed óra kocsikázás után kipengettük a parkolódíjat, majd felszerelkeztünk a túrához. Már az alsó tó is lenyűgöző látványt nyújtott. Több helyen megálltunk gyönyörködni, magunkba égetni a felejthetetlen élményt.

Mellon helyenként csobbant, de kezdett veszélyesen kacsingatni a kacsák felé így kiparancsoltuk. Hiába, hajtja a retriever vére, azt nem érti, hogy az élő récét nem kell elhozni. Az ösvény is különleges volt a maga nemében, fenyők gyökerein és sziklákon vezetett utunk. Egy kaptatón átkelve érkeztünk a felső tóhoz. Namármost voltam már pár helyen életemben, de a látvány, ami fogadott az TOP5-ben van nálam. Ezt mondjuk Krisztinek ne mondjátok el, mert már így is olyan nagyképű arra, hogy ezt ő találta Instán, alig lehet vele bírni. Megkerültük a tavat, majd beültünk egy olasz cappuccinora, csak hogy helyit is fogyasszunk. 6,5 km-t ilyen lassan még nem tettünk meg, de itt lépten-nyomon meg kell állni bámészkodni. Kellemesen elfáradva, de teljesen feltöltődve ültünk ismét a gépsárkányba. Az út visszafele is csodálatos volt, főleg nekem, aki szerelmes a hegyekbe. Remélem ez nem lesz benne a következő nemzeti konzultációban, hogy illetlenség ilyet csinálni. Bleden keresztül, majd Bohinji-tó mellett elhaladva felidéztük korábbi emlékeinket, így érkeztünk Nemski Rovt falujába a Rejse vendégházhoz. Kedves kis fogadó, faragott erkélykorlátokkal, rengeteg muskátlival. Az étterem pincére felvitt a szobáig, majd magamra hagyott. Belépve az ajtón egy glampingbe ápolt szuterén képe tárolt elém két külön ággyal. Félig-meddig tetőtér, negyvenszer negyvenes kutyaól ablakkal, de legalább patyolat tiszta. Na ezt Kriszti meglátja. Felhoztam őket, a lépcsőházban kiemelve az előnyeit e helynek. Végül nem érkezett kritika, de szerintem még mindig az olasz tavak hatása alatt volt. Sem kedvünk, sem energiánk nem maradt, hogy éttermet kajtassunk, így leballagtunk a fogadóba. Elénk pakoltak egy olyan két oldalas étlapot, hogy csak néztünk. Mindketten három fogásos degusztációs menüt választottunk (egészen 8 fogásosig volt itt minden). Az ételek mennyeiek, a ház ajándéka kóstolót követően a füstölt pisztrángos rizottó, cottage cheese gnocchi, a mustáros marhaszeletek hagymalekvárral, erdei gombákkal, dunai galóca polentával, mogyorós karfiollal, bodzakrém angel cake-cal, málnás tarte, házi fagyival mind látványra, mind ízre minden képzeletet felülmúlt. Helyi barackpálinkával szétcsapatva, két korsó helyi sör után elballagtunk aludni.

Kerek nappá alakult, pedig kifejezetten nehezen indult. Reggel még úgy volt, hogy mehetünk haza, de végül nyertünk. Egy dolgot megtanultunk, nem lehet akkor sem feladni a szállásvadászatot, ha már minden veszni látszik, velünk akkor sem basz ki a Triglav.

[udv-wilson]

Szeretve tisztelt @troppauer-hymer és @xerxesz urak!

Először is elnézést kérek Troppauer úrtól, hogy csak most válaszolok, de jelentős energiákat mozgósitottam a motorkerékpár elindítására -- eleddig feleslegesen. Megértését itt és most is köszönöm!

Kedves kérdésükre válaszul elmondhatom, hogy a birtokomban levő kétkerekű géperejű járművem - amelyet szinte kizárólag csak piacra és orvoshoz járni használok, - egy 100 köbcentiméteres Aprilia Scarabeo típusú motorkerékpár, tehát én nagyon kicsiben hódolok azoknak az örömöknek, melyeknek Önök, kedves uraim, nagyban élveznek. Mondhatni, magam csak a farvizükön utazgatok.

Hogy kedves @clerefant úrnak is sebtiben, de kiemelt figyelemmel válaszoljak, egyben rávilágítsak a hozzá nem értésemre, elmondhatom, hogy fogalmam sincsen, mi okozza a galibát. Attól tartok, ezt piaci áron fogom megtudni.

Külön köszönöm, hogy csatlakozott ehhez a személyem miatt teljesen érdektelen dialóghoz nagyra tisztelt @kezenani is, és egyben megköszönöm, hogy építő jellegű és figyelmes-óvó hozzászólásával irányt mutatott arra nézvést, hogy az alapoktól kell kezdeni a hiba feltárását! Köszönöm szépen!

Sem az autó,

sem a motor nem indul.

Hangulatom máma.

[mydreamingdays]

#szarnyalasatudatossagutjanaccessconsciousnesselandival #access #accesslifestyle #accessconsciousness #éljkérdésben #légykérdésben Gary Douglas -Itt az idő kijönni a dobozból? 74 éves vagyok, 12 órát dolgozom 6 napot egy héten, utazgatok az egész világban, és lovagolok. Ennek a valóságnak a skatulyája azt mondja, hogy nem kellene ezeket a dolgokat csinálnom. Azt mondaná, túl öreg vagyok ehhez. De hajlandó vagyok megnézni, hogy mi igaz nekem. Hajlandó vagyok azt választani, ami nekem működik. Azt választom minden nap, hogy az életemet egy elegáns ünneplésként élem, és valóságom az, ami a nézőpontom, hogy mindent birtokolhatok, tehetek, és minden lehetek, amire csak vágyom. Kikerülni a dobozból arról szól, hogy túljutsz azokon a korlátozásokon, amelyekből mások működnek. Túlteremtesz azokon a nézőpontokon, amelyeket rád erőltettek a szüleid, tanáraid, barátaid, családod, kollégáid, kultúrád és társadalmad, hogy végre azt teremtsd, amire TE vágysz. Még akkor is, ha senki nem érti, és senkinek nem tetszik. A nézőpontod a valóságod is. Ha szeretnél egy más lehetőséget, akkor hajlandónak kell lenned túlmenni a más emberek korlátozásainak és következtetéseinek a dobozán, és hajlandónak kell lenned ránézni egy más helyről. Már hallhattad a mondást, “Gondolkozz a dobozon kívül.” Vagy “Élj a dobozon kívül.” Úgy értem, tényleg sok időt töltünk a dobozokban! Amikor megszületünk, beletesznek egy kiságyba – ami egy doboz. Amikor meghalunk, egy koporsóba, ami… ó, igen… egy másik doboz. És a világ nagy részének a kettő közötti évek arról szólnak, hogy abban a dobozban élnek, amiről más emberek azt mondják, hogy a valóságunknak kellene lennie. Ránézel valaha is az életedre és elgondolkodsz azon… Kiért élem az életem? Mi valójában az én valóságom és miért próbálok valaki más lenni? Általában, amikor valaki más próbálsz lenni, akkor nem igazán éred el az, vagy teremted meg azt, amire vágysz. Valójában van egy más választásod. Élhetünk más emberek valósága alapján vagy kitalálhatjuk a sajátunkat. Forrás : Fazekas Éva https://www.instagram.com/p/B8yRN9nhDsP/?igshid=ywf5vudrcyn8

[rebekabalogh]

Az előző message folytatása: Szóóval, ma egy kiegyensúlyozott 19 éves lány vagyok akinek még csak most kezdődött el az élete. Két éve, 43 kilósan azt mondták hogy meg fogok halni, ha így folytatom. Bizonytalan és elveszett voltam. Ma heti 40 órát dolgozom, tanulok, bulizok,utazgatok...ha nem gyógyultam volna meg, ezek közül egyikre se lennék képes. Annyi csodálatos dolog van a világon! Ne hagyd, hogy a rossz gondolatok miatt ne tudj odafigyelni ezekre a király dolgokra! Kitartást és szép estet

koszonom!!!!! csodas vagy es csak igy tovabb

[bandirepublic]

tudom, todom. "minek ment oda?!" be kell vallanom, hogy évről-évre nehezebben viselem a soha véget nem érő svéd telet és azt a kétségbeejtő érzést, hogy a tavasz sosem jön el. nem szeretek panaszkodni, de van amikor az egyetlen megküzdési stratégiám az marad, hogy beszéljek róla. hát most itt tartunk. 5 tél stockholmban és a depresszió egyre jobban bekúszik a bőröm alá ebben az időszakban. pedig rendszeresen szedem a d-vitamint meg utazgatok sokat, de annál reménytelenebbnek látszik a helyzet minél több időt töltök külföldön, ahol már rég tavasz van és simogatja a bőröm a napsütés, illetve a kellemes hőmérséklet kirángat a szabadba. persze tudom, hogy nem létezik tökéletes ország, valaminek szarnak kell lennie. nekem svédország nagyon közel lenne a tökéleteshez, ha mondjuk lennének pálmafák és mediterrán életérzés, robogó, napszeműveg, cserzett arcbőr és a helyi napsütésben termesztett zöldségek. és nem kibaszott hóesés nagypénteken, meg -5 fok reggelenként április közepén. neked hogyan néz ki a földi paradicsom? *** ugyanitt nyárigumi garnitúra kihasználatlanság okán eladó... #långfredagen #húsvét #wtf (at Stockholm, Sweden)

[otthonzulles]

jó de én depressziós vagyok és azért nem utazgatok sehova, mert szarul érezni itthon is tudom magam :3

valaki házasodjon már velem össze

és menjünk el wellnessezni, megint 110.000 forint lejáró kredit van a szép kártyámon (május 31., szállás+szabadidő). hát a faszom televan, hogy ezeket sosem tudom elkölteni :(