#nyilvántartás vezetés

[korkep-blog]

Török választások - Erdogan bejelentette győzelmét a török államfőválasztáson, az ellenzék ezt megkérdőjelezi

Szijjártó: Törökország stabilitásához olyan vezetőre van szükség, akivel meg lehet állapodni, és aki betartja a megállapodásokat.

Bejelentette győzelmét Recep Tayyip Erdogan török elnök a nem hivatalos eredmények alapján a vasárnapi elnökválasztáson. Bülent Tezcan, a legfőbb ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) szóvivője szerint ugyanakkor az elnökválasztás nem dőlt el az első fordulóban.

  Erdogan vasárnap este Isztambulban tartott sajtótájékoztatót, miután a szavazatok 97,81 százalékos feldolgozottságánál a voksok 52,53 százalékát tudhatta magáénak.

  Mint fogalmazott: “népünk személyemet bízta meg az államfői és a végrehajtói hatalom feladatával, ugyanakkor a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) és szövetségesének, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjának (MHP) megszavazott parlamenti többség a törvényhozás terén is nagy felelősséget rót a pártszövetségre”.

  Az eredmények. Kép: haberturk.com

  Erdogan: Elkötelezettek vagyunk a demokrácia iránt

  Az államfő leszögezte azt is, hogy a török vezetés a demokrácia iránti elkötelezettségét, és a szabadságjogok fejlesztését célzó határozottságát az elkövetkező időszakban még inkább megerősíti. Törökország a mostani választáson a közel 90 százalékos részvételi aránnyal az egész világnak leckét adott demokráciából. A török vezetés a demokrácia iránti elkötelezettségét és a szabadságjogok fejlesztését célzó határozottságát az elkövetkező időszakban még inkább megerősíti – tette hozzá.

  Egyúttal megfogadta, hogy mind belföldön, mind külföldön folytatja a harcot azok ellen, akik Törökországot terrorszervezeteken keresztül veszélyeztetik.

  Erdogan: Elkötelezettek vagyunk a demokrácia iránt. Kép: .haberturk.com

  Ellenzék: hátra van még a második forduló

  Tezcan a CHP ankarai székházában tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: az elnökválasztás a második fordulóra maradt. Kifejtette: miközben az Anadolu török állami hírügynökség arról ír, hogy már az urnák több mint 90 százalékát kinyitották, a Legfőbb Választási Tanács (YSK) őhozzájuk olyan adatokat küld, amelyek szerint ugyanez az érték csak 50 százaléknál tart.

  “Egyesek túl korán zendítettek rá a dobra és a harsonára. Amikor még 40 millió szavazat és 110 ezer urna van hátra, senki ne kiáltsa ki magát államfőnek”

  – fogalmazott Tezcan. Kijelentette: Erdogan 51 százalékot ért el, és ez az érték még előreláthatóan 50 százalék alá csökken.

    A hivatalban lévő államfőt, Erdogant az elnökválasztáson Muharrem Ince, a (CHP) jelöltje követi 30,76 százalékkal. Mögöttük Selahattin Demirtas, a Kurdbarát Népek Demokratikus (HDP) börtönben ülő egykori társelnöke 8,23, majd Meral Aksener, a Jó Párt (IP) jelöltje sorakozik 7,39 százalékkal. A két utolsó helyen álló jelölt együttesen alig haladja meg az 1 százalékot.

  Az eredmény 97,71 százaléknál

  A parlamenti választásokon a szavazatok feldolgozottsága 97,71 százalék. Erdogan pártja, az AKP 42,42 százalékkal, és így a 600 fősre bővülő parlamentben 293 képviselőt szerzett és így elveszítette az önálló abszolút parlamenti többségét a törvényhozásban. Az AKP-val pártszövetségben induló Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) a vártnál jobban szerepelt, és jelenleg 11,17 százalékkal 49 mandátuma van. A pártszövetség együttes szavazataránya 53,59 százalék.

  A kormánypárt várható mandátumainak száma azután esett nagymértékben, hogy a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) túllépte a 10 százalékos parlamenti küszöböt, és pillanatnyilag 11,46 százalékon áll, megszerezve 67 helyet az 550-ről 600 fősre bővülő törvényhozásban.

  Az ellenzéki pártszövetség jelenleg 34,18 százalékkal rendelkezik. Ezen belül a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) a szavazatok 22,74 százalékát, a nacionalista Jó Párt (IP) a 10,7, az iszlamista Aranykor Pártja (SP) pedig a 1,36 százalékát szerezte meg.

  Magas volt a részvétel

  A szövetségben induló pártok akkor is bejutnak a törvényhozásba, ha nem érik el a 10 százalékos határt. A részvételi arány a Törökországban megszokott mértékben nagyon magas volt, ezúttal az elnökválasztáson 88,14 százalék, a parlamenti választáson 87,28 százalék. A hatósági nyilvántartás szerint összesen 59 millió 391 ezer 328 török állampolgárnak volt lehetősége a mostani választáson az urnákhoz járulni, 56 millió 342 ezer 263-nak belföldön, 3 millió 49 ezer 65-nek pedig külföldön.

  A vasárnapi választással életbe lépő végrehajtó elnöki rendszer nagyobb hatalmat összpontosít a török államfő kezében. Kép: haberturk.com

  A vasárnapi választással életbe lépő végrehajtó elnöki rendszer nagyobb hatalmat összpontosít a török államfő kezében, és egyben eltörli a kormányfői tisztséget. Az alkotmánymódosítást kis többséggel fogadták el a tavaly áprilisi népszavazáson.

  Orbán Viktor levélben gratulált a török államfőnek

  “Törökország stabilitása egész Európa számára jó hír, hiszen kontinensünk számtalan súlyos biztonsági kihívással áll szemben, melyek legyőzéséhez elengedhetetlen a Törökországgal való kiszámítható, hatékony együttműködés”

  – fogalmazott a magyar kormányfő.

  Orbán Viktor biztosította Erdogan elnököt, hogy kormánya

  “az elkövetkezendő időszakban is elkötelezetten fog dolgozni kétoldalú kapcsolataink további fejlesztése érdekében mind a gazdasági és kereskedelmi, mind pedig az oktatási és kulturális együttműködés területén”.

  Levele végén a magyar kormányfő remény��t fejezte ki, hogy minél előbb sor kerülhet a török elnök korábbról elhalasztott magyarországi látogatására – tájékoztatott a sajtófőnök.

  Szijjártó: Európa érdeke, hogy Törökországban stabilitás legyen

  Európának és Magyarországnak is az az érdeke, hogy Törökországban stabilitás legyen, ehhez pedig a vasárnapi választás eredménye hozzájárul – mondta a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap este telefonon az MTI-nek, reagálva a török választásokra.

  Szijjártó Péter azt mondta,

  Törökország stabilitásához olyan vezetőre van szükség, akivel meg lehet állapodni, és aki betartja a megállapodásokat.

  Magyarországnak duplán érdeke, hogy Törökországban stabilitás legyen, mivel ha ott elveszik a stabilitás, akkor az Európai Unió és Törökország migrációs megállapodásának betarthatósága is megkérdőjeleződne. Ez pedig újabb illegális bevándorlási hullámmal járna, amely pillanatok alatt elérne Magyarország déli határához tekintettel arra, hogy a Nyugat-Balkánon nincsen másik védvonal – mondta a miniszter.

  A választási eredmények alapján a kormány arra számít, hogy nemcsak az európai-török, hanem a kétoldalú magyar-török együttműködés is dinamikusan fejlődik majd az elkövetkező időszakban – tette hozzá a miniszter.

  MTI