#hajózható

[sztupy]

Londonnak amúgy van sétáld körbe turistaútvonala, ha egyszer valaha eszembe jutna újra ott lakni akkor lőjetek le, biztos kipróbálnám, a 3-as és 4-es szekció környékén laktunk ott párszor sétáltunk is.

Van egy kisebb is

Itt a 7-es és 8-as szakasz végig a hajózható csatorna mellett megy, tele van zsilipekkel, a hajókról gyakran megkértek minket, hogy nyitogassuk/zárjuk a zsilipkapukat légyszi, az jó poén volt

[itspetraveler]

Szardínia, Olaszország

Szardínia egy gyönyörű és sokszínű sziget a Földközi-tengerben, Olaszország része, és a második legnagyobb sziget a Földközi-tengeren Szicília után.

Alghero egy festői kisváros Szardínia északnyugati partján. A város hosszú ideig katalán uralom alatt állt, amit a mai napig tükröz a város nyelvezete és kultúrája. A helyiek a katalán nyelv egy helyi változatát, az úgynevezett „algherese”-t beszélik, és sok utcanevet katalánul is feltüntetnek.

Az első nap Alghero városát fedeztük fel. A szállásunk az óvárosban volt, innen indultunk el és tettünk egy nagy sétát. Alghero óvárosa (Centro Storico) egy labirintus szerű szűk utcákkal, macskaköves terekkel és történelmi épületekkel teli terület. Itt találhatóak a város legfontosabb nevezetességei, mint például a katedrális és a városfalak. Később - 10 km séta után - ebédeltünk, aztán kiültünk napozni. Napozás közben elkezdett szakadni az eső és kicsit megijedtem, hogy a napokban a Baleár szigeteken tomboló vihar minket is elér… Hazamentünk az esőzés idejére pihenni picit, majd a tengerparton néztük meg a naplementét.

A második nap a tengerpartozás napja volt. Nem volt más tervünk mint annyi, hogy a szálláson elfogyasztott reggeli után elbuszoztunk a legközelebbi fehér homokos tengerpartra és ott pihentünk egész nap. Szardínia híres a fehér homokos kristálytiszta tengerpartjairól. Tényleg hihetetlen, hogy még a városi strand is viszonylag szép tiszta, annak ellenére, hogy kikötő mellett fekszik. Mi 15-20 percet utaztunk busszal a városon belül és már egy homokdűnékkel védett parton találtuk magunkat. A tengerparti homok fehér színe több tényezőnek köszönhető, de leggyakrabban a kalcium-karbonát játszik szerepet, amelyet kagylók, korallok és egyéb tengeri élőlények maradványai alkotnak. Ezek az élőlények évmilliók alatt felhalmozódnak, majd apró darabokra törve homokká alakulnak.

Előző nap még úgy gondoltam, hogy est-ebédre megteszi az avokádós-lazacos saláta, de mivel sajnos az avokádót kihagyták belőle, így a második nap már jöhetett az Olaszországban jól megérdemelt pizza és aperol kombinációja. Az abszolút kedvenc pizzám a mortadellás-pisztáciás sajttal... A lentik kép magáért beszél, azt hiszem:

A harmadik nap egy egész napos hajókiránduláson vettünk részt. Alghero-ból indultunk és a közeli sziklákat fedeztük fel. A kedvenc részem a Capo Caccia és az Isola Foradada volt. A Capo Caccia egy festői szépségű mészkőfok, ez a terület híres meredek szikláiról, amelyek lenyűgöző látványt nyújtanak az oda látogatóknak, valamint különleges természeti és történelmi értékeiről. A Capo Caccia sziklái mintegy 168 méterrel emelkednek a tenger fölé, így lenyűgöző panorámát kínálnak a Földközi-tengerre és a környező tájra.

Minden este a naplemente nézéssel telt el. Az óvárost körülölelő városfalánál gyűltek össze az emberek és csodálták a napnyugtát.

A negyedik nap nem ígérkezett meleg, napos időnek, úgy döntöttünk, hogy megnézzük Bosa városát. Bosa egy festői kisváros Szardínia nyugati partján, a Temo folyó partján. A város híres a történelmi jelentőségéről, színes házairól és kulturális örökségéről. Íme néhány dolog, ami miatt Bosa különleges:

Bosa városa leginkább a színes házairól ismert, amelyek a város központjában, a domboldalon sorakoznak. A házak élénk színei a mediterrán hangulatot tükrözik, és egyedi látványt nyújtanak. A színes épületek közötti szűk, macskaköves utcák romantikus hangulatot árasztanak.

A város fölött emelkedik a 12. századi Malaspina kastély, amelyet a toszkán Malaspina család építtetett. A kastélyból csodálatos kilátás nyílik a városra és a környező vidékre. A vár falain belül található egy kis kápolna is, amely híres a középkori freskóiról.

Bosa az egyetlen város Szardínián, amely egy hajózható folyó, a Temo partján fekszik. A folyó mentén festői sétautak és régi hidak találhatók. A folyóparti sétány különösen szép naplementekor, amikor a színes házak és a víz visszatükröződése egy varázslatos látványt nyújt. Sajnos mi nem a naplementét láttuk, hanem az árvizet. Pár óra alatt bejártuk a várost, majd 1 órát álltunk a zuhogó esőben egy buszmegállóban, majd mikor megérkezett a busz, ami visszavitt volna Alghero-ba, nem fértünk fel rá. Újabb 1,5 óra várakozás következett, teljesen szürreális volt, ahogyan átfagytunk nyáron egy buszmegállóban Olaszországban, az egyik legszebb szigeten.

A nap végén érdemes volt ellátogatni Bosa városába, mert minden nevezetességet meg tudtunk nézni, volt egy kis (?) kalandban is részünk és a buszról csodás volt a kilátás oda és visszafelé is.

Az ötödik teljes napot újra a tengerparton töltöttük el, mert pihenésre, feltöltődésre, nyugalomra vágytunk. Este a szinte szokássá vált pizza (és aperol) vacsi után még tettünk egy nagyobb sétát a városban, majd kiültünk az apartman tetőteraszára és onnan hallgattuk a város és a tenger zaját.

A vacsihoz kapcsolódik, hogy ezen az estén megkóstoltuk a szardíniai édességet, ami a seadas nevet viseli. Talán a legismertebb szardíniai desszert, amely egy nagy méretű, citromhéjjal ízesített sajtkrémmel töltött, mézzel vagy cukorral megkent desszert. A seadas kívülről ropogós, belülről pedig krémes, édes és enyhén sós. Kicsit törökös volt nekem, nem egy pisztáciás tiramisu (az az egyik kedvencem), de azért finom volt.

Az utolsó nap elmentünk Sassari városába, ami a környéken Alghero mellett az egyik legnagyobb város. Tengerpartja nincs, de tettünk egy nagy sétát a városban és még kiélveztük az utolsó (?) szárd napot.

Azért írtam kérdőjelet fentebb, mert ez az első hely, ahová mindenképpen szeretnék visszamenni még, természetesen autóval. Nagyon sok hely van a világon, ahová szeretnék eljutni, és nincs idő arra, hogy valahová visszamenjen az ember, de ez nagyon nagy sziget, és egy hét alatt autó nélkül csak kis részt tudtunk felfedezni, mindamellett, hogy pihenni is szerettünk volna. Szardínia hasonlít Olaszországhoz, de mégsem olaszos, inkább "szárdos". Kicsit elszigeteltebb nép - a szó szoros értelmében is -, kicsit könnyedebb, kicsit lazább. Nagyon tetszett és ígérem visszamegyek egy napon.

[klimavaltozas]

"A Természetvédelmi Világalap (WWF) összefoglalója szerint a tengeri jég elvesztésével a területen élő állatok is veszélybe kerülnek, és muszáj lesz alkalmazkodniuk a megváltozott körülményekhez, különben a kihalás fenyegeti őket. A jég eltűnése a sarkvidéki területek permafrosztjának olvadásával együtt jegesmedvék, rozmárok, sarki rókák és más állatok élőhelyeit veheti el. Emiatt egyre többször kényszerülhetnek lakott területek meglátogatására, ami konfliktusokhoz vezethet a vadállatok és a helyi lakosok között.

A jég visszaszorulásával a következő évtizedekben a Jeges-tenger egyre könnyebben lesz majd hajózható, ami új tengeri útvonalakat nyithat meg Európa és Kína között. Az amerikai Kongresszusi Kutatószervezet 2021-es jelentése szerint ez az Egyesült Államok, Kína, valamint az Északkeleti-átjáró jelentős részét ellenőrző Oroszország közötti geopolitikai feszültség további növekedésével járhat."

[nyuszimotor]

Mi baj lehet?!

[grofjardanhazy]

Budapest alaprajza melly szerint Pest a' nagy árviz után építendő lenne, nehogy egy második illy vésznek áldozatává legyen

in: Gáty István - Győry Sándor: Budapestnek Árvíz ellen megovásáról

(via)

_________

Bizony, bizony, itt még nem volt meg a Nagykörút, ami akár hajózható csatornaként is megvalósulhatott volna. A tervről, illetve a Nagykörút kialakulásáról röviden itt olvashatsz.

[akcioferfi]

Továbbra se feledjük el, hogy az a Varga B. Tamás, aki nemrég mártírként vonult vissza, majd támadt fel a “nemzeti”=kormánysajtó oldalán, és pátoszosan terjesztette a közmédia Trianon-sirató túramagazinjában, a Hazajáróban azokat az elterjedt köznapi hazugságokat (ezek elterjedéséről nem tehet, de a továbbterjesztésről igen), hogy Benešék miként jelölték meg az Ipolyt hajózható folyónak - nos ez az ember bő tíz éve még egy ilyen rajzfilmsorozat létrehozásában működött közre, méghozzá elég vastagon.

[nemzetinet]

Hamis zászlók

A hamis látszat keltésével azt hazudni, hogy a nemzetellenes szélsőség az adott nemzet megerősödését, gazdagodását, javát akarja.

A hibrid háború egyik fortélya a „hamis zászlók” lobogtatása. Lényege: nemzeti jelképeket kisajátítani, lobogtatni, mutogatni, hangoztatni, hozzájuk ragadni. A hamis látszat keltésével azt hazudni, hogy a nemzetellenes szélsőség az adott nemzet megerősödését, gazdagodását, javát akarja.

Holott szó szerint csak a „javait” akarja…

Egy korábbi választás utáni napokban mutatkozott meg a gyomorforgató látvány: az aluljárókban egy hungarofób párt piros-fehér-zöld zászlókkal gyűjtött aláírásokat. Holott a párt vezetősége szenvedélyesen gyűlölte – gyűlöli – a magyar etnikumot.

Ők egyértelműen „hamis zászlót” lobogtattak.

Korábban az azóta a parlamentből kipenderített hungarofób szélsőség a magyar betűtípussal, a tótfalusival plakátozta ki a gyönyörű Berzsenyi-idézetet: „Szabad nép tesz csuda dolgokat.”

Mintha ők magyar szabadságot szerettek volna…

Most a szélsőbaloldal ragadtatta magát visszataszító hazugságra. „Haza. Szeretet.” – ezt írták tribünjükre a rőt elméjű hordószónokok. Két szó, két hazugság. Ez a szélsőbaloldal soha nem volt hazafias párt.

A kommünnel ártottak a legtöbbet.

Trianont az idézte elő, hogy a „tanácsköztársaságnak” nevezett kommünt, azaz a kommunisták vezette Magyarországot nem hívták meg a párizsi béketárgyalásokra. Így ott a csehek, románok, szerbek azt hazudtak – hajózható Ipolyról és másról –, amit akartak.

Muhit, Mohácsot zúdítottak a társadalomra.

Később, a Rákosi-, majd a Kádár-rendszerben a baloldal „internacionalista” volt. Azaz akkor, amikor a csehszlovák, a román és a jugoszláv vezetőség a nacionalista kommunizmust gyakorolta, Budapest üldözte a nemzeti tartalmakat, a „nemzetköziség” vörös zászlaját bőszülten lobogtatva.

A szeretet pedig mindig távol állt a „szocialistáktól”.

Émelyítő, hogy a kereszténységtől is lopnak. Tudják, hogy a Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig a keresztény értékrend van újraerősödőben, ezért most Szent Páltól is lopnak: „…a legfontosabb a szeretet” – írta a Szeretethimnuszban a római bölcselő.

Hazafinak és kereszténynek hazudják magukat a kommunisták.

Lobogtatják a hamis zászlót – igazijuk ugyanis nem maradt. Kiüresedtek, konganak a nagy semmitől. Kiderült, hogy „ezt a nagy eszmét a vész viharában” nem tudták „védeni, menteni csoda bátran.”

Sok embert megtévesztenek – ám ez a kisebbik baj.

A fő ártalom az, hogy rombolják ezeknek a fontos értékeknek a szentségét. Ha a kommunisták is hazáról rikoltoznak, akkor hamisabban szól még azok hangja is, akik valóban szeretik a magyar hont.

És ha a kommunisták szeretetről papolnak…

Igen, ez a történelem perverziója; az univerzum legnagyobb csodájának, „mely mozgat napot és minden csillagot” – ahogyan Dante az Isteni színjátékban írta Babits fordításremeke szerint –, nos a szélsőbaloldal ezt is bepiszkolja.

Demokráciával kell szégyenpadra lökni a hamis zászlók külföldről bérelt lobogtatóit.

Hamis zászlók a Nemzeti.net-en jelent meg,

[szantograf]

Ha az ég leszakad - két arca van a Színva pataknak - csak nem lesz hajózható - legfeljebb egy vadvízi túrában gondolkodhatunk

Ha az ég leszakad – két arca van a Színva pataknak – csak nem lesz hajózható – legfeljebb egy vadvízi túrában gondolkodhatunk

Valamikor a hetvenes években Miskolcon a Lottóházban laktunk az Arany János utcában.  A decentrum első emeletén lévő ablakunkból  egész éjszaka néztük a Szinva patak tombolását. Volt egy ehhez hasonló vizözön , s a hullámok már átcsaptak a villanyrendőrnél lévő híd korlátain. Akkor jutott eszembe először a nagy miskolci árvíz amelynek nagyok sok áldozata volt. Hihetetlen, hogy ez szerényen,…

[korkep-blog]

Oroszország is növeli katonai jelenlétét a sarkvidéken

Az új hajózható útvonalak alakulnak nem csak gazdasági lehetőségeket hordoznak magukban, hanem új biztonságpolitikai kihívásokat is

A jövő évtől Oroszország az északi sarkkörön túl is jelen lesz katonailag – jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. Moszkva tervei szerint befejezik a haderőinfrastruktúra építését a Jeges-tengeren lévő Vrangel-gel szigeten , a Csukcs-félszigeten lévő Schmidt-fok (Misz Smidta) pedig légvédelmi radarállomásokat fognak működtetni. Több helyen az Északi-sark peremén már működnek katonai szállások és bizonyos szintű légi infrastruktúrával is rendelkeznek.

  Az Északi-sark egyre inkább felértékelődik: az olvadó jégpáncél miatt új hajózható útvonalak alakulnak ki, amelyek nem csak gazdasági lehetőségeket hordoznak magukban, hanem új biztonságpolitikai kihívásokat is.

  http://www.korkep.sk/cikkek/friss-hirek/2018/09/30/britek-katonakat-kuldenek-sarkvidekre-orosz-agressziotol-tartanak

  http://www.korkep.sk/cikkek/gazdasag/2018/10/03/versenyfutas-eszak-meses-kincseiert-globalis-felmelegedes-modosithatja-nagyhatalmi-eroviszonyokat

  DenníkN.sk, Körkép.sk

[napimagazinn-blog]

https://www.napimagazin.hu/ma-nyilik-meg-a-teljes-seuso-kincset-bemutato-kiallitas-szekesfehervaron/

New Post has been published on https://www.napimagazin.hu/ma-nyilik-meg-a-teljes-seuso-kincset-bemutato-kiallitas-szekesfehervaron/

Ma nyílik meg a teljes Seuso-kincset bemutató kiállítás Székesfehérváron

Ma nyílik meg a teljes Seuso-kincset bemutató tárlat a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban, amely a magyarországi vándorkiállítás első vidéki állomása.

A kiállítást november 19-ig lehet megnézni a múzeum Fő utcai épületében minden nap, 8-tól 22 óráig.

Fotó: Seniorplus

A szeptember első felében megjelent kormányhatározat szerint a Seuso-kincs magyarországi bemutatására szervezett vándorkiállítást Székesfehérvár mellett Kaposváron, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán és Zalaegerszegen láthatja majd a közönség.

A Seuso-kincs a legjelentősebb ismert késő római ötvösművészeti leletegyüttes, amelyet néhány évtizeddel ezelőtt, az 1970-es években találtak meg Magyarországon, majd illegális körülmények között jutott ki az országból.

A magyar kormány a Seuso-kincset két lépésben – az első hét darabot 2014-ben, a második felét idén nyáron – szerezte vissza. A leletegyüttest augusztus végéig a Parlamentben lehetett megtekinteni.

Székesfehérváron 2014 októberében nyílt meg a Seuso-kincsek első hét darabjából összeállított kiállítás, amely négy hónap alatt több mint 35 ezer látogatót vonzott. A tárolóvitrinekben ezúttal együtt lesz látható mind a tizennégy, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüst edényből álló ókori római eredetű kincslelet.

A tárlat egy Székesfehérvárhoz és környékéhez kapcsolódó ókori római kori emlékanyagból ízelítőt adó kamarakiállítással egészül ki, amelyet Nádorfi Gabriella régész állít össze. Itt a Szabadbattyán határában, a Sárvíz-Malomcsatorna bal partján, a római korban hajózható Sárvíz folyó mellett feltárt Pannonia eddig ismert legnagyobb méretű, késő római kori épületről előkerült leletanyagból adnak ízelítőt.

[mohoszdb]

New Post has been published on http://hajdu-horgasz.hu/archivum/7257

Debrecen – Megkezdődött a Keleti-főcsatorna felújítása, a munkálatokra a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) konzorciumi partnereként több mint 3 milliárd forint – 85 százalék európai uniós és 15 százalék hazai – támogatást nyert – jelentették be csütörtökön Debrecenben, a projektindító sajtótájékoztatón.

Bara Sándor, a Tivizig igazgatója elmondta: a munkálatok során mederkotrást végeznek, Tiszalöknél átépítik a Keleti-főcsatorna torkolatát, ahol hordalék és iszapterelő művet alakítanak ki, és teljesen felújítják, illetve átépítik a balmazújvárosi “bukót”, valamint a tiszavasvári, a hajdúszoboszlói és a bakonszegi zsilipeket.

Az igazgató felidézte: a Tiszalök és Bakonszeg között húzódó, mintegy 100 kilométer hosszú Keleti-főcsatorna 1956-ban készült el teljes hosszában, az eltelt hatvan évben jelentős mértékű iszapnövekedés történt a mederben, aminek következtében lecsökkent a csatorna vízszállító kapacitása.

Elmondta azt is, hogy Keleti-főcsatorna 200 ezer hektár föld öntözését, valamint több mint 9 ezer hektár tógazdaság és vizes élőhely kialakítását biztosítja, emellett a kiemelt fontosságú ivóvízbázisok közé tartozik. Hozzáfűzte, hogy a balmazújvárosi vízkivételi művön keresztül 1974-től részben a Keleti-főcsatornából kapja az ivóvizét, valamint az ipari és öntözővizét Debrecen, illetve több környékbeli település.

A Keleti-főcsatorna a Körös-völgyet tekintve is kiemelt fontosságú, miután a vízleadó útvonalakon keresztül évi 300-400 millió köbméter vizet biztosít a térségnek – jelezte Bara Sándor.

Fotó: Égerházi Péter ©

Hozzátette: a Keleti-főcsatorna Tiszalöktől Balmazújvárosig hajózható, s belőle ágazik el Tiszavasvárinál az Alföld másik jelentős csatornája, a Nyugati-főcsatorna.

Pajna Zoltán, a hajdú-bihari közgyűlés elnöke a főcsatorna gazdasági szerepe mellett a turisztikai jelentőségét hangsúlyozta: a mintegy 100 kilométer hosszúságú csatorna megerősített töltésein kerékpárutakat is kialakítanak.

A hajdú-bihari klímastratégia megvalósításának fontos eleme a környezettudatos szemlélet formálása – mondta, hozzátéve: ennek jegyében folyik a derecskei csatorna-program, és a tervekben szerepel a Hajdúhát teljes vízpótlását megoldó projekt előkészítése. Pajna Zoltán felhívta a figyelmet az önkormányzati belterületi csatornák karbantartására is, amelyeknek nagy szerepük van a belvizek elvezetésében.

Kovács-Cihat Ádám, az OVF projektvezetője szerint a Tisza folyó és a Tisza-tó egyre nagyobb szerepet tölt be az Alföld vízgazdálkodásában. A Keleti-főcsatorna most kezdődött és várhatóan 2019 szeptemberére befejeződő felújítása eredményeként jelentősen javul az Alföld vízellátása – fűzte hozzá a projektvezető.

Dehir - Felújítják a Keleti-főcsatorna műtárgyait

A beruházás részei

• A torkolati szakasz kotrása, hordalék­ és uszadékterelő építése • A tiszavasvári beeresztőzsilip rekonstrukciója • A balmazújvárosi bukó gépészeti felújítása • Új duzzasztó műtárgy építése Hajdúszoboszlónál • Új vízleadó zsilip építése Bakonszegnél • K­VII–Kösely vízleadó útvonal rekonstrukciója.

Égerházi Péter peter.egerhazi@naplo.hu

Forrás: HAON

[videkma]

Ennek a mobil alkalmazásnak hasznát veheti a Tisza-tavi viharoknál

Ennek a mobil alkalmazásnak hasznát veheti a Tisza-tavi viharoknál

Szuper kis alkalmazása van a Katasztrófavédelemnek a tavi viharok előrejelzésére, és viharban való jelzések követésére.

A frappáns neve: “Tavihar”

Itt nézheti meg, de mindjárt mutatjuk bővebben mire is jó az alkalmazás

Ezt írja róla a Katasztrófavédelem

A Magyarország hajózható tavainak viharveszélyeiről tájékoztató, honlapunkon is folyamatosan követhet�� program mobileszközökön is futtatható…

[nemzetinet]

Szkopje a legbizarrabb főváros - élménybeszámoló

Gruevszki Magyarországra menekülése, Észak-Macedóniává való átnevezés, görög-macedón diplomáciai párharcok, politikai feszültség. Csak pár dolog ami végett az ember Macedóniáról hall az utóbbi időben. Mi azonban jóval ezek előtt elhatároztuk, hogy meglátogatjuk ezt a „lángoktól ölelt kis országot”, az utóbbi idők eseményei csak még inkább felkeltették az érdeklődésem, hogy hová is fogunk mi menni. Macedóniáról amit tudni érdemes, hogy 1991-ben vált ki Jugoszláviából, amely akkor a hasonló függetlenedési törekvések következtében a modern Európa legvéresebb háborúját vívta. Nos, Macedónia esetében ez nem volt így, mondhatni nem sokakat zavart, hogy az Észak-Dunántúl méretű hegydarab többé nem a Jugoszláv államkasszából él meg. Ellenben Macedónia lakosságát inkább aggasztotta ez, hiszen ők is tudták, hogy gyakorlatilag egy hegydarab az országuk és a Jugoszláv pénzek nélkül nem lesz olyan rózsás a jövő. Még inkább nem örültek a görögök, hiszen a történelmi régiójuk nevével alakult egy új állam és innen indult az évtizedes politikai és diplomáciai görög-macedón csörte. Ami azt illeti, egykét macedón nacionalistától eltekintve senki nem látta indokoltnak ezt a függetlenedést. Apropó macedón nacionalisták. A macedónok gyakorlatilag bolgárok, akik szerb fennhatóság alá kerültek a történelem egy pontján. A 20. század elején voltak macedón függetlenedési törekvések, ők azonban még rendesen bolgárnak definiálták magukat és Bulgáriával akartak egyesülni. 1945 után a jugoszláv politika (geopolitikai okok miatt) döntött úgy, hogy a macedón az bizony egy külön nép. A macedónok pedig azóta szeretnék elhinni és bizonyítani, hogy ők az ősi Makedónia és Nagy Sándor birodalmának leszármazottai. Körülbelül olyan a helyzetük, mintha a székelyek kitalálnák, hogy semmiféle közük nincs a magyarsághoz, sőt Bizánc kultúrájának örökösei. Ha pedig az identitásproblémás kis ország helyzete nem lenne elég bizarr, a lakosság felét albánok képezik, akik aztán teljesen más vallásúak, kultúrájúak, nyelvűek. Elég ramaty időben érkeztünk és rögtön szembesülhettünk a klasszikus balkáni életérzéssel, mikor a reptéren a repülő leszállása után kezdik el a havat eltakarítani, hogy legyen hova beállni a gépnek, illetve a lépcsőt oda tudják hozni. Ahhoz képest, hogy egy ember egy lapáttal végezte ezt a munkát és nem valami intenzíven, viszonylag kis várakozás után juthattunk le a gépről. Gyors dénárra váltás után a reptéri buszhoz siettünk, ahol a balkáni mentalitás pozitív oldalával szembesülhettem. Mivel túl nagy címlet volt nálam a buszjegyhez, kisebb bankjegyekből pedig nem jött ki az ár, így a buszsofőr legyintett és azt mondta jó lesz az a pár kis címlet a többi mindegy. Egy 650 forintnyi értékkel utaztam olcsóbban, mint mindenki más. Mivel az ország magasan fekszik és tél is van, elég sokszor érheti őket havazás, még is úgy viselkednek, mintha sosem láttak volna még. Az utak takarításáról még autópálya esetében sem igazán beszélhetünk. Azért sikerrel beértünk Szkopjébe és elsőként csodálhattuk meg talán az utóbbi időkben a legnagyobb látványosságát az új belvárost. Ez Gruevszki barátunk műve, igyekezett történelmi külsőt kreálni a macedón nemzetnek ezzel a betonklasszicista csodával. Természetesen minden koncepció nélkül nőnek egymás mellé a monumentális neoklasszicista, neobarokk vagy bármilyen historizáló épületek és szobrok. Giccs-giccs hátán, rengetek dísz, szobrok minden mennyiségben és aranyozott lámpavasak. Valamiféle szépsége azért van de még is groteszk, mikor jól láthatóan új, tömör betonból öntött korinthoszi oszlopokkal épült házakra van római számokkal felírva az építési dátum, amely azt mutatja: 2011. Maga Szkopje két részre osztható. A folyó déli része a macedónok lakta rész, ortodox templomokkal és a szocialista építészet remekműveivel, amely a nagy szkopjei földrengés után épültek. Az északi rész nagyrészt az albán negyed, a földrengést túlélt óváros kis zegzugos utcáit tartalmazza és rengeteg mecsetet. Mi az utóbbi részen voltunk és naponta öt alkalommal élvezhettük a hangszórókból kihangosított müezzineket énekelni a városban. Ugyanúgy macedón részen a harangszó és az istentiszteleti ének is megafonból szól. Ez amolyan kulturális farokméregetés a város eltérő nációi között. Maga az albán negyed és az óváros természetesen kihagyhatatlan. Enni olcsón lehet és egész korrekt mennyiségben szinte bárhol. Na meg az úton útfélen meglévő burekezők is a Balkán kihagyhatatlan részei. Az albán bazárban egyedi hangulatban kapható szinte tényleg bármi. Gyümölcsöltől, zöldségektől kezdve a ruhákon, bicskákon és magyar árhoz képest fél áron kapható cigarettáig. Kivéve az alkoholt. Az albán/muszlim részen nagyon nehezen beszerezhető portéka. Úgy általában a bevásárló központ nem létező jelenség a közelben ezen a részen. Nagy bevásárláshoz átkellet sétálni a folyón a Veróba. A Vero egy Spar hasonmás, stílusra, betűtípusra stb. Ez is a balkáni sajátosságok egyike, bár olyan mértékű kopizást nem találtam itt, mint Albániában a McDonalds hasonmást Kolonat néven, sárga M betűvel más stílusban, Happy Kids menüvel és szlogennek „ I like it”.Aranyozott kandeláberek 

                                              Az albán negyed és az óváros kis utcái

         A38 másolat kamuhajó. A folyó nem hajózható. Mellette ezüst ládában fák a közepén.  Az albán negyed valósága Macedóniában és a hasonló helyeken persze mindig a helyiek mindennapi élete az érdekes. Miután találtunk helyi söröket, majd teszteltük őket (nagyjából a Kőbányainak megfelelőek) bevetettük magunkat páran az éjszakai Szkopjébe. Itt találkoztunk a macedón Friderikusszal. Legalábbis gesztusai és hanglejtése miatt óhatatlanul így maradt meg. Mint kiderült számukra még az EU-s tagság utópisztikus jövőképet táplál, bennük van még az egykor Magyarországon is érezhető megváltás remény ettől a dologtól. Majd idővel rájönnek. Fridinek még elképzelhetetlen volt, hogy Magyarországon kb egy nép van és az a magyar és kulturálisan mind keresztények is. A homogén nemzet fogalma ismeretlen, elképzelhetetlen, fantasy kategória arrafelé, ahol magukat görög leszármazottaknak gondoló, cirill betűvel író bolgárok élnek együtt megannyi muszlim albán ordító müezzinnel és kis részt törökkel. Ezután a „bulinegyedbe” érkeztünk, ami a pestitől azért jóval alulmarad de így is találkozhattunk identitásukra büszke fiatalokkal. A lezajlott párbeszéd úgy zajlott: – Honnan jöttetek? – Magyarországról. – Az jó hely! – Fogjuk rá. – Hát jobb mint ez. Majd elköszönt. Hiába járkáltunk a historizáló belvárosban, a nemzeti identitás kérdése ilyen szinten mozog sokaknál. Nem csodálom mert jobban szemügyre véve ezt a monumentális belvárost engem sem hazafias érzelmek fognának el. A Nagy Sándor gigantikus szobra a giccses oszlopon, az indokolatlan diadalív és a folyó menti egész látvány ezekből az épületekből sokkal inkább emlékeztetett Hitler új fővárosának terveire, Germániára. Mindenesetre valamiféle groteszk disztópikus film kellékének nézett ki, amelyben valami orwelli diktatúra van, mint dicső, ősi, hangulatos városkának. Ezen a monumentális téren pedig ha ismernének más borítást, mint a márványt, vagy egyszerűen csak a sózást, vagy a jég takarítását, akkor nem kisebb térdficammal ér véget az estém. Másnap a bedagadt, de működő lábammal vágtunk neki a Szkopje melletti hegynek, amelynek a tetején a Balkán legnagyobb keresztje van felállítva. Buszpályaudvaron egy A4-es lap pár celluxszal rögzítve az oszlopon, rányomtatva cirill betűvel a végállomás (ezt fejtsd meg) alatta pedig pár indulási dátum. A buszok persze legendásak Szkopjében. A londoni emeletes buszok mintájára legyártott, kínai kamuváltozat Yutong néven még bizarrabb összképet ad a város amúgy is furcsa arculatának. Egy kis libegőzés után a hegyen a téli, hófödte táj amúgy pazar kilátást nyújt.

Kulturális téren megnéztük a nagy mecsetet, Teréz anya gyermekkori házát és a Macedón Nemzeti Múzeumot is. Nos ez egy furcsa kis utcán és egy murvás parkolón át közelíthető meg, az épület pedig olyan, mintha Pripjaty valamelyik kultúrházát látnánk. Nem csak stílusra, minőségre is. Beleértve a kitört ablakokat is. És persze a látogatók száma is megegyezett a pripjatyi létszámmal, tehát voltunk mi és a portás gyakorlatilag. Mint megtudhattuk az egész kiállítás 1976-ban nyílt meg és azóta totálisan változatlan. Ezt a stílusról és az állapotról nem volt nehéz megállapítani mégis lenyűgöző volt. A macedónok amúgy szeretnek kicsit blöffölni az amúgy nyilván nem túl hosszúra nyúló történelmükkel kapcsolatban. Minden ami a mai Macedónia területén történt azt saját macedón érdemüknek tekintik. Függetlenül attól, hogy az égvilágon semmi közük ahhoz a néphez, ami akkor ott volt. Ezenkívül pedig az ókori Makedónia értékeit is nyilván magukénak próbálják feltüntetni. Sok esetben ezek a próbálkozások elég kínosak és izzadságszagúak. Nem messze a várat is meglátogattuk. Egy kis alkudozással kihoztuk, hogy ha nem kérünk idegenvezetést csak körbejárjuk, akkor lehetséges-e, hogy nem kell fizetnünk. „Itt minden lehetséges”- szólt a válasz, amely a balkáni életérzést ismét egy mondatba tömörítette. Azért még megtudhattuk az úriembertől, hogy Magyarországról ismeri Attilát a hunt. Ebbe nem akartunk belemenni, hogy Attila mennyire volt magyar, elvégre az ő példaképük Nagy Sándor sem volt épp egy szláv de lényegtelen. Valamint elmondta, hogy a monumentális betonklasszicista főváros azért épült, hogy bemutassanak a görögöknek. Képzelem az orwelli giccsektől, hogy becsicskítva érezték magukat a görögök. A nemzeti múzeum Még pár burek és Makedonszkó sör lecsúszott a giccsbelváros és az albán negyed utcáin is. Mentek a kamulondoni buszok és a kóbor kutya falkák önkéntesen kinevezett útszakaszukat őrizték az arra járó autóktól, amiket 5-6 fős falkában támadtak meg és harapdálták a lökhárítóját. Utánozhatatlan és megfoghatatlan hangulat Macedónia fővárosa. Albániának is sajátos hangulata volt és utánozhatatlan, de Macedónia mégis más. Itt nem tudom mi volt a hangulat. Talán pont az, hogy nem volt egyértelműen hangulata. Kicsit a Balkán, kicsit keresztény, kicsit muszlim, kicsit albán, kicsit török, kicsit kamugörög, kicsit innen-onnan összelopott, leutánzott jármű, boltok miegymás. Nem tudom meddig állnak az oligarchák klasszicista betontömbjei és giccses szobrai és mikor bontják vissza esetleg, vagy meddig marad meg a délszláv balkáni hangulat az élet más területén a fejlődéssel szemben, de ameddig megvannak mindenféleképpen látni kell egyszer ezt a groteszk, a maga módján bájos világot. Horváth Martin

Szkopje a legbizarrabb főváros – élménybeszámoló a Nemzeti.net-en jelent meg,

[nemzetinet]

Kiszáradhat Európa legfontosabb folyója

Óriási károkkal jár együtt a Rajna lassú, de biztos kiszáradása. Európa legfontosabb folyami hajózási útvonalának megszűnése, nemcsak a Rajna-Majna-Duna csatorna jelentőségének csökkenését hozhatja magával, hanem különösen a német gazdaság meggyengüléséhez is vezethet.

Tavaly ősszel már megtapasztalhatták a németek, mivel jár a Rajna vizének elapadása. Egyes helyeken például száraz lábbal lehetett begyalogolni a folyó medrének homokpadjaira. A 2003-as 81 centiméter után Kölnnél újra rekord alacsony, alig 77 centiméteres vízmélységet mértek. A vízállás miatt felszínre került rengeteg második világháborús bomba is. Szakértői becslések alapján, a folyó medrében mintegy 3000 fel nem robbant töltet lehet, melyek között vannak az évtizedekkel korábbi leszóráskor célt tévesztett, többtonnás óriásbombák is. Az eredetileg hidak megsemmisítésére tervezett töltetek azért is veszélyesek, mert a vízszint csökkenésével a még közlekedő hajók könnyebben ütközhetnek egy-egy ilyen bujkáló robbanótesttel.

A Rajnán átgázoló emberek • Fotó: Thomas Frey

A vállalatoknak azonban más miatt is fájhat a fejük. A Rajna Európa legfontosabb kereskedelmi útvonala, amely Németországon keresztül Svájcot összeköti Rotterdammal, a kontinens legfontosabb kereskedelmi kikötőjével. Ha a folyó kiszáradása nem áll meg, olcsó szállítási útvonalnak mondhatnak búcsút a cégek. Ez viszont számos további következménnyel járhat.

A Rajnát elsősorban a gleccserek vize táplálja. Az ezekből érkező víz mennyiségének mértéke azonban 28 százalékot csökkent 1973 és 2010 között, de egy müncheni gleccserszakértő friss adatai alapján, a csökkenés mértéke mostanra elérte a 35 százalékot. De hozzájárul a haldokláshoz a klímaváltozás okozta felmelegedés, a hosszabb, gyakoribb száraz, csapadék nélküli időszakok is.

“Ha az ��ltalános gazdasági összefüggéseket nézzük, a szárazság két számjegyű, milliárdokban kifejezhető károkat eredményezhetnek”- mondja Michael Kunz, a Karlsruhei Műszaki Egyetem Katasztrófakezelési Központjának igazgatója.

Ha pedig a Rajna vízszintje tartósan alacsony marad, akkor rengeteg érintett vállalatnak kell átgondolnia szállítmányozási stratégiáját. A teherhajókra kevesebb árut pakolhatnak, hogy azok merülése kisebb legyen a megszokottnál, és a folyón évente közlekedő rengeteg termék és nyersanyag egy részét közúton vagy vasúton kell szállítani.

Képgalériánk:

Rajna mint teherforgalmi útvonal • Fotó: archívum

Mindez óriási plusz költséget ró a vállalatokra, szervezetekre, és végső soron a fogyasztókra is. Például a német szövetségi hidrológiai intézet adatai szerint, Rotterdamból Bázelig szállítani az árut vízi úton, 40 százalékkal olcsóbb, mint vonaton.

A Rajna kiesése óriási változásokat hozna a fuvarozásban és a logisztikában, jelentősen drágítaná azt, amit a szakértők szerint a mégoly fejlett német úthálózat sem tudna kompenzálni. Az adatok szerint, 2017-ben 186 millió tonna áru mozgott vízen Bázel és a német-holland határterületek között, ami a kontinens teljes folyami áruforgalmi mennyiségének fele. Ennek a hatalmas mennyiségnek egy része biztosan teherautóra vagy vonatra kerülne, ha a Rajna apadása folytatódik, illetve állandósul az alacsony vízszint.

A szállításra még használható uszályok jelenleg is maximális kapacitáson dolgoznak, miközben költségük drasztikusan emelkedik. Míg korábban egy tonna 4-5 dolláros áron járta meg az utat, most akár 40 dollárba is kerülhet ekkora árumennyiség rajnai fuvarozása.

Ezt a hatalmas emelkedést pedig részben biztosan a fogyasztók fizetik majd meg.

Azok a német és svájci háztartások, amelyek Rajnán szállított fűtőolajat használnak, a drágulást máris érezhették. Hamburgban 100 liter olaj 76, Stuttgartban pedig 100 euróhoz közeli áron szerezhető be, egyértelműen az áruszállítás költségeinek növekedése miatt.

A nagyvállalatok közül az autógyártóknak, a számos iparágban tevékenykedő óriásnak, a Thyssenkruppnak, és több más gazdasági szereplőnek is át kell gondolnia szállítmányozási ügyeit, ha a jövőben újra vagy esetleg véglegesen kiesik a mintegy 1300 kilométeres szállítási útvonal.De az energetikai cégeknek is fejfájást okozhat a zsugorodó Rajna.

A német szénerőműveket ugyanis vízen látják el az energiahordozóval, így ha azt más útvonalon kell célba juttatni, szintén jelentős, fogyasztókat is érintő drágulásra kell számítani az energiában.

Az első nagy vesztese a Rajna száradásának a BASF. A világ vezető vegyipari óriásának Ludwigshafenben működik fontos gyára.

A cég közlése szerint döbbenetes pénzbe, 285 millió dollárba került számukra az, hogy alternatív útvonalakat kellett keresniük árujuknak a Rajnára vonatkozó hajózási korlátozások miatt. A cég vezérigazgatója, Martin Brudermueller egy interjúban új beruházásokat sürgetett a folyóra, duzzasztókat és más létesítményeket, hogy újra hajózható legyen a folyam, vagy annak legalább egy-egy szakasza. A cég vezetője elmondta: nehéz számukra megfelelő új útvonalakat találni, mivel olyan területen át kell megoldaniuk a szállítást, amely UNESCO világörökségi védelmet élvez.

Forrás: Origo

Kiszáradhat Európa legfontosabb folyója a Nemzeti.net-en jelent meg,

[nemzetinet]

Száraz lábbal a meder közepén Medvénél: Negatív vízszint-rekordokat döntöget a Duna (Képek)

A rendkívüli szárazság miatt Magyarországon több városban is negatív vízszint-rekordot döntött meg a Duna. Szlovákiában ha nem is dőltek meg rekordok, szintén nagy alacsony a vízállás. Révkomáromnál 66 centimétert mértek október 14-én, miközben a magyarországi oldalon mindössze 19 centimétert.

A magyar Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint Budapestnél 71 éves rekord dőlt meg, 49 centiméteres vízszintet mértek kedden reggel a magyar fővárosnál. Több helyen a gázló nem éri el a hajózáshoz szükséges szintet. A magyar-szlovák határszakaszon a folyó szlovákiai felé többnyire hajózható.

A Körkép.sk a medvei határátkelőhöz látogatott ki. A magyarországi oldalon sétáltunk le a híd alá, hogy képeket készítsünk. A látvány döbbenetes, gyakorlatilag a meder közepéig be tudtunk sétálni száraz lábbal. Egy kirándulóhajóval is találkoztunk.

Az Időkép.hu képes összeállításán jól látható, hogy a Duna egyes szakaszai gyakorlatilag üresnek tűnő mederré vált.

Körkép.sk

Nyitókép: Komjáthy Lóránt

Száraz lábbal a meder közepén Medvénél: Negatív vízszint-rekordokat döntöget a Duna (Képek) a Nemzeti.net-en jelent meg,

[korkep-blog]

Versenyfutás Észak mesés kincseiért: a globális felemeledés módosíthatja a nagyhatalmi erőviszonyokat

A felmelegedés miatt szabaddá váló északi-sarki tengeri útvonalak új távlatokat nyitnak. Egyeseknek ez új lehetőségeket, másoknak új kihívásokat jelent…

A geopolitikában úgy tartják, hogy a tengeri hatalom mindig legyőzi a szárazföldi hatalmat. Ma a nagyhatalmak egymásnak feszülésekor komoly (nem szó szerinti) csaták zajlanak a tengeri kijáratokért, amelyek az adott ország, néhány esetben pedig az egész világ gazdaságának vénáját jelenti.

  A nyílt vizek feletti ellenőrzés elvárása motiválja Kínát, amikor a Dél-kínai-tengeren még a korallzátonyokra is katonai bázist telepít érdekei megvédése céljából. A Dél-kínai-tengeren megy keresztül a világ áruforgalmának csaknem harmada, a tét tehát hatalmas.

  Oroszország sem egészen a az ott élők érdekében, védelmében foglalta el 2014-ben a Krím-félszigetet Ukrajnában, hanem mert ez volt az egyetlen melegtengeri kijárata, ahol télen működhetnek a kikötők. Ezt a körülményt azonban az elmúlt években igencsak felgyorsuló éghajlatváltozás alapjaiban változtatja, új stratégiai kihívásokat teremtve.

  http://www.korkep.sk/cikkek/mindennapjaink/2018/02/21/minden-idok-legkisebb-januari-kiterjedeset-erte-el-az-eszaki-sarki-tengeri-jeg

  Áttörés

  A napokban jelent meg a hír, hogy Nagy-Britannia katonákat küld a sarkkörön túlra az orosz tengeralattjárók mozgolódása miatt. A bejelentést megelőző hónapokban azonban egyre több szó esett az olvadó sarki jegek miatt megjelenő új kereskedelmi útvonalakról, amelyekre nagyon gyorsan reagálva épp először Kína és Oroszország vetett szemet. Ami pedig a stratégiai szempontokat illeti: az arktikus térség az egyetlen olyan terület, ahol az oroszok hadi képességei felülmúlják az amerikaiakét.

  A britek bejelentése előtti héten cikkezett a világsajtó a dél-koreából induló kereskedelmi hajóról, amely a világon először az orosz partvidék mentén, az északi-sarki tengeri útvonalon jutott el Szentpétervárra. Az új útvonal két héttel lerövidítheti a szállítási időt a déli, Szuezi-castornán keresztüli kereskedelmi útvonalhoz viszonyítva. A hajószállítás költségei pedig egyre magasabbak, így a 10-14 nappal rövidebb szállítási idővel százezreket, milliókat lehet megspórolni.

  Kincsesbánya

  És ez csak az egyik része történetnek. A Geopolitika.hu elemzésében rámutatat, hogy az Arktisz rendkívül gazdag erőforrásokban, a világ tartalékainak ötöde itt található. Az Északi-tenger az új útvonalakkal pedig kapcsolódási pontot jelent Európa és Ázsia és Észak-Amerika számára. Ez a három földrész produkálja a világkereskedelem árumozgásának 90 százalékát.

  Szintén az Északi Sark rejti a világ legnagyobb olaj- és gáztartalékait, a globális földgáztartalékok 30 százaléka található itt, nem beszélve a nemesfémekről és egyéb ásványkincsekről. Ezek után nehéz elvitatni az Északi-sark gazdasági és katonai jelentőségét.

  http://www.korkep.sk/cikkek/friss-hirek/2018/09/30/britek-katonakat-kuldenek-sarkvidekre-orosz-agressziotol-tartanak

  Kína a fő érdekelt

  Kína 2004-től komoly hangsúlyt fektetett a régióra, igyekezett minden olyan intézményben helyet kapni, ami az Északi-sark nemzetközi felügyeletéről szól. Régóta világos számukra, hogy a tengerszint megemelkedésével csak Kínának 20 millió lakost kell kitelepítenie a partvidékről. Az éremnek azonban másik oldala is van: a felmelegedés előrehaladtával az év egy részében megnyílik az út az Északi-sark jégpáncéljának legtetején, középen. Ez a Transzpoláris tengeri út hatalmas idő- és üzemanyagspórolást tenne lehetővé a gazdasági nagyhatalom számára. Ráadásul elkerülhetné az oroszok által ellenőrzött sarkköri útvonalakat.

  Oroszországnak is kitörési pont

  Az orosz kereskedelmi volumen az Arktisz hajózható területein az elmúlt években kétszámjegyű növekedést produkált. Oroszország az saját partjainál lévő hajózható útvonalakat azonban saját territóriumának tekinti,így nem véletlen, hogy a Peking és Moszkva közösen ruháznak be az infrastuktúra kiépítésébe. Ezzel Pekingnek egyelőre nincs különösebb problémája,tekintve,hogy Kínának nem áll rendelkezésre a jeges-tengeri hajózáshoz szükséges technológia és szakember gárda. Így azonban az oroszoktól könnyű szerrel megoldhatja a problémát.

  Az oroszok nemzetbiztonsági kérdésként kezelik az Északi-sark lehetőségeinek kiaknázását, ám nincs elegendő tőkéjük a terveik kivitelezéséhez. Ez a körülmény méginkább együttműködésre ösztönzi Kínával.

  Amerika elaludt

  Az Egyesült Államok némileg kilóg a sorból. Az Obama-adminisztráció elhanyagolta a térséget, nem tulajdonított neki különösebb figyelmet. Amerikának csak két működő jégtörője van. Kissé lemaradva ugyan, de már megjelent Washingtonban is az igény a sarkkör jelentőségének átértékelésére. Amerika azonban elsősorban az oroszok és a kínaiak jelentette kockázatok prizmáján át látja a térség kihívásait

  Tény azonban, hogy a jelentős kereskedelmi előnyökkel kecsegtető Északi-sark módosíthatja a kereskedelmi és katonai erőviszonyokat. Persze ma már nem csak a tengerek nyitnak új távlatokat. A 21. század közepére a legfontosabb terület, ahol összecsapnak majd az érdekek az űr lesz.

  Körkép.sk

Nyitókép: