#fáramászás

[birobrosindahouse]

Kismajmocskák új kedvence a fáramászás 🌳

[zorcs7]

Kedves elszenvedők, avagy mindenki! A magyar iskola mételyként települ meg bennünk és okoz kárt életünk során újra, és újra. Hogy kik az elszenvedői? Nem csak a diákok, hanem szülők, sőt az élhetően tanítani akaró pedagógusok is. Az iskolarendszert nem csak diákéveink során szenvedjük el, szülőként is nagyban megnehezíti életünket. De mielőtt ostromolni kezdenénk, hadd vázoljam fel a szerintem XXI. századra nevelő oktatási intézményt. Az iskola alapvetően a tudásvágy fenntartására, a tanulási- és szociális képességek fejlesztésére való. Ez a módszer a XX. század módszere kellene, hogy legyen. Hogyan alkalmazkodik az oktatás a XXI. századhoz? Ha fejleszti a kreativitást, problémamegoldó képességet, rugalmasságra, kritikus gondolkodásra, autonómiára nevel. A modern pedagógus differenciál, azaz minden gyermeket saját képességeihez mérten fejleszti. Hogy miért XIX. századi az iskolarendszerünk? Magolásra nevel. Felesleges információ áradattal tömi diákjai fejét, ami pontosan akkor volt szükséges, amikor ez a rengeteg tudás nem volt elérhető. Ma már – a technikának köszönhetően – bármelyik pillanatban megnézhetem mikor volt a második pun háború, vagy mi a fotoszintézis egyenlete. A magyar oktatás alapműveltség fedőnéven próbálja a fejünkbe tömni az információt, és nem véletlen teszi. Oktatásunk funkcionálisan elmaradott. Az önálló gondolatoktól, kreativitástól mentes embert/szavazót könnyebb irányítani is. Iskolánk nem állampolgárokat, hanem alattvalókat képez. Tananyagunk hálátlan. Soha az életben nem fogjuk hasznát venni a logaritmusnak, Arany János iskoláinak listáját sem kérik sehol, sőt mi több a kovalens kötés definícióját sem. Matematika óráinkon kamatos kamat helyett megoldóképletet, történelem óráinkon társadalmi, szociológiai összefüggések, következtetések helyett évszámokat tanulunk. Térjünk át XX. századról a XXI. századra. Mitől lesz naprakész a diák? Hogyan lehet kreatív, érzelmileg intelligens felnőttet nevelni, ,,tanult, faragatlan tuskók" helyett? Elsősorban az általános iskolák alsó tagozatában lényegesebben kevesebb órát kellene tartani és többet kellene mozogni, és itt nem a testnevelés órákra gondolok. A fáramászás, fogócskázás, különböző játékok pszichológiailag is egészségesebb gyerekeket eredményeznek, ellentétben a testnevelés órák legtöbbször katonai módszereivel. Következő lépés az érzelmileg intelligens emberhez a művészetek művészetként való oktatása. A művészetoktatás legfájóbb sebe, hogy a magyar iskolarendszer reál tantárgyként kezeli azt. Gondolok itt az órára bemagolt versekre, művészek életrajzának pontról pontra való megtanulására. Legfőbb célja az lenne, hogy világképet, érzékenységet adjon gyermekeinknek. Ehelyett megutált művészeti alkotásokat ad. Továbbá a robotéletre való nevelés miatt, még ha meg is történik, tegyük fel egy vers közösen való megfejtése, a tanárok kínosan a csendet hallgatva ülik végig azt, mert a magyar diáknak nincs önálló gondolata… Ahogy a felvezetésben írtam a modern pedagógus differenciál. Mindannyian különbözőek vagyunk, így csak elfojtáshoz, erőltetéshez vezet, hogy mindenkit egy módon kezelnek. Nagy probléma ezek mellett a tanár és diák közötti hierarchikus szakadék. A ,,befogod és figyelsz" autoriter mentalitás eredményezi vitakultúránk csaknem teljes hiányát. Így lesz végül a magyar oktatás végterméke egy lelkileg megtört, szorongó proletár birka, aki készségesen araszol a szakadékba nyája után. Tisztában vagyok azzal, hogy nem fogom megváltani egyedül az egész országot, de már sikert érek el, ha csak pár ember fejében elindul valami. Ha megosztod a posztot, köszönöm! Bagaméri Ádám