#Szőnyi Erzsébet

[extraordinarymreast]

Nooormáááális??!?

Gl minden Budapestiek csürörtök estig!!

november 5-én 6 órától november 8-án 24 óráig a Budapest V., VI., VII., XIV. és XV.,

M3-as ki-, bevezető szakaszán a Szilas pihenőhelyen a SHELL benzinkút melletti parkolókban,

M3-as kivezető szakaszának szervizútján a Wesselényi utca és a Szentmihályi út között,

M3-as kivezető szakaszának szervizútján az Obsitos utca és a Vág utca között,

M3-as bevezető szakaszának szervizútján a Széchenyi út és a Rákospalotai körvasút sor között,

Szőnyi úton, a BVSC pálya és a Mexikói út között lévő parkolókban,

Szőnyi úton, a BVSC pálya előtti parkoló teljes területén,

Mexikói úti P+R parkoló felüljáró melletti útszakasz mindkét oldalán,

Kacsóh Pongrác úti felüljáró alatt,               

Kacsóh Pongrác út szervizútján a Hermina út és a Borostyán utca közötti területen,

Széchenyi fürdő kiszolgáló útján mindkét oldalon, a Kós Károly sétánytól 50 méteres szakaszokon,

Széchenyi fürdő előtti félkörív mindkét oldalán,

Paál László sétány Kós Károly sétány felőli félkörívének mindkét oldalán,

Városligeti körút Kós Károly sétánytól 50 méteres szakaszon mindkét oldalon,

Hősök terén,

Andrássy úton és a szervizúton is,

Kodály körönd teljes területén,

Oktogon teljes területén,

Jókai téren az Andrássy úttól 30 méter hosszan,

Liszt Ferenc téren a Paulay Ede utca és az Andrássy út között,

Nagymező utca mindkét oldalán a Paulay Ede utca és a Mozsár utca között,

Hajós utca mindkét oldalán a Paulay Ede utca és a Lázár utca között,

Dalszínház utca mindkét oldalán a Paulay Ede utca és a Révay utca között,

Székely Mihály utca mindkét oldalán az Andrássy út és a Paulay Ede utca között,

Dobó utca mindkét oldalán az Andrássy út és a Révay utca között,

Káldy Gyula utca mindkét oldalán a Révay utca és a Paulay Ede utca között,

Bajcsy-Zsilinszky út mindkét oldalán a Révay utca és a Paulay Ede utca között,

József Attila utca mindkét oldalán,

Hercegprímás utca mindkét oldalán a József Attila utca és a Szent István tér között,

Sas utca mindkét oldalán a József Attila utcától 30 méter hosszan,

Október 6. utca mindkét oldalán a Mérleg utca és a József Attila utca között,

Mérleg utca páros oldalán a Széchenyi tér és a Nádor utca között,

Széchenyi tér teljes területén,

Széchenyi téren a Magyar Tudományos Akadémia előtti nagyparkolóban,

Akadémia utca mindkét oldalán a Széchenyi tér és a Vigyázó Ferenc utca között,

Dorottya utca mindkét oldalán a Széchenyi tértől 30 méter hosszan,

Apáczai Csere János utca mindkét oldalán a Széchenyi tértől 30 méter hosszan,

Eötvös téri le- és felhajtón,

Pesti alsó rakparton a Lánchíd és az Erzsébet híd között,

Dózsa György úton a Lendvay utca és az Ifjúság útja között,

Ifjúság útja mindkét oldalán,

Dózsa György út – Ifjúság útja kereszteződésénél található murvás parkolóban,

Stefánia út Stadion felőli oldalán a XII. kapu és az Ifjúság útja között,

Stefánia út szervizútján a Besnyői utca és a Stefánia út 57. szám között.

november 6-án 6 órától november 8-án 24 óráig a Budapest I., II., V., VI., VII., VIII. és XIII.,

Szabad sajtó úton a hotel előtt,

Március 15. téren az Erzsébet híd alatti parkolóban,

Petőfi Sándor utca mindkét oldalán a Kossuth Lajos utca és a Párizsi utca között,

Mérleg utca páros oldalán a Széchenyi tér és a Nádor utca

Szakaszosan és időszakosan lezárják:

november 6-án 14 órától 24 óráig a Budapest V., VI., XIV. és XV.,

Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2 „E” porta – 4. számú főút – M0 autóút – M3 autópálya bevezető – Kacsóh Pongrác úti felüljáró – Kós Károly sétány – Hősök tere – Andrássy út – József Attila utca – Széchenyi tér – Eötvös tér – Pesti alsó rakpart – Március 15. tér – Szabad sajtó út útvonalat.

november 7-én 10 órától 20 óráig a Budapest V., VI., VII. és XIV.,

Szabad sajtó út – Március 15. tér – Pesti alsó rakpart – Eötvös tér – Széchenyi tér – József Attila utca – Andrássy út – Hősök tere – Dózsa György út – Ifjúság útja – Stefánia út útvonalat.

november 7-én 14 órától  24 óráig a Budapest V.,

Pesti alsó rakpartot a Margit híd és a Lánchíd között,

Akadémia utcát.

november 8-án 10 órától 20 óráig a Budapest V., VI., VII. és XIV.,

Pesti alsó rakpart – Eötvös tér – Széchenyi tér – József Attila utca – Andrássy út – Hősök tere – Dózsa György út – Ifjúság útja – Stefánia út útvonalat.

november 7-én 7 órától 24 óráig, valamint november 8-án 7 órától 18 óráig a Budapest V., VI., XIV. és XV.,

Szabad sajtó út – Március 15. tér – Pesti alsó rakpart – Eötvös tér – Széchenyi tér – József Attila utca – Andrássy út – Hősök tere – Kós Károly sétány – Kacsóh Pongrác úti felüljáró – M3 autópálya bevezető – M0 autóút – 4. számú főút – Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2 „E” porta útvonalat.

A lezárás idején az útvonalat keresztező útszakaszokat szintén lezárják!

[warningsine]

Erzsébet Szőnyi - Five Preludes for Piano

[bdpst24]

Az OPERA Gyermekkara mutatja be A makrancos királylányt

Szőnyi Erzsébet népszerű meseoperáját önálló produkcióban viszi színre a Magyar Állami Operaház Gyermekkara. Az előadást 2022. november 19-én mutatja be az együttes az OPERA Eiffel Műhelyháza Bánffy Miklós termében. A makrancos királylány főhőse nevéhez méltón akaratos és makacs kislány, akinek királyi édesapja hiába igyekszik minden módon a kedvébe járni, őt semmivel sem lehet felvidítani. A…

[korkep-blog]

Programajánló a Dunaszerdahelyi járásból

Fontos Önnek bőre egészsége? Leporolná táncos cipellőit? Farsangi vidámságra lenne kedve? Felvidék legmagyarabb járásában  minderre van lehetősége. Programajánlónk.

Fontos Önnek bőre egészsége? Leporolná táncos cipellőit? Farsangi vidámságra lenne kedve? Felvidék legmagyarabb járásában  minderre van lehetősége. Programajánlónk.

  Dunaszerdahelyen február 5-én, kedden 17.00 órakor Beauty party lesz. Részletek ITT.

  Ekecsen február 5-én, kedden 18.00 órától Kabaré est kezdődik.

    A padányi kultúrházban február 6-án, szerdán 18.00 órától Szomolai Tibor könyvbemutatójára kerül sor.

  Dunaszerdahelyen február 6-án, szerdán 19.00 órakor Vándor Láss Est kezdődik, ahol Szőnyi Ferenc ultratriatlonista mesél élményeiről. Részletek ITT.

  Vásárúton február 7-én, csütörtökön 19.00 órától Menyhárt József köztársaságielnök-jelölt tart lakossági fórumot. Részletek ITT.

  Gellében február 8-án, pénteken 18.00 órakor táncház kezdődik a Pósfa zenekarral. Részeletek ITT.

  Jányokon február 8-án, pénteken 19.00 órától borvacsorát tartanak.

    Nagypakán február 9-én, szombaton falusi disznótorost rendeznek.

    Ekecsen február 9-én, szombaton 19.00 órakor kezdődik a 3. plébániai bál. Részletek ITT.

    Dunaszerdahelyen február 10-én, vasárnap 10.00 órakor farsangi játszóházat tartanak.

    Diósförgepatonyban február 10-én, vasárnap 19.00 órától Kaberé est lesz.

    Örömteli kikapcsolódást kívánunk Tisztelt Olvasóinknak!

  Összeállította: Laky Erzsébet

[nemzetinet]

Lullázás 20.: Kiknek volt a nemzeti festője Zichy Mihály?

A zseni

Az első kérdés nem is ez, hanem az, hogy miért érdemes ellátogatni Zalába, ebbe a 268 lelkes kis faluba, amely nevével ellentétben nem a Zala folyó mentén, hanem Tab közelében található?

A szokványos válaszokon túl (csend, gyönyörű természeti környezet) ez a kis falu páratlan kinccsel is rendelkezik: a Zichy kúriában kialakított múzeummal, amely páratlan gazdagsággal mutatja be Zichy Mihály munkásságát és életét. Mindig izgalmas beletekinteni egy zseni hétköznapjaiba, hol lakott, hogyan rendezte be a szobákat, milyen tárgyakat gyűjtött maga köré, milyen könyveket olvasott – de a zalai Zichy Múzeum a festő műveiből is páratlan gyűjteménnyel rendelkezik. Ezt a kiállítást mindenképpen érdemes megtekinteni, ugyanúgy, ahogy a Szőnyi István Emlékmúzeumot Zebegényben.

Egy zseni otthona

Azonban nem akarom megkerülni a kérdést, hogy ki is volt Zichy Mihály (1827-1906)? A kérdésre nem könnyű a válasz, ahogy ő maga is írta: „életrajzíróm átkozott zavarban lesz a valóság fölismerésében”. A hivatalos megítélés szerint a magyar romantikus festészet kiemelkedő alakja, azonban a jelzős szerkezet mindkét tagját elővigyázattal kell kezelni: magyar, hiszen magyarnak született, magyarságához hű maradt, magyar szemmel látta a világot, azonban életének jelentős részét, fél évszázadot Oroszországban töltötte. Amint belépünk a múzeumba, egy hatalmas térképpel találjuk szembe magunkat, melyen mindazon helyeket jelölték, ahol életében megfordult – Benyovszky Móric óta talán nem volt ilyen világjárónk! Magyar volt, de ugyanígy magukénak tekinthetik az oroszok is, Lermontov, Gogol és Puskin illusztrációiért, vagy a grúzok is, akiknek nemzeti eposzát illusztrálta, s így a grúz művészetre is jelentős hatást gyakorolt.

A romantikus jelző szükségszerűen pontatlan. Számomra Zichy kompozíciói, karakterizáló arcábrázolásai az elsődlegesek, így valóban romantikus volt, de nem zárkózott be a romantika világába, Zola világát ugyanolyan pontosan ábrázolta, mint Madáchét.

Zichy műveinek története a botrányok krónikája is, (és itt nem a Breviarium eroticum c. albumára gondolok, ahol művészien, ámde annál naturalisztikusabban ábrázolta a cári udvar szerelmi életét), mert Zichy nem elégedett meg az ábrázolással, ő mondani is akart.

Zalában látható az Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál c. festményéhez készült vázlat. Látszólag biztonságos téma, a magyar királynét és a haza bölcsét, Deák Ferencet ábrázolja, ráadásul állami megrendelés – de ő a képre odafestette azt a pálma ágat is, amit Deák politikai ellenfele, Kossuth Lajos küldött. Eredmény: az osztrákok nem engedték kiállítani a képet, amíg a pálmaágat át nem festette…

A kész kép és a vázlat

Azt talán felesleges is mondani, hogy az erkölcscsőszök Zola Nanájához készült képét is botrányosnak minősítették, csak oldalképekkel együtt engedték kiállítani.

Leghírhedtebb képe, a Rombolás géniuszának diadala (1878), szintén Zalában látható. A festő ezen a képén szinte mindent megfestett, amit gyűlölt a korban, amiben élt – és szinte mindenkit megsértett, mivel a cártól kezdve a pápáig mindenkit a rombolás szolgájaként ábrázolt.

Párizsban nem is engedték bemutatni, mivel szerepelt rajta a franciáknak csúfos kudarcot hozó, 1871-es, porosz-német háború ábrázolása is…

Számomra a legfájdalmasabb mégis Madách Tragédiájához készült sorozatának története. Eredetileg 30, majd később 48 képet tervezett a műhöz, de az Athenaeum Kiadó gazdasági okokból ezt sokallta, így végül csak 20 készült el (ezek is megtekinthetők a zalai múzeumban).

Az ember tragédiájához készült sorozat egy darabja

Gondoljunk bele: a XIX. század e két géniuszának találkozásából mekkora kincs születhetett volna, ha Zichy eredeti terve valósul meg és nem a pénzügyi szempontok az elsődlegesek…

A kiállításról bővebben: http://www.zalafalu.hu/?page=23

Ezzel lullai emlékeim végére értem (idén)

Korábban:

Lullázás 12.: Szigligeti, de vár, nem Ede

Lullázás 13.: Egy kihagyott lehetőség: Űrtávközlési Földi Állomás (Taliándörögd)

Lullázás 14.: Egy legendás hős, egy fekete özvegy és a pálinka (Nagyvázsony)

Lullázás 15.: Balcsi-walking?

Lullázás 16.: A levendula-félsziget

Lullázás 17.: Balatonfüred a vizes VB megnyitója előtt

Lullázás 18.: Mi hiányzik nekem Veszprémből?

Lullázás 19.: Somogyvár, a koronázatlan lovagkirály nyomában

The post Lullázás 20.: Kiknek volt a nemzeti festője Zichy Mihály? appeared first on PolgárPortál.

Lullázás 20.: Kiknek volt a nemzeti festője Zichy Mihály? a Nemzeti.net-en jelent meg,

[nemzetinet]

Így ölték a magyarokat a csehszlovákok a '19-es véres május elsején Komáromban

Tömegmészárlásba fulladt a magyarok utáni hajtóvadászat az egy évszázaddal ezelőtti komáromi május elsején. Míg 1919 tavaszán a Tanácsköztársaság rémuralma alatt Budapest a munka ünnepére készült, tőle nem egészen száz kilométerre, Komáromban a város lakóit egészen más dolog foglalkoztatta. A január óta cseh megszállás alatt sínylődő északi városrészt akarták felszabadítani. A próbálkozást véres megtorlás követte.

Kevéssé ismert, annál véresebb epizódja a magyar történelemnek a komáromiak 1919-es próbálkozása az éppen formálódó trianoni határok korrigálására. Az év tavaszán – két év híján száz esztendeje – a megszálló csehek kegyetlen mészárlással válaszoltak a város felszabadítására szervezett akcióra.

"Békés megszállás"

1918 decemberében az I. világháborúban győztes hatalmak a Duna-Ipoly vonalában jelölték ki a Magyarország és Csehszlovákia közötti demarkációs vonalat, vagyis nagy, összefüggő magyar többségű területek kerültek megszállás alá. Komárom esetében ez azt jelentette, hogy a város kettészakadt, Dunától északra fekvő részét a csehek vehették birtokba.

A csehszlovák hadsereg 1919. január 10-én ért Komáromba, és mint Számadó Emese, a város Magyarországnál maradt részében működő Klapka György Múzeum igazgatója elmondta, a felvidéki magyar területek megszállása békés folyamat volt. A magyar lakosság ugyanis ekkor még abban bízott, hogy ideiglenes állapotról van szó, mivel a békeszerződésről még folytak a tárgyalások.

Megijedtek a csehek, elhatározták magukat a magyarok

Március 21-ig, a Tanácsköztársaság kezdetéig viszonylag nyugodt volt a helyzet a demarkációs vonal mentén. A magyarországi kommunista hatalomátvétel után azonban a csehszlovák kormány megijedt, attól tartott, hogy az általa ellenőrzött területeken is zavargások lesznek, esetleg a vörösök ott is győznek.

A cseh megszállók ezért szükségállapotot vezettek be, és megakadályozták a Komárom két felét összekötő hídon való átjárást, így családokat szakítottak ketté. Ezzel párhuzamosan – bár a béketárgyalásokon még nem született végleges döntés a határokról – elkezdték lecserélni a régi magyar közigazgatási vezetőket, illetve azokat a munkatársakat, akik nem esküdtek fel a csehszlovák államra. Az ő helyükre a megszállók hűséges csehszlovák kinevezetteket ültettek.

Mindez egyre inkább érlelte a gondolatot, hogy az idegen hadsereget valamiképpen ki kell verni Komárom északi feléből. Az akció előkészítésében mindkét part lakosai részt vettek – északon hajógyári munkások, délen a magyar hadsereg tagjai, de győri vagongyári dolgozók, tatabányai, oroszlányi bányászok, tatai polgárok, szőnyi földművesek is a kezdeményezés mellé álltak.

A tanácsköztársasági tiltás nem érdekelte a magyarokat

Az első próbálkozás április 28-án zajlott, a magyarok azt tervezték, hogy a hajógyári munkások megrohamozzák a csehszlovák hídőrséget, majd a déli oldalról meginduló magyar erők visszaveszik a várost. Az akció azonban nem sikerült, a hídőrség nagyon stabilan tartani tudta magát, amiben korabeli vélemények szerint árulás is szerepet játszhatott.

A déli városrész magyarjai azonban nem nyugodtak bele a kudarcba, és április 30-a éjszakájára újabb tervet dolgoztak ki a csehek kiverésére. A támadás annak ellenére is megindult – a lakosság teljes összefogásával –, hogy a Tanácsköztársaság vezetése letiltotta azt. A munkások, parasztok és katonák a közúti és a vasúti hídon, valamint a Dunán csónakkal is rohamoztak.

Egy ideig elég jól haladt az akció, ezúttal sikerült likvidálni a hídőrséget, és benyomulni az északi városrészbe, ám hajnali négy-öt óra körül a megszállók erősítést kaptak a 30-40 kilométerre fekvő Érsekújvárról.

Lövés nélkül öltek

A friss csehszlovák csapatok érkezése után a magyar harcolók menekülni kezdtek a hidakon át, és csónakokon is, de nagyon sokan nem érték el a túlpartot, és az északhoz tartozó Erzsébet-szigeten rekedtek. Az ő sorsuk megpecsételődött, a cseh légionisták akiket megtaláltak közülük, halomra gyilkolták. Az egyik visszaemlékező szerint – akinek bokrok mögött hason csúszva sikerült kijutnia a mészárlás helyéről – a csehek az elkapott magyarokat egytől-egyig felkoncolták. A szigeten talált embereket általában lövés nélkül kínozták és ölték meg a legionisták, de olyan menekülők is voltak, akiket a Dunába lőttek.

Számadó Emese szerint ma biztosan annyit lehet tudni, hogy amikor hajnalban véget értek a harcok, a hajtóvadászat után hivatalos adatok szerint százhúsz halottat szedtek össze a szigeten. Az áldozatok száma azonban ennél sokkal magasabb is lehet, mert egyes források szerint a csehek nagyon sok holttestet a Dunába dobáltak, hogy ne derüljön ki, valójában mennyi embert öltek meg. Olyan is volt, aki ugyan élve el tudott szökni az északi partról, de menekülés közben vízbe fulladt – tette hozzá a szakember a helyiek által csak véres május elsejeként emlegetett eseményt felelevenítve.

Gárdista demonstráció az Erzsébet hídon 2008-ban (illusztráció)

Nem bírta nézni az orvos

A leszámolás brutalitására jellemző, hogy nagyon sok holttestet nem tudtak azonosítani, amikor másnap az áldozatokat kiterítették a temetőben. Az agnoszkálás a nagy többségnél, százkét esetben volt sikertelen, aminek egyik oka az volt, hogy a meggyilkoltak egy része nem helybéli volt, másrészt a holttestek rettenetes állapotban voltak. Az adatok felvételére kirendelt két orvos közül az egyik nem is bírta elvégezni a feladatát, mert rosszul lett a látványtól – tette hozzá a múzeumigazgató.

A komáromi lapok újságírója néhány nappal a tragédia után így írt: „Kezünkben megremeg a toll, amikor a kiállott borzalmakat kellene leírnunk és megütnünk a szenvedésnek és fájdalomnak igazi hangját, mely a város minden polgára lelkén átviharzott.”

A százhúsz magyar áldozatot teljes csendben temették el – az azonosítatlan többséget tömegsírba –, mert a hatóságok féltek a negatív visszhangoktól, az esetleges újabb lázadástól. Ezzel szemben a harcokban elesett tizenöt csehszlovák katonát hatalmas pompával, hősöknek kijáró tiszteletadással kísérték végső útjukra. Az akkori magyar politikai vezetés, vagyis a Tanácsköztársaság zsidó-kommunista irányítói a komáromi felszabadítási kísérletet "helyi magánakciónak" minősítették.

Újraszínezték volna

A tömegsír fölé 1929-ben észak-komáromi közadakozásból emlékművet emeltek, majd a Magyarországnál maradt "Dél-Komáromban" a vasúti hídfőnél, a magyar támadás egyik kezdőpontjánál avattak emlékművet, ami a mai napig megtalálható. Utóbbi annak is köszönhető, hogy a második világháború után szocialistává lett Magyarországon a komáromi akciót munkásmozgalmi megmozdulásként próbálták beállítani.

Számadó Emese elmondása szerint ez azonban a múlt hamis értelmezése, mert bár vörös katonák és frissen leszerelt egyenruhások is részt vettek a támadásban, a csehek kiverésére a szervezett akció a társadalom minden rétegét összekapcsolta. Mindenkit egy cél vezérelt, Komárom visszafoglalása.

(Kossuth Rádió nyomán)

Így ölték a magyarokat a csehszlovákok a '19-es véres május elsején Komáromban a Nemzeti.net-en jelent meg,