#Rossz nap

[sooosady]

Én érzem csak, hogy kezd romlani köztünk minden?

Testi kapcsolat

Szellemi kapcsolat

Mi lesz így velünk?

[vivii1018]

Néha hoznom kell olyan döntést ami össze töri a szívem, de békét ad lelkemnek

[ket-veglet-kozt]

Egyik nap még azon vitatkozunk, ki szereti jobban a másikat...

A másik nap pedig úgy nézünk egymásra, mint két idegen...

El sem tudom mondani ez mennyire fáj

[egyetlen-eselyem]

Vannak jó napjaim.

Vannak rossz napjaim....

De minden nap más.

Vannak napjaim mikor megállíthatatlannak érzem magam, más napokon úgy érzem feladnám.

De nem számít milyen kihívást jelent a nap,

Felkelek és megélem.

[sooosady]

Rossz érzés mikor visszautasítanak szexuálisan..

[kavekkozt]

Mi a Duna rossz oldalán lakunk, úgyhogy nálunk ezek a régi villamosok járnak

Teljesen jó, kivéve ha babakocsival/csomaggal/kerekesszékkel vagy (vagy ha süt a nap! már írtam a wiener liniennek hogy firhangot bitte de nem értettek egyet velem ebben)

De az ülések alatt van ilyen salakos doboz (a második képen látszik) és a végállomáson, ahol lakunk, a vezető felhajtja az összes ülést és egy kis lapáttal megkeveri a salakot

Eddig azt hittem hogy csak esőben csinálja, és azért van, hogy ne csússzon a villamos a vizes síneken (???) de ma is csinálta

Rejtély

(Megfejtéseket szívesen fogadok a szerkesztőségbe)

[szonikusfiatalsag]

miközben a fiatal generáció egyre inkább a csökkentett alkoholtartalmú vagy alkoholmentes borok iránt érdeklődik a kurva anyjukat, derul ki lejjebb

E-pincekönyv projekt rendben :D hatalmas a beruházásigénye, és nagyon lassú a megtérülés, hiszen azokat nem lehet azonnal érvényesíteni az árakban Igen, vannak Európai Uniós és nemzeti támogatások, amelyek nélkül gyakorlatilag kitermelhetetlen lenne az ágazatnak a fejlesztése

gazdasagi sikertortenet ES karos is, remek

Egyre égetőbb probléma, több ágazati szereplő is kitért már rá, hogy folyamatosan csökken a legfiatalabb generáció körében az alkoholfogyasztás

Pont most indítunk egy komoly belföldi promóciós projektet, melyben a fiatalabb fogyasztókat ösztönözzük, hogy borászati termékeket fogyasszanak

Illetve lennének még olyan ezt segítő intézkedések, amiért a borszakma már régóta lobbizik, például a zéró tolerancia eltörlése.

Igen, nem biztos, hogy a magyar társadalom érett arra, hogy a zéró toleranciát eltöröljük, de én, mint borász, mint bortermelő, azt gondolom nem feltétlenül rossz irány az, ha mondjuk egy kiránduláson az ebéd mellé elfogyaszthatok egy pohár bort és utána még autóba ülhetek.

Azt, hogy a bor ismét a családi kultúránk része legyen a borászatoknak, a szakmai szervezeteknek, mint amilyen a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa kőkemény munkával újra fel kell építenie

kurvara nem eri meg termelni, tamogatasok nelkul kipurcanna az iparag, a fiatalok nem annyira alkoholizalnak mar, vezetni nem lehet bealkoholozva, de EN EN EN NEKEM HADD LEGYEN AZ A MUNKAM HOGY SZOTYMOGJEK ROHADT GYUMOLCSOKKEL ES AZTAN VEDELJE MINDEN SZERENCSETLEN, FIATAL ES IDOS LEHETOLEG MINDEN KURVA NAP JA MEG TURJA LE A SZALAGKORLATOT IS BEBASZVA ("egy pohar bor") A SOK PARASZT HOGY EN EN NEKEM JOL MENJEN

'nyadpicsaja, TE FASZ Míg Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban természetes, hogy a hétvégi bulikon, vacsorákon az asztalra kerül egy kis adag kokain, addig nálunk sajnos ez eléggé ritka jelenség. Azt, hogy a kokain ismét a társadalmi kultúránk része legyen, a dílereknek, a kartelleknek és a szakmai szervezeteknek, mint amilyen a „Fehér Por Nemzeti Tanácsa” kőkemény munkával újra fel kell építenie. Nyilván nem megy ez egyik napról a másikra, de ha összefogunk, a hétvégék újra fehérben fognak pompázni!

ugye milyen rohejes, na ilyen a borfogyasztas eltunesen is karogni

[riariahistoria]

1514. július 20.

Temesváron kivégzik Dózsa Györgyöt. olyan Trónok harca delux módon.

Makfalvi Dózsa György egy régi székely nemesi család leszármazottja volt, plusz végvári vitéz. hát mi egy ilyen ország vagyunk, az egy szem parasztfelkelésünket is egy nemes vezette (oszt csodálkozunk, hogy egy exfideszes nyikhaj szőke a jelen ellenzékünk minden reménye), aki aztán a szocialista haza nagyrabecsült alakja lett, annyira hogy nagybátyám sokáig szentül hitte hogy Leninnel harcolt Dózsa, azért kapta a rajuk a nevét (nem, végül nem lett történész a nagybácsi, érthető módon).

De vissza Dózsához, a sztorija, amiért a szocialista haza huszasán végezte dióhéjban a következő: mindenki túltolta.

a pápa, hogy kompenzálni akart a pápaválasztáson ellene elbukó magyar bíboros, Bakócz Tamás felé, nagyívű és akkoriban szépnek gondolt feladatot adva emberünknek, szervezzen egy európai keresztes haderőt a szokásos, ha nincsenek nyári fesztiválok menjünk és öljük egymást program keretében. az összegyűlt parasztok (és szabad kereskedők, termelők, sőt, kisnemesek is), akiket a toborzás után hazarendeltek volna aratni meg csinálni amit kell, ám nekik ez vhogy annyira nem jött be, mert már eléggé unták. Dózsa alvezére Lőrinc pap, aki nem hazaküldte a báránykákat hanem törökbarát árulóknak kiáltotta ki a királyt meg mindenkit aki a hadjáratot meg akarta vétózni. és persze Dózsa György is (ugye te is hallod a 3as metró bemondóját hogy Dózsa György út?), aki leszarta hogy a bulit lefújták és gondolta elindul és majd Szapolyai János seregével egyesülve mégis mennek a törököt aprítani a szokásos módon.

hát nem jött be, az országhatárt végül senki sem lépte át, de legalább gyors volt. pár csata, némi kastélygyújtogatás és ebből lett a proletármozgalom egyik nagy hőse, akit amúgy rettenetesen ítélt meg az ország sok-sok írástudója a kirobbant felkeléssel együtt (nem csoda, aki a krónikát rendeli az a maga verzióját akarja olvasni. és akkor van pofánk a XXI. század véleménybuborékára mutogatni hogy bezzeg régen). az igazság persze se nem fekete se nem fehér; nem szép felgyújtani vmit meg karóba húzni aki szembejön, de a társadalom amiben éltek azok az emberek nem sok változást ígért a világon senkinek sem ott a vödör alján, így a történéseket határozott társadalomkritikának kell felfogni. amiért aztán olyan törvényeket kaptak hogy a fal adta a másikat, az ország meg bekövesedett egy reformálhatatlan torz állapotba és a rossz vezetésnek hála pár évtized alatt megágyazott a török bulikának. de ez már egy másik történet.

most azért jóval másabb a helyzet, a huszasunk már fémpénz és annyit sem ér, hogy ha leesik lehajolj érte, mert azzal annyi kalóriát égetsz el, hogy azt visszapótolni legalább 200 forintba kerül, oszt máris 180 deficitben vagy és hol a nap vége. plusz van facebook ahol lehet a hasztalan höbörgéseket lájkolgatni, amivel minden feszkó levezethető (de a tiktok jobb mert azon susie5152rose kibaszott szép körmöket épít és kurva jól összehangolja azokat a Stanley bögréivel), bár amondó vagyok mindent is újjá lehet építeni, és a kiprivatizált kastélynál, amit a gecibe felgyújtottunk süthetünk akciós aldis szalonnát, egyszer egy heves nyárban ha letettük a dolgavégzett egyenes kaszát.

[borharisnya]

Szürke

Amikor megszülettél, tél volt, mormolta maga elé az öreg Johann, kemény, csillogó tél, az a kékesfehér fajta, amelyik sokáig tart, és csak nagysokára fordul tavaszba, szikrázó, fényes tél. A fenyvesek egyenes derékkal álltak, mint a húrok, a rájuk fagyott hótól hónapokig mozdulatlanul. Kicsi voltál, vörös és gömbölyű és sokáig nem hittem el, hogy létezel. Belenéztem a bölcsőbe naponta többször, hogy lássam, ott vagy. Öröm voltál, melegség, mint egy darab parázs, amiről újragyújtja az ember a kályhában reggel a tüzet. A Fajdosnak is kölykei születtek pár nappal később, téli alom, nem szoktak ezek megmaradni, nem is maradt most se, csak ez az egy. Behoztam azt a kiskutyát az anyjával együtt a házba. Szemes, így neveztem el, ilyen se volt még, hogy kutya lakjon idebenn, de hát nem lehetett engedni, nem tudtam, hogy még egy kis életet elvigyen magával a házból a halál. És tudtam, látod már akkor tudtam, hogy így fogunk ballagni csendesen, te meg én, hogy ahogy a testedet hordanod nem nehéz már, együtt kelünk fel minden nap egy picivel a nap előtt. Hogy anyád csendben tejet melegít és mer csuprokba, hogy így hallgatjuk majd, ahogy a tűz először mogorván, mint aki rosszul ébredt, utána megbékélve ropog. Kint még mozdulatlan mind a táj, az éjjeli állatok már elpihentek, a  nappaliak még nem indultak el. Csak egy-egy bagoly tér meg, hang nélkül, mint amikor szájról olvasósat játszunk, a szájunk csak mozdul, de hang nem hagyja el. Minden más ilyenkor, az éjjel és a nappal között, bárcsak itt maradhatnék, gondolom sokszor, a senkiföldje ez, sem fényé sem sötété, örök törvénytelen, örök semmi. Béke ez és szabadság, ahol a teremtett és a teremtő összeér. Látod, uram, hát itt vagyunk, ezt gondolom magamban ilyenkor, látod, itt vagyunk, pont ahogy eltervezted, pont ahogy akartad. Szeretek az istenre gondolni, arra, hogy csak mi vagyunk ébren, te, a Szemes  meg én, csak bennünk látja, csak mi tükrözzük, hogy amit teremtett, az jó. És bejárjuk estig mind a berkeket, a lékeket a tavon, a csapdákat a réteken és a fák között. Tudtam, hogy az idő múlását nem csak a gyomrunk, vagy a nap jelenti majd, ahogy sétál a fejünk fölött ráérősen, mintha egy mágnes húzná az égen végig, hanem a csúszka súlya, amire a tetemeket felpakoljuk, a nyom, amit a kötél a vállunkba vág. Ha jó a zsákmány, mély nyomot hagy az ember vállán a kötél. Tudtam, hogy így eszünk majd együtt, fák törzsének dőlve, vagy a tó jegén, ha úgy van. Így jöttem én is apám mellett, így ettem és húztam én is, kicsike ember, kicsike ebédet, kicsike csúszkán. Apámat,  tíz éves lehettem,  egy úr golyója leterítette, eltévedt golyó volt, furán szeret minket viszont néha az isten. És látod, fiam, én is így tértem meg anyámhoz mindig, ebben az anyátlan-apátlan senkifia szürkületben, még az este előtt, nem tartozik ez a szürkület se senkihez, se már a fényhez, és még a sötéthez sem, olyan ez, mint egy kutya, aki télen született, vagy egy golyó, ami fajd helyett embert talált. Gyere, kisfiam, húzd be  jól azt a csúszkát és verd le a lábadról a havat, mielőtt megöleled az anyád.

Az öreg Johannt a faluban mindenki ismerte, szerették, nem kellett éheznie sose, úgy tartozott ide, mint a falu közepén a templom, vagy a határban a falu nevét jelző tábla, amit a vihar egy régi télen félrefordított, rossz irányba mutat, nem forgatja vissza senki, babonából, ha az isten úgy fordította, legyen úgy, nem talál akkor ide a gonosz. Megszokták az öreg Johannt, órát lehetett hozzá igazítani,  háromszor tette meg az utat mindennap kántálva és mormolva a domb mögötti temetőig, ugyanabban ruhában, mindegy hogy tél volt, vagy tavasz, elindult még a fény előtt és a sötét előtt mindig hazaért. Ugyanott állt meg napjában háromszor, és ugyaninnen indult napjában háromszor vissza. Egy picike sír állt itt, kemény, makacs és acélhideg tél volt, mikor ásták, lassan haladtak, pedig nem is kellett nagy, csak akkorka, amibe egy picike asszony és egy újszülött kisfiú belefér.

[drakvuf]

Házasság első látásra II/4: A legbaszhatatlanabb szakmák

Előző részben tűzoltó Zoli végre bevallotta Orsinak, hogy van egy gyereke.

A nő megnyugtatja, hogy ez nem kizáró ok, de ettől függetlenül ő igényelni fogja, hogy sokat foglalkozzon vele.

Másnap Orsi már kicsit jobban érzi magát, de azt mondja még el kell beszélgetnie a faszival.

Reni és Brumi már túl van a nászéjszakán és bár szex nem volt, de végig együtt aludtak, annak ellenére, hogy Peti horkolt.

A férfi szerint ez szerelem. A nő azt mondja túl fáradt volt, hogy bárhova menjen.

Kapcsoljuk a stúdiót, ahol a szakértőink újabb párokat válogatnak össze. Elsőként a 42 éves Maricát húzzák elő a kalapból, aki elég hot, de sajnos jogász, ami az egyik legbaszhatatlanabb szakma.

Azt mondja az eddigi csávói mind megpróbálták leépíteni az önbizalmát. Sikeresen. Nem mer az érzéseiről beszélni, mert fél, hogy visszaélnek vele. Minden nap a szüleinél lóg, mert magányos. A szakértők szerint még nem tudott leszakadni az ősökről. András, a kókler megkérdezi, hogy nem lehetne-e kicsit hanyagolni mutterékat, amikor párkapcsolata van?

A nő kiakad ezen, mert szerinte örülni kéne, hogy ilyen jó kapcsolata van a felmenőivel. Azt mondja ők azok az emberek az életében, akikre mindig számíthatott. Nézzünk viszont szembe a tényekkel: ha az embert szeretik a szülei, akkor nem hagyják, hogy jogász legyen.

A megfelelő partner mellé a szakik szerint, Zoli, a fogorvos. Kétszer volt már házas és három gyereke van. Eddigi feleségei dominánsak voltak és mindig átvették az irányítást. Ezt a mintát otthonról hozta, mert az anyja is mindig megmondta mit csináljon. Nagyon jó kapcsolata volt a gyerekeivel, de nem rég a volt felesége kiköltözött Németországba és azóta nem látja őket annyit, amit nagyon rosszul él meg.

Elsőként Marica jelenti be a nagy hírt a családnak. Nyilván neki egyszerűbb, mert minden nap a szüleinél lébecol. Nagyon örülnek, amikor megtudják, hogy a lányuk végre férjhez megy, annak már kevésbé, hogy milyen körülmények között, de azért támogatóak.

Zolinak sincs nehéz dolga összecsődíteni a családot, mert a zsarnok anyja, mint egy kísértet mindig megjelenik a házában. Döbbenettel hallják, hogy harmadjára is megházasodik. Amikor a fogorvos részletezi a körülményeket, anyu hamar összerakja, hogy a Házasság első látásra című műsorról van szó. Nocsak, egy műkedvelő!

Kiderül azonban, hogy nem örül annak, hogy a fia már megint házasodik, mert úgy érezte, hogy az előző két felesége sem tisztelte. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy átvették tőle az irányítást a fia felett.

Marica közben már az esküvői ruhákat válogatja. Ruhapróba közben kiderül, hogy munkamániás is. Red flag, red flag hátán.

Zoli gondban van, mert az anyja nem tartott vele a kedvenc butikunkba és most nem tudja mit válasszon, de szerencsére az eladó rutinosan rásózza a legdrágább öltönyét.

A ceremónia előtt, barátai jó tanácsokkal látják el a férfit: ne legyen papucs. Ő is megfogadja a kamerának, hogy nem lesz többé konfliktuskerülő. Hehe.

Hirtelen betoppan a fogorvoshoz Petra, aki már tavaly elvileg szerepelt a műsorban. Azért jött, hogy jó tanácsokkal lássa el a férfit. Pl. hogy ne legyen olyan, mint a volt férje és hogy legrosszabb esetben hat hét alatt el tud válni.

Maricát közben már sminkelik és bevallja nekünk, hogy kicsit tart attól, hogy nem fog tetszeni a leendő férjének. Ha a faszi csak fele annyira vonzódik a mid, középkorú nőkhöz, mint én, akkor nincs mitől félnie. Aggodalmát megosztja a családdal is, akik szólnak neki, hogy ne sírjon, mert lefolyik a sminkje.

A vendégek már a helyszínen. Marica mamája szól a közjegyzőnek, hogy ez a házasság komoly legyen, ne vicc. Oké, nyanya - nyugtatja meg a férfi. Megérkezik Petra és helyet foglal Zoli egy másik exe mellett, akit valamiért szintén meghívtak ide. Nagy az öröm, mert Marica anyjának nagy kedvence volt Petra tavalyi évadból. A nagyi szerint viszont rossz ómen.

Petra amúgy a legjobb wingman, mert egy vagon jó dolgot mond a fasziról a menyasszony családjának. Kicsit túl is tolja Zoli anyja szerint, de hát kit érdekel a vén szipirtyó.

Apropó, vén szipirtyó. Ahogy megjelenik a fia máris a vérét szívja az öreglány. Mindenesetre Marica családjának tetszik a faszi. Helyes úriember. Megérkezik a menyasszony is és Petra már össze is súg Zoli exével. Szerintük nem ilyen nő való a fogorvosnak, mert neki a szőkék jönnek be. A férfi anyjának viszont külsőre megfelel. Zolinak is, mert simán igent mond, ahogy Marica is.

Úton a fotózásra Zoli elárulja, hogy nagyon örül, amiért diplomás a nő. Nekünk még hozzáteszi, hogy nem teljesen az ideálja Marica, mert nem elég dagadt. Mindenesetre azt mondja, hogy a boldogság, amit a nő arcán lát nagyon tetszik neki.

A tűzoltó Zolival ellentétben, ő egyből közli új feleségével, hogy volt már házas és három gyereke van. Mindeközben Petra és az ex arról beszélnek, hogy vajon, hogy fogja fogadni Marica, hogy Zoli nemcsak hogy nem akar több gyereket, de már elköttette magát.

Folytatódik a válogatás. Következő versenyzőnk Renáta és ma már beszélgettünk baszhatatlan szakmákról, szóval hadd prezentáljak még egyet: a könyvelőt.

A nő ráadásul Pusztaszabolcson lakik, mint a rokonságom rosszabbik fele. Azt mondja szereti a munkáját, mert sokat kell nyomoznia és ez a párkapcsolataiban is hasznos volt, mert ott is mindig nyomozott a faszijai után. Többször megcsalták, ahogy az apja is tette az anyjával. Legfájdalmasabb emléke, amikor az anyukájának öngyilkos gondolatai voltak apu hűtlensége miatt.

A kókler megkérdezi, hogy hagyja-e magát irányítani egy párkapcsolatban? Nem. A szakik szerint a nő olyan faszikat keres magának, akik dominánsak, hogy aztán küzdjön velük. A megfelelő pár ezért Gergő.

A férfinek nagyon fontosak a külsőségek, ezért rendszeresen edz, amit a leendő párjától is elvár. Úgy érzi sokan nem veszik komolyan a megjelenése miatt, pedig ő egy intelligens, érző férfi. Hehe.

A családnak és a legközelebbi barátainak jelenti be először, hogy megházasodik, akik a szokásos döbbenettel fogadják. Anyu megjegyzi, hogy bár nem szokványosak a körülmények, de a fia sem az.

Renáta bejelentésének felvételei elkallódhattak, mert ő a következő snittben már ruhát próbálgat. Az eladó rá akarta sózni a függönyt, de a lánynak határozott elképzelései vannak.

Olyan ruhát szeretne, amiben látszik a hátán az a két pöttynyi tetkó és amiben jól látszódnak a mellei, mert elmondása szerint nem akar zsábkamacskát eladni a leendő férjének. A végén még megjegyzi, hogy ha nem tetszik a vőlegénynek a ruci, akkor nyugodtan ölje meg magát.

Geri egyedül próbál ruhát és ő az első faszi, akire a butikos nő hajt rá és nem fordítva. Bár lehet sértésnek szánta, amikor Conor McGregorhoz hasonlította a faszit.

Renáta sminkelés közben elárulja nekünk, hogy ő hisz a sírig tartó szerelemben és szerinte van esélye egy ilyen műsorban megtalálnia az igazit. Hehe.

Közben megérkeznek a barátnői is egy gyors reality checkkel. Megkérdezik, hogy biztos átgondolta-e ezt? Hát persze. Azt mondja Renáta, hogy legalább nem kell könyörögnie senkinek, hogy megkérje a kezét.

��ton a ceremóniára Renáta lő egy selfiet, ami wishes Vincent Cavanagh pszichológus úr szerint azért készült, hogy bosszút álljon vele az exén.

Geri meghívott vendégei között van egy híresség is, Miló Viktória, bokszoló. Elvileg szokta edzeni a vőlegényt. Emlegetni kellett és már érkezik is a férfi. Hajóval.

Renáta családja szerint csini a fiú, de úgy érzik, hogy nem fog tetszeni a lánynak, mert ő a sötét hajú, barna szemű csávókat szereti. A vőlegény üdvözöl minden kedves egybegyűltet és bemutatkozik a családnak, aztán elkéri a jövendőbelije kezét a szülőktől, akik áldásukat adják rá. Vannak hagyományok, amiknek ki kéne pusztulniuk.

Megérkezik a menyasszony és Geri megkönnyebbülten sóhajt egyet. Nem ronda. Renáta barátnői viszont egyből kiszúrják, hogy valami nem oké: a lány nem mutat ki semmilyen érzelmet. Velünk megosztja a menyasszony, hogy nem szereti a vörhenyeseket, mert nincs lelkük.

Geri pár alapkérdéssel próbálja oldani a feszültséget. Megosztják egymással a lakhelyüket és a foglalkozásukat. Eljött a választás ideje. A férfi természetesen igent mond és végül kínosan hosszú gondolkodás után Renáta is. A nő elmondja a kamerának, hogy kurvára nem jön be neki a csávó, de azért ad a dolognak egy esélyt.

Melinda, a pszichológus szerint nem arról van szó, hogy nem kúrná le a faszit, csak mindenben a legrosszabbat keresi, a korábbi traumái miatt.

A vendégeknek is feltűnik, hogy valami nem oké. Gerin látják, hogy boldog, de a menyasszonyon érzik, hogy távolságtartó.

Meglátjuk mi sül ki ebből, de csak a következő epizódban...

[csakszavak]

Senki sem beszél arról, hogy egy kapcsolat milyen rengeteg munka és erőfeszítés. De mégis -minden rossz ellenére-, minden nap meghozod a döntést: Vele szeretnél maradni. Mert szereted.

[rblc]

Teri néni

Ismét tropára ment a hátam. Ma itthonról dolgozom, fekve, pihentetve.

Délutánra egész jó volt, úgyhogy diclofenakkall felpumpálva leszaladtam Kumisszal sétálni, ahol belefutottam a tűző napon kerítésbe kapaszkodó nénibe.

Köszönte, nem kellett neki segíteni, egyszerűen csak túlvásárolta magát és nem bírt hazamenni. Csak egy picit pihenne. De azért ha ráérek és visszamegyek később, lehet, hogy megvár.

Hazahoztam a kutyát. Vittem a néninek egy pohár vizet. Pihent egy kicsit majd elindultunk.

92 éves. Elmondta, mi minden volt rossz ebben az életben. Leginkább Budapest ostroma. De a kajáért sorban állás, a bombázások voltak a legborzalmasabbak. Nem is érti, miért élt ennyi ideig.

Megkérdeztem, hogy azért a 92 évbe nem fért-e bele valami jó is. Megállt, elgondolkodott, és azt mondta, hogy rengeteget utazott. Amerikába nem jutott el, hogy lássa azt a nagy szakadékot (sic!), pedig szerette volna nagyon, de a hetvenes években személyesen látta a piramisokat Egyiptomban. Az valami csoda!

Nincs senkije. A szomszédja fogja eltemetni. Van telefonja, amin fel tudná hívni a szomszédot, ha baj van, de amikor beírja, hogy 0630, mindig valami félremegy, úgyhogy a szomszédot se hívja.

A háza az a régi ház ott, ahol a fehér kocsi áll. Bár annyira nem lehet régi, mert 1931-es, pont mint ő. Az összes többit lebontották a környéken és lakópark épült a helyén. De az övék egy hűvös kis oázis kerttel. Tudom, hol volt régen építőanyag-kereskedés, kik hogy ültették azokat a fákat, amiket az utcában látok. És azt is, hogy a szomszéd utcában van két egymás melletti ház, aminek ha leül a kerítésére pihenni, azonnal kikopognak, hogy menjen onnan. A szemközti házban van egy nagy ugatós kutya. Amikor meghalt a gazdája a kórházban, a kutya egész nap ugatott. Honnan tudta vajon?

A házban egyre több fiatal van, akik átalakítják a lakásokat amerikai konyhássá, ami nem való egy magyar lakásba. És a kert sem érdekli őket, ami odalent van a közös udvaron.

Le akart még ma menni kertészkedni, de lehet, hogy már nem fér bele az idejébe, hiszen még fel kell menni az emeletre. De nyugi, ha megkapaszkodik a korlátba, akkor simán felhúzza magát is és a banyatankot is (direkt lecseréltette a kerekeit nagy kerékre, hogy lehessen vele lépcsőzni). És valóban simán felhúzta magát. (Most attól tekintsünk el, hogy a kocsit én vittem fel később, őt meg a két hóna alatt megtámasztva emeltem fel a lépcsőfokokon.)

Egy dologra kért még meg csak, amit ő nem tud megcsinálni és a legtöbb gondot okozza: ha esetleg elfordítanám a kulcsot a zárban.

A konyhában leült a sámlira. Most ott pihen egy kicsit, hagyjam. A szomszéd majd később biztos átmegy. Meg a ház cicája, aki többnyire nála eszik. Ki is van neki készítve a kaja meg a víz.

Ne pakoljak ki a táskából, mert ő szeretné majd. Fölösleges telszámot hagynom, mert úgysem tud felhívni.

Nagyon hálás, remélem, nem tartott fel semmilyen munkában és be tudom fejezni időben, amit kell. Ja és Teri néninek hívják. És fog figyelni, hogy lát-e még.

Én meg hazajöttem, és úgy érzem, kicsit mintha valami belement volna a szemembe. Majd arra fogom, hogy megy ki a diclofenac.

[the-fool-who-loves]

és a nap végén mindketten nézünk ki az ablakon, az eget bámulva, miközben a szívünkben ott van egy lyuk, amit csak a másik tud kitölteni

és agyalunk a hiányon, és hogy miért ilyen rossz nélküle…

[a-megfejthetetlen]

Minden folyton változik

Én is folyton változom

Nap mint nap más emberként ébredek fel

Mindig máshogy gondolkodok

Ez egyben ijesztő, rossz, és egyben jó is

Nem skatulyázhatom be magam sehova, de közben sokszor elvesztem, ki is vagyok valójában.

[korhazavaroskozepen]

Erős Pista

Elöljáróban annyit, hogy a panaszos és a bepanaszolt sem százas. Egyébként fél órával előtte szóban már megbeszéltük, hogy:

"Kedves FŐNÖK!

KOLLÉGANŐT a gonoszság, rosszindulat az irigység MOTÍVÁLJA és ehhez társul a hazugságai tömkelege . Kb.7- 8 hete is van ., hűtőajtó legfelső üvegajtó polcról eltűnt az erős Pistám .

Hütőajtón ,legfelül az átlátszó üvegajtó mögött, kis pici mézes üvegbe erős Pistát tartok már évek óta . De úgy tartom hogy üres kefires műanyagba is plusszba beleteszem , de évek óta így tartom ott . KOLLÉGANŐ ezt évek óta látja, sőt azt is látja mikor elég sűrűn előveszem a hűtőből s kenem a  vajjal -kacsazsírral megkent pirítósra.

Én munka közbe napi 12 órába KOLLÉGANŐNEK hátat fordítok , meg mikor eszik akkor is hátat  fordítok . Ő , egész nap a bejárati ajtó felé van fordulva .

Kb. 7-8 hete eltűnt ez a kefires edénybe tartott erős pistám innen a hűtő ajtóról. Eltelt egy pár nap . Mondom így magamba , csak említem KOLLÉGANŐNEK, hogy eltűnt onnan .

Ámultam-bámultam hazug válaszaitól . Ebben  az egy jelenségbe több hazugságát  hazugsággal halmozta.  Azt mondta hogy Ő ette meg ,ne haragudjak , azt hitte az Övé . És hogy ha megtalálja a kis üveget visszahozza , meg az erős pistát is meghozza .

Mondtam neki , az üveget azt szerettem használni , azt ha megtalálja hozza vissza ,azt megköszönöm . De a 2 -Ft értékű erős Pistát meg ne próbálja visszahozni .

Talán nem kéne bosszúból elvenni a másét .

Nyugodtan, higgadtan, minden hangos szó nélkül ,mondtam neki , sajnálom a kis üveget , szerettem benne erős pistát vagy éppen mézet stb...behozni .

Na elkezdte mesélni - előadni magát . Ezt mesélte mivel  hogy elköltözött a lakásából amit elavult villanyvezeték miatt felújítanak , így most nem ott lakik . A költözés miatt nem tudja hogy megtalálja - e ezt a kis üveget . KOLLÉGANŐ azt is hazugul elmondta , még tovább cifrázta a hazugságát ,azt hitte aki havonta takarításnál leengedi a hűtőt ,az tette rossz helyre,vagyis a hűtőajtóra . Nem hiszem el, hogy KOLLÉGANŐ is ugyanilyen kis mézes edénybe + kefiresbe is beleteszi ezt a pici mézes erős pistás üveget .

Minden hazugság . De ezt mostmár neki is megmondtam . Legközelebb  ahogy dolgozni jöttem. Meghozta , megtalálta a kis üvegemet .  Annyit tett hozzá , ha vesz erős pistát meghozza .

Mondtam neki megne próbálja meghozni a 2 Ft értékű erős pistát .

Talán nem kéne bosszúból elvenni a másét . Egyszerűen nem hiszem el hogy KOLLÉGANŐ is így kefiresbe tartja , s azt sem hiszem el hogy mikor napról-napra hűtőajtót nyit  KOLLÉGANŐ ,nem látja hogy én tartom ott , és hogy évek alatti napi munkáknál én onnan elég sűrűn  veszem elő . Mikor állandóan figyel , nagyon is figyel . Megmondtam neki , nem kéne talán a másikat ennyire hülyének néznie , s hazudoznia .

El vagyok én KOLLÉGANŐVEL.Igaz beszélgetni nem tudok vele ,az állandó hazugságai miatt.  Inkább vele dolgozom , mint a másik KOLLEGINÁVAL , hiszen ezt a lehetőséget én kértem is tőled,hogy ne osszál egy műszakba a másik KOLLEGINÁVAL .

De , nagyon-nagyon kell tűrnöm . Egyszerűen ezt az erős pistás történetét nem tudom hová tenni . Agyrém, felháborító  KOLLÉGANŐ dolgai .

Az én meglátásom .

 KOLLÉGANŐT a bosszú motiválja,  bosszúból elvette .

Csak így ahogy rákérdeztem nála, így nem egy hazugsággal hanem KÉT HAZUGSÁGGAL IS FÉNYEZI,SZÉPITI A TÖRTÉNETÉT . 

Egyébként 4-en kolléganők olyan nagyobb lapos jégkrémes edénybe , mint  a jégkrémes edény készrese , tartjuk a kajáinkat . Ebbe így minden egybe tárolható.  S nem keveredik máséval, még véletlen sem . Egyedül ezt a hűtőajtón tartom,mert az a polc meg üres .

A másik KOLLEGINA nagyon régen , 5-6 éve is lehetett, mondta hogy KOLLÉGANŐ hazudozik . Akkor nem foglalkoztam vele . De most évek alatt én is sokmindent megtapasztalok KOLLÉGANŐVEL kapcsolatban . Főleg  hogy összevagyok vele zárva napi 12 órában .

Talán 4 - 5  hónapja lehetett , szólt hogy elmenne kis időre , elmondta vízumot intézett hogy Mexikóba balesetet szenvedett barátját átszálitsa Amerikába . Én semmit sem kérdeztem,magától ezt elmondta . Csak hallgattam. Én egyáltalán nem szeretem kérdezni semmiről .

Múltkor,mikor mondta hogy lakása felújítása után elviszi a tévét.  Meg is örültem neki hogy elviszi . Kérdezte mivel tartozik . Csak annyit mondtam , neki hogy jó szóval . Erre Ő, szó szerint azt mondta hogy szeret . Amitől természetesen borzongott a hátam. A nagy szeretetébe azt se tudja mikor mivel kössön belém , mikor mivel piszkáljon. 

A másik KOLLEGINA 4 éve is lehetett . Azt mesélte,volt egy munkatársa itt a szobában, úgy összekülönböztek , hogy KOLLÉGANŐ a munkatársa cuccait kihajította ide a kinti  folyosóra . Azt is akkor csak hallgattam. 

Nekem nem  stilusom az ordítozás , az nem én vagyok . Én nyugodtan - higgadtan szeretek szót érteni .

Már máskor, régebben indulatában ,ordítozásában csúnyán beszélt  KOLLÉGANŐ, megmondtam neki amilyen szavakat használ felém , tőlem ugyanazt fogja visszakapni .

Hát nem egyszerű. 

Köszi szépen hogy meghalgattál !

Üdv., XYZ"

[spraystory]

A következő történetet apák napja alkalmából írom le. Nem csak hogy egészen rövid és a graffiti-festéshez sincs sok köze de talán a legemberibb, legmélyebb érzelmekkel bíró, legmeghatóbb apró mozzanat volt egész 20-25 éves graffitis éveim alatt amit sohasem fogok elfelejteni. A graffitis barátságok általában amolyan érdek-barátságok voltak, a szó nem rossz értelmében. A writerek a közös cél érdekében verődtek össze és ez a FAME volt. Közös fújás, közös bandázás, később az “érdek”barátságokból pedig sok alkalommal valódi barátságok születtek. Nem baj ha valaki nem olyan arc akivel amúgy bármikor együtt lógsz, ha a festésben tökös és megbízható, akár évekig megbízható partnered lehet és ez sokszor derék barátságokat szül. A mienk ekkor már nem ilyen felületes volt, a sok közös kaland összekovácsolt bennünket. Ha jól emlékszem 2008-ban történt. Akkoriban a 2. kerületben a Horvát utcában laktam, megosztva a lakást akkor éppen Teek -el. Borús, szürke, hideg novemberi nap volt, egyedül voltam otthon. Ebben az időben már régen nem voltam annyira aktív mint néhány évvel azelőtt de Raskával (Tish 76-PNC/TKS) és Stick-el még mindig, ha nem is mindennapi de viszonylag szoros kapcsolatban voltunk. Korábban írtam már, mennyi éven át mennyi kalandunk volt együtt. Raska a csoporttársam volt a BHG-ben és korábban a GRW-ben ( ez utóbbit eddigre már nem írta a cuccai mellé de azért a közös gyökerek még ott voltak ). Stick-el pedig írnom sem kell mennyi közös élményünk volt, együtt voltunk Varsóban és megszámolhatatlan alkalommal volt kedves mindannyiunkat fuvarozni, tekintve hogy szinte csak neki volt autója - System apjának néhai 120-as Skodáját leszámítva. Korábban Raskával és Stick-el hármasban számtalan alkalommal voltunk pl Vácon, Vácrátóton vagy Szobon vonatot festeni, de máshol is , egyszóval az ő felbukkanásuk sohasem volt idegen nekem, mindig természetes volt. Mi évek óta valóban igen jóban voltunk de azért csak-csak a graffiti kötött össze. Ezúttal azonban, otthon egymagamban ültömben nem számítottam vendégekre, mikor a kapucsengő megszólalt. A kagylót felvéve, Stick szólt bele valami olyasmit:

Raskával itt állunk, beengedsz vagy milesz? Felj��ttek, mondom az ajtóban : Hát ti? Mivan? Hogy kerültök ide? Egyáltalán nem szomorúan de csendben, szótlanul jöttek be. Pontosan emlékszem mennyire nem értettem a helyzetet. Mire valamelyikük, szerintem Stick volt -  elővett pár sört és ezt mondta:

Halottak napja van haver. És akkor esett le miért jöttek. Ekkorra már mind a hárman édesapa nélküli fiatalemberek voltunk és mindhármunknak egészen friss volt a gyásza de erről egyébként sosem beszéltünk. Ellentétben velem, ők nem feledkeztek meg erről és megleptek azzal hogy meglátogattak és nem is azért hogy szomorkodjunk hanem mert tényleg sorstársak voltunk. Sohasem voltunk túl lelkizős arcok. Nem hangzott el egyetlen szomorú szó, semmi lelkizés, semmi depresszió, mégis mélységesen megható pillanat volt. Iszogattunk, dumáltunk, magazinokat nézegettünk vagy ahogyan Raska annak idején nevezte : graffiti-politizáltunk. Együtt voltunk. Nem is voltunk a legcsúcsabb legjobb barik mégis ez a cselekedet túlmutat mindenféle graffitis érdekbarátságon és sok “legjobb-barátságon” egy ilyen apró figyelmesség 20-25 év legmeghatóbb pillanata lett. Édesapáink emlékére.

kép: "Lineon" saját festményem Stick fotója után, 3 x 20x15cm vászon, spray, ecsetek