#visszafogott

[pauszkopkodo]

Rejtő Jenő egészalakos, dedikált fotója | 1928, Berlin

„A regényalakjaihoz méltóan kalandos életű, bokszolói múlttal is büszkélkedő Rejtő nem félt megvédeni magát, mikor az utcán belekötöttek. Ezen a felvételen látszik, hogy sportsérülés következtében az írónak arcizom-bénulása volt, ami miatt nem tudott nevetni, s mosolya is visszafogott. Rejtőről nagyon kevés fénykép maradt fenn, stúdiófelvételről nincs tudomásunk, pár családi, baráti, illetve fotóriporter által készített fotó őrzi az író emlékét.”

Rejtő Jenő levele Buttola Edénének Rejtő legjobb barátja Buttola Ede [Edi] (1902–1981) közkedvelt zeneszerző, jazzmuzsikus, szaxofonos. Edével, valamint annak ikertestvérével, Buttola Istvánnal együtt nőttek fel, Rákosi Szidi híres színiiskolájába is együtt jártak, barátságuk az író haláláig fennmaradt.

Kedves Mancika! Fogadja legőszintébb jókívánságaimat és gratulációmat és higyje el, ha most ott állnék maga előtt, középeurópa legünnepélyesebb arcát vágnám és zavaromban rángatnám a kabátom szegélyét, amint azt a néptanítók szokták a ministeri biztosok előtt. Szép versikét sajnos nem küldhetek, mert a költészet feslett múzsájával végleg szakítottam, de higyje el, hogy egy olyan igaz, őszinte jókívánság mint az enyém, nem szorul olyan erőszakolt díszítésre, mint a rím. Különben is, modern költő vagyok, és az üdvözlő vers hemzsegne a "halál puszpáng…lidérc szamóca…kápolnás pörösznyés" és egyéb kedvelt kitételeimtől. És remélem, hogy mi még nagyon jó barátok leszünk és ha van a szívében egy kis hely, egy érdektelen jóbarát számára, úgy kérem, ajándékozzon meg a szeretetével és meg fogja látni, hogy az unszinpatikus külső alatt egy baráti szeretet tekintetében, őszinte szív van. És nagyon szeretem az Edit és így természetesen most már Magát is. Bizonyos fokig elhagyatott és elvadult életet élek, aminek részben én vagyok az oka, és amit egy cseppet sem sajnálok, de ha mégis lenne egy kis hely valahol ahol kedves emberekkel eltréfálódzhatom és el "nagyképűsködhetem", azt nagyon megbecsülném. Nem igen tűrök meg barátot magam mellett, de az Edi az mindig más volt és az ő otthona is más lessz nekem, mint azok a családi helyek, amelyeken eddig hosszú téli délutánokat unatkoztam át végtelen zongora-(???) mellett. Higyje el, hogy most már nagyon szeretem és kezeit csókolom a viszontlátásig: Jenő U.i.: „A Gyuluson nagyot röhögtem. A töltő tolla nem szuperált, hát ugy rázta írás közben mint zsidók peszahkor a lülefet.” Jenő

Központi Antikvárium 164. árverése (2023. 12. 08.) 82. tétel, kikiáltási ára: 1.500.000 HUF: – Rejtő Jenő egész alakos fényképe dedikálással – Rejtő Jenő levele Buttola Edénének – Rejtő Jenő Vanek Úr Párizsban c. regényének gépirat részlete „Rejtő épp idegszanatóriumban tartózkodott, amikor a regény színvonalával elégedetlen kiadója, a Nova Irodalmi Intézet javításra visszaküldte a Vanek úr Párizsban kéziratát, amit a kritika miatt feldühödött író ketté tépett és többé nem foglalkozott vele. A darabokat gépírónője szedte fel és ragasztotta össze. Rejtő emiatt ekkor, 1940 végén – 1941 elején, több oldalas zaklatott levélben szakított a Nova kiadóval, mely 1935 nyarától a „kalandos regények” sorozatában P. Howard néven 14, Gibson Lavery néven pedig 5 regényét jelentetette meg. A töredék variáns, a kiadott regény szövegével nem egyezik meg. Másik különlegessége, hogy a regény egyik fele kézirat, a másik jegyzet formájában maradt fenn. Rejtő halála után bátyja, Révai Gyula dolgozta össze és egészítette ki a művet, melynek kiadására a Népszava és a Mikrovar kulturális szolgáltató kisszövetkezet vállalkozott 1986-ban.”

[southalldiaries]

Spanyolozás, Vinted, és a nyomorult gyerekkorom:

(Miközben bőszen spanyolozom Duolingón, 2018-as kezdés, 2 éve online hetente ráadás egy remek tanárnővel, éles próba az ötvenedik születésnapomon októberben Andaluciában, alig várom hogy hat megfeszítetten leckéző év után elrebegjem hogy esta tienda es muy cara),

feljönnek ezek a felhőtlen Vinted reklámok, hogy fiatal lányok kacagva csereberiznek megunt ruhákat egymásnak boldogan.

Akkor elmondom gyorsban nektek, fiatal lányok, akik nem olvastok, hiszen csak videókat néztek, mint én, hogy hogy ment ez a Vinted az én kamaszkoromban, late éjtíz.

Anyámat sokként érte, hogy megint nőtt a lábam a nyáron két számot, és nőttem húsz centit, ezért némi visszafogott zokogás után felhívta az apját, hogy a belügytől intézzen egy pár fekete rendőrbakancsot, ha lehet negyvenötöst, majd belenő a gyerek, és nemsokára némi tanácstalan forgolódás után elvitt a Visegrádi utcai legendás úgynevezett turkálóba (a szegények között akkoriban ilyenek terjedtek, hogy irregulár, ott kapsz olcsón farmert a gyereknek, meg fasza turi), na és ott gyorsan akadt rám valami nyikorgós ezeréves komenista vagy ki tudja milyen bőrkabát, ami földig ért, ezzel átvészelem a telet, állapítottuk meg közösen.

Pillanatokon belül komoly ávós szerkóban szeltem a havat a Váci úton, na de hát gyerekek akkor még voltak telek, nem érett meg a banán a kertekben, be kellett vinni a leandert a gazdagoknak a garázsba, más élet volt az.

Mindazonáltal szanaszét szívták a véremet az áltisiben a bakancs meg a bőrkabát miatt, akkor tanultam meg hogy mindig nagyobb pofád legyen, mint a leghangosabbnak, azzal nem tudnak mit kezdeni. Egy bőrkabát - rendőrbakancs kombóból kellett felülkerekedni a jugó adidasos, Ellesse tornazsákos, Budmil hátizsákos (Budapest-Milánó magyar branding teszem hozzá) kislányokon és kisfiúkon, akik finom undorral kezeltek. Lehet, ezért kötöttem ki a reklámiparban.

És lehet, ezért nem tudnék jó reklámot csinálni a Vintednek, mert nekem a használt ruha sosem a felhőtlen cserélgetést jelentette, hanem azt a mélységes nyomort, amiben éltünk, dacára annak, hogy a szüleim feketére dolgozták magukat, igaz az oktatásban meg a gyermekvédelemben, ami sosem számított lóvés helynek.

Ma már nem hordok használt ruhát, és ami pénzt keresek, rálocsolom a kislányomra, hadd válogasson a kedvére a Pepcóban rózsaszín és rózsaszín között.

Az idők változnak. :)

[nitta86]

Most olvastam egy elég női magazinos cikket arról, hogy a sokdiplomás nők szabadidejükben a külsejükkel törődnek meg fejlesztik magukat pl. tanulnak, hogy feljebb tudjanak lépni a munkahelyi ranglétrán és ezt várnák el a férfiaktól is, de ez helytelen mert így nem találnak párt.

Erre csak azt szeretném írni, hogy a maximalizmus tényleg sok szenvedést okoz az egyénnek, de nem azért, mert ne találna párt hanem mert örökké elégedetlen lesz magával és az nem jó.

A másik, hogy én épp nem keresek párt, de az elvárásaim nem ilyenek és sok ismerősömnek se. Mármint nincs olyan elvárás hogy keressen marha sokat, legyen nagyon sikeres és még szabadidejében is a karrierjét építse, sőt utóbbitól sikoltva rohannék ki a világból. Ki szeretne olyasvalakivel együtt élni aki ennyire nem bír lazítani?

A nők többnyire azt szeretnék, ha a párjuk magáénak érezné a házimunka felét otthon, szélesebb érzelmi spektruma lenne mint a düh, a közöny és a visszafogott öröm, értené a kölcsönös beleegyezés fogalmát a szexben. Oké, lehetőleg legyen munkája is. De már 20 évesen is fontosabb volt nekem az egyenlő munkamegosztás és a jó és etikus szex, mint az hogy milyen presztízst jelent vagy nem jelent számomra ha járunk.

[drakvuf]

A Kísértés 21: Visszafogott férfiak és megbilincselt nők

Sokan megborultak az előző részben látott videóüzenetektől, de a buli nem állhat meg, ezért Lóri dalt kér: Zámbó Jimmytől az Egy jó asszony mindent megbocsátot.

Szomorú, de sokan nem tudják a teljes dalszöveget.

Aztán picsog megint egy sort, amiért Inge neheztel rá a nagy pofája miatt, de szerencsére a kísértők megerősítik abban, hogy eddig semmi rosszat nem csinált. Bejelenti, hogy most már nem fogja vissza magát. Ezután arról beszél a lányoknak, hogy mennyi áldozatot hozott a menyasszonyáért. Még Kecskemétre is leköltözött, ami mondjuk tényleg durva. Mekkora crossover lenne, ha kiderülne, hogy Házasodna a gazda Lacival ő is a Kecskeméti Faszverő Klubot erősíti.

Attila eközben a parton siránkozik azon, hogy milyen szomorú, amiért ország-világ előtt sírdogált a barátnője miatt.

A lányok nyugtatni próbálják a férfit. Niki megosztja velünk, hogy nem érti a srácot, mert egyszer úgy csinál, mintha csak a barátnője létezne neki, máskor meg dugnálak tekintettel néz rá.

Noel bár az előző részben ezt ígérte, mégsem egyedül alszik ma. Ráadásul Dusánnal bújt ágyba. Reméljük a fiú nem veri ki mellette.

A lány villában mindenki gratulál Toncsinak, amiért nem egy darab szar a faszija, mint a többieknek.

Inge még mindig borús Lóri üzenete után. Jérémynek sírja el minden gondját és baját. A nő neki is elmeséli, hogy az előző fasziját Lóriért hagyta el és szerinte most a férfi attól tart, hogy ez újra megtörténhet a kísértő Norbival.

Jérémy szerint Inge nem érez senki iránt semmit a villában és ez csak egy félreértés. A nő szerint Norbi szándékosan manipulálta, hogy a karjaiba boruljon a kamerák előtt.

A másik villából áthallatszik a Király bársonyos hangja, ami szép emlékeket idéz fel Mátéban. Egy bodybuilding show-n erre a dalra pózolt. A többiek megkérik, hogy tartson egy gyors bemutatót, de a fiú kéreti magát. Végül Brigi noszogatására belemegy a játékba.

Ledobja a pólót és megfeszíti azokat a szexi izmokat. Közben a vágók vicces kedvükben vannak és bevágják azt a jelenetet, amikor Dusán arról magyarázott, hogy nem félti a faszitól a barátnőjét, mert tudja, hogy nem jönnek be neki az izmos csávók. Lehet, hogy mások nem is, de Máté határozottan igen.

Norbi megpróbál beszélni Ingével. A nő azt mondja, hogy semmit nem jelentett neki, amikor a férfivel ölelgették egymást. A kísértő úgy érzi, hogy nem véletlenül kereste mindig a társaságát nő és sokszor ő kezdeményezte a testi kontaktust. A vágók bejátszanak pár megkérdőjelezhető jelenetet, ami a férfi érveit támasztja alá. Inge dühös lesz, amikor szembesítik a tényekkel és határozottan tagad mindent.

Máté újra Brigivel alszik, de a lány bejelenti, hogy ez volt az utolsó alkalom. A férfi azt mondja a kamerának, hogy kezdi feladni a nő kísértését.

Lóri Másnap vidáman kel. Az ágyán táncikál, majd felébreszti a villalakókat.

Beugrik Dusán ágyába, de a fiú sehol, csak nőket talál benne. Bejelenti mindenkinek, hogy a tegnapi kijelentése ellenére, mától visszafogja magát. Azzal kezdi, hogy leragasztja végre a pofáját.

Megszólal a gong. Kasza bejelenti, hogy ma randira mehetnek és válasszanak kísértőt a fiúkák.

Lóri Tinát választja. Attila bár korábban megállapodott Nikivel, hogy őt fogja vinni randira, de szart sem ér a szava, ezért Edát választja. Noel azt mondja lehet ez lesz az utolsó randija, ezért Barbit hívja. Dusán, mivel Ati lenyúlta Edát, ezért Angit választja. Ez lesz a lány első randija. Eda szerint Dusán először megcsalta a barátnőjét és most megcsalja a szeretőjét is.

Miután mindenki választott Lóri leveszi a szájtapaszt. Úgy döntött, hogy nincs rá szüksége és amúgy sem bánt meg semmit, amit eddig tett.

Brigi reggel még mindig Dusán üzenetén rágódik. Bevallja nekünk, hogy bár vonzódik Mátéhoz, de ameddig nem dől el mi lesz a faszijával, addig nem lesz semmi.

Megreggeliznek a fiatalok, aztán megszólal a gong. A lányoknak is randira kell hívniuk egy-egy férfit.

Brigi nevetgélve Mátét hívja. Dorina nem meglepő módon Zotyát viszi. Toncsi Márkot hívja, mert biztonságban és jól érzi magát vele. Inge Jérémyt választja, mert 100%-osan megbízik benne. Norbi csalódott. Be kéne látnia, hogy ezt már baszhatja.

A fiú villában fotózásra mennek a randipartnerek.

Lóri szerint tűzforró photoshoot lesz. Természetesen csak olyan képek készülnek, amik nagyon rosszul fognak mutatni a következő Tábortűz ceremónián.

Eda szerint Atit nem kellett a fotósnak noszogatnia, magától is fogdossa őt. Érzi kettőjük között a kémiát.

Lóri azt mondja nagyon forró hangulat van a fotózáson. Tina szerint a férfi teljesen rágerjedt.

A faszi kijelenti ez eddig a legjobb randija. A fotós kineveti, amikor meglátja milyen aprócska a pöcörője.

Ameddig a sorukra várnak, Noel és Dusán felelsz vagy merszt játszik a kísértőkkel. Noel: el tudnál-e képzelni Natalival többet a villán kívül? El. Kapcsolatot is? Na azt nem.

Nikol: ki az a két ember akivel dugnál? Noel és Ati. A baszhatatlan Dusán szomorú fejet vág. Dusán: ki csókol jobban, Brigi vagy Eda? Eda Noel: mutasd meg a kedvenc pózod.

Ezután a férfi azt a feladatot adja Nikolnak, hogy vetkőzzön előtte meztelenre. A lány örömmel teljesíti.

Visszaérnek a fotómodellek. Lóri áradozik a randiról, de bedobja, hogy lehet nem lesz már menyasszonya, ha Inge meglátja a képeket. Ők is csatlakoznak a felelsz vagy merszhez. Noel: csókold meg Tinát.

Kicsit hosszúra sikerül a csók és a TV2-nél dolgoznak a legviccesebb vágók.

Ezután Dusán kap egy öltáncot Angitól és Edától is.

A fiú szerint semmi gond nincs ezzel, hiszen ez csak játék.

Egy jó játékba pedig egy laza csók is belefér Edával ugye.

Natali látványosan unatkozni kezd. Nekünk bevallja, hogy egyre inkább úgy érzi nincs neki itt helye és amúgy is hangulatingadozásai vannak.

Nem jött még rá, hogy mi a baja, de én sejtem: nagyon kevés az a pénz, amit kap azért, hogy ezeket a srácokat elviselje.

A lányoknak tiszta krézi program jutott. Végig kell tekerniük egy kifeszített kötélen a magasban.

Nekem tériszonyom van. Itt halnék meg a gecibe. Dorina is parázik, de azt mondja megnyugtatja, hogy Zotyával vág neki a kalandnak. Brigi is nagyon nagyon fél, de aztán, amikor megindulnak szélsebesen teker végig a pályán.

Visszatérnek a fiatalok a randiról. Dorina azt mondja nagyon jól érezte magát és érzelmileg is feltöltötte a móka.

Brigi is pozitívan számol be a programról és Máté újra úgy érzi, hogy van értelme tovább hajtania a lányra.

Aztán a csajok összedugják a fejüket. Brigit arról faggatják, hogy mizu Mátéval. Nem tagadja, hogy elkezdett érezni valamit felé. Toncsi arra kéri, hogy akármi van ne Dusánnal menjen haza a szigetről.

Este a fiúkák meglepetéssel készülnek a lányoknak. Megkérik őket, hogy csukják be a szemüket és nyújtsák ki a kezüket.

Ezután összebilincselik a nőket egy-egy olyan faszival, akit bottal se piszkálnának meg. Nem valami boldogok a hölgyek.

Inge azt mondja a háta közepére se kívánta Norbit, akivel most összeláncolták. A férfi felkérdezi a nőt, hogy miért Jérémyt vitte randira? A lány szerint a kísértő csak zavart akar kelteni a kapcsolatában és ezt a kollégái is megerősítették, ezért került kispadra. Norbi viszont azt hajtogatja, hogy őszinte az érdeklődése a nő felé és fel akarja kérdezni azt, aki azt terjeszti róla, hogy mégsem.

Ezért magukhoz rendeli Jérémyt. A francia fiú mindent tagad. Inge meg közben kurva ideges lesz és kihúzza a kezét a bilincsből, de azért ott marad veszekedni. Norbi azt mondja, hogy az a célja, hogy megismerkedjen a nővel. Inge viszont a fejéhez vágja, hogy ő nem akar tőle semmit. Aztán idegesen elvonul miközben Norbit hülyézi.

Ennyi kísértés jutott erre a hétre. Még elvileg négy rész van a műsorból. Jövő hét után már a Kőgazdag fiatalok új évada fog futni ebben a sávban.

[ifater-tech]

Írásba is adtuk: Őszi nagy középmezőnyös kitekintő okostelefon-földén

Amíg az ember pillanatok alatt elveszti a fonalat a piacvezető márkák Dunát rekesztő középkategóriás készülékáradatában, addig könnyen szem elől téveszhetjük azokat a modelleket, melyek a kevésbé trendi(nek gondolt) márkáktól érkeztek a piacra és próbálják meghódítani azokat, akik a félmilliós csúcsmodellek felét sem adnák ki egy új készülékért. (A témát egyébként nemrég kiveséztük rádiódadás fromájában is, ha inkább hallgatnád, mint olvasnád, kattints ide!)

A listában találunk itt olyan patinás neveket, mint a Sony vagy a Motorola, de a Nothing is pár éve már jelen van a piacon, a Google pedig egyet jelent az Androiddal, csupán idehaza eddig kicsit nehézkesebb volt beszerezni a hivatalos garanciával ellátott Pixel okostelefonokat. Ám mivel ez idén nyáron megváltozott, végre joggal vethettük össze a Pixel 8a-t a Nothing Phone 2a Plus-szal, a Motorola Edge 50 Neoval és a Sony Xperia 10 VI-os modelljével.

Dizájn és külsőségek: Külcsínre a Sony vette legegyszerűbbre a formát: egy szimpla téglatest, mely tesztalaanyunk esetében visszafogott pasztell lila színű és amelyből még a kamerák sem igazán emelkednek ki, viszont a 21:9-es képarányú, 6,1 colos kijelző háborítatlan, nincs belógó szelfi modul és az emiatt vastagabb kávák sem zavaróak.

Érdekes módon a Pixel 8a azonos méretű kijelzőjét övező fekete sáv sokkal feltűnőbb, pedig itt sem számít kifejezetten hangsúlyosnak a keret. A Googel telefonja egyébként szolidan viszi tovább a tavalyi csúcsmodellek dizájnelemeit, a kamerákat övező szürke kiemelkedő sáv a fehér hátlapon ugyan szükségtelenül ormótlannak hathat, azonban eléggé figyelemfelkeltő is ahhoz, hogy az átlag szemlélőnek kitűnjön a tömegből, tehát mondhatni stílusos, de visszafogott.

Nem úgy, mint a Motorola és a Nothing, előbbi a francia Pantone intézettel együttműködve rikító színekbe és az ahhoz teljesen illeszkedő tokba öltözött, a Nothingnál pedig már régóta eldobták a formatervezők a józan eszüket és az alapvetően szögletes élekkel operáló készülék a kamu átlátszó hátlapjával és az alatta húzódó “hamis szalagkábel” dizájnelemeivel nem újdonság, a Plus modell ezüstös szürkéjének köszönhetően azonban ez a dizájn még sosem nézett ki ennyire jól.

Ergonómiáról összességében elmondható, hogy mindegyik készüléket kényelmes kézben tartani és hosszabb ideig használni, de a sorrendben talán a Sony a “legkezesebb”, mögötte a rangsorban a tenyérbesimuló Pixel, míg a Motorola a 6,4 a Nothing pedgi a maga 6,7 colos kijelzője miatt sem annyira kezes.

Adatkapcsolat: Természetesen mindegyik készülék 5G képes, a dual-SIM is alap elvárás manapság, azonban fizikailag két kártyát csak a Nothingkezel, a Sony, a Motorola és a Pixel esetében a második kizárólag elektronikus, vagyis eSIM lehet, míg a Nothing ennek kezelésére még mindig képtelen, ami a gyártó nagy hiányossága, míg a Sony az egyetlen memóriakártyával bővíthető készülék a mezőnyben. Ráadásul az Xperia 10 SIM-és memkártya tálcája mindenféle segédeszköz és tű nélkül, pusztán körömmel kivehető az IP68-as védettség mellett is, sokat utazóknak ez egy nagyon kényelmes megoldás lehet.

Hardveres teljesítmény: Ezen a téren a Sony a korosodó Qualcomm Snapdragon 6 Gen 1-es lapkájával hozza a legalacsonyabb számokat a külfönféle szintetikus teljesítmény teszteken, a Motorola és a Nothing egyaránt a MediaTek költséghatékony megoldásaira szavazott, teljesítményben a két központi egység nagyon hasonló, míg a mezőny legerősebbje kétségkívül a Pixel 8a, melynek belsejében a Google által tervezett és 2023-ban még csúcskategóriában hadba fogott Tensor G3-at találjuk. Számoktól és teljesítmény adatoktól függetlenül azonban az általános hasznlat mindegyik készülék esetében jónak mondható, talán a Sony gondolkodik a legtöbbet a napi feladatok során, de alapvetően mindegyik modell jól használható.

Alkalmazások futtatására 8 gigabájt rendszermemória már elvárható a kategóriában, ezt persze mindegyik készülék teljesíti is, kiszereléstől és felártól függően egyik-másik akár 12-vel is rendelhető, de sokkal érdekesebb a tárhely kérdése, melyből a Motorola és a Nothing 256 gigabájtot nyújt, míg a Sony és a Google csak ennek felét, de a japán gyártó legalább a tárhely bővítés lehetőségét meghagyta így előbbinél memóriakártyával, a Pixel 8a esetében pedig a tárhely extra felárával érdemes készülni a sokat fotózóknak és videózóknak.

Szoftver és felhasználói élmény: Kis túlzással mondhatnánk, hogy szoftver terén nüansznyiak a különbségek, a most tesztre fogott valamennyi készülék gyártója a minél letisztultabb és minél kevesebb módosítással tarkítottt androdios kezelőfelületben hisz. Az alapot a Pixel szolgáltatja, hisz ezen a modellen fut AZ Android, ahogy azt a Google elképzeli. Letisztult kezelőfelület pár Google sajátossággal, melyek nagy részét előbb-utóbb minden más gyártó beépítheti saját készülékeibe, frissítéseket és biztonsági támogatást pedig 2031(!) májusáig ígér a keresőóriás.

A Motorola szoftvere a HelloUI, a gyári androidhoz néhány extra widgettel, Motorola-féle szülői felügyelet funkciókkal és pár apró, de nem csak a gyártótól beszerezhető szolgáltatással turbózza fel a gyári kínálatot, egyetlen szoftveres extrát leszámítva, ez pedig az úgynevezett asztali mód: Az Edge 50 Neo a mezőnyben egyedülálló módon vezeték nélküli képmegosztás segítségével asztali PC felületet biztosít.

Ennek köszönhetően egy külső billentyűzet és egér segítségével, vagy akár csak a készülék képernyőjét használva mindkét funkcióhoz  egyfajta mini számítógépet kapunk, de a kivetítést használhatjuk multimédia lejátszóként vagy konzol-szerű játékgépként is, a felület ugyanis indításkor lehetővé teszi, hogy válasszunk ezen felhasználási módok közül és ehhez igaztja  a képernyő tartalmát. Ilyen képességet többnyire csak a drágább okostelefonokban találunk - a Samsung híres DeX felülete például csak a gyártó S szériájában érhető el az Edge 50 Neonál jóval magasabb árszinten.

A Sony puritán szoftverének legnagyobb előnye az egykezes használatra szabott megoldásokban rejlik: A gesztusvezérléssel bárhonnan elérhető értesítési tálca már alap, de a kijelző oldalsó határaihoz rögzíthető lebegő menü nagyon hasznos: Itt testreszabhatóan érhetünk el rendszerkapcsolókat az adatkapcsolathoz, Bluetooth vezérléshez, hotspothoz, kijelző forgatáshoz, gyakorlatilag mindenhez, amihez a fenti tálcán is találhatunk vezérlőt, illetve külön panelt kapott a saját alkalmazásokkal feltölthető lista is. Támogatott a szoftverben az osztott képernyő és a lebegő ablakos mód is, a nyurga képarány mindkettőnek kedvez.

A Nothing szabta át a legjobban az Androidot, a rájuk már indulás óta jellemző monokromatikus kezelőfelület egységes dizájnt, utólag letölthetően pedig bármely átlalunk telepített applikációra kiterjeszthető egységes színsémát ad, az egyedi widgetek egy része hasznos, más részük inkább csak jópofa és jól mutat az uniformizált minialkalmazások közt a kezdőképernyőn. Azt még nem sikerült eldöntenünk, hogy a magyarul csak “Híradós riporter”-nek nevezett widget, melyre kattintva a cég pénzügyi vezetője(!) néha kissé amatőr stílusban, hallhatóan egy irodában ülve felolvassa a napi, érdeklődésünk alapján előre kiválaszott hírkategória újdonságait, zseniális-e vagy csak szimplán bizarr, de mindenképp egyedi megoldás.

Kamera: A Pixel név régóta egyet jelent a prémium fotózási minőséggel, a Google sokszor kevesebb vagy régebbi kamera hardverből is képes volt jobbat kihozni konkurenseinél, a Pixel 8a esetében is elmondható, hogy ezen az árszinten az egyik legjobb, ha nem a legjobb kamerás mobilt kapjuk kézhez, de ez nem jelenti azt, hogy a másik három versenyzőnek szégyenkeznie kéne. A Sony továbbra sem a népszerű színsablonok és AI trükkök bevetésével dolgozik, a színek itt nem lesznek annyira ütősek és “instagram kompatibilisek”, de a főkamera jó vonalélességgel, nagyjából teljesen természetes színekkel dolgozik. Mindegyik versenyző kapott ultraszéles látószögű kamerát is, de autofókuszt egyik esetben sem találunk ezekhez, így makró módról még a középmezőny  ezen részén még le kell mondanunk. A Motorola az egyetlen a tesztmodellek közül, amelyik rendelkezik telefotó lencsével, mellyel jobb portré fotók és 3x-os optikai zoom is elérhető, míg a Nothingnál arra esküsznek, hogy minden kamerát 50 megapixeles maximum felbontással látnak el, amelyekből a rendszer átlagolással 12 megapixeles képeket készít. Szelfik terén is a Pixel a nyerő, a Nothing, a Sony és a Motorola nagyjából azonosan teljesít, (de ez az össz kamerás teljesítményre is elmondható).

Üzemidő: A Sony és a Nothing 5000 mAh-ás akksit kínál, a Pixel 4492, a Motorola pedig 4310 mAh-ás telepet kapott, cserébe még a Moto is bírja egy napig, noha a kis telep mérete itt érződik meg a legjobban. Üzemidőben a Sony a saját optimalizálásával az abszolút bajnok, magasan a mezőny felett teljesít, amiben nyilván a takarékos hardver is sokat segít. Töltésben viszont a japán gyártó és a Pixel hozza a legalacsonyabb teljesítményt,  ezek a készülékek csupán 30 wattal etethetőek, míg a Nothing 50, a Moto 68 wattal veszi fel a gyortsöltést. Ha a vezeték nélküliség fontos, akkor csak a Motorola és a Pixel jöhet számításba.

Összegzés: Négy gyártó, négy eltérő elképzelés arról, hogy mit és hogyan érdemes kapnunk a pénzünkért, ha a 200.000-es határt nem nagyon szeretnénk átlépni. Dizájnban egyértelműen a Motorola Edge 50 Neo a leglátványosabb a mezőnyben, szoftveres oldalról pedig talán a legsokoldalúbb. Mindkét téren közel áll hozzá a cyberpunkos Nothing Phone 2a, de - ahogy a gyártó valamennyi készülékére jellemző, itt is - a dizájn és a többiektől való látványos eltérés lehetett a tervezők hívószava, ezzel együtt is azért egy kompetens készüléket tettek le az asztalra. A “közel iPhone élmény” - amit azért valljuk be, egy androidos mezőnyben kissé szokatlan, sőt egyesek szerint akár szentségtörés is lenne kimondani - a Pixel 8a ismérve, jó és hosszú szoftveres támogatás mellett remek fotós képességek és egy kellemes dizájn, de ezen felül csak azokat az izgalmakat kapjuk a szoftvertől, amiket a keresőóriás úgy gondol, a gyártók egyedi trükkjeiről itt le kell mondanunk. Akik pedig az olyan klasszikusok iránt lelkesednek, mint az egykezes használat, a jack csatlakozó, a memóriakártyával bővíthető tárhely és megbarátkoznak a kissé koros hardver gondolatával, azoknak a Sony Xperia 10 VI az ideális választás.

[vanista]

Ha bemegy, felborítja az asztalt,

de mindig visszafogott udvariassággal, hiszen vendég.

[angelofghetto]

Jó érzés látni, hogy végre történik valami, hogy érdekeljük a többi országot, hogy lassan nekik is leesik, hogy Magyarország nem egyenlő a dagival és sleppjével. Tetszik, hogy kapcsolatokat építenek ezek a fiatal szakemberek, hogy jó hírünket adják. Kicsit visszafogott ez a beszámoló, de ezerszer inkább ez, mint ha egy papagájkommandó hajtogatná a szokásos üres vagy kártékony lózungokat. Az a kérdés, eddig miért nem számolt be senki arról, milyen munka folyik kint. Talán mert nem is folyt kint munka?

Népképviselet. A demokráciának ez lenne a lényege. Ezért vannak képviselők, a képviselőknek fogadóóráik. Lentről fölfelé kellene összegyűjteni és képviselni az ügyeket magasabb fórumokon. (Generációk nőttek fel, akik nem láttak ilyet működésben.) A képviselői, politikai létet pedig szolgálatként értelmezni, nem hatalomszerzésként, vagyonszerzésként, mások felett uralkodó kényszerként. Épp ideje, hogy helyretegyük a dolgokat, talán kezdjük a fogalmak definícióival. Eddig jó. Hajrá Tiszások, csak így tovább !!

[sonnenscheinmano]

Az különben egy szolidan visszafogott probléma, hogy miközben most már lassan bármelyik pillanatban kaphatok új vesét (a Transzplantációs Bizottságnál van a kérelmem, minden szükséges vizsgálat jól sikerült), aközben mennyire tervezhetek a dolgaimmal. Oké, az elkövetkező időszakban nem nagyon fogok több napos kirándulgatásra menni, de például bevállaljam-e a jövő évi Carmina Buranát, amihez minimum 5x próbára kell mennem Pestre + háromnapos kórustábor? Ezt a képzést is úgy kezdtem el (miszerint Zenei munkatárs az evangélikus egyház szervezésében), hogy konkrétan kétpercnyi gyaloglásra vagyok a Transzplantációs Klinikától. Vagy üljek otthon a seggemen, s várjam a hívást, ami jöhet holnapután kiskedden, de lehet egy év múlva?

[otthonzulles]

Olvasom, hogy lánczos tamás, a szuverenitásvédelmi hivatal főkápója nagyon örül az alkotmánybíróság IV/2551/2024. sz határozatának, és a hivatal elvárja „ezen szervezetek (ti az indítványozók- csb) bocsánatkérését, továbbá azt, hogy küldjék meg azokat a dokumentumokat, melyeket eddig törvényellenesen visszatartottak, valamint a jövőben maradéktalanul tartsák be a magyar törvényeket, és tegyenek eleget kötelezettségeiknek”. (A kisbetűs tulajdonnevek nem véletlenül minuszkulárisak).

Abba most ne menjünk bele, hogyha lenne a jognak Mariana-árka, az alkotmánybíróság már annál is mélyebbre merült volna (a litoszférát átfúrva, megérkezve a jog poklába), ismét bizonyította a brigád, hogy amikor taliga aprómajomhoz hasonlítottam őket, megengedően visszafogott voltam. Az a fajta vak és gerinctelen szervilizmus, ami átsüt egyes határozataikon, egészen penetráns, de néha (mint most is) bohózatba hajlik, amit szegény lánczos tomi nem érez, valószínűleg mert az indokolást nem olvasta, vagy nem érti, holott abban (a teljesen értelmetlen szósalátában elrejtve) jogi gyöngyszemek vannak.

Itt van az egészen briliáns meglátás a (91) pontban, miszerint „a Hivatal olyan független, autonóm államigazgatási szerv, amely közigazgatási hatóságnak nem minősül, jogszabály hatósági jogkör gyakorlására nem jogosítja fel, a vizsgálati eljárását lezáró, vagy a közreműködésre kötelezett mulasztását megállapító jelentése az érintett szerv szankcionálását közvetlenül nem teszi lehetővé”.

Az indokolás a (92)-ben megállapítja, hogy a hivatal eljárására vonatkozó törvény „közigazgatási értelemben vett döntéshozatalt nem tesz lehetővé, a Hivatal eljárása a vizsgálat alá vont szervezet jogi helyzetét nem változtatja meg, azt nem eredményezi (mondjuk ez a mondatrész nyelvtanilag értelmetlen is – csb) , a jelentésben foglaltaknak a Hivatal nem jogosult érvényt szerezni.”

A (93) szerint „ a Hivatal jelentései nem minősülnek sem hatósági, sem más közigazgatási döntésnek, ezért azokkal szemben jogorvoslatot sem szükséges biztosítani”.

Végül a (95) szerint „Összegzésképp megállapítható, hogy a Hivatal jelentései, valamint a más szervek eljárásának kezdeményezésére irányuló intézkedései nem kötik sem a vizsgálat alá vont, sem az eljáró szerveket, azok nem minősülnek közigazgatási hatósági döntésnek”.

Ezeket többször elolvastam hogy elhigyjem, ez van odaírva, de nem a szemem káprázott, ez van odaskribálva.

Nem számítottam rá, hogy ilyen gyönyörűen vezetik le, hogy lánczos tomi hivatala biológiai értelemben egy herélt, létezésének oka és célja (tomi 5 millás fizuján és a költhető PR-pénzeken túl) hogy jelentéseket írhasson mindentől függetlenül, azonban ennek pont annyi a relevanciája mint amikor a bivalybasznádi krimóban Józsi, a traktoros kifejti Sanyának, a lokális vezéralkoholistának hogy Akira Kuroszava munkáiban túlzott nyugatias befolyás figyelhető meg, amit szerencsére megfelelően ellensúlyoz az időjárás szinte szereplőként való alkalmazása. Az is egy vélemény, Kuroszavát meg pont nem érdekli.

Az természetesen továbbra is kérdés, hogy a rákos toszba lehet létrehozni egy Hivatalt, ami egy hivatal egyetlen attribútumával sem bír (leszámítva hogy van vezetője havi 5 milláért), milyen „független államigazgatási szerv” az, aminek valójában nincs semmi IGAZGATÁSI hatásköre, mi az az az igazgatási szerv ami nem hatóság? A magyar „alkotmányosság” ezek szerint rendelkezik egy hivatal nevű valamivel, ami közigazgatási szempontból üres halmaz vagy valamiféle nemesgáz, ami közigazgatási aktusokkal nem vegyül , csak lebeg mint Isten lelke a vizek felett. Bátran megállapíthatjuk, hogy a közigazgatással olyan viszonyban van a szuverenitásvédő hivatallal, mint a rendőrló a nemi szervével, amit a hátán hord. Persze értjük, hogy tomi hivatalának valódi célja az, hogy következmények nélkül hazudhasson bárkiről bármit s ehhez immunitása legyen, csakhogy a helyzet az, hogy most meg pöcsétes papír van a tákolmánybíróságtól, hogy bátran és lendületből lehet tomi hivatala fejére tojni, ha tehát holnap a Nemzetközi Szuverenitássértők és Unszuverenisták Internacionáléjának Magyarországi Láncos Kutyái és a Külföldrőlfinanszírozott Magyar Szuverenitáshóhérok Brüsszelita Daláregyelete kap egy felhívást, hogy ugyan mutassák már meg tominak legféltettebb titkaikat, bátran elég a középső ujj távirati felmutatása, mert jóvanazúgy. S mert a hivatalt semmilyen eljárási szabály nem köti, egyben nem is jogosítja, tökéletesen elégséges, ha a vizsgált brigád gyengéden megírja, hogy áfkórsz, mondjuk 2069 február 30. napja 19:38 perckor fog ennek eleget tenni. Na und? De ha udvariasak akarunk lenni, idézhetjük Dolores Ibarurrit is: ̶ ̷c̷h̷u̷r̷r̷o̷s̷ ̷c̷o̷n̷ ̷c̷h̷o̷c̷o̷l̷a̷t̷e̷ ̷p̷o̷r̷ ̷f̷a̷v̷o̷r̷ ¡No pasarán!

Itt persze felsejlett bennem, hogy derék tákolmánybíráink valójában belső ellenállók, és ezzel a gyönyörű jogi hack-kel radírozták zéróra tomi lehető tevékenységét, valójában arra jutottam, hogy nekifutásból akartak reccsenteni egyet, csak nyele lett. Mert egy dolgot ne felejtsünk el: lesz ebben EU Bírósági határozat is, amiben a magyar AB tévelygései még indokként se hozhatóak fel (amint az közismert, csak Márki Zoltán nem tudja pedig már egyszer az orrát is beleverték), és az vélhetően nem fog ilyen szabados liberalizmussal viseltetni a törvénnyel szemben. Btw, valami régi bírótársa szólhatna Márkinak, Handónak, a többi exbíró Ab-tagnak, hogy srácok, EZÉRT nem jönnek az EU-s pénzek, ezért van, hogy a bírák, ügyészek bérrendezése nem történik meg, de a gyermekvédelemben is ezért van 400 betöltetlen álláshely (megyénként az 20...) és van 70-80%-os dolgozói fluktuáció egyes gyermekvédelmi intézményekben, ezért rohad az ország, igaz, tomi 5 millás fizuja a saját tisztánlátását vélhetően elhomályosítja.

Szóval véreim, papír van hogy a szuverenitásvédelmi törvény ún lex imperfecta, olyan jogszabály, amelyhez sem polgári jogi, sem büntetőjogi sem egyéb következmény, pláne szankció nem fűződik . Csak akkor... mi a toszra adunk tominak meg csicskáinak fizetést és olyan hivatali (!) Skoda Superbet, ami (szemben hivatalával) működik? Egy impotens hivatalhoz inkább egy bontóból visszavásárolt kockalada illene.

Szóval, majd mikor tomi ismét elkezd arcoskodni, nem az lesz a kérdés hogy el kell-e hajtani a véres hímivarsejtbe, hanem azon kell elgondolkodni, hogy ebben a mai Ab-határozatban sűrűsödik a rezsim cinizmusának, pökhendiségének, egyben szakmaiatlanságának s valódi működésképtelenségének kvinteszenciája, s ekkor azért érdemes lesz egy névsort készíteni (tomi ebben amúgy tapasztalt), hogy kik adták ehhez a jogi szörnyszülötthöz a nevüket, s ezt egy ún jelentés keretében közzé tenni. Megérdemlik.

– via diétás magyar múzsa / csire balázs

[csakazertis]

it takes all sorts to make the world

imádom ezt a kibaszott Mester utcát, egyszer tuti levideózom azt a 6 perc sétát a Thaly Kálmántól a körútig, mert mindig a Massive Attack videóklipjét juttatja eszembe, az Unfinished Sympathyt.

A tetovált kopasz csávó, aki beszáll a kabrió BMW-be.

A műszempillás fiatal cigány anyuka, a legcukibb copfos kislánnyal.

A szétcsúszott alkeszek barna cigicsikkekkel a szájukban.

A visszafogott indiai család a másik cuki kislánnyal, mindegyikük homlokán vékony szürke festékvonal.

A rasztás gyroszos, aki mindig mosolyog (most nem).

A Hellt ivó, cigiző munkások, akik mindig minden nőt megnéznek (szia, cica!)

A fekete, fülhallgatót viselő orvostanhallgatók.

A fájós lábú nénik, akik hazafelé baktatnak a cvekkerrel.

A hipszter bajuszos hamburgerezők-kézműves sörözők.

A thai kajáldát vezető csávó, akiről azt gyanítom, hogy valójában koreai.

A labdázó, serkenő bajuszos tinédzserek, akik valami Tik-Tok videót csinálnak éppen.

A magányos vagy csak senkihez sem tartozó dülöngélők, sörrel a kézben.

A csodálatos vörös lány, akivel egymásra mosolyogunk.

Meg én, aki megyek, én is a része vagyok.

[zeroz2ro]

Visszafogott, konzervatív, KESMA.

[son1cthehedgeh0g]

Néhány napja nem írtam neki, amennyire tudtam, elkerültem a vele való találkozást. Egyáltalán nem könnyű, de meg tudtam állni. Erre reggel jött egy megkésett szülinapi üdvözlet tőle, amit persze megköszöntem, majd délután egy ilyen üzi: készültem egy kis édes aprósággal, odaadhatom? Fuck, persze! Kaptam tőle egy kibaszott nagy üveg Nutellát, mert tudja, hogy élek-halok érte (és a Nutelláért is).

És persze tökéletes, mint mindig. A haja, a visszafogott sminkje, a hangja…. Ki is nyitom a kávé mellé a mogyorókrémet így reggel ötkor, bassza meg, egyszer élünk!

[lilcantina]

Hangok nem a fejemben otthon:

A harang, az a harang ami gyerekként is, most meditációs kétperc.

A harkály a ház előtt a fákon. Ahogy kopogtat, ahogy rikolt néha.

A szomszédok, ismerősök ahogy elsétálnak az ablak előtt.

A zörgő levelek ebben a korai kiszáradt levélhullásban.

A visszafogott prüszikék a szemközti házból, amire messengeren írunk hogy egészségedre.

Az örökölt nemszeretem függönyök zizegése ahogy szétfújja őket a kereszthuzat, mert itt szerencsére van olyan.

A szarvasbőgés éjszakánként, ahogy felhallatszik a berekből.

A kakasok hajnalban. Igen már hajnali háromkor, bár nem tudni mire fel.

A szélcsengő, amit már mi akasztottunk fel a kútra, ahogy kedvesen cseng.

A szomszéd kutya aki még nem szokta meg hogy lakott a ház, és néha ugat ha zörgök a fürdőben.

A zúgás ami megelőzi a biztosíték lecsapódást, mert a tíz amper semmire sem való.

A zörgés, amit a verebek csapnak a szomszéd ereszében miközben a kertben kávézunk reggel.

A csend, amiben mindezt meghalljuk, mert végre nem zúg a ház előtt éjjel nappal a forgalom.

A hang valahol a fejemben odabent, ami azt súgja - haza kellett jönnöm, hogy otthon legyek.

[megtudommagyarazni]

kijövés

Életemben kétszer ültem taxiban. Amíg ezt leírtam, belémnyilallt, hogy lófaszt, csak úgy látszik, hogy erősen szelektív a memóriám: 1978-ban a kerepesi úti Főtaxi (kockás) sofőrje voltam, 3 hónapig. Aztán megjött a levél, papíron, postával, hogy fölvettek a Hungarocamionhoz. 16 hónap garázsszolgálat után már mehettem is Iránba-Irakba, fasza volt, a háború kellős közepén, erről majd írok még, bár nem hiszem, hogy bárkit érdekel. Az első taxizásom még a 80-as években volt, már az első maszekok egyikénél voltam, gyűlölt és szeretett Opel Olympiám nem indult, így maradt a taxi. A sofőrnek be nem állt a szája, egész addig, míg megérkeztünk a 450-es Scaniához, 13,5-ös Schmitz póttal, és mondtam, hogy itt vagyunk. Az ember végre elhallgatott. De csak rövid időre. -Hová lesz a menet? -Csak ide, Zaragoza alsó. -és Főnök, nem volna egy kis nyugatnémet márkája? Átveszem. A második, és eddig utolsó, a dán határon volt, Flensburgban, ez már 2010-es évek. Lerakás közben leestem a pótról, szilánkos bokatörés. 10 perc múlva kint volt a rohamkocsi, 20 perc múlva a műtőasztalon feküdtem, büdösen, izzadtan. Megvolt minden, aminek meg kellett lennie, már csak Ulrike kérdéseire kellett válaszolnom, hogy milyen színű gipszet szeretnék? Volt pink, tengerészkék, lazacszínű, erdőzöld, óceánhab-fehér, almapiros. Egy visszafogott éjkéket választottam, aminek a csodájára jártak aztán az érdi rendelőintézet sebészei, mikor 4 hét múlva leflexezték rólam. Taxi ki a vasúthoz. Aztán volt egy vonatozás haza, 2 nap, amiből fél nap volt a német szakasz, a többi a cseh, szlovák, magyar. Azonban a Battyhányi téri droszton a nyári melegben nyitott ablakokkal ülő taxisok illata még mindig az orromban van, az egymásra szervül 10-15 wunderbaum, volt ott kókuszos, fenyős, málnás meg a faszom tudja milyenes.

Ezt csak azért, hogy ne csupa böjtecsabás meg orbános szar legyen a desen

[drakvuf]

A Kísértés 15: Úgy ölelj, hogy érezd

Még mindig tart a Tábortűz ceremónia utáni szomorkás partizgatás.

Noel sajnáltatja magát. Azt mondja azért kellett megcsalnia Dorinát, mert a lány csúnyán viselkedett.

Dusán is a szokásos vetítésekben van. Azt magyarázza éppen a lányoknak, hogy nem zavarná, ha Máté elvinné egy körre a barátnőjét. Niki és Barbi szembesíti azzal, hogy már megint kamuzik, de faszikám tovább hajtogatja, hogy ő bizony semmi rosszat nem csinált és nem érdemli meg, ami vele történik. Állítása szerint különösen vigyázott arra, hogy ne bántsa meg Brigit. A lány viszont...

Aztán azt mondja büszke magára, amiért nem hordta el mindennek a menyasszonyát. A TV2 vágói megint megdolgoztak a pénzükért és bevágják, ahogy korábban lekurvázta a barátnőjét. Niki megunja a loopolás��t és otthagyja csávókámat, hadd magyarázzon magában.

Kezd ellaposodni a buli, ezért Natali a szokásos játékkal dobja fel a partit. Mindenkinek pörgetnie kell egyet és válaszolni egy kérdésre. Ati: kivel smárolnál? Odabólint Nikinek. Házasság? Az is Niki.

Niki: kivel dugnál? Atival, a személyisége miatt.

Noel: ki böki a csőrödet a villában? Angi Barbi: én még soha... Nem hármasoztam Natali: én még soha... Nincs olyan, amit ne csinált volna

Dusán: mit bánsz? Azt hogy eddig visszafogott voltam.

Tina: kivel dugnál? Noellel

Aztán a fiúknak táncikálni kell. Kezdésként Lóri táncol Cynthiának.

Amitől Anna egyből féltékenykedni kezd. Aztán Noel ejt egy szexi táncot Natalinak.

Amitől Nati is természetesen féltékeny lesz.

A buli után beindul az after Noel szobájában. Folytatódnak a következő ceremónián majd kurva rosszul mutató játékok.

Eda: lehelj egy csókot Dusán bármelyik testrészére.

A lány megjegyzi a kamerának, hogy a fiú nem húzódik el tőle. Itt bizony félrelépés lesz.

Noel: ugyanez a feladat Tinával. A fiú a lány bimbijét célozza meg. Aztán a lába közé is bekukkant.

Végül Dusán ráveszi Edát és Tinát, hogy smároljanak.

Az afterparty után végre nyugovóra térnek a fiatalok.

Noelnél nem csak Tina alszik, hanem Natali is a kanapén.

Dusánnál Eda hajtja álomra a fejét, de a fiúnak hirtelen eszébe jut, hogy van barátnője és megijed a következményektől.

Ezért először a kanapén, aztán a földön alszik a srác. Végül nagy nehezen bebújik a lány mellé az ágyba. Másnap Dusán azt mondja nagyon jól esett neki, hogy Eda mellett aludhatott, de nem történt semmi.

A lány is beszámol a többi kísértőnek a fejleményekről. Niki szerint most már simán félreléphetne a srác. Tina is mesél a tegnapi éjszakáról. Őt kicsit offolta, hogy Natali is ott rontotta a levegőt Noelnél.

Nati akkora szendót reggelizik, mint a feje. Abszolút enném én is, nem tudom mi lehet az. Azt fejtegeti közben Annának, hogy Noel túl sokat volt vidéken és nem fejlődött ki az agya. A szépségkirálynő rákérdez, hogy akkor most végre elengedi a faszit? El - hazudja a lány.

Megszólal a gong. Kasza Tibi üdvözli az egybegyűlteket és biztosítja őket, hogy nem fog énekelni. Miután mindenki megnyugodott bejelenti, hogy randira mehetnek a versenyzők egy tetszőleges kísértővel.

Noel gondban van. Nem tudja, hogy a 320-ast (Tinát) vagy a 700-ast (Natalit) válassza. Végül a nagyobbal megy. Dusán mindenkit meglep és a személyi edzőt, Barbit hívja randira. Lóri Edát viszi, mert kapott tőle egy jelet. Ati Nikit hívja, mert bejön neki.

Nati azt hazudja, hogy örül, hogy senki nem viszi randira. Eda felkérdezi Dusánt, amiért nem őt vitte. A fiú azt mondja most mással beszélgetne. Aztán egy kurva hosszú monológba kezd, aminek se füle, se farka.

Eda minden akaraterejét beveti, hogy ne aludjon el a véget nem érő pofázás közben. Nem kap elég pénzt ezért. Azt mondja a srác össze van zavarodva. Anna berágott Lórira, amiért nem őt hívta randira és ezt látványosan érezteti is a faszival. Konkrétan megmondja neki, hogy innentől tiltás-törlés van.

Lóri azt mondja a kamerának, hogy irritálja már Anna, mert még mindig egy kislány, bezzeg ő egy érett, felnőtt férfi. Noel szerint a szépségkirálynő kicsit túlgondolta a dolgot. Anna idegességében már kiabálni kezd. Harapni lehet a feszültséget a levegőben. Akkorát lehetne harapni belőle, mint Nati szendvicséből. Éhes vagyok, na.

Brigi még mindig teljesen kivan a ceremóniától. Toncsi megjegyzi a lánynak, hogy látja nem kamuzott, amikor azt mondta semmi önbizalma sincs.

A srácok próbálják vigasztalni a lányt, hogy a villában mindenki neki udvarol, igazán értékelhetné többre magát. Máté bízik benne, hogy a lány végre belátja, nincs értelme már a kapcsolatának. Brigi azt mondja a kamerának, hogy nem tudja még, hogy fogja ezt bírni, de végigcsinálja.

Zotya Dorinát vigasztalja. Tudja, hogy rosszul érinti a lányt, hogy egy másik nővel látta dugni a fasziját. Dorina azt mondja a kamerának cuki a faszi, de érzi, hogy kicsit örül a szitunak.

Márk a világ legprolibb pólójában próbálja fúrni Inge fasziját, Lórit. Úgy próbál hatni a lányra, hogy megkérdezi mit fog gondolni az anyja, ha meglátja, hogy így viselkedik vele a csávója. Inge azt mondja, hogy furcsa neki is, de a videók megnézése után alig várta, hogy visszajöhessen a fiúkákhoz, mert teljesen mást kap tőlük, mint a faszijától.

Zotya meglepetést hagyott Dorina ágyában. Beleszart Készített egy kis szívecskét virágszirmokból, mert tudta, hogy összetört szívvel tér vissza a ceremóniáról. Aztán végignézi, ahogy a nő zuhanyozik.

Utána meg Dorina kukkolja Zotyát a víz alatt. Aztán az ágyban úgy bújnak össze, ahogy az Istennek nem tetszik.

Brigi szíve is össze van törve, de szerencsére Máté mindig ott van, ha szüksége van rá.

A lány azt mondja, hogy örül, hogy a fiúra mindig számíthat, de természetesen semmi nem történt kettőjük között. Végül Ingénél aludt.

Inge elpanaszolja Briginek is, hogy fáj neki, ahogy a kísértőkkel beszél a faszija.

Másnap Dorina fogja a fejét. Nem tudja, hogy ezt a szex előtt kell bejátszani, nem utána.

Zotya is látja a lányon, hogy mintha bánná az éjszakát.

Brigit Máté ébreszti reggel. Arról érdeklődik, hogy aludt a lány. Szarul.

A fiú azt mondja, hogy ő is szeretne már itt aludni, viszont a lány továbbra is ellenáll. Vigaszul megmutatja a személyi edzőnek, milyen pózban feszítették keresztre a Megváltót.

Dorina bizonytalan még Zotyával kapcsolatban. Úgy érzi túl gyorsan haladnak a kapcsolatukkal. Máté azt javasolja neki, hogy ossza meg a gondolatait a prolinyomozóval. Lehet ő is így érez és örül, ha a lány kimondja.

Megfogadja a tanácsát és félrehívja Zotyát egy kis beszélgetésre. A férfi megijed, mert már össze van pakolva a cucca. A lány egy kis teret kér tőle, mert szerinte nincs értelme egyik kapcsolatból a másikba ugrania.

A férfi megérti a nőt és egyetért a döntésével. Őszintén meglepődtem. Lehet Zotya mégsem annyira sötét, mint gondoltam.

Megszólal a gong. Randikára fel!

Inge két embert vinne, de végül Jérémyt választja, Norbit itthon hagyja. Toncsi Márkot hívja, mert jól érzi magát vele. Dorina nem meglepő módon Zotyát kéri fel egy táncra. Brigi is visszatér a gyökerekhez és Mátét hívja.

A hátrahagyottak konspirálni kezdenek. Dávid lezsírozza a többiekkel, hogy elhívják a lányokat egy kis piknikre a randijuk előtt. A hölgyek elfogadják a meghívást és el vannak ájulva a terítéktől. Inge azt mondja az elején örült a programnak, de hamar jött a fekete leves. Mivel a fiúkák ezt az alkalmat arra használják, hogy felkérdezzék a lányokat, miért nem őket hívták el randira. A vendégek kínosan magyarázzák, miért nem akarnak időt tölteni a srácokkal.

Borzalmasan kellemetlen perceket élünk át. Dávid azt mondja élete legrosszabb randiját sikerült összehoznia. Végül Briginek lesz először elege a számonkérésből és követik a többiek is.

Köszönjük, hogy eljöttetek - hazudják a fiúkák. Dávidnak mindig olyan kurva jó ötletei vannak. Megérdemlik a többiek ezt, amiért hallgattak rá.

[retisonic]

22. Shame- Food For Worms

Az első Shame lemezt rengetget hallgattam. Mondanám, hogy rongyosra, de sajnos a streaming korában már ez is elveszett. De amúgy tényleg, iszonyú nagy kedvenc volt az a lemez, meg még mindig az igazából. Most ezzel lehet hülyeséget mondok, de vállalom, hogy emlékeim szerint ők voltak az egyik úttörői a nagy poszt-punk revivalnek, de nem ez fogott meg bennük, mert az, hogy poszt-punk nem feltétlenül hívószó nálam, hanem az, hogy az egyértelmű Fall hatások mellett felfedezni véltem ilyen Dischord Records hatásokat is. Az meg csak hab volt tortán, hogy olyan társadalmi és politikai kérdéseket feszegettek a szövegekben, amik szerintem is elég fontosak, szóval még ebben is hasonlítottak az általam imádott washingtoni harDCore zenekarokra. Nem sokkal a lemez megjelenése után láthattam volna őket Bécsben egy kis helyen, meg is volt a jegy, de egy héttel a koncert előtt lemondták, mert hogy a koncert napján Jools Holland legendás műsorában léptek fel inkább. Ott azért eléggé megorroltam rájuk. Ennyit a nagy lázadásról, fütyül egyet a brit közszolgálati, és már bokáznak is, a rajongók meg le vannak szarva! Ráadásul akkoriban az énekes arc még egész visszafogott volt, mert most már nekem nem kicsit too much. Kb már így default, hogy állandóan félmeztelen, pedig no offense, semmi cink, de én ezt a pohos felső testet nem mutogatnám! Szerintem a mondanivaló meg a dühös üzenetek pólóban is átjönnének. Na mindegy, nem vagyunk egyformák. Lehet hogy ilyenek miatt, de inkább azért, mert kurvára magasan volt a léc az első lemezzel, nekem a második lemez annyira nem jött be. A kritika amúgy szerette mondván, hogy még dühösebbek lettek meg még kísérletezgetősebbek, ami igaz is, de ezzel pont elvesztek a jó dalok, amivel tele volt az első lemez.

Kicsit le is tettem erről a zenekarról, szóval mérsékelten voltam lelkes, amikor az első kislemezt kiadták az új lemezről. Nem segített az sem, hogy a Six-Pack folytatta ezt a kísérletezős vonalat, úgyhogy nem voltak nagy reményeim az albummal kapcsolatban, de hát itt jött be, hogy mennyire fontos egy jó nyitódal! Most már nem tudom hány éve, de pénteken vannak a lemezmegjelenések (régen hétfőn voltak), és én minden péntek reggel 6-ra megyek a Hármashatár hegyre futni, és ehhez 4:40-kor kell kelni. Ez pont olyan szar, aminek hangzik. Mármint nem a futás, hanem a felkelés. A legtöbb péntek hajnalon egy-egy új lemez megjelenése tartja bennem a lelket, így volt ez a Shame lemezzel is. Gondoltam, lássuk, a hajnali kelésnél nem lehet szarabb, és hát nem is volt szarabb, sőt a nyitószám annyira jó volt, és annyira fellelkesített, hogy az azt követő Six-Pack itt már kifejezetten tetszett, és ez így ment végig az egész lemezen, és mivel a második legjobb szám szerintem a zárószám, így úgy fejeztem be, hogy ezt újból meg kell hallgatnom! Elég ügyes húzás! Amúgy az album nem visszatérés az általam imádott első a lemezhez, hanem a másodikon elővezetett zenei világ sokkal jobban előadva, szóval itt is vannak új területek, amik eddig nem voltak, meg itt is van düh meg méreg, de valahogy sikerült ezt úgy megoldani, hogy emlékszem is a dalokra. Lehet, hogy ezt már csak én mesélem be magamnak, de ez már nem is Dischord stílus sokszor, hanem egy kommerszebb, felhasználóbarátabb My War éra Black Flag. Így vagy úgy, kellemes meglepetés ez a lemez, de azért továbbra is a Songs Of Praise marad nekem a Shame lemez. Kb 1 hónapja felléptek itt Budapesten, de nem mentem, mert másnap reggel futás volt hajnalban a hegyen. Ahhoz, hogy ezt skippeljem, még egy ennél is sokkal jobb lemez kell.

Kedvenc számok: Fingers Of Steel, Addearall, All The People