#szép nő

[ajtostolahazba]

Ezt most kiírom magamból, mert szarul vagyok és mivel senkit nem akarok terhelni a szarjaimmal, leírom ide, elvégre ez az én blogom vagy mi.

Az elmúlt egy év életem legrosszabb, legnehezebb, de egyben legszebb éve is volt. Kezdődött tavaly augusztusban a lányom válásával, ami engem jobban megviselt, mint őt, mert kurva nehéz volt kussban, a pálya széléről végig asszisztálni. Mert ez az ő élete, az ő döntésük, ők voltak benne, nekem az a dolgom, hogy elfogadjam, támogassam. Erre egy hétre szakadt meg az a 20+ éves barátság, amit azóta sem tudok hova tenni, de elfogadtam. Kurvára meggyászoltam, rengeteg munkám van benne. És októberben jött apu... Egy életmentő műtét, majd egy diagnózis, amit senki nem akar hallani soha. A karácsonyi covid majdnem elvitte, de összekapartuk, elkezdtük a kemót. Jól ment. Jól volt. Májusban voltak nálam utoljára. Az a nap olyan szép volt! Rengeteget beszélgettünk, nevettünk, olyan önfeledt volt, olyan boldogok voltak itt! Akkurátusan fotózok mindent, minden alkalommal megörökítem a pillanatot. Annak a napnak a képe itt van kint. Úgy van bennem, meg ha most árnyeka is önmagának. Eleinte magamnak se mertem bevallani, de dokumentálni akartam mindent... Nem tudom mikor leszek abban az állapotban lelkileg, hogy egyszer sorba szedjem, időrendben..nem merem még, nem akarom. Egy hullámvasút ez az év, 3 hetes etapokban számolunk, mert 3 hetente kap új kezelést. Én viszem. Ritkán a tesóm is, de ő valahogy távol akarta tudni ettől magát, amiért haragudtam előbb, ma már megértem. És valahol hálás vagyok, mert 3 hetente olyan mély és intenzív volt a kapcsolatom apával, mint előtte soha. Mindent megbeszéltünk. Tényleg mindent. Nem volt semmi tabu. A legjobb barátom lett, a cinkostársam. Mindent kimondtam. Hogy mennyire szeretem, hogy milyen nehéz lesz, ha majd nem lesz, és azt is, hogy ha úgy érzi belefáradt, és nem bírja tovább, akármilyen nehéz is, az ő döntése és tiszteletben tartom. Miattam ne csinálja, ha ő maga már elfáradt.

Tegnap hazamentünk. Apa napok óta csak alszik, csont és bőr, iszonyat gyenge. Az étvágya hullámzó, de az elméje penge. Tegnap egész nap ébren volt. Kibotorkált segítséggel a konyhába, amikor ettünk, délután a lábtartós fotelben ült végig. Amikor anyuval meg a tesómmal kimentünk a temetőbe, ő Gwendivel maradt. Beszélgettek, nevettek.. Aztán este sikerült belediktálni meg egy szelet vajas kenyeret, szőlővel, dinnyével. Mielőtt elindultunk a temetőbe, bementem hozzá, hogy apa, indulunk, Gwendi itt lesz, sietünk. Jó legyél, rosszat ne halljak!😊 és megöleltem azt a törékeny testet és azt kérdezte: miért vagy hozzám ilyen jó?-mert szeretlek apa. Nagyon szeretlek! És este beszélgettünk és boldog volt. Fáradt, de nagyon boldog.

Ma sokkal gyengébb volt. Nyugtatom magam azzal, hogy elfáradt tegnap , hogy sok volt neki ( mert tényleg sok volt), de amikor anya azt mondta ma, hogy mondott valamit, teljesen elvesztettem a nyugodt kontrollt. "Olyan szép ősz van. Sétálok egyet".. Nem tud járni már...

Halálra vagyok remülve. Rettegek, hogy mikor csörren meg a telefon, mikor ér véget végérvényesen a gyerekkorom. De hátha csak túlreagálom. Mert minden pillanata tiszta, olyan okos és művelt, és a teste ugyan lassú, de az agya most is vág.

Szóval itt tartunk most. Mindeközben nyilván beletenyerelt az életembe egy betegség is, de valaki azt mondta, a sok keserűség miatt nem véletlenül lettem epebajos...nem tudom. Itt ez a látszólag erős és rendíthetetlen nő, aki vagyok, és kurvára félek. Minden nap ajándék, de még annyira szeretnék egy kis időt!

Az apukámmal...:(

[drakvuf]

Házasság első látásra II/1: Hasonmásverseny

Sajnos a tavalyi évadot nem néztem, mert kicsit kiégtem a hogyvoltok írásában, de idén kifejezetten szükségem volt még rá, hogy valami kicsit lekössön ezekben a nehéz időkben.

A műsor koncepciója nagyon egyszerű. Kiválogatnak 12 reménytelen szinglit és összeházasítják őket olyan emberekkel, akikkel még soha életükben nem találkoztak. Mi baj lehet?

A párokat három szakértő állítja össze tudományos módszerekkel. Tehát vibe alapján.

Első szakértőnk Melinda, akiről először is azt kell tudni, hogy bármikor felhívhatna. Szerinte akkor működik egy kapcsolat, ha mindkét fél dolgozik magán. Ebbe nem is lehet belekötni.

Második pszichológusunk, a mezőkovácsházi Vincent Cavanagh hasonmásverseny döntőse, Viktor. A Fidesz kompatibilis pszichológus szerint azért van ma annyi szingli, mert nem tiszteljük a hagyományokat és ebből egyenesen származik a magányosság.

Utolsó "szakértőnk" András, aki magára íróként és párkapcsolati coachként hivatkozik. Tehát egy kókler. Ő is elmondja az ars poeticáját, de mivel coach, ezért nem érdemel figyelmet.

Vincent meg is jegyzi, hogy kurva kíváncsi lesz mit tud hozzátenni a válogatáshoz úgy, hogy semmihez se ért.

Az első férfi akit kiválasztanak, Miki a vállalkozó és a mezőhegyesi Zámbó Krisztián hasonmásverseny 13. helyezettje.

Azt mondja tisztában van azzal, hogy a sok edzés miatt jól néz ki és tudja milyen hatással van ezzel a nőkre. Szerinte sokan felszínesnek gondolják megnyerő külseje miatt, de természetesen egy érző lélek van a macsó álarc mögött.

Egy éve szingli és mivel sokat csalódott, már nem hisz úgy a szerelemben, mint régen. Mindenesetre bízik benne, hogy megtalálja a műsorban az igazit.

Kiválasztják neki a megfelelő párt Ramóna személyében. Ő is vállalkozó és van egy 8 éves lánya, Norina. Vincent megkérdezi mikor volt utoljára gyenge nő. Rami azt mondja, hogy ő szívesen lenne bármikor, ha találna egy faszit, aki nem papucs.

Felmerül a kérdés a szakik között, hogy hogy fogja kezelni a gyereket Miki, de Vincent szerint nem lesz gond.

Rami elmeséli otthon, hogy hozzámegy egy random faszihoz, ami nem vált ki valami nagy lelkesedést a családból.

Ez meglepi a nőt, mert szerinte támogatniuk kellene ebben a racionális döntésben. Azzal érvel Rami, hogy neki nem sikerült rendes férfit találnia, de most szakértők döntenek helyette.

Pálinkával próbálja oldani az otthoni feszkót, majd miután beittak, szaladnak esküvői ruhát próbálni. Anyu le akarja beszélni a Ramit az egészről, de már aláírta a nő a szerződést.

Miután sikerül kiválasztani a rucit folytatják az ivást.

Miki is közli a jó hírt a családdal és a barátaival. Ők jobban fogadják, mert csak kinevetik.

Melinda, az unokatestvére szerint a leendő feleségnek fel kell kötnie a gatyát, mert nem lesz egyszerű dolga a wishes Zámbó Krisztiánnal.

Ezután a férfi is rohan ruhát próbálni. Miközben bazári majomnak öltöztetik elárulja nekünk, hogy ha szép nőt lát, egyből csapni kezdi neki a szelet.

Éppen ezért öltözködés közben ráhajt a butikos nőre. Miki barátja, Brunó szerint elég tré ez a viselkedés, házasság után pedig elfogadhatatlan lesz.

Mindeközben szakértőink összeállítják a második párt.

Elsőként Szabit, a vállalkozót és a kaszaperi Jeremy Fragrance hasonmásverseny utolsó előtti helyezettjét húzzák elő a kalapból. A férfi nagyon sokat foglalkozik a külsejével és a biznisszel. Állítása szerint bármit el tud adni, ami a kezébe kerül. Főleg parfümöket. Mindene megvan, kivéve a szerelmet. 26 évig volt házas és 3 gyereke van. Saját bevallása szerint kontrollmániás és arra vágyik, hogy ��nmagáért szeressék.

Ezek az információk alapján kiválasztják neki Juditot, a sminkest. A nő azt mondja magáról, hogy hirtelen haragú és sokszor meggondolatlan. Elismeri, hogy nem egyszerű személyiség. Van egy 15 éves gyereke.

Nagy trauma volt az életében, amikor a volt férje megcsalta és ezért a leendő gyereküket elvetette. Nehezen bízik ezután másokban.

Vincent nagyon kíváncsi rá, hogy hogy fogja kezelni Jeremy Fregrensz Judit impulzusait. Melinda szerint azért működhet ez a kapcsolat, mert mindketten sikeresek, de még nem élvezték ki az életet.

Judit közli is a jó hírt az anyjával, aki nem meglepő módon nem lelkesedik azért, hogy egy random faszihoz hozzámegy a lánya. Azt mondja ő bármire képes a gyerekéért és le fogja vágni Jeremy faszát, ha megbántja. Hamár Szabi szóbakerült, ő is bejelenti az anyukájának a nagy hírt.

Ő nagyon lelkesen fogadja a hírt. Bár azt mondja mindent megtenne a fia boldogságáért az esküvőre baszik elmenni.

Folytatódik a készülődés az esküvőre. Jeremy Fregrensz Londonból hozatott öltönyt, de ettől függetlenül neki is meg kell jelennie a szponzor butikjában.

Ruhapróba közben elmondja, hogy olyan nő kell neki, aki megköti a nyakkendőjét, mert sajnos ő nem tudja. Szerinte el fog ájulni tőle a menyasszonya, olyan jól néz ki.

Judit ruhapróba közben többször megjegyzi, hogy le kéne fogynia, de Klárika, a barátnője szerint, aki szereti, így is szeretni fogja.

Úgy érzi, kicsit megszaladt a dekoltázs, de majd eltakarja a hajával. Mindeközben Ramiéknál nagy a pánik. Megkérdezi a családot nem lehet-e visszacsinálni ezt az egészet, de emlékeztetik rá, hogy már aláírta a szerződést.

Anyu sír, pedig még nem is látta milyen faszit ástak elő a lányának. Rami elárulja nekünk, hogy nem így képzelte az álomesküvőjét. Nagy lagzit szeretett volna, meg lovashintót, de a csíra TV2 nem adott ekkora keretet a nagy napra. Anyu továbbra is sír. Apu azt mondja büszke a lányára, pedig nem érdemli meg.

Miki alkoholba fojtja az izgalmát. Kiderül, hogy az anyukája nem teszi tiszteletét az esküvőn. Nem akar szerepelni.

A haverjai viszont annál inkább. A kopaszodás a legnagyobb átok, ami egy férfit sújthat.

Judit is már az esküvőre készül. Akasztják a hóhért. Sminkelik a sminkest.

A kollégája arról faggatja, hogy milyen külsejű férfit szeretne nyerni a lottón, de a nő azt hazudja, hogy csak a lelke a fontos. Azért nekünk elárulja, hogy ha nem jön be neki a leendő férje, akkor nemhogy nászéjszaka, de még esküvő se lesz.

Optimistán indulnak az esküvőre, Klári tanácsára nem vesz fel bugyit. Elárulja nekünk, hogy azért pakolja ki az árut, mert ez most egy extrém helyzet és gyorsan kell megfognia a vőlegényt.

Túl kicsi a csöcsöm. Na nem baj, veszek nagyobbat! - mondja Judit, miközben szembesít azzal a kellemetlen ténnyel, hogy végezetül én is csak egy férfi vagyok. Jeremyt Lóri, a feltűnően fiatal barátja készíti a nagy eseményre.

A gyerek meglepődik, hogy az öregember most is csak a külsejével foglalkozik. Szabi azért elárulja, hogy bízik benne, hogy rátalál az igazi, mert akkor végre nem csak önmagába lesz szerelmes.

Barátai kifaggatják, hogy képzeli el leendő párját külsőre. - Nő legyen. - Szereted a nagy melleket? Szereti, meg a nagy feneket is, de bölcsen megjegyzi, hogy egy rövidhajú nő is tud nagyon szexelni.

Eljön a nagy nap és Szabi elsőként érkezik az esküvő helyszínére. Judit családja pozitívan fogadja a férfit. Egy nő azért megjegyzi, hogy kicsit megszaladt a botox. Elindul egy kis kérdezz-felelek. Jeremy biztosítja az egybegyűlteket, hogy tiszták a szándékai.

Megérkezik Judit, aki messziről jól felméri faszikámat. Egyből megjegyzi, hogy a haját le kell majd vágni. Elkezdődik a ceremónia és amikor felteszik neki a nagy kérdést Szabi egy határozott igent mond. Judit viszont habozik.

Kis gondolkodás után viszont ő is igent mond. Nekünk elárulja, hogy azért hezitált, mert Jeremy nem hozta a családját és attól tart, hogy csak a szereplésért van itt. Mindenesetre ad neki egy esélyt.

Miután kimondták az igent egy gyors fényképezkedés jön. Judit megkérdezi a férfit, hogy hol a családja. Szabi elárulja, hogy az anyukája Debrecenben van és azért nem jött, mert nem akart szerepelni. Elcsattan egy csókszi. Judit bevallja nekünk, hogy kicsit gyors neki a tempó és nem lesz ma még itt semmi akció.

Kapcsolunk Rami és Miki esküvőjére. Itt is jól felméri egymást a két család, mielőtt megérkeznek a fiatalok.

Wishes Zámbó Krisztián a helyszínre tartva bevallja, hogy a nagy izgalomba összefosta a kocsit. Egy kis whyskycskével próbálja oldani a feszkót.

Leendő felesége is hasonló problémákkal küzd. Ő nem csak azért aggódik, hogy esetleg nem fog neki tetszeni a faszi, hanem azért is, hogy a lánya mit fog szólni hozzá. Kiváló kérdés. Kapcsoljuk is az esküvő helyszínét, ahol Norina éppen kifejti a véleményét a vőlegényről.

Rami anyósa viszont teljesen rágerjedt Mikire. Megkérdezi tőle van-e már gyereke. Nincs. A férfi visszakérdez, hogy a lányának van-e. Van. Ez látványosan nem tetszik a wishes Zámbó Krisztiánnak. Rami családja morgolódik. Miki családja együttérez a férfivel.

A leendő anyós megjegyzi neki, hogy még visszaléphet...

[tuuszferi]

Egészségtelen viszonyom a nőkhöz

Tegnap kaptam a munkahelyemen két koncertjegyet jövőhétre. A nővéremmel fogok menni, de szép gondolatfolyamot ébresztett bennem a dolog.

Először is beugrott anyám és családom többi tagjának erős kritizáló hangja, "Dehát nincs olyan lány akit elhívj? A munkahelyeden senki OLYAN nincsen? Komolyan a nővéreddel fogsz menni?" (ezeket így hogy elmúltam 30 természetesen már nem mondják ki hangosan, de a huszas éveim alatt hallottam őket eleget...)

Úgyhogy belső kritikus hangom hatására elind��tottam egy gondolatkísérletet, hogy egy random félig ismerős kolléganőmet elhívnám a koncertre. És egyetlen szó ugrott be: az adott nő biztosan HÁLÁTLAN lenne... mint anyám, aki MINDENT is elvárt apámtól de SEMMIT nem adott neki cserébe, csak kritizálást meg basztatást. Pontosan ez a kép ugrott be, elviszem a lányt a koncertre, tegyük fel tetszik neki jól érzi magát, aztán majd azt sem fogja megengedni hogy megcsókoljam. Hálátlan lesz majd. Ami persze nem igaz. Én nem fogom merni megcsókolni, mert mi van ha maga a koncert és a velem eltöltött idő túl kevés, túl gyenge? Mi van ha egy ilyen menő koncertre elvinni egy lányt túl sok első randinak, és azt fogja érezni hogy valamit adnia KELL cserébe, amit én semmi esetre sem erőltetnék rá? A biztonsági játék az, hogy meg sem próbálom megcsókolni, és őt okolom azért mert hálátlan lesz hogy koncertre vittem.

Ettől függetlenül biztosan jól fogom érezni magam egy random csaj helyett a tesómmal. Azthiszem ezt a dolgot egy kicsit túlgondoltam... és egy kicsit pozitívabban kellene tekintenem a jövőre, nem pedig a "Hogyan nem fog sikerülni?" szenáriókat végtelenítve a fejemben...

[mirabellomonferrato]

A vénasszonyok azok vénasszonyok

Felöltöttem a legszebb diszkrét sminkemet, egy normális felsőt hosszú szoknyával, megfésülködtem, szóval talpig úrinőnek öltöztem és becsattogtam a Mirabelloi önkormányzatba. De előtte összeírtam a kérdéseimet. Lefordítottam olaszra, a szöveget szépen lemásoltam egy papírra (3 A/5 oldal lett :D) fogtam a dokumentumokat és elindultam a harcba. Mosolyogva fogadtak majd amikor elolvasták a papírt, az egyik nő megkérdezte, hogy beszélek-e olaszul. A papírra oda volt írva, hogy nem beszélek olaszul. Az is oda volt írva, hogy szeretnék egy e-mail címet, ahova elküldhetem a kérdéseimet (adó, szemétszállítás, hulladékkezelés, stb) mert azt le tudom fordítani. Erre elkezdett olaszul hadarni, hogy ha nem beszélek olaszul, akkor milyen nyelven akarom, hogy válaszoljon? Angolul se beszéltek (én se nagyon, de amikor muszáj, megértetem magam), úgyhogy az egyik nagyon dühösen otthagyott. A fordítóprogramot a másik se ismerte, még a nevét se, de annak végül legalább azt el tudtam magyarázni, hogy adjon egy e-mail címet. Megmondom őszintén, rohadt szarul éreztem magam utána. Eddig mindenki kedves volt, készséges, tényleg azt hittem, hogy pont egy ilyen picsányi hivatalban, amikor az az első kérdésem, hogy mennyi helyi adót kell fizetni, itt pláne segítőkészek lesznek. De nem. Én amúgy magasról leszarom, hogy ők mik lesznek, majd 10 év alatt megszoknak, nekem nem kell, hogy szeressenek. Én úgyis mosolygok mindenkire, majd megtörnek. :)

A házban kicsit véstünk, most főleg B. Én meg rohangáltam le-föl. Van egy listám a házzal kapcsolatban. Most azokon megyek végig amikor ott vagyok. Hol megy az ez meg az? Megnézem. Lefotózom. Hol van az akármi. Megnézem, lefotózom. Stb, stb. Mindenről fotókat csinálok, mert az egész felújítástervezést Magyarországon fogom csinálni és nem tudok átszaladgálni Mirabelloba megnézni ezeket. A homlokzat nem attól a csőtől ázik, amit gondoltunk. Ez a víz rész annyira bonyolulttá vált és annyit beszélgettünk róla, hogy már erőm sincs leírni. Olasz megoldást ajánlottam, hagyjuk a picsába. Verjük le a vakolatot, vakoljuk újra, majd 5-10 év múlva meglátjuk mi lett. Szóval odázzuk el a problémát. Plusz, hátha a bejövő vízcső áthelyezése majd megoldja a dolgot. Holnap maradunk pihenni a szálláson, mert elfáradtam, lehangol az eső is (egy hete esik), a többiek is, hogy az összes kétségüket rámzúdítják, mintha nem lenne elég a saját összes kétségem. Nyugtatgatom meg bíztatom őket. Elintézem. Kitalálom. Meglesz. Meg tudom csinálni. Azt is. Majd megnézem. Megkérdezem. utánajárok. Igen, beköttetem. stb, stb. Az a szerencsém, hogy engem meg a tumblisok bíztatnak, mert különben szarrá törnék a problémázásuktól. Hétfőn még egy utolsó vésés (egy vízvezeték folytatását meg kell keresnünk) azrán egy utolsó szemle, videó, aztán kedden hazaindulunk. Akartunk még menni Torinoba, de esőben nem jó semmise, Torino meg itt lesz tavasszal is meg tovább. :)

Szeretem ezt a házat. Amikor senki nincs a közelemben, szoktam neki beszélni. Muszáj bolondnak lenni. Attól ízesebb az élet.

Fotó egy nagyon szép vízszintesen menő esővízelvezető cső belsejéről, ami TALÁN el van törve? Ha el van törve, áztathatja-e ez a házat? (Olaszországban az esővizet többnyire bevezetik a csatornákba, nem úgy mint nálunk, hogy csak dől ki a földre. Ez a cső a homlokzat előtt folyik bele egy kicsike derítőbe és onnan folyik tovább. A derítőből fotóztam be a csőbe)

[csacskamacskamocska]

Picike pride – hetero szívvel

Beszélgetünk..., a pasasról, akit 27 év házasság után a felesége rajtakapta egy másik pasival és váltak, a pasas szerette volna maga elmondani a felnőtt lányának a válás okát. A lány reakciója: nagyon örül, mert már egy ideje szerette volna bevallani, hogy leszbikus. Szélsőjobbos, mihazánkos család, a családfő megátalkodott homofób. És meleg a négyből két gyerek, és végül csak kiderül, hogy az apa is. A gyerekek és az anya felszabadulnak, az apa meghasonlik. A fiú, aki évekig járt terápiára a szorongásaival és fóbiáival, aztán miután leérettségizett, a 18. születésnapját követően kiállt, hogy apa, anya, meleg vagyok! A szülők pedig: oké, de mi eddig is tudtuk. Kérsz még egy szelet sütit? Az anya, akinek a gyereke még nem coming outolt a család felé, ezért a nő eljár rendezvényekre, pridera, hogy a tevékenykedéséről lehessen beszélgetni, így puhítsa a környezetét, előkészítse a terepet. 50+ os férfi, aki magányosan élve megvárta amíg meghalnak a szülei, hogy a kis faluban ahol éltek, a szülőknek ne kelljen megküzdenie az ő másságával és csak utána kezdte keresni a kapcsolódásokat. Szülők, aki kiállnak a gyerekükért akár a családdal szemben is. Őket csak együtt lehet megtagadni. És a család végül elfogadja, hogy a fiú unokájuk mostantól lány unoka. És az a csodás nő, aki annyira nem tudott mit kezdeni a rászakadt hírrel és magánnyal, hogy inkább egy egész csoportot szervezett a hozzá hasonló szülőknek, hogy minden gyerek kaphasson egy szülői ölelést, aki a sajátjától nem kaphatott. És sztorik, sztorik, drámaiak, gyönyörűek, szívszorítóak sokszor, én a végén már szétkönnyeztem a sminkemet.

Mennyi fájdalom körbe-körbe a titkolózások, hazugságok, önismeret és elvárások körül. Mennyi elpazarolt élet, ami boldog lehetett volna vagy sokkal több boldogság lehetett volna benne, és mennyi sok rémisztő figyelmetlenség, felszínesség. Nem az az érdekes, hogy nekem mit jelent vagy jelent-e bármit is az, hogy a környezetemben valaki homoszexuális. Nem hangoztatom, hogy nekem ám vannak meleg barátaim mert nem érdekel senki szexuális élete, kivéve a férfié, aki a szerelmem. Ha valaki azt mondja, hogy mától hívjam Lorettának, akkor úgy hívom, nézze el nekem, ha néha belezavarodok, nekem is meg kell szoknom, ne vegye tiszteletlenségnek. És nem érdekel, hogy szatyorban hordja-e ki a gyerekét. Ha nagyon közeli barát lenne, még az is lehet, hogy kihordanám én. De a fájdalom, amit a titkolózás okoz az embereknek, az zavar. A mögötte megbújó kommunikációs és önismereti problémák zavarnak, a beletörődés a felszínes vágyba vagy a vágy hiányába egy kapcsolatban, az zavar. A szorongás okozta frusztráció vagy agresszió az zavar. És nyilván nem leszek népszerű az önzőn heteronormatív gondolataimmal, de ha elfogadóbbak lennénk az összes mindenféle betűvel ellátott identitásukat kereső vagy másságukra rátaláló emberrel, akkor mindenkinek sokkal kurvább jobb lenne, szóval egyszerűen praktikus lenne és pl a heteróknak is jobb lenne, ha sok meleg nem érezné azt a nyomást, hogy a környezet elvárásainak kell megfelelniük a kapcsolataikban. Mert szembetalálkozni azzal, hogy rossz szándék nélkül, de átbasztak vagy az egész életedet kell újraírnod, amire nem voltál felkészülve, minden álmod, terved a „normális” életről az megy a kukába – szóval ez nekünk se könnyű. És azt gondolom, nagyon kell szereti azokat az embereket, érintett családtagokat, barátokat, ismerősöket, akik ezt képesek szívből való szeretettel végigcsinálni, de azokat is, akik szép lassan de feldolgozzák a saját normáik átalakulását és kinyilvánítják az elfogadásukat és szeretetüket a másik ember felé. Persze, ez nem ennyire egyszerű, ezt én is tudom, ez mindkét oldalon egy spektrum, stb, annyira sokszínű az egész, hogy szinte nem is lehet mindenkire igaz véleményt formálni, stb, az idő, a vágyak, az emberek, a körülmények gyurmáznak mindenkit, ma ez fontos, holnap az, akár hetero vagy akár nem, de vannak dolgok amik mindenkit meghatároznak, hogy telik ez a kurva élet.

[egy-lany-blogja]

A nő nem attól lesz csodaszép, ha tökéletes méretei vannak, tonnányi festék feszül az arcon, és a legújabb trendben feszít a városban.

Ez csupán piacképességet jelent.

Tudod mi a szép?

Az öntudat.

Amikor befejezed végre a hisztit, kivágod a hamis tükröt a fenébe, és élni kezdesz. Nem érdekelve ki mit gondol majd rólad, kinek kell majd megfelelned, hanem megtalálva magadban a szépet, és abba kapaszkodva élsz tovább.

Mert az erő tesz széppé.

Amikor tudod ki vagy, mit akarsz és a bizonytalanságot is barátoddá fogadod, mert érzed, szükséged van rá.

Mint ahogy szükséged van mindenedre.

A ráncokra, amik barázdát simítottak az arcodra, mert küzdöttél és néha bizony elbuktál, az ősz hajszálra, amikért kőkeményen harcoltál, egyenként.

Mert erős vagy, mert képes voltál felvenni a kesztyűt, az élettel szemben, az életért, és felálltál, ha kellett ezerszer, na ez látszik most rajtad.

Ez tesz széppé, egyedivé, ez és semmi más.

És igen, tetszik vagy sem, szép vagy logó mellel, striákkal, az éveiddel, na azzal a legszebb.

Nő vagy.

Aki élt és ma is él.

Vállald, akard, szeresd, úgy, mint senki más.....

[sronti]

Oké, megtaláltam a megoldást.

A női sportkrízisre egyetlen megoldás van: minden versenyszám előtt szépségversenyt kell tartani, ahol a női sportolókat egy szabadon választható szőke kékszemű Disney hercegnőhöz kell hasonlítani és minél közelebb van az illető ehhez az ideálhoz, annál nagyobb előnyből kell indulnia a versenyzőnek.

Emellett egy külön bírót kell beiktatni, aki a kecsességet és nőiességet hivatott bírálni és azért extra előnyöket, vagy hátrányokat tud osztani.

A genetikai vizsgálat, meg a nők nemi szervei/hormonjai között turkálás ugyan jó irány, de nem segít eleget, még mindig nincs elég szép és szelíd nő a versenysportokban, ha erős és gyors embereket akarok nézni, arra ott vannak a rendes férfi sportolók, női sportokat nem ezért nézünk.

Sokat segítene, ha a sportruhákat is nőiesebbé tennék, hogy ne lehessen kétség a verseny női jellegéről.

Tudom, hogy nem lesz könnyű, de az igazi nők sajnos túl törékenyek, a női erények, mint a szelídség, az ösztönös gondoskodási hajlam és a háttérbe vonulás túl nagy hátrányt jelent, amikor az algériaihoz hasonló woke fertőkből előtörnek a férfiasan erős és határozott versenyzők.

A feminista mozgalom egyelőre nem engedheti meg magának a teljes egyenlőségre törekvést és igazán erős politikai szövetségeseket kell találnia azon az oldalon, ahol a női értékeket tiszteletben tartják.

Örülök, hogy férfiként én mutathatok irányt a feminizmusnak, tudom, hogy a nőknek nehezen menne nyíltan beszélni erről, mert esetleg megbánthatnak másokat, amit egy Igazi Nő szándékosan soha nem tenne.

[sztivan]

egyetlen zsigeri rettegésem van a világon, amiről hiába tudom, hogy teljesen irracionális, komoly munkámba kerül most is minden egyes alkalommal legyűrni a félelmemet: a tűszúrás orvosnál

és úgy tűnik, ez projektálható is, most ahogy a kislányommal vártam, hogy vért vegyenek tőle, meséltem neki, meg beszélgettem vele a váróban, és előre mondtam, hogy biztos szuperügyes lesz, de közben ahogy közeledtünk a sorszámához, hatalmasodott el bennem az érzés, hogy gyere, Vera, fussunk világgá, bármi jobb lehet, mint ami most jön, de hát persze nem mondhatok ilyet, meg saját magamat is megtanultam meggyőzni minden oltásomnál és laboromnál

ehhez képest drága kicsi lányom egy jajnyikkanás nélkül csinálta végig az egészet, miközben vették a vérét, arról beszélgetett az orvossal, hogy milyen szép plüss sárkánya van, majd amikor vége lett, kipattant a székből, integetett, és elégedetten sétált ki, a doktor meg engem dicsért meg, mennyire nagyon ügyes lányom van

aaa ilyen csodálatos érzés lesz felnőttkorában látnom majd, ahogy egyre több dologban nő túl rajtam? alig várom!!

[pajjorimre]

A Gabika

rendes, dolgos kis cigánygyerek volt, a SzűcsTibi autómosójában bérelt egy külön helyiséget, kárpittisztítás, polírozás. Mindenki bírta, a nők meg nagyon. Volt egy dáma, tényleg, nem messze lakott a mosótól, állandóan csing, gecijó test, perverz fej, mindenki meg akarta kúrni. Gabikának sikerült befűznie, nem is értettük, addig minimum egy komoly autót, céget, lakást kellett villantani mire dőlt, a Gabika, a csurdé cigánygyerek meg berántotta valahogy, na mindegy, szóval Gabika jön vissza ebédről, ott vagyunk a mosóban vagy 15-en, csinos brigád, nem részletezném, szóval jön ez a kis köcsög, vigyorog nagyon, kérdezzük mi van.

-Hát kikötöttem, nagyon megbasztam, azt' otthagytam.

-Kikötve?

-Ja. Szereti.

2 óra múlva már elkezdtük basztatni hogy ne legyél már fasz, menj fel, engedd el. Hogy ezt a kocsit még megcsinálja, majd csak ha végzett. Te, ne legyél paraszt, az még másfél óra. Na aztán talán a Joe elvette tőle a kulcsot, felment a nő lakására. A csaj előbb ért oda mint a Joe, kis híján megölte a Gabikát egy csavarhúzóval, aztán én vittem vissza haza, onnan meg valahova máshova. A Gabika meg csak röhögött a parasztja, *visszajön, szeret*, aztán azon a hétvégén valami sportgáláról hazafele rottyra tele kokainnal a Köfémen 170-nel fejreállt a Mercijével, bekötve nem volt, kiesett a napfénytetőn, egyből a Merci alá, nem sok maradt belőle, a kocsi meg mementónak ott volt hagyva a Móri úton egy szervizben a kerítés mellett hónapokig. Ennek úgy 25 éve, a csajjal is akkor találkoztam utoljára. Meg aztán most a Coopban, kiló krumpli meg egy üveg tonik, gondolom a ginhez, a full smink alól is kilátszik az ital. Szépnek mondjuk most is szép.

[drakvuf]

Házasság első látásra II/2: Hazudni még mindig bűn

Az előző epizód ott ért véget, hogy wishes Zámbó Krisztián erősen elgondolkodott, kell-e neki ez az egész, mivel leendő feleségének gyereke van.

Nincs sok ideje elmélkedni, mert érkezik az ara, aki nagy megkönnyebbülésére legalább jól néz ki. Szép vagy, ennek örülök - üdvözli Miki leendő feleségét.

Eljött a választás ideje és Rami lánya, Dorina, a háttérből súgja meg a jó választ az anyjának.

Sajnos viszont félreérti és igent mond a nő. Miki hezitál mielőtt válaszolna, mert bár nagyon zavarja a gyerek, elég dögösnek találja Ramit. Végül azért kimondja az igent. Nekünk kicsit jobban kifejti, hogyan sikerült meghoznia ezt a nehéz döntést: Rami egzotikus, vonzó és a hangja is szexi.

Sajnos viszont se a lány, se wishes Zámbó Krisztián családja nem boldog. Rami szüleinek nem szimpatikus a faszi, amiért nyekergett a gyerek miatt. Miki barátai szerint meg voltak már a férfinek jobb női. Utóbbit erősen kétlem.

Jöhet a lagzi. Norina megkérdezi az új apukáját, hogy tetszik-e neki az anyja? Igen. Aztán Ramit is megkérdezi bejön-e neki a mostohaapja? Igen. Aztán Miki koráról érdeklődik és kiakad azon, hogy már 40 éves a faszi. Wishes Zámbó Krisztiánt eléggé rosszul érinti, hogy a kiscsaj öregnek tartja és nem is nagyon tudja kezelni a szitut. Miki a kamerának elárulja, hogy nem akar kettesben maradni a kölyökkel, mert úgy érzi nagyon nem áll még készen erre. Szegény gyerkőc.

Mindeközben a barátok azt találgatják mennyit maradnak együtt. Nem túl optimisták, de legalább pár hetet azért jósolnak az ifjú párnak. Rami szülei eddig se voltak oda Mikiért, de most még azon is megsértődnek, hogy nem jön oda hozzájuk a férfi. Szerintük nem adja meg feléjük a tiszteletet.

Ramival szerencsére azért beszél. A nő még mindig optimista a házasságukkal kapcsolatban. Szeretne táncolni az új férjével, de Miki nem táncol. Azt mondja, hogy helyette jól csókol és jól ölel. Nem valószínű.

Mindenesetre az utóbbit be is mutatja. Aztán megjegyzi, hogy ő már le is feküdne a feleségével, de egyelőre nincs akció. Norina eközben próbálja gyerekpezsgőbe fojtani a bánatát, de mivel még gyerek, ezért nem tudja, hogy az alkohol maximum rövidtávú megoldást tud nyújtani a fájdalmára.

A kislány képtelen elfogadni, hogy új mostohaapja egy geci nagy proli. Rami látja, hogy a kölke most nehéz időszakon megy keresztül, de nem akarja, hogy elbassza a nagy napját, ezért megpróbálja lekenyerezni azzal, hogy nemrég kapott egy kutyát és most csitu van. Eljön a nászéjszaka ideje, de Rami kijelenti, hogy nem lesz ma dugszi. Miki próbálja azzal puhítani, hogy neki az a célja, hogy a nő boldog legyen, de ettől sem jön meg a nő kedve.

Másnap kávéval ébreszti új feleségét wishes Zámbó Krisztián. A nő nagyon örül a gesztusnak, én meg nem tudok nem arra gondolni, hogy ha egy ilyen faszi mellett ébrednék reggel azonnal csobbannék egyet a kedvenc kenyérpirítómmal.

Mindeközben Judit és Szabi is már a lagzit tartja.

Őket jobban fogadja a család és a barátok. Szerintük szép párt alkotnak. Judit újra arról érdeklődik, hogy miért nincs itt Jeremy családja. A férfi elárulja, hogy a lánya azért nem jött el, mert még mindig nem fogadta el, hogy szétment a volt feleségével. Aztán Judit arról érdeklődik, hogy külsőre milyen nőre számított. Szabi elárulja neki, hogy nem volt elképzelése, de elégedett vele, mert olyan, mint az exe. Itt megjegyzi a sminkes, hogy sokat emlegeti a volt nőjét...

Ezután Szabi felhívja az anyját, hogy bemutassa neki az új feleségét. Ez megnyugtatja Juditot, mert még mindig kicsit tartott attól, hogy egy szélhámossal van dolga. Azt mondja, hogy meggyőzte az, ahogy az anyjával beszélt a férfi és amilyen szókincseket használt.

Az este folyamán a nő barátnői is felmérik az új kant. Jeremy elmeséli nekik, hogy a parfümök mellett mesterséges gyémántokkal is foglalkozik. Ezután megosztja velük, hogy nagyon tetszik neki Judit és szerinte minden rendben fog menni. Megvette a csajokat kilóra.

Hamár szóbahozta a gyémántokat, új feleségét meg is lepi eggyel, amiből majd gyűrűt készíttethetnek, ha minden jól alakul. Ezután még egy kis ünneplés, táncolás és irány az ágy.

Másnap reggel Jeremy kezdi kimutatni a foga fehérjét. Bejelenti a nőnek, hogy mindig jelentenie kell majd, hova megy és kivel találkozik. Judit kineveti és azt mondja, hogy ezt kurva gyorsan el lehet felejteni. Ezután sejtelmes utalásokat tesznek rá, hogy már volt egy kis akció az éjszaka. Hűséges olvasóim most valószínűleg azt várják, hogy keresztény-konzervatív íróként rosszalló megjegyzést tegyek erre, de megnyugtatnék mindenkit, hogy házasság után már szabad hancúrozni és ez nem csak, hogy tetszik Istennek, hanem nézi is.

Ideje új párokat összeállítani. A mai nap első új arca Orsi.

A nő úgy érzi szülei elhanyagolták, emiatt gyorsan fel kellett nőnie. Előző faszijától véletlenül teherbe esett, de az nem akart gyereket, ezért elvetették. Orsi bár megtartotta volna, de így nem vállalta be és ez egy elég nagy trauma volt az életében.

A szakértők szerint itt csak Zoli, a 36 éves tűzoltó segíthet. A férfi saját bevallása szerint életvidám, szókimondó és imádják a nők. Azt mondja a játszótéren mindig betalálják a szingli anyukák és ezért az apukák réme. Igen, Zoli geci buta.

Melinda szerint szar választás lenne a faszi, mert nem fog tudni az érzelmekről beszélni, de Vincent jó fideszesként hazudik és azt mondja, hogy a tűzoltó agyban nagyon penge.

Orsi bejelenti a családnak a jó hírt. Vegyes érzelmekkel fogadják. Az anyja kimegy kicsit levegőzni.

Amikor visszajön azt mondja, hogy szerinte nem normális amit a lánya csinál és attól tart, hogy egy pszichopata lesz a leendő férje. Mindenesetre azt kívánja neki, hogy olyan faszit kapjon, aki értékeli.

Zoli családját is sokkolja a hír. Szóhoz se jutnak.

Miközben a tűzoltó hozzátartozói a szavakat keresik, Orsi már az esküvői ruhákat nézegeti. Közben a barátnője arról kérdezgeti milyen faszira vágyik. Magas, tetovált és remélhetőleg szakállas.

Véletlenül a nagyi függönyét adják fel elsőre a nőre. A barátnője szerint borzalmas a ruha. Szerencsére aztán sikerül egy másik rucit találni, ami már mind a két nőnek tetszik.

Zoli is ruhát próbál a kedvenc butikunkban. A barátai közben próbálják lebeszélni az esküvőről. Természetesen nem sikerül és a férfi már a nászéjszakáról fantáziál. Szerinte első alkalommal nem szabad túl jól teljesíteni, mert utána az lesz az elvárás. Ahogy az előző részben Miki, Zoli is csapja kicsit a szelet az eladónőnek. Én nem tudom mi van a fiúkákkal.

A férfi nagyon elégedett az esküvői szettjével. Szerinte a leendő feleségének szerelem lesz első látásra, bár azt mondja valszeg jobban bejönne a nőnek, ha meztelenül menne.

Ma még egy párt összeállítanak a szakik. Vincent szerint egy nagyon érdekes férfit talált, Péter személy��ben, aki amúgy a legbasicebb faszi, akit az utcán találni lehet. Nem tudom miben van Vincent, de folyamatosan hazudik és hazudni bűn.

Péter, vagyis Brumi, biztonsági őr a paksi erőműben dolgozik, szabadidejében meg kosarazik. Elmeséli nekünk, hogy profi sportoló szeretett volna lenni, de nem jött össze, mert másfél méteres. Kétéves korában az apja kicsekkolt az életéből és ezért szerinte nem volt férfiképe.

A szakik szerint a megfelelő nő Péterünk mellé Reni lesz.

A nő saját bevallása szerint vagány, nagyszájú, odamondós, lobbanékony, szélsőséges típus. Szerinte a mostani férfiak nebáncsvirágok és sajnos ezért több kapcsolatában is arra kényszerült, hogy félrekúrjon. Van ez így. Egyetlen egy közös pont van Péterünkkel: őt is elhagyta az apja.

A férfi közli a barátaival mire készül.

A haverok nevetnek rajta. Egyik pajtija nem tudja elképzelni, mert szerinte Brumi falja a nőket. HAZUDNI MÉG MINDIG BŰN.

Reni is bejelenti a családnak mire készül.

A hozzátartozók szerint nem normális. Azért az anyja elmondja, hogy szeretné, ha boldog lenne. Péter eközben már a kedvenc butikunkban van. Kiderül, hogy lábfétise van és a szép hagyományt folytatva ő is ráhajt az eladónőre, mivel szerinte szép lába van.

Viszonylag gyorsan sikerül neki ruhát találni. Egy szürke öltöny lett a befutó, ami kiemeli a vőlegény személyiségét.

Reni konkrét elképzeléssel érkezik a szalonba, de sajnos azt a ruhát, amit kinézett, már elvitték.

Erre sikeresen felbassza magát. Azt mondja teljes letargiába esett. Találnak egy másik ruhát, de az természetesen nem az igazi.

Miután hazamegy elsírja a bánatát a telefonjának, mivel tartalomgyártó is és az erős érzelmek sok interakciót hoznak.

Szeretném azt a kurva ruhát.

[brgzmpff]

Az állatot ma a férfival ketten visszük állatorvoshoz oltani. A szeretet, ami bearanyozza asszem egy hónapja napjaimat, nő. Napról napra. Az örömökhöz sem vagyok hozzászokva ebben a mértékben és a boldogsággal kapcsolatban is a jelek szerint tévedésben éltem. Kezdem felfogni, hogy igen, ez az én életem, igen, ez velem történik, igen, ilyen és ekkora szeretet van, és nekem is lehet benne részem. Volt már konfliktusunk is, és jó volt átbeszélni azt is, hogy kit mi zavart vagy bántott és baromi felszabadító érzés volt, amikor azt is hozzávettük, hogy a jövőben, hogy tudjuk elkerülni, hogy hasonlóan bántó helyzetbe kerüljünk. Figyelünk a határainkra is, szépen, szeretettel. És hát a legmélyebb titkos magányom világába robbant be a férfi, a saját szobámba, oda, amiről mindig is azt gondoltam, hogy na annyira közel senkit sem fogok engedni, hogy abban a gondolat és érzés erdőbe betekintést engedjek. És itt van és jó hogy itt van és teljesebbnek és szabadabbnak érzem magam mellette. Olyan dolgokért vagyok megbecsulve, szeretve, tisztelve, amiket én is szeretek és becsülök magamban és nem különféle világi normarendszerekbe illesztve vagyok értelmezve, teljességemben törekszik a megélésére annak a jelenség halmaznak, ami én vagyok. És ez az egész dolog kölcsönös. Zavarbaejtően szép is. Csak mondok egy egyszerű sztorit a hétköznapjaimból. Hogy a galeria galeriajan meseszép ékszereket készítő Lillának nyikorogtam a festős napomon, hogy kene egy festős rövidnadrag. Mert a kek melosnadrag nagyon meleg. És közben elkészültem a képpel. És egy óra múlva besétált a férfi és hozott egy rovidnadragot a meretemben, hogy szerinte ez rám jó lesz, max festősnadrágnak jó lesz, és konkretan olyan bordó a nadrág amit hozott, mint a kép, amit festettem.

Kezdek megnyugodni, hogy ezt nem álmodom, kezdek közelíteni újra a rendes vagy rendetlen kis életemhez, de sajnos még a rettenetes szóviccekben is partner a férfi, igaz nem magyarul, de ma már hiányoznak az itteni események, jó lenne sok embert visszaolvasni, egészen fura s szokatlan hogy lett eletem 😂

[mirabellomonferrato]

Antonietta, az olasz barátnőm

Nos, a megjelenése olyan, hogy ha egy turkálóban találomra kicsippentesz pár ruhadarabot, kicsit megtaposod a földön és rádobálod valakire, akkor kísértetiesen hasonlítani fog Antonietta megjelenésére. Nem érdekli és sosem érdekelte az öltözködés. De közben nagyon érdekes dolgokat visel. Ránézel és vidám leszel. Kedves és furcsa nő. 62 éves, gyanúm szerint sosem lehetett kimondottan szép, de nem mindennapi. Dolgozott idénymunkásként Bulgáriában, vízvezetékszerelőként Japánban, néha valamiket szerkesztget, fordításokat lektorál, de minden képzettség nélkül, beszél oroszul, angolul, magyarul és persze olaszul. Most arabul és kínaiul tanul. Rengeteget utazik, olcsó repülőjegyekkel, igénytelen szállásokon, nagyon boldogan bejárja a világot. A három gyereke mindenfelé élnek a világban, hasonló színes múlttal. Bárhol elboldogul, olyan félelem és görcs nélkül él a világban, ami lenyűgöző. Már vagy 25 éve él Magyarországon, azóta nem dolgozik, az angliai meg olaszországi ingatlanok kiadásából éldegélnek. Egyedül nevelte a gyerekeit. 25 év ide vagy oda, nem igazán értem a magyarját, de tudunk beszélgetni. A beszédénél jobban értem őt magát, jobb barátságba is kerültünk, őszinte lelkesedéssel tudom nézni őt, az életszemléletét. Boldogan újságolta, hogy megnézte, és egy órányira leszünk egymástól! Ő most Genovában él (amikor nem Budapesten), 200 méterre a tengertől egy nagyon pici, 20 nm-es lakásban. De van egy lakása Livornoban, és egy Budapesten, és ha jól tudom Angliában is. Meghívott a picike lakásába, és megmutatta a fényképet a kanapéról (ami kinyitható) és ahol aludhatok majd. Imádtam! :) :)

Elmondta, hogy ahol a házam lesz, ott a közelben, Novi Ligure-ben van egy híres, 160 éves csokigyár. Pernigotti Gianduiotto. 2018-ban majdnem bezárták, de végül maradt. A bezárásról több cikket is találtam, a megmaradásról kevés infót, de úgy néz ki az üzem is működik, nem csak a márkanév maradt meg. A közeli Gavi pedig a régió bortermelésének központja. Nem vagyok nagy borkedvelő, és azt hiszem hiteltelen lenne, ha úgy tennék, mintha értenék hozzá, de az roppant érdekes, hogy amikor Magyarország borvidékeit tanultam az üzletvezetői képzésen, akkor imádkoztam, hogy csak ne azt a tételt húzzam, mert egyet sem tudok megjegyezni. Na, Gavit bezzeg rögtön megjegyeztem. – Ezt teszi a szerelem. :D Lelkesedett, hogy milyen jó helyen veszem a házat, közel van Milánó, Torinó, és Genova is. Azt is elmondta, hogy nyaralni nagyon jó lesz, de Olaszországban élni nem annyira jó, majd meglátom, hogy Magyarország jobb.

Nevettünk egymásra, hogy jó, majd meglátom. Ha úgy lesz, úgy lesz jó. Beszélgettünk kicsit a politikáról, kicsit a klímaválságról, ezen picit elszontyolodtunk, de végül megerősítettük egymás abban, hogy itt ülünk a Lövőház utcában, limonádét iszogatunk és beszélgetünk, élvezzük ki ezt, aztán majd a holnapot holnap meglátjuk.

Antionetta valószínűleg nagyszerű segítség lesz abban, hogy könnyebben eligazodjak majd az olaszországi programok és látnivalók meg érdekességek között. És borozásban egyértelműen lehet számítani rá! :D

[csacskamacskamocska]

"A legtöbb, amit az ember a másiknak adhat szerelemben, házasságban, barátságban: az idő. A gyémántgyűrű is szép ajándék, az autó is, de aki igazán okos, azt értékeli a legtöbbre, ha a partnere időt ad neki a véges életéből. Ha sokat van vele együtt. Ennél nagyobb ajándék – amennyiben a másik jó szívvel adja, örömmel van együtt vele – nem létezik. Ebben a rohanó világban többek között az teszi tönkre a kapcsolatokat, hogy az embereknek nincs idejük a minőségi együttlétre, beszélgetésre, szexre. Márpedig ez borzasztóan fontos lenne. Időzavarban nem lehet erős kapcsolatokat építeni. Egy kapcsolat értéke lemérhető azon, hogy a partnerek mennyi időt szánnak egymásra az életükből, mennyit törődnek egymással. Néha az is elég, ha csak együtt vannak csöndben. Kosztolányi írja egyik versében egy vonaton utazó nemzetközi társaságról, hogy 'Csöndjeink nem érnek össze végül, mivelhogy én magyarul hallgatok, ők svédül.' Nagyon okos. Ugyanis olyan hallgatás is van férfi és nő között, ami nem ér össze. Az nem számít közös időnek." Popper Péter: Szerelemről józan nappalon

[otthonzulles]

amúgy sztem pont attól érdekes adás hogy elkanyarodnak jól a aap gyerek-felnőttlét* világába, csak random indítottam el de nem bántam meg

[nitta86]

Arra jöttem rá magammal kapcsolatban, hogy néha már felesleges azt boncolgatni, hogy ez vagy az miért okoz szorongást és milyen traumák állnak mögötte, csak csinálni kell. Nem arra gondolok, hogy egyáltalán nem fontosak az okok, több mint két évig jártam terápiába és beszéltünk az okokról is, nem csak a megoldásokról. Csak arra gondolok, hogy mostanában nem mindig visz előre.

Például nagyon sokat elemeztem fejben a pénzhez való viszonyomat, hogy hogyan befolyásolta anyám spórolása, apám anyagi bántalmazása anyám felé, transzgenereációs traumák stb., aztán rájöttem, hogy ez mind szép és jó de amire szükségem van az, hogy néha vegyek egy nagy levegőt és azt mondjam magamnak, hogy költhetek valamire nyugodtan. Pl ha éjféltájt zuhogó esőben cigölöm a böröndömet akkor nyugodtan hívhatok egy taxit még akkor is ha anyám azt mondja a fejemben, hogy az ilyen dőzsölés miatt dőlt össze a Római Birodalom és csak a gyávák és puhányok nem tudnak éjszakai buszra szállni. (Sőt máskor is hívhatok taxit, akár azért is hogy tovább alhassak ha hajnalban megy a vonatom, de ez már nagyon vad gondolat.) Ugyanígy, utazás közben nyugodtan megállhatok és ebédelhetek valahol, akkor is ha belém nevelték, hogy egy takarékos asszony előrelátóan szendvicseket csomagol az útra az egész családnak. Ezek apróságok, de mostanában nekem sokat számítanak.

Ugyanígy a házimunka. Sejtem miért szorongok tőle és utálom, kontrollra használták, nem járt érte köszönet ha nő vagy, és sajnos nem az igazi a szem kéz koordinációm és anyám erre vagy úgy reagált, hogy direkt lusta vagyok, vagy úgy hogy ne is csináljak semmit úgyis csak ő tudja jól.

Igazából ezt órákig tudnám elemezni, de ami bevált az a sok dicséret magamnak magamtól, meg hogy a férjemmel kölcsönösen dicsérjük egymást. Esetleg mély levegő és annak ismételgetése, hogy szabad vagyok és biztonságban és senki se fog velem kiabálni vagy lelkileg terrorizálni, ha valami nem lesz tökéletes. És ráadásul könnyebbség, hogy nem kell mágikusan kitalálnom mások elvárásait, hanem rá tudok kérdezni és meg tudjuk beszélni felnőttek módjára és akkor se lesz vége a világnak, ha pl a férjjel nem értünk egyet a teregetés módjával kapcsolatban. A legrosszabb ami történhet az rövid vita vagy veszekedés, nincs a lehetőségek között a hetekig tartó érzelmi bántalmazás, mint annak idején a szüleimmel.

[pajjorimre]

Bajnokok programja

Csábi Bettina egykori bokszolónk Hitgyülije, tekintelyelvű, vallás szintjére emelt vállakozása. Komoly brand mára. Tesóm egykori évfolyamtársa, mérsékelten híres, bár extra jómódban élő doktor házaspár nőtagja, hívők. Tesómat próbálta önmaga szintjére emelni, ami kb abban merült ki, hogy luxus kozmetikai cikkeket ajánlgatott neki, napi rendszerességel. Ezekből is leginkább a kizarólagosan használt, agyonajnározott Chanel (kizárólag!!!) rúzs akadt be, közben fb-on a hazaspár hímtagja szép csendben egyre sportosabb alakot öltött, mialatt a tesóm hallgatta: *....kám, neked is KIJÁRNA egy jó családból való, egzisztencialisan stabil pár, nem ezek jóképű csibészek*. Aztán egyszercsak eltűnt a férj az oldalról, 2 hónap csend, majd egy komolyabb litánia az eseményekről (ami a szokásos kazetta B oldala az egykori csinos lányból stabil stelázsiformára kényelmesedett, végtelen lusta, luxuscikkeken kívül semmi iránt nem erdeklődő feleséggé váló nő panasza), amire a tesóm pragmatikusan csak annyit jegyzett meg hogy *Talán ha kennél rá egy kis Chanelt...*