#barabás jános

[raccoon7shit]

finally had the chance to watch the puf play tonight. it's still so important to me and the whole thing was just absolutely gorgeous. i want to eat them; with all due respect

[viking84chef]

Nagyon jó írás, Geszti Pétertől!

Levél Nemecsek Ernőnek

Szia Ernő!

Képzeld, 102 éves lettél. Egy százéves kisfiú. Még szobrot is kaptál 2 éve a 100. Születésnapod alkalmából a Práter utcában, amint a fiúkkal éppen golyót gurítasz abban a legendás pillanatban, amelyben teremtőd – bizonyos Molnár Ferenc – megállította feletted az égen a mulandóság napját.

Mondták már neked, hogy tulajdonképpen te vagy az első magyar sorozathős, hiszen először sorozatban jelentél meg egy újságban? Egy sorozathős, akinek olyan kicsi a lába nyoma, hogy üldözői se tudják felfogni ésszel. Hiába, a nagyság átka.

Te Ernő! Téged nem hívtak úgy, hogy Nemecsek úr, sem úgy, hogy Nemecsek Nemzettestvér, nem lettél sem Nemecsek Bajtárs, elvtárs polgártárs, te megúsztad a XX. századot. Igaz, ehhez korábban bele kellett halnod az életbe. Milyen fura, nem? A legendák halva születnek.

Tudsz valamit a többiekről? Képzeld, a jó Boka még 1916-ban meghalt, az úgynevezett első világháborúban. Az elsőben, amelyben már gázzal öltek a frontokon, s az utolsóban, amelyben a hadifoglyokat illett életben hagyni. Boka János cs. kir. hadnagy – élt 30 évet.

Weisz, Geréb és Wendauer meg úgy tűnt el, hogy sárga csillagot kellett a kabátjukra varrni, és felrakták őket vagonokba, olyanokba, amelyeken a te korodban csak állatokat szállítottak. Soha nem tértek vissza. Ez már abban a második világháborúban történt, az első olyanban, amelyben atombomba robbant, és az utolsóban, amelyikben még maradtak túlélők. Mondják, a nagyobbik Pásztor is ott volt, amikor odaterelték Weiszéket a szerelvényhez, csak nem vörös inget hordott, hanem feketét.

Aztán ott van a Csele. Csele elment az országból Amerikába, az unokái már nem beszélnek magyarul, Clevelandben élnek, van egy kalapüzletük. Az áll a cégtáblán: Csele and Csele.

Áts Ferit börtönbe csukták, és halálra ítélték, mert nagy forradalom tört ki Pesten egy ködös októberben, és ő a jó oldalra állt, de később kiderült, hogy az a rossz oldal. Ma megint jó. De ezt már nem érhette meg. A körúton a Mária utcától nem messze volt egy mozgókép színház. Na, ott harcolt, pedig akkor már túl volt a hatvanon. Puskája is volt, csapata is volt, de nem tudta megvédeni a zászlóját, azt a tépett lukas zászlót. A Barabás lett az ügyvédje, de nem tudta kihozni a rács mögül. Nem olyan idők voltak. Akkoriban végleg elveszni látszott a grund. Tudod, amikor egy egész országot einstandolnak, bizony, az kemény.

Na és a Csónakos… Papuskám, az megúszott mindent. Melós lett a Weisz-Mannfrédban, aztán jöhettek-mehettek a kormányok, kommandók, szervezetek, gittegyletek, az csak nem keveredett bele semmibe. Megházasodott, lett nagy családja, aztán csak járt ki a Fradi meccsekre, nagyokat fütyölt, ha nyertek, ha vesztettek, megtanított minden utcakölyköt szépen káromkodni, és köpködte a szotyit, amíg volt foga megrágni. Ferencváros-Ferencváros, hééé…

Te Ernő! Most, hogy így a fiúkról beszélünk… lehet, hogy jobb is, hogy az az író 3szor megfürösztött téged abban a regényben? Talán jobb volt eszmétől lázasan a hazáért meghűlni, mint felnőni és elveszíteni benne a hitet, vagy megélni, hogy a haza elveszejt téged?

Haza, haza… – nagy Há vagy kicsi? Hogy írjam, Ernő? Ha nagybetűvel írom, manapság azt mondják, magyarkodok, ha kicsivel rám fogják, hogy áruló vagyok, és akkor az én nevemet is csupa kisbetűvel írják majd valakik. A valakik sokan vannak, s valahogy mindig megtalálják egymást. Nemrég óta van egy nagy találmány. Neked nagyon tetszene. Internetnek hívják, mindenki használhatja, hogy híreket olvasson, tanuljon vagy üzenjen vele másoknak, és, úgy van az, Ernő, hogy ma divat mindent kisbetűvel írni, neveket, címeket, és az emberek annyi ostobaságot és aljasságot képesek írni egymásnak, egymásról – persze nem az igazi nevükön – hogy tulajdonképpen mindegy is, kisbetűvel írják a nevüket vagy nem, mert csak a név kötelez, a névtelenség semmire sem kötelez. Lehet, hogy ez egy olyan kisbetűs kor, és ez a világ csak a valakiké?

Ugye, hogy nem úgy van az, Papuskám?! Ugye, hogy a HAZA nagybetű, csupa-csupa erős, hatalmas írásjegy? És a GRUND is? És az is, hogy, hogy Szabadság, Egyenlőség, Testvériség, meg, hogy Barátság, Bátorság, Becsület, Áldozat, Megbocsájtás? Ugye, mi azért így írjuk? Ugye, így? Na jól van, jól van. Te mindig meg tudsz nyugtatni ez ügyben. Látod, most is te adod a bizonyosságot, mint egy ajándékot, pedig ez a te születésnapod, rá se ránts! Tudod, halhatatlanoknál ez csak rigófütty. Boldog születésnapot, Ernő! Éljenek a Pál utcai fiúk, éljen a grund!

Tisztelettel: Geszti Péter

[cunctatormax]

[feketeribizli]

update on my designs for these idiots

[artfortheages]

Baroness Kata Radák, Mrs. János Antos Rétyi - Miklós Barabás  

[diogenesz2020portugal]

GESZTI PÉTER:

Levél Nemecsek Ernőnek

Szia Ernő!

Képzeld, 100 éves lettél. Egy százéves kisfiú. Még szobrot is kaptál a múlt héten a Práter utcában, amint a fiúkkal éppen golyót gurítasz abban a legendás pillanatban, amelyben teremtőd – bizonyos Molnár Ferenc – megállította feletted az égen a mulandóság napját.

Mondták már neked, hogy tulajdonképpen te vagy az első magyar sorozathős, hiszen először sorozatban jelentél meg egy újságban? Egy sorozathős, akinek olyan kicsi a lába nyoma, hogy üldözői se tudják felfogni ésszel. Hiába, a nagyság átka.

Te Ernő! Téged nem hívtak úgy, hogy Nemecsek úr, sem úgy, hogy Nemecsek Nemzettestvér, nem lettél sem Nemecsek Bajtárs, elvtárs polgártárs, te megúsztad a XX. századot. Igaz, ehhez korábban bele kellett halnod az életbe. Milyen fura, nem? A legendák halva születnek.

Tudsz valamit a többiekről? Képzeld, a jó Boka még 1916-ban meghalt, az úgynevezett első világháborúban. Az elsőben, amelyben már gázzal öltek a frontokon, s az utolsóban, amelyben a hadifoglyokat illett életben hagyni. Boka János cs. kir. hadnagy – élt 30 évet.

Weisz, Geréb és Wendauer meg úgy tűnt el, hogy sárga csillagot kellett a kabátjukra varrni, és felrakták őket vagonokba, olyanokba, amelyeken a te korodban csak állatokat szállítottak. Soha nem tértek vissza. Ez már abban a második világháborúban történt, az első olyanban, amelyben atombomba robbant, és az utolsóban, amelyikben még maradtak túlélők. Mondják, a nagyobbik Pásztor is ott volt, amikor odaterelték Weiszéket a szerelvényhez, csak nem vörös inget hordott, hanem feketét.

Aztán ott van a Csele. Csele elment az országból Amerikába, az unokái már nem beszélnek magyarul, Clevelandben élnek, van egy kalapüzletük. Az áll a cégtáblán: Csele and Csele.

Áts Ferit börtönbe csukták, és halálra ítélték, mert nagy forradalom tört ki Pesten egy ködös októberben, és ő a jó oldalra állt, de később kiderült, hogy az a rossz oldal. Ma megint jó. De ezt már nem érhette meg. A körúton a Mária utcától nem messze volt egy mozgókép színház. Na, ott harcolt, pedig akkor már túl volt a hatvanon. Puskája is volt, csapata is volt, de nem tudta megvédeni a zászlóját, azt a tépett lukas zászlót. A Barabás lett az ügyvédje, de nem tudta kihozni a rács mögül. Nem olyan idők voltak. Akkoriban végleg elveszni látszott a grund. Tudod, amikor egy egész országot einstandolnak, bizony, az kemény.

Na és a Csónakos… Papuskám, az megúszott mindent. Melós lett a Weisz-Mannfrédban, aztán jöhettek-mehettek a kormányok, kommandók, szervezetek, gittegyletek, az csak nem keveredett bele semmibe. Megházasodott, lett nagy családja, aztán csak járt ki a Fradi meccsekre, nagyokat fütyölt, ha nyertek, ha vesztettek, megtanított minden utcakölyköt szépen káromkodni, és köpködte a szotyit, amíg volt foga megrágni. Ferencváros-Ferencváros, hééé…

Te Ernő! Most, hogy így a fiúkról beszélünk… lehet, hogy jobb is, hogy az az író 3szor megfürösztött téged abban a regényben? Talán jobb volt eszmétől lázasan a hazáért meghűlni, mint felnőni és elveszíteni benne a hitet, vagy megélni, hogy a haza elveszejt téged?

Haza, haza… – nagy Há vagy kicsi? Hogy írjam, Ernő? Ha nagybetűvel írom, manapság azt mondják, magyarkodok, ha kicsivel rám fogják, hogy áruló vagyok, és akkor az én nevemet is csupa kisbetűvel írják majd valakik. A valakik sokan vannak, s valahogy mindig megtalálják egymást. Nemrég óta van egy nagy találmány. Neked nagyon tetszene. Internetnek hívják, mindenki használhatja, hogy híreket olvasson, tanuljon vagy üzenjen vele másoknak, és, úgy van az, Ernő, hogy ma divat mindent kisbetűvel írni, neveket, címeket, és az emberek annyi ostobaságot és aljasságot képesek írni egymásnak, egymásról – persze nem az igazi nevükön – hogy tulajdonképpen mindegy is, kisbetűvel írják a nevüket vagy nem, mert csak a név kötelez, a névtelenség semmire sem kötelez. Lehet, hogy ez egy olyan kisbetűs kor, és ez a világ csak a valakiké?

Ugye, hogy nem úgy van az, Papuskám?! Ugye, hogy a HAZA nagybetű, csupa-csupa erős, hatalmas írásjegy? És a GRUND is? És az is, hogy, hogy Szabadság, Egyenlőség, Testvériség, meg, hogy Barátság, Bátorság, Becsület, Áldozat, Megbocsájtás? Ugye, mi azért így írjuk? Ugye, így? Na jól van, jól van. Te mindig meg tudsz nyugtatni ez ügyben. Látod, most is te adod a bizonyosságot, mint egy ajándékot, pedig ez a te születésnapod, rá se ránts! Tudod, halhatatlanoknál ez csak rigófütty. Boldog születésnapot, Ernő! Éljenek a Pál utcai fiúk, éljen a grund!

Tisztelettel:

Geszti Péter

[wildeacademics]

—  Baroness Kata Radák, Mrs. János Antos Rétyi by Miklós Barabás (x)

[bookjotter6865]

DEWITHON 21: Llyfrbabble (Bookbabble) One

DEWITHON 21: Llyfrbabble (Bookbabble) One

A light-hearted look at recent cultural and bookish chatter from Wales  This is the first in a series of posts concerning literary happenings (Welsh speakers may prefer sgwrsio llenyddol Cymraeg) from the land of poetry and song. **************************** A Walesi Bardok János Arany (Portrait by Miklós Barabás) On Saint David’s Day (1st March), children living in the remote Hungarian village…

[bdpst24]

A Műcsarnok négy közeli exkluzív programmal vár

Mácsai János zenetörténész, hangszer-restaurátor régóta foglalkozik Barabás Márton művészetével. Február 3-án, csütörtökön 18 órától tárlatvezetést tart kiállításán, ahol a bemutatott, műfaji szempontból sokszínű életmű egyik legjellemzőbb elvont motívuma a zene, valamint a zeneiséget jellemző fogalmak, mint az ismétlés, a rész és az egész egymáshoz való viszonyának kérdése. A másik konkrét…

[prettymanicpixie]

Baroness Kata Radák, Mrs. János Antos Rétyi by Miklós Barabás

[cunctatormax]

Felszaladt a szeme,

de nem a harisnyáján.

[feketeribizli]

cliché roadtrip au nobody asked for but y’know. i’m sad and gay

[nemzetikonyvtar]

Páratlan kincseket, köztük a Toldi-trilógia kézirategyüttesét, valamint az életmű sokrétű hatástörténetét is bemutató Arany János-kiállítás nyílt "Más csak levelenként kapja a borostyánt..." címmel pénteken az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), Budapesten.

   "Arany Jánost ma is könnyű csodálni. Még a mai, minden régies hangzásra érzéketlen, minden nyelvi összetettségre panaszos, modern nemzedék is közel érezheti őt magához" - fogalmazott a tárlatot megnyitó Áder János köztársasági elnök. Hozzátette: a költőfejedelem nem távoli óriásként, hanem sokkal közvetlenebbül, "felemelően és otthonosan" hat a mai olvasó lelkére is.    Arany János nem csupán tehetséges alkotó, hanem legfőképpen tisztességes ember volt. A tárlaton látható kéziratokból és dokumentumokból kiolvasható egy bölcs és jó, egyszerre öntudatos és szerény ember alázata a teremtés és a teremtő munka iránt - hangsúlyozta az államfő, aki kitért arra is: az OSZK tárlata nem csupán Arany-relikviákat és az Arany-kultusz kialakulásának mozzanatait mutatja be, hanem kortárs magyar alkotók ez alkalomra szánt vallomásait is.    Az OSZK kérésére mintegy száz kortárs költő küldte meg verses reflexióit kéziratos formában a kiállítás számára, az értékes kézirategyüttest a tárlat zárása után az intézmény Kézirattára külön őrzi majd meg, az anyag egy részét 2017 őszén színpadon is bemutatják az Örkény Színházban.    A kiállítás központi eleme a Toldi-trilógia kézirategyüttese, amelyet a költő leszármazottai adományoztak 1899-ben az OSZK-nak. A Toldi kézirata, a Toldi estéjének két teljes kéziratvariánsa és a Toldi szerelme tisztázott példánya eredetiben látható a kiállításon, valamint Arany János több más fontos művének - például a Családi kör, a Hídavatás, a Vörös Rébék és a Buda halála - kézirata is.    "Toldi Miklós ősi, nemzeti értékeket képvisel egy változó, fejlődő, új civilizációt építő korban. Mintha nekünk is üzenne Lajos királlyal való vitájában: Szeresd a magyart, de ne faragd le - szóla, Erejét, formáját, durva kérgét róla" - fogalmazott Áder János, aki kiemelte: Arany János minden erre vonatkozó kételye ellenére a szabadságharc előtt született Toldi nem végpontja, hanem csupán kapuja volt a költő leírhatatlanul gazdag életművének.    "Arany János számára nem a munka folytatása volt a legnehezebb. Sokkal nagyobb tehernek bizonyult 1849 után folytatni magát az életet. A Toldi a '48 előtti világhoz tartozott, ekkor hozott sikert, figyelmet, felkérést, rajongást, Petőfi barátságát" - hangsúlyozta a köztársasági elnök.    Tüske László, az OSZK főigazgatója úgy fogalmazott: Arany János életműve nem egy "távolról csodálandó robusztus, muzeális műemlék", hanem egy "máig elevenen ható, termékenyítő erejű szövegkorpusz".    A könyvtár Ereklyeterében és a Manuscriptoriumban november 25-ig megtekinthető kiállítás kurátorai Borbély Mónika és Rózsafalvi Zsuzsanna irodalomtörténészek voltak. Utóbbi az eseményen elmondta: a felbecsülhetetlen értékű eredeti dokumentumokra, kéziratokra és első kiadásokra építő tárlaton a látogatók bepillantást nyerhetnek Arany János tanári, szerkesztői akadémiai és hivatali munkájába, a Petőfi Sándorral való levelezésébe, megtekinthetik a híres Petőfi-rajzokat is Arany Jánosról, valamint a nagyszalontai Csonka-toronyról.    Az életút kronologikus és tematikus bemutatása mellett - külön blokkokban idézik meg Arany és Petőfi barátságát, az 1848-49-es szabadságharc sorsfordító szerepét, a nagykőrösi és pesti időszakot - helyet kapnak az összeállításban az Arany János által ihletett képzőművészeti alkotások is, köztük Barabás Miklós, Székely Bertalan, Buday György, és a költő szobrásza, Stróbl Alajos munkái is - fűzte hozzá.

Budapest, 2017. április 28., péntek (MTI) - 

MTI Fotó: Kovács Tamás

[slejmshow]

Szóval Botka László nem a magyar Bernie Sanders - de ettől még van jelentősége a mai beszédének, mondom is, hogy mi (6 pontban).

1) Botka László pártjának elnöke nem érti, hogy Botka László miről beszél. 

Molnár probléma-érzékelési horizontja nagyjából a “Vajna rossz - Európából nem kifele kellene haladnunk” tengelyen írható le, amelyben megjelenik a “szegénység” mint "ügy”, de csak úgy, mint ahogy "ügy” mondjuk Mészáros Lőrinc. Ezzel szemben Botka 168 órás programadó írásának és a mostani beszédének is az igazságosság-alapú politizálás és az ebből adódó radikális redisztribúciós kötelezettségek képezték az alapját. Molnár érti, hogy baj van az országban, de azt sem leírni, sem egységes keretben/szerkezetben nem képes értelmezni, pláne nem koherens politikai válasszal szolgálni rá. 

2) Botka Lászlónak van érdemi probléma analízise (nem túl bonyolult - de messze a legerősebb, amivel pártjában miniszterelnök-jelölt valaha elő tudott állni) és még fontosabb: van hozzá érdemi politikai cselekvési terve. 

Szocialista politikai ajánlata. Ritkán vetemedem ilyesmire: engem ez lelkesít. Nem gyakran történik meg ez velem hazai politikai szereplők megnyilvánulásaival kapcsolatban, na! 

3) Botka Lászlónak tájékozott tanácsadója (tanácsadói?) van, aki olvasta legfontosabb, kortárs társadalomkritikai alapműveket. 

Nagyon fontos, hogy végre van olyan magyar politikus, aki nem Tony Blairből, vagy Tellér Gyula szintű szakikból eredezteti társadalmi vízióját. Még akkor is, ha nem tesz hozzá semmit ehhez a vízióhoz érdemben, az adaptáció már önmagában hatalmas intellektuális teljesítmény. És az igényességen kívül még egy dologról árulkodik: hogy Botka László tud hallgatni a nálánál tájékozottabbakra, és igényli is azokat a tudásokat, amelyeket a Magyarországon elképesztően lenézett és megvetett társadalomtudományos diszciplínák termelnek. (Innen is jelzem: gyúrják tovább a csávót, és nyugodtan verjék ki a fejéből a szokásos, balos kényszeredettségeket, mint például a haza iránti szeretetnek a programszerű és mániás kinyilatkoztatása, az “európai Magyarország” semmire sem kényszerítő lózungjai, és így tovább)

4) Botka László rettenetes antikarizma. Ez nem esztétikai probléma, hanem politikai.

Botka László egész beszédét papírból olvasta fel - nem a legnagyobb baj, bár legalább néhány ponton kísérletet tehetett volna arra, eljátssza: van személyes meggyőződése és víziója a papíron túlmenően, amit fejből is el képes mondani. De mondom, nem ez a legnagyobb baj. Az már inkább az, hogy a beszéde egészét rettenetesen feszült, fád és monoton módon adta elő. Ráadásul úgy, hogy mindvégig a sajátjai körében volt, biztonságos környezetben. 

Így nem fog menni. 

És ez nem olyan probléma, amely marketingszakemberek hadra fogásával orvosolható lenne. Botka Lászlónak be kell majd vállalnia a gyengeségeit, a felkészületlenségeit és az egyenetlenségeit: ha megérti, hogy ettől lesz majd igazán szimpatikus, sőt, szerethető, akkor lehet esélye ebből a meccsből győztesen kikerülnie. Máskülönben a saját komolykodásába és rendíthetetlen vezetői imidzsének suvickolásába fog belebukni még azelőtt, hogy egyáltalán egy ringbe kerülhetne a fő ellenfelével.

5) Botka László pártja továbbra is az MSZP.

Az az MSZP, amelynek elnöke ugye Molnár Gyula, alelnöke például Gúr Nándor, választmányi elnöke Hiller István, a választmányban pedig Barabás János, az MSZMP utolsó ideológiai főtitkára is szerepet kaphatott. 

Az az MSZP, amelynek zuglói szervezetéből Tóth Csaba konkrétan bűnszövetkezetet gyúrt - és sajnos ezzel nincs egyedül a pártjában, sőt, ez inkább az általános MSZP-s működésmód a saját “szemétdombjaikon”; értsd: választókerületükben.

Az az MSZP, amely képtelen volt a legminimálisabb önfegyelemre és a szolidaritás gyakorlására a NOlimpia kampány egésze alatt. 

Az az MSZP, amely a mai napig Horn Gyulát (!) tartja a legnagyobb politikai teljesítményének, és valójában most is Kovács László elnökségét vágyja a szíve mélyén. 

Nem folytatom. 

Botka Lászlónak sem mandátuma, sem eszköze nincs arra, hogy az MSZP strukturális feszültségeit nem hogy felszámolni, de legalább kezelni képes legyen. Ha Botka maga nem is cseszi el a miniszterelnök-jelöltségét, a pártja meg fogja ezt tenni helyette. A ‘pusztuljmszp’ hashtaget továbbra sem kell lecserélnünk. Ezért:

6) Botka László egyedüli esélye, ha előválasztást kezdeményez, és a lehető legszélesebb körből (a pártján jóval túlmutató rádiuszú körből) épít maga mögé politikai koalíciót

Ő pedig jelenleg nem erre készül. 

Amire készül (~ közös lista amelynek helyeit a különböző politikai pártokkal folytatott alku sorozatban fogják leosztani) nos az egyben a bukásának is a biztos záloga. Botka Lászlónak a saját pártja megregulázása, és legfőképpen a valós választási esélyeinek megteremtése érdekében brutálisan demokratikus alapokon kell tudnia építkezni és küzdeni mint egy oroszlánnak, mert máskülönben nem lesz kellően széleskörű támogatása és erős hátországa 2018-ra, amikor az igazi ellenfelével fog szembekerülni. 

Nem akar Gyurcsánnyal közös listát? Szuper, én sem szeretnék még egyszer úgy szavazni, hogy akár csak áttételesen is segítem a DK elnökének helyezkedését. De ezt nem deklarálni kell, hanem olyan politikai kényszerhelyzetet teremteni, amelyben Gyurcsánynak nem marad más esélye, csak a hátralépés: ehhez pedig előválasztás kell, borzasztó széles társadalmi bázis, ami jelzi, hogy egységének záloga Gyurcsány távolmaradása: Gyurcsányt Botkának előválasztáson kell rommá vernie. Persze Gyurcsány akkor még mindig mondhatja majd azt, hogy marad: de annak olyan politikai ára lesz, amit képtelen lesz zsebre tenni, és amitől a maradék kis reputációja is megsemmisül. 

Kezd 2017 érdekessé válni!

[napimagazinn-blog]

https://www.napimagazin.hu/agatha-christie-fesztivalt-rendeznek-a-mom-kulturalis-kozpontban/

New Post has been published on https://www.napimagazin.hu/agatha-christie-fesztivalt-rendeznek-a-mom-kulturalis-kozpontban/

Agatha Christie Fesztivált rendeznek a MOM Kulturális Központban

Kulturális, ismeretterjesztő, kreatív és gasztronómiai élményekkel is várják a krimiirodalom kedvelőit az első Agatha Christie Fesztivál szervezői szeptember 15-én és 16-án, a MOM Kulturális Központban.

A kétnapos rendezvényt Iain Lindsay brit nagykövet nyitja meg, majd az Agatha Christie magyar hangjai című kerekasztal-beszélgetésre várják a látogatókat a kupolateremben – közölték a szervezők az MTI-vel.

A beszélgetésen az Agatha Christie filmek magyar szinkronhangjai szólalnak meg, a tervek szerint jelen lesz mások mellett Bodrogi Gyula, Balázs Péter, Kassai Ilona, Kiss Virág, Szacsvay László, Szersén Gyula, Ujlaki Dénes, Szabó Sipos Barnabás és Kútvölgyi Erzsébet is.

A Filmklub a Barabás teremben várja az érdeklődőket, akik olyan klasszikusokat nézhetnek újra, mint a Nemezis, A kristálytükör meghasadt, vagy a Gyilkosság az Orient expresszen.

Az írónő a második világháború alatt a londoni University College Hospital gyógyszertárában szerzett ismereteket a különböző kémiai vegyületekről, és ezt a tudását később regényeiben hasznosította. Takács Ferenc gyógynövényszakértő előadásain Agatha Christie kedvenc növényi mérgeinek, mérgező növényeinek titkaiba avatja be az érdeklődőket mindkét napon a Jókai teremben tartott előadásain.

Délután tradicionális öt órai tea várja a látogatókat, akik porcelán teáscsészében fogyaszthatják el a felszolgált italt, hagyományos brit sütemények kíséretében Miss Marple szalonjában.

A Tíz kicsi néger című krimi színpadi adaptációját is bemutatják a Játékszín művészeinek előadásában szeptember 15-én este a színházteremben. Az És már senki sem című előadás főbb szerepeiben Gálvölgyi János, Benedek Miklós, Sághy Tamás, Hajdu Steve, Lévay Viktória, Csonka András és Zsurzs Kati látható, a darabot Szirtes Tamás rendezte. A helyszínen berendezett korhű fotóstúdióban századeleji fotó készülhet bárkiről, a NőiCsizma Design scrapbook alkotóműhelyben pedig a képet rögtön albumba is lehet foglalni.

Vasárnap este a fesztivált egy “kriminális” kerti party zárja.

[nemzetinet]

Románia olyan, mintha Gyurcsány kormányozta volna 25 évig

Hamarosan eldől, hogy gyarmat marad Románia vagy polgárháborúba süllyed. Egyszerű lenne a román kormány ellen tüntető, külföldön dolgozó vendégmunkásokkal szimpatizálni, de a helyzet némiképp összetettebb, mint ahogy azt sokan láttatni szeretnék.

A felfokozott hangulat leginkább annak köszönhető, hogy a korruptabbnál korruptabb román politikai rezsimek kiárusították az országot, így nem csoda, hogy most már nem ők az urak a saját hazájukban. Ez pedig a társadalmon belül frusztrációhoz vezetett.

Románia olyan, mintha Gyurcsány kormányozta volna 25 évig

A rendszerváltáskor Romániának egyáltalán nem volt államadóssága, azonban a társadalom nagy része szegénységben élt. A koncepció nélküli kormányok – a magyar baloldalhoz hasonlóan – hitelt hitelre halmoztak, és ebből finanszírozták az állam szociális kiadásait. Ám a hitelek mellett a román kormányzatok csaknem húsz éven át csinálták azt, amit Gyurcsányék itthon pár évig. Eladtak a külföldieknek mindent, ami mozdítható volt. Elsősorban az amerikaiaknak és a franciáknak.

Romániában a kétezres évek közepén, az EU-csatlakozás előtt, de a NATO-tagság után, eluralkodott az, ami az ilyen félfeudális, maffiakormányok kezében lévő államban eluralkodhat. Kitört a korrupció!

A korrupcióval már akkor is két alapvető gond volt: nem tett jót az amerikai gazdaságnak, hiszen a tőkeerős amcsi és nyugati vállalatok óriási többletköltségek árán tudják kiszipolyozni mondjuk a román aranybányákat, kőolaj-finomítókat, energiahálózatokat, stb. A másik probléma pedig abból adódott, hogy az amerikaiak mellett megjelentek a kínaiak, a németek és a franciák is, aki szintén lefizettek minden megvesztegethető politikust, így máris létrehozták a konkurenciát, ami szintén nem tetszett a demokrácia világcsendőrének, Amerikának.

A washingtoni adminisztráció úgy gondolta, hogy ha létrehoz egy korrupcióüldöző ügyészséget, akkor azzal legálisan leszámolhat a vetélytársaival, így biztosítva önmaga elsőségét a román piacon.

Röviden: Románia a gazdasági mellett a politikai színteret is fokozatosan átengedte az amerikaiaknak.

(Félve jegyzem meg, hogy a hatalom átvételére Magyarországon is tettek kísérletet, a baloldali kormányokban pedig igen nagy volt a Nyugatnak való megfelelési kényszer.)

A Washingtonból irányított Románia képe egyre kevésbé tetszett a szociáldemokrata (ne tévesszen meg senkit a neve, ezek igazából széljobbos posztkommunisták ) kormányoknak, akik rendre támadták a DNA-t, a civil szervezeteket és a külföldi érdekcsoportokat.

A helyzet összetettségét jól jellemzi az egymással szemben álló erők mustrája. Egyik oldalon ott vannak a szocik, akik a kormányt alkotják, a dél-romániai pénzemberek és a belügyi titkosszolgálatok. Míg a másikon megtaláljuk a Klaus Johannis államfőt, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párttal (a neve senkit se tévesszen meg, ezek is nackók valamelyest, de kevésbé kommunisták, inkább internacionalisták) és a polgári titkosszolgálattal (SRI, SIE) karöltve.

A titkosszolgálatok (belügyi vs. polgári) és az állami intézmények (elnöki hivatal vs. kormány) konfliktusai is jól jelzik, hogy itt egy mélyen gyökerező, egyáltalán nem spontán szerveződő hatalmi konfliktusról van szó, ahol a tüntetők csupán a biodíszletet jelentik.

A kormány természetesen a puccstól tart, azt állítják, hogy a kijevi események megismétlése a cél. Az elnök, az ellenzék és a polgári hírszerzés pedig a korrupt szocikat és az agresszív csendőrséget teszik meg bűnbaknak, akik lejáratják Romániát.

A tüntetések folyamán pedig a “Vlad Tepes” terrorelhárító osztagot is bevetette a kormány, amely a riadalom mellett újabb lökést adott a tüntetés szervezőinek.

Amiről azonban keveset beszélnek, az a pénz és az üzlet

A mostani hiszti mögött nagyon fontos üzleti érdekek állnak. A fekete-tengeri szénhidrogén kitermelése, a befektetési alapban megmaradt állami vagyon helyzete és a  – nemesfémek mellett Európa legnagyobb lítium- és talliumlelőhelyének számító – Verespatak kérdése foglalkoztatja a befektetőket. Hiszen ezeket a rég megkötött üzleti ügyeket a kormány most újra akarja tárgyalni, és ezzel többek között amerikai, német és franciai érdekeket is sért.

Barabás T. János Románia-szakértő tűpontosan fogalmaz, amikor azt mondja, hogy eljöhet az az idő, amikor a hadsereg és a titkosszolgálatok is nyíltan pozicionálják magukat a tüntetések során. Erre egyébként 1989-ben és 1991-ben már sor került.

Romániában akkor lesz béke, ha a színfalak mögötti érdekcsoportok megegyeznek, vagy ha a kormány erővel kisöpri a külföldi lobbit az országból. A román nemzetállam szempontjából mindkét lehetőség kapufa, az első opció azt jelenti, hogy az ország továbbra is külföldi bábállamként funkcionál, míg a második lehetőség polgárháborúba is züllesztheti az alig 100 éves Romániát.

888.hu

The post Románia olyan, mintha Gyurcsány kormányozta volna 25 évig appeared first on PolgárPortál.

Románia olyan, mintha Gyurcsány kormányozta volna 25 évig a Nemzeti.net-en jelent meg,