#Tisza Kata

[szuffersztar]

"Ez a férfi élete szerelme volt, soha senkit nem szeretett ennyire, már embertelenül és végtelenül. Egyetemi tanulmányai során olvasta, hogy az ember hiába tanul meg közel anyanyelvi szinten egy idegen nyelvet, mindig ott lesz előtte egy bizonyos üvegfal, melyen képtelen lesz átlépni. Sosem éri el az anyanyelv szintjét, mert ott lesznek az úgynevezett gyerekkori élmények, sajátos szocializáció, gyermekmondókák, melyeket nem tudott elsajátítani. Klára sokszor gondolt arra, hogy mikor két idegen anyanyelvű ember összeházasodik, és ott van köztük az üvegfal, ami már hangzásra is ijesztő volt számára, sosem lesznek képesek egymást maradéktalanul és az összes árnyalattal együtt megérteni. Ám arra nem gondolt, hogy két azonos anyanyelvű ember közt is létezhet az üvegfal, és ez sokkal tragikusabb." (Tisza Kata: Magyar Pszicho)

[realeyes-realise]

[leszarokmarmindentis]

"Csendre vágyom, egyre inkább, azonban azt is érzem, hogy nem lehet szó nélkül hagyni bizonyos dolgokat, történéseket, amelyek körülvesznek, mert a csöndet, még ha vágyom is, esetenként gyávaságnak érzem, ami a megtörésére késztet..."

@leszarokmarmindentis

[pankannie]

“kikoptattad magad

belőlem

mint mosógép

a csőfarmert”

Tisza Kata

[crazycatlady569]

Szerethettél volna évi 365 napon át reggel és délben és este és éjszaka ott voltam és sírhattál is volna belém minden hajlatomba és nevethettél minden hajszálamba és sóhajthattál mesélhettél kérhettél volna akármit akárhogyan megtettem odaadtam volna de nem tudtam kettőnk lenni egymagam.

[fruzs]

Amikor elhagytalak ugyanolyan egyedül maradtam mint veled voltam de ez így most mennyivel igazabb.

Tisza Kata A legjobb hely a városban te vagy

[toretlenporcelan]

"nekem ehhez az egészhez

se hétfőn

se kedden

se szerdán

se csütörtökön

se pénteken

se szombaton

semmi kedvem"

- Tisza Kata: a legjobb hely a városban te vagy

[mehetnenktovabb]

"A feldolgozatlan múlt addig ismétlődik újra, míg a legeslegmélyebb rétege is valamilyen reflexiót nem kap. Amíg ez nem történik meg, addig újrajátszásai vannak, kivetülései, szükségszerűen, mert nem ismerünk mást, és mert ösztönösen ott keressük a gyógyulást, ahol elszenvedtük a sérelmet. Ebb��l kifolyólag aztán számos igen hasonló sérelmet szenvedünk el, míg le nem érünk annyira az aljára, hogy rá nem kényszerülünk a vakfolttal való szembesülésre. Addig mindig ugyanazt a sémát gyakoroljuk."- Tisza Kata

[we-do-what-we-have-to]

“A megcsalásról értekezni fölösleges, mert minden csak teória, azonban az életben csak úgy megtörténik. És van, hogy teljességgel hormonális és jelentéktelen a jövőre nézve, azonban akkor és ott elkerülhetetlen. De ha már az ember megtette, bevallani gyengeség és önzés, mert a másikat terheled, hogy te magad megtisztulj. Minden kapcsolatba kellenek titkok. Azonban ha abba a másikba beleszeretsz, színt vallani kötelességed. Mindegyik féllel szemben.”

Tisza Kata

[szuffersztar]

"És ugye tudod, hogy most magadhoz csöngetsz be, nem hozzá?" (Tisza Kata: Magyar Pszicho)

[konyvekkozt]

bajban vagyok Tisza Katával. a "régi" könyveit nem szeretem. az újak pedig nagyon furák, már a műfajuk is. és nincs ez másként ezzel a könyvvel sem. valahogy határa ez az önfeltárasnak és a szakirodalomszerű valaminek. olyan könyv ez, ami elsősorban talán azért született, hogy az író fel- és átdolgozza a saját élményeit, ugyanakkor ezzel példát és mintát mutat másoknak

ami nekem nagyon érdekes volt, hogy a történetek egy jó része Tisza Kata saját élménye, de van, hogy férfi az elbeszélő és van, hogy bár nő, nem tudom eldönteni, hogy saját élmény-e

valahogy a történetek döntő többsége nem nekem szólt. és nem is tudom, hogy aki átélt hasonlót, arra hogy hat. s mikor már boldog békességben ültem, hogy akkor én már tudom, hogy Tisza Kata könyvei nem nekem szólnak, a műfaj is annyira hibrid, hogy már balgaság, na, pont akkor jött egy olyan történet, aminél azt éreztem, hogy ez rólam szól - ha nem is egészében, részben mindenképpen. na, ez egészen fura érzés volt

ahogy a könyvön gondolkodom, arra jutottam, hogy ha nem is kifejezetten ajánlom, de azért mégis. mert egy kísérletnek jó, s szerintem van rá esély, hogy olvasol benne valamit, ami ad, elgondolkodtat, "odaüt"

nekem például a Mi a baj, anya? történet mellett ez a pár mondat ütött:

Tisza Kata könyvei közül leginkább a Kékre szeretni-t tudom ajánlani, ami témájában és műfajában is kiemelkedő

[j-cs-p]

"Bántalmazó kapcsolatban semmibe veszed magad. Úgy érzed, semmi vagy. Érvénytelen. Nincsenek jogaid. Nem lehet véleményed. Akaratod. Érzéseid. Gondolataid. Nem rendelkezhetsz önmagad fölött. Azt csinálnak veled, amit csak akarnak. Mindenért hibás vagy. Ezáltal nem marad benned semmi szerethető. Nem marad egyetlenegy értékelhető dolgod. Kifosztattál. És akkor árnyékká leszel, és már fájdalmat se érzel, hogy ne kelljen szégyellned."

(Tisza Kata)

Nem csak egy párkapcsolat lehet bántalmazó - te bebizonyítottad, hogy egy barátság is. És persze, lehet azt mondani, hogy akkor az nem barátság volt... Tudom, hogy az volt. Részemről mindenképp az volt. Csak valamit nagyon elrontottunk. :(

[onsieluenkeli]

Figyelitek

Uh, csak most vettem észre, de már évekkel ezelőtt is feltűnt, hogy Tisza Kata is imádjaszereti az egymondatos és olyan bitang jó életigazságokat, bölcseleteket, és szösszeneteket...

Ide a bökőt, szerintem ő ismeri Albert Timit, találkozhatott már az írásaival. Csík 🤔🤨 Fodor Ákos nem lehetett, mert szerintem ő még elvontabb, és még szebb, és még költőibb, viszont a Kata egymondatai a Tímeáéra sokkalta jobban emlékeztetnek.

🤫 😌 Elárulom miért szerettem meg az Albert Timi írásait. Azért, mert ő nagyon sokszor nem közli kitől, és kinek szól egy-egy gondolata, és pontosan ezért tényleg mindenki saját magáénak érzi. Nála nincsen nő, se férfi. És nincsen lány, se srác sem. És nincsen idős, se fiatal, és fiatal, és idős sem. Nála nincsen se kövér, se vékony, se magas, se alacsony, se vörös, se barna, se fekete, se szőke. Nála nincsen se skatuja, se stigma sem. Nála, mindig csak a szívre ható lényeg van. És bárki... bárki olvassa éppen... arra hat.

Hasonlóak ezek is hozzá, ha nem tudnám hogy Tisza Kata gondolatai, 💯 azt hinném hogy az Albert Tímea 🖋 tolla írta őket. Engedi, hogy bárkié legyenek. És ez jó. ツ

Amúgy Tisza Katánál (is) gyönyörűen lehet látni, hogy a valódi, gerinces írónő, értő és olvasó követőkre koncentrál, hitelesen. És nem égeti magát macskás képekkel, bugyuta clickbait posztokkal, képmutató és eltúlzott műmájerkedésekkel, klasszikus dohos versekkel, és nem pazarol egyetlen egy másodpercet se a Facebook demensekre, akik nem hogy könyvet, de nagyon nagy valószínűleséggel újságot sem vesznek már...

.

[morningpoetry]

Tisza Kata

Azzal ébredt a nő reggel, hogy szakít régi önmagával. Hívta is a férfit, hogy este ne várja, mert a nő, aki ment vol- na, már nincs meg, aki pedig megvan, már nem akar menni.

[pankannie]

“Aki elmegy, annak könnyű. De aki itt marad! Csak ül, bámul bele a semmibe, mint egy eszelős.”

Tisza Kata

[szuffersztar]

"Mert ott volt az üvegfal. Mindenütt és mindenben. A neveltetésben, a kultúrában, a miliőben, a mentalitásban." (Tisza Kata: Magyar Pszicho)