szazfelhoszilank

[szazfelhoszilank]

Tudom, hogy nem szabad rád gondolnom.

Mégis.. valamiért nem tudlak kiverni a fejemből. Ott vagy mindenhol és mindenben. Este mikor próbálok elaludni.. reggel mikor fel kell kelnem. Nem értem miért van ez és miért pont velem történik.

Talán mert te voltál akinek mindent elmondhattam, aki megértett, aki csodált, és mégis tudom hogy ez nem helyes.

El kellene engedjelek..

[szazfelhoszilank]

“Néha azt kívánom, bárcsak olyan lehetnék, amilyen egyáltalán nem vagyok. Spontán. Kalandvágyó. Olyasvalaki, aki csak azért csinál dolgokat, mert az jó. És nem érdekli, hogy mások mit gondolnak arról, ahogy kinéz. Ahogy viselkedik.”

— Rebecca Donovan: What If – Mi lenne, ha…

[szazfelhoszilank]

“Aki azt hiszi, hogy mindennél jobban fájhatnak a szavak, még nem hallotta a csendet ordítani.”

— Alexander Levin

[szazfelhoszilank]

Én vagyok

Én vagyok a félbeszakadt cigarettahüvely, A nyitott tasakban lassan száradó dohány. Én vagyok az emberekben dúló rossz szokás, A boldog időket eltakaró keserves homály.

Én vagyok a gitáron elszakadt hasznavehetetlen húr, A szú, mely puha fa helyett, kemény vasban fúr.

Én vagyok az égen magányosan repkedő papírrepülő, Egy rövidebb út reményében használt poros kerülő.

Én vagyok a dobozba visszakerülő megunt játékszer, Hűtlen férj fejéhez vágott semmitmondó ékszer.

Én vagyok a kukában fekvő kifogyott szempillaspirál, A trónján magára hagyott, megtört lelkű király.

Én vagyok a szoba sarkában porosodó tartalék, Kinek szíve mára fájdalomtól szertefoszlott martalék.

Én vagyok a kandallóban izzó, kialvó félben lévő parázs, Üresen álló, levált vakolatú, leomlani készülő garázs.

Mindez én vagyok kín, kesergés, fájdalom, Szennyel körülvett meggyötört sírhalom.

Kalmár Gergő 2017.03.17.

[szazfelhoszilank]

“A szívem nem erre lett készítve,

Hogy eltűrje

Mindazt, min keresztül kell mennie”

[szazfelhoszilank]

Remegek a gondolattól , hogy mi lesz velem a jövőben…

[szazfelhoszilank]

“A szívem nem erre lett készítve,

Hogy eltűrje

Mindazt, min keresztül kell mennie”

[szazfelhoszilank]

“Szomorú, de ennyi év után néha még mindig úgy érzem, hogy bocsánatot kell kérnem az anyámtól azért, amiért ilyen gyereke lett. Pedig nem is tehetek róla.”

—

[szazfelhoszilank]

Azt mondták annál nagyobb baj nincs, minthogy megszülettem.

Beleszívtam a cigibe, elmosolyodtam, mert tudtam, hogy igazuk van

[szazfelhoszilank]

Egy nap…

Egy nap holtan találtok meg.

Én pedig végre boldog leszek

[szazfelhoszilank]

Meghalhatok?

[szazfelhoszilank]

Elalszok minden este azzal a reménnyel, hogy többé nem lesz másnap, majd minden reggel felkelek, és eljátszom, hogy baszottul “boldog vagyok”.

[szazfelhoszilank]

Ralepett tegnap egy

Fickó a lábamra. Egyből kiderult hogy bevandorlo mert nem azt mondta hogy mi a gecinek rakod ki a lábad te fasz geci, hanem azt hogy sorry man.

[szazfelhoszilank]

utas paradoxon

az emberek buszokhoz futnak,

hogy elvigye őket egy olyan helyre,

ahol nem akarnak lenni

[szazfelhoszilank]

“A probléma az, hogy olyan erősen próbálunk elég jók lenni az embereknek ahelyett, hogy megpróbálnánk elegek lenni saját magunknak.”

—

[szazfelhoszilank]

“Az érzések furcsa dolgok. Megfoghatatlanok, viszont mégsem lehet úgy tenni mintha nem lennének ott, ahogy úgy sem mintha ott lennének. Ez az én bajom, hogy vagy egyszerre érzek mindent, vagy az égvilágon semmit.”

—

[szazfelhoszilank]

“Problémás volt, nyers és durva. Egy igazi angyalarcú démon. Vagyis először ezt gondoltam, de valójában nem volt rossz, egyáltalán nem. Csak egy eltévedt kölyök a világ összes terhével a vállain és egy hosszú, rögös úttal maga mögött. Körüllengte a fejetlen zűrzavar és talán pont a káosz volt az, ami olyan gyönyörűvé tette őt.”

— William Parrish - Snifter - Wattpad