csaugy

[csaugy]

Egy napot végig mosolyogni úgy hogy belül sírsz

Megszokott de új indokkal újnak hat

Főleg így a veszteséggel

[csaugy]

Bárány vagy én a farkasok közt

De medvét játszom hogy túléljem

[csaugy]

A múltat elhiszed a jelent tanulod a jövőt építed

[csaugy]

Olyan helyen vidámak lenni egyedül ahol együtt voltunk boldogok

Nehéz de csak a sok emlék miatt fáj már a szívem

[csaugy]

Nehéz és fájó dolog beletörődni hogy milyen könnyen túlpépnek az emberen

[csaugy]

Próbállak elengedni és nem törődni veled

De a tudat hogy másé vagy összetör belülről

De mint mindig

Most is csak mosolyogni fogok tovább

[csaugy]

Szoktuk emlegetni a mondást hogy "Ahol az ördögnek már nincs hatalma oda küldi a nőt"

Természetesen mi se vagyunk jobbak, mi az "egyszerűségünkel" és az egonkal megyünk mások agyára

De vajon kik miatt is vagyunk ilyen fafejűek?!

[csaugy]

Mért van az hogy mikor külön vagyunk hiányzom de mikor eljövök hozzád akkor nincs rám időd?

[csaugy]

Csak fekszem a földön és gondolkozom

Vajon mi legyen a következő lépés

[csaugy]

Mond, Szeretsz még engem vagy már csak az emlékemhez ragaszkodsz?

[csaugy]

Mért van az hogy mikor már jól érzem magam, mikor kezd minden boldog lenni....

Valami aporsagon, félreértésen megsertodsz és semmivel nem dudlak kiengesztelni már?

[csaugy]

Kikéred a véleményem de ha elmondom nem foglalkozol vele és még meg is sértődész...

Mire is jó ez igazából?...

[csaugy]

Szenvedek este halálomon vagyok

Fáj mindenem és még aludni sem tudok

Megcsörren a telefon azthiszem te vagy az

Látom a nevet s elszomorodom

Az ki keres engem mégsem Te vagy

[csaugy]

Mindig is szerettem volna egy hugot. Egyke gyerekként nem tudom milyen ha van testvére az embernek de szerettem volna mégis.

És egy nyáron egy fiatalabb lánnyal akivel együtt edzettem eljutott a barátságunk addig hogy szinte hugomkent szerettem pedig a vér nem kötött össze minket. Ő is azt mondta hogy habár csak lány testvérei vannak most úgy érzi kapott egy bátyot amit szeretett volna. A különbség miatt nem is lehetett volna komolyabb köztünk.

Örültem hogy egy lehetetlen álmom valóra vált. Csodás érzés volt.

De persze ez se tarthatott sokáig.

Nem elvezhettem ki, hisz az élet ismét közbeszólt (Á inkább mégse)

A lány aki testvére ként szeretett és bárki másnál jobban megbízott bennem egyszerűen már vissza se írt ha kerestem

A mindennapi beszélgetésekből egy egy köszönés maradt mikor találkoztunk

És mikor egy oktatási intézménnyel feljebb került teljesen elvesztettem.

Abba hagyta a sportot és habár úgy köszönt el hogy még találkozunk én tudtam hogy nem fogom többet látni.

Kívántam hogy tévedjek de sajnos nem.

Elvesztettem a húgom pedig nincs is vertestverem...

Mégis nagyon fáj.

[csaugy]

Mért kell mindenkit távol tartanom magamtól?

Mikor valaki aki fontos számomra ír vagy személyesen beszélünk mért kell valamit beszolnom még ha finoman vagy viccesen is

Miért nem mondom csak azt hogy jó látni, hogy jó beszélni, örülök hogy boldog vagy...

Az évek és a megszokás, ha nem engedem közel őket nem fáj ha elhagynak és csalódnom kell...magamban is.

[csaugy]

De ismét az idő ami szalad megallithatatlanul

Csak akkor tűnik mégis csordogálo pataknak mikor vársz valamire, valakire

Pedig ilyenkor kéne zugnia mint a vízesés és mikor ottvagyunk kéne hogy álljon mint a tó mi összegyűjti

[csaugy]

Tulvagy már rajtam?

Vagy még szeretsz?

Haragszol rám?

Vagy hiányzom?

Élvezted ami volt?

Vagy csak szenvedte?

Én voltam az egyetlen?

Vagy még mindig én vagyok?

És vajon neked is fáj, te is sírsz ha eszedbe jutnak ilyen gondolatok?

Jó lenne tudni a válaszokat

De sosem teszem fel a kérdéseket..

Mert mivan ha a válaszok is csak mégtöbb fájdalmat okoznak.